A XVI. Bolyai Konferencia programja

2011. április 2.

9:00 Megnyitó

9:15 Kirisits Bálint (Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégiuma): Játékstílus mintázatok egy online térben, a virtuális és valós identitás összeegyeztetésének függvényében

Az internet jelen korunk legnagyobb médiuma, óriási felhasználótáborral és számos felhasználási lehetőséggel rendelkezik. Rohamosan terjed, ki- és elkerülhetetlen, áthatja a mindennapjainkat, dinamikusan fejlődő terepe a vizsgálatoknak, új módszereket és eszközöket jelentve a kutatások számára. Az előadás egy online világban, a World of Warcraft- ban végzett vizsgálatot mutat be. Vázolja a játékosok valós és virtuális karakterének vonásai és attitűdjei közötti eltéréseket. Körüljárja a valós, a vágyott és az idealizált identitás közötti meghúzódó eltéréseket és egy kitekintés keretein belül rámutat további vizsgálati lehetőségekre. A dolgozat, melyre az előadás támaszkodik, részben exploratív, részben pedig személyiségmérő kérdőívekre kapott eredményekből épül fel. A következtetések felvonultatása után említést tesz a serdülők és a felnőttek fejlődéslélektani aspektusai közötti különbségről. Összegzi az online tér hozadékát, illetve prezentálja a kurrens kutatások eredményeit.

9:35 Kunt Zsuzsanna (Illyés Sándor Szakkollégium): Ő, Te, Én = Mi?

Mit csinál karácsonykor a dalok közös éneklése/hallgatása helyett egy család, amelynek a tagjai siketek? Hogyan neveli fel gyermekét egy mozgássérült anya? Miben legyek figyelmesebb, hogyha a kollégám kerekesszéket használ?
A tevékenységükben és részvételükben akadályozott emberek közösségeire, mint szubkultúrák birtokosaira tekint egy, a XX. század utolsó harmadában született tudományág, a disability culture, amelynek eredményei és szemlélete felé a tudományos érdeklődés napjainkban fordul hazánkban. Ezen szubkultúrák a közös tulajdonságok, adottságok, hasonló tapasztalatok, szokásrendszerek és kommunikációs módszerek megteremtése, alkalmazása és fejlesztése révén keletkeznek és formálódnak.
A témát tárgyaló diskurzus a fogalom (disability culture) tartalmáról, egzisztenciális formájáról (tudomány vagy mozgalom?), céljairól, feladatairól folyik a világ egyre több országában. A jelen előadás ezen kérdéskörökre adott potenciális válaszrendszerek bemutatására vállalkozik.

9:55 Turcsik Ádám Bálint és Farkas Gabriella (Szegedi Tudományegyetem): A munkamemória-tesztelést befolyásoló kísérleti tényezők

Kutatásunkban a munkamemóriát (rövid távú memóriát) a kommunikációs helyzet és az alanyi tényezők perspektívájából vizsgáltuk. Eredményeink szerint több faktor is jelentősen befolyásolhatja a munkamemória-teljesítményt, így bebizonyosodott, hogy felnőttkorban is, nemtől függetlenül megjelenik a kommunikációs helyzetnek és az alany személyiségének a vizsgálatra gyakorolt hatása. Eredményeink azért jelentős fejlemények a területen, mert eddig fel nem tárt szempontok körültekintő figyelembe vételére késztetik a verbális kognitív teszteket alkalmazó kutató és klinikus szakembereket. Emellett az eredmények tükrében kijelenthetjük, hogy a kísérleti lélektan egy-egy masszív, a szakmai köztudatba stabilan beágyazódott elmélete kapcsán is lehetőség van új és meglepő felfedezéseket tenni.

10:15 Pátkai Gabriella (Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégiuma): Implicit és explicit folyamatok az elmeolvasásban

Az elmeteória, vagyis azon képességünk, hogy más embereknek önálló mentális tartalmakat tulajdonítsunk, szociális környezetünk és a társakkal való bonyolult interakciók hatásaként létrejött evolúciós adaptáció, mely a pszichológia több területén is intenzív kutatás alatt áll. A legtöbb szerző egyetlen komplex modulként tekinti az elmeteóriát, és mindeddig kevés figyelmet szenteltek annak, hogy az elmeolvasás több, egymástól részben független folyamatot is magában foglal. Jelenlegi kutatásunkban egy 107 fős minta és négy különböző tesztfeladat felhasználásával keresünk összefüggést a különböző elmeolvasó képességek között. Bemutatjuk, hogy a felnőttkori elmeolvasásban elkülöníthető a viselkedési jellegzetességeket kiértékelő úgynevezett implicit elmeteória és pusztán a kontextus alapján működő explicit elmeteória. Ennek a kettős kapacitásnak a vizsgálata fontos szerepet tölthet be a jövőben a legkülönbözőbb társas kapcsolatok megértése során.

10:35 Kunt Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Ajtónyitogatók

Az élet legnagyobb kérdéseivel szemben egyformán bölcsek és ostobák vagyunk, legyünk fiatalok vagy öregek, magasan képzettek vagy képzetlenek, tanárok vagy diákok, mert nem tudjuk a válaszokat. A rejtélyek egyenlővé tesznek minket – hirdetik a dán népfőiskolák. Ami igazán lényeges, az nem megtanulható, csak megtapasztalható. Az elsődleges kérdés az, hogy kik vagyunk, s csak ezt megismerve tudhatjuk meg, mire vagyunk képesek. Nem kész válaszok átadására kell törekedni, hanem olyan környezet megteremtésére, ahol a válaszok magában az egyénben fejlődhetnek ki. „Nem emlékszem arra, hogy mit tanultam, de arra igen, hogy milyen érzést váltott ki belőlem”. Egy egészen sajátos tanítási filozófiából szeretnék átadni, s a dán főiskolákon szerzett saját élményeimet is megosztani.

10:55 Szünet

11:10 Pintér Gergő (Bolyai Kollégium): Csomók

A csomók elmélete a matematikának egy viszonylag új területe, a gordiuszi esettől eltekintve nem tudjuk visszavezetni a görögökig. A téma önmagában kissé bizarr: a csomókat ismerjük a hétköznapi életből, de rendszerint nem matematikai objektumokként gondolunk rájuk.
Az előadásból megtudhatjuk, hogyan került mégis a matematikusok kezébe a csomó. Lesz szó a csomóelmélet történetéről, a csomók vizsgálatának matematikai lehetőségeiről, eszközeiről. De leginkább nem is erre szeretném fölhívni a figyelmet, hanem a csomók jelentőségére. Több, 20. században keletkezett matematikai elméletre is inspirálólag hatottak, sőt, néhánynak meglehetősen kulcsfontosságú szereplőjévé váltak, és nem elhanyagolható az alkalmazásuk a természettudományokban sem. Szó lesz a 20. század végi elméletekben betöltött szerepéről és egy-két, már-már sci-fibe hajló lehetséges alkalmazásról is.

11:30 Szitás István (Debreceni Egyetem): A magyar villamosenergia-piaci liberalizáció problémái, hiányosságai, azok megoldása

Az előadás a magyar villamosenergia-szektor liberalizációjának hiányosságait mutatja be. A legfontosabb problémák közé tartozik, hogy a villamosenergia-piaci szerkezet megváltoztatása után az állami tulajdonú Magyar Villamosművek Zrt. továbbra is jelentős piaci erővel rendelkezik, valamint, hogy MVM-csoport tagjai vertikálisan integráltak és nagykereskedő tagja hosszú távú szerződésekkel köti le az erőművek kapacitásait. Így nemigen van lehetőség belépésre és versenyre. E hiányosságok azonban nem egyedülállóak az EU-n belül, ezért az egységes energiapiac nem valósítható meg a közeljövőben. A dolgozat néhány országot hoz fel példaként, akik hasonló liberalizációs folyamatot követve sikeresen nyitották meg villamosenergia-piacukat. A magyar és néhány más európai országbeli szabályozó hatóságoknak érdemes lenne meggondolni ennek a folyamatnak a követését, aminek segítségével elérnék a teljesen liberalizált piacot és megvalósítható lenne a fő cél, a közös EU-s energiapiac.

11:50 Bodnár József (Bolyai Kollégium): Egy kirakós játéktól alumínium-ötvözeteken át a Riemann-sejtésig – a kvázikristályok világa

A puszta emberi kíváncsiság játékából született érdekességek jelentőségére sokszor csak évek múlva derül fény.
Roger Penrose angol matematikus a hetvenes években jött rá, hogy két négyszög alakú csempét ismételgetve eltolási szimmetria nélkül rakható ki az egész sík – azaz a csempézési minta egyetlen irányban sem ismétli önmagát. Az elrendezés mindazonáltal nem teljesen szabálytalan: egy ötszög elforgatási szimmetriájával rendelkezik.
Tíz évvel később Dan Shechtman meglepődve fedezett fel ötszöges forgásszimmetriát egy alumínium-ötvözet diffrakciós képén. A jelenséget a kristályok klasszikus elmélete alapján nem lehetett megmagyarázni. Kiderült, hogy Penrose kétdimenziós csempézésének háromdimenziós megfelelői a természetben is előfordulnak. Ezek a csak félig-meddig szabályos szerkezetek a kvázikristály nevet kapták.
Matematikai elméletük az egydimenziós esetet is megengedi, ráadásul ezek a véletlen pontsorozatoknak látszó elrendeződések jóval bonyolultabbak magasabb dimenziós társaiknál; annyira, hogy egyesek szerint az elméleti matematika Szent Gráljának tartott Riemann-sejtés megoldásával kecsegtetnek.
Az előadásban szó lesz a kvázikristályok történetéről, matematikai hátteréről és a Riemann-sejtés lehetséges bizonyításában játszott szerepükről.

12:10 Czékus Ábel (Szegedi Tudományegyetem): Az Európai Unió és a globális élelmiszerár-emelkedés: kihívások, lehetőségek és átrendeződő nemzetközi gazdasági kapcsolatok

A gazdasági világválságból történő kilábalással párhuzamosan az alapvető-élelmiszer árak emelkedésének lehetünk szemtanúi. Ez a folyamat, amely a fejlődő régiók növekvő (és átalakuló) élelmiszer-igényének, valamint a globális éghajlatváltozásnak a következménye, ellentétes gazdasági és politikai reakciókat vált(hat) ki a különböző világgazdasági régiókban.
Előadásomban az élelmiszerárak napjainkban tapasztalható rohamos emelkedésével foglalkozok – az Európai Unió szemszögéből. Mindez ugyanis nem csak negatív makro- és mikroökonómiai következményekkel jár, hanem számos lehetőséget is magában rejt; olyan, új irányú gazdasági fejlődés következhet be, amely versenyképességi előnyöket eredményezhet az Európai Unió számára. A „problémát” új megvilágításba helyezi a bioüzemanyag-gyártás, vagyis a mezőgazdasági termények eddiginél diverzifikáltabb felhasználását célzó EU-s politika.
Nem elhanyagolható következmény, hogy az élelmiszerek árának emelkedése átstrukturálja a nemzetközi gazdasági (elsősorban kereskedelmi) kapcsolatokat. Az EU számára eddig kevésbé fontos gazdasági partnerek válhatnak kardinális fontosságúakká úgy a keresleti, mint a kínálati oldalon.

12:30 Poszterbemutató

13:20 Ebéd

Kedves Vendégeink közben bűvészbemutatón is részt vehetnek.

14:30 Németh Brigitta (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Szolnoki hidak régen és ma

Szolnok városa évszázadok óta fontos csomópont. Az Alföld középső részén, a Tisza és Zagyva folyók találkozásánál épült város országrészeket köt össze és ennek szerves részei a város hídjai is. Ennek ellenére még mindig nem tudunk pontosan mindent róluk. Már a XV. században a törökök is építettek állandó, facölöpökön álló hidat a Tiszán. Innentől kezdve beszélhetünk állandó összeköttetésről a folyó két partja között a városnál. A hidak a történelem során is fontos szerepet kaptak, ezért is bírt jelentőséggel az 1849 tavaszán lezajlott szolnoki csata. Ugyanakkor éppen ezért lehetett a város az egyik célpontja a világháborúk alatti támadásoknak is. A minden újjáépítéskor más kinézetet kapott hidak minden alkalommal új arculattal ruházták fel a várost. Jelenleg a város területén a két folyón összesen 8 különböző híd található, köztük a legújabb, a 2011. január 21-én átadott Tiszavirág híd, ami Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja is egyben.

14:50 Báló Zoltán (Márton Áron Szakkollégium): Görög kereskedők nyomában

A szakdolgozati témám a Szabadkai Múzeumban található újkori régészeti emlékek kutatása, feldolgozása. Ezek az emlékek nem csak tárgyak sokaságát jelentik, hanem egy-egy időkapszulát képeznek, és ezeknek az elraktározott adatoknak az előhívására hivatott a régész.
Az előadásomban szeretnék egy tárgytípust megvizsgálni és történetét a jelenlévők elé konferálni. Ilyen időkapszula egy tizenkilencedik századi pipa, amelynek különlegessége abban áll, hogy ritka és egyedi, ám e tárgy segítségével több ismeretet szerezhetünk a korszak kereskedelmének irányáról és a kereskedők származásáról is.
A keleti területekről érkező kereskedelmi cikkek mindig fontosak voltak Magyarországon, főleg a kitolt késő középkorban, amikor az Oszmán Birodalom részét képezte a mai Vajdaság területe. Ekkor több hatás érkezett a görög területekről hozzánk és viszont. Ezt a régészeti leletanyag tükrében szeretném bebizonyítani, majd a XIX. században, a török kiűzése után érkezünk a fentebb említett pipához, ami Görögországban jellemző pipák formáit követi, és ugyanez a forma megtalálható az athéni agorán, valamint Korinthoszban.
A görög pipa egyedi a mai magyarországi Törökkor- és Újkor-kutatásban, mivel ilyen típusú pipa csakis Szabadkán került elő, sőt a kutatás sokáig nem is ismerte a párhuzamát. E tárgy történetét szeretném bemutatni és adalékot adni a XIX. századi magyarországi görög kereskedelemhez a régészet szemüvegén keresztül.

15:10 Lajkó Brigitta (Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium, Márton Áron Szakkollégium): Identitás és asszimiláció – asszimilációkutatás a szabadkai magyar végzős középiskolások körében

A 21. századra jellemző kulturális sokszínűség, illetve a nemzetek együttélése és egymásra gyakorolt hatása következtében, a modern társadalmak zömében előtérbe kerül az asszimiláció kérdésköre. Leginkább figyelmet érdemel ez a jelenség azon határon túli magyar közösségek esetében, amelyeknél már nem egyszerűen a demográfiai struktúrák átalakulásáról van szó, hanem az adott közösség megmaradása a tét.
Az előadásban bemutatásra kerülő kutatásban a szabadkai magyar végzős középiskolások képezik a populációt, mely magába foglalja szakközépiskolák és a gimnáziumok három- és négy éves tagozatain tanuló végzős osztályokat. A minta készítése során véletlenszerűen kerül kiválasztásra iskolánként egy osztály a három éves szakok közül és ugyancsak egy a négy éves képzések közül. A kérdőívvel lekérdezett tanulók közül néhánnyal interjú is készül, mellyel az adatok mögött meghúzódó mélyebb összefüggések is felszínre kerülnek.
Az előadás figyelembe veszi, hogy a népesedési folyamatok össztársadalmi folyamatok eredményei és nem lehet őket önmagukban vizsgálni. Így az elemzés által láthatóvá válik, hogy milyen okok hatnak közvetlenül vagy közvetve az asszimiláció folyamatára. Mérhetővé válnak az elvándorlást és az alterfóniát befolyásoló tényezők is.
A kutatás célja felismerni azokat az egyéni jellemzőket, amelyek hatással vannak a párválasztásra, a nemzettudat erősségére, az elvándorlásra és a többségi nemzethez való alkalmazkodás lehetséges alternatíváira.

15:30 László Eszter (Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégiuma): „Élő végakarat”, avagy adott egy rendelet, adott egy lehetőség, de tudunk-e, akarunk-e élni vele?

Az orvostudomány fejlődése nemcsak a születéskor várható élettartamot hosszabbította meg, hanem sok esetben a haldoklás folyamatát is elnyújtotta. A világon mindenütt felvetődött a kérdés, hogy ki és milyen döntést hozhat a haldokló ágya mellett, valamint az egyén rendelkezhet-e előre, hogy milyen életvégi orvosi beavatkozásokat fogad el, illetve utasít vissza.
Hazánkban az önrendelkezési jog az 1997-es Eütv. bevezetésével került szabályozásra, megszületett az „élő végakarat” rendszere. Vajon mennyire ismert, elfogadott ez a lehetőség? Erre vonatkozó ismeretekkel nem rendelkezünk, e témában még nem született felmérés.
Válaszkeresési céllal 2010-ben kérdőíves felmérést indítottam a jelen és a leendő egészségügyi dolgozók, valamint a lakosság körében. A minta elemszáma mára meghaladta a 600-at. A felmérésben többek közt a törvényi lehetőség ismertségére, elfogadottságára, megítélésére, továbbgondolására irányultak kérdéseim. A statisztikai elemzést az SPSS program segítségével végeztem.
Elmondhatom, hogy a válaszadók fontosnak tartják a törvény által biztosított lehetőséget, szorgalmazzák annak a lakosság szélesebb körében történő megismertetését, valamint továbbgondolását.

15:50 Nagy János (Eötvös Collegium): Az országgyűlési szereplők ábrázolásának eszköztára a 18. századi országgyűlési gúnyversekben

A nemesi verses pasquillus -az országgyűlési gúnyvers vagy pasquillus őse- jelen formájában a 17. század elején jelent meg a magyar irodalomban, virágkora a 17. század második felére esett. A 18. században már jelentkezett a műfaj dekadenciája, a művek többsége egyre inkább részletproblémákról, jelentéktelen emberekről, s kevésbé az országos problémákról szól szűklátókörű, emelkedettség- és horizontnélküli szemlélettel, de általában a bécsi udvarral szembenállva a kurucos ellenzékiség hangján. A pasquillus jellemzően a rendi ellenzék fegyvere volt, bár születtek kormánypárti szemléletű darabok is. Megismerhető belőlük az országgyűléseken formálódó nemesi politikai közvélemény annak ellenére, hogy tényszerű tudósításaik propagandisztikus indíttatásuk miatt is sokszor megbízhatatlanok. A pasquillusok magukon hordozzák a kor provinciális nemesi műveltségének jegyeit: tartalmi és stilisztikai jellemzőiket tekintve a bibliai utalások és a humanista kultúra lesüllyedt (antikizáló) elemei keverten vannak jelen bennük a hétköznapi trágársággal. Előadásomban az országgyűlési szereplők ábrázolásának legjellemzőbb eszközeit mutatom be, ennek során kiemelem a politikai ellenfél lejáratására a pasquillusokban alkalmazott leggyakoribb érveket.

16:10 Poszterbemutató

17:00 Szünet

17:15 Lukács Lilla (Szegedi Tudományegyetem): Genetika és munkamemória – Öröklődnek a kognitív képességek?

Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a munkamemória és a végrehajtó funkciókat milyen mértékben befolyásolják az örökletes, illetve a környezeti tényezők. A kérdés megválaszolásához 10 egypetéjű és 7 kétpetéjű ikerpár teljesítményét hasonlítottuk össze a számterjedelem, a hallási mondatterjedelem, a számlálási terjedelem tesztek, a verbális és szemantikus fluencia, valamint a Corsi-kocka feladatok mentén. Az ikrek mindkét csoportjánál korreláció számítással állapítottuk meg a hasonlóság mértékét. Az egypetéjű és kétpetéjű ikrek hasonlóságbeli eltéréséből következtettünk a heritabilitás és a környezet hatására az egyéni variancia hátterében. Az öröklődés hatását a számterjedelem teszt, a szemantikus fluencia és a hallási mondatterjedelem tesztek esetén sikerült kimutatni. A közös, illetve az egyedi környezet szerepe az összes vizsgált kognitív próba mentén jelentős. A kutatás rávilágít a pszichológia, a viselkedésgenetika és a molekuláris biológia interakciójának szükségességére és gyakorlati hasznára.

17:35 Varga Ákos (Márton Áron Szakkollégium): Mimikri – az utánzás művészete az élővilágban

Miért hasonlít a zengőlégy a darázshoz, vagy milyen célt szolgálnak a nappali pávaszem szárnyain található szem mintázatok?
A biológiai jelenségek közül talán a legérdekesebbek közé tartoznak azok, amelyeket a természettudósok “mimikri” névvel jelöltek meg.
A mimikri fogalma szűkebb értelemben más élőlények utánzását jelenti, tágabb értelemben az is mimikrinek tekinthető, ha egy élőlény az őt körülvevő élettelen környezeti elemek színéhez, formájához vált hasonlóvá az evolúció során.
A természetes szelekció azoknak az élőlényeknek kedvez, amelyek leginkább összehangoltan képesek élni a környezetükkel. Ebbe beletartozik, az is, hogy külső megjelenésükkel mennyire tudnak alkalmazkodni élőhelyükhöz, illetve életmódjukhoz. Az élőlények jelentős részénél – legyenek ragadozók vagy zsákmányállatok - nagyon fontos szerepet tölt be az álcázás.
Az előadásom során betekintést szeretnék nyújtani az élőlények álcázásának művészetébe, azokat bemutatni, illusztrációkkal.

17:55 Hudivók Zoltán (Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum): Béta-karotin oxidációjának vizsgálata in vitro

A világszerte intenzíven folyó kutatások ellenére a halálozási statisztikákat továbbra is a keringési betegségek, ezen belül a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik. A szívizom iszkémiás megbetegedéseiben az iszkémia/reperfúzió jelenségének központi szerepe van. A reperfúzió folyamán keletkezett szabad gyökök által okozott fokozott oxidatív stresszt tartják a reperfúzió indukálta károsodások egyik fő összetevőjének. Az egyik leggyakrabban alkalmazott antioxidáns, a béta-karotin melynek kardiovaszkuláris hatásaival kapcsolatban több klinikai vizsgálatot is végeztek, azonban ezek meglehetősen ellentmondásosak. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a dohányzók körében, akik esetében a plazma karotin szintje emelkedett volt, a halálozás nőtt az alacsonyabb plazma karotin szintű csoporthoz képest. Ez alapján úgy tűnik, hogy a béta-karotin egy kétélű pengeként viselkedik, mivel egyrészt hatékony gyökbefogó tulajdonsággal rendelkezik, azonban a szabad gyökök okozta fokozott oxidáció következtében toxikus bomlástermékek keletkezhetnek, melyek további súlyos szöveti károsodást okozhatnak.
Kísérleteinkben a béta-karotin oxidációját tanulmányoztuk in vitro. Különböző koncentrációban alkalmazott oxidálószerek (NaOCl, H2O2) segítségével oxidáltuk a béta-karotint, majd HPLC-vel analizáltuk a mintákat, valamint megvizsgáltuk az oxidációs reakciók idő és koncentráció függését is. Eddigi eredményeink alapján elmondható, hogy 3 féle termék fokozott képződését tapasztaltuk, melyek azonosítása a későbbiekben történik meg. Megfigyeltük továbbá, hogy más termékek képződése fokozott a különböző oxidálószerek esetében, valamint, hogy az oxidálószerek koncentrációjának emelése egy idő után nem eredményezi a képződött termékek koncentrációjának emelkedését. Ugyanez elmondható a reakcióidő növelésével kapcsolatban.

18:15 Kis Anna (Bolyai Kollégium): Hogyan kerül kutya a robotba?

A tamagocsik és a távirányítós kisautók leáldozóban lévő korszaka után, manapság egyre inkább elterjedtek az olyan szociális robotok, amelyek valamilyen funkciót töltenek be társadalmunkban (pl. szállodai recepciós, múzeumi tárlatvezető, stb.) Az ilyen robotokkal szemben pedig komoly elvárás, hogy képesek legyenek hatékonyan együttműködni emberekkel. Ezen – egyelőre még meglehetősen távoli – cél megvalósítása érdekében már számos pszichológiai modell került kidolgozásra, amely alapján programozott robotviselkedés „életszerűbb” benyomást hivatott kelteni. Célom egy némiképp alternatív megközelítésmód bemutatása, mely szerint egy biológiai (etológiai) alapú – az ember környezetében élő, és hozzá nagymértékben alkalmazkodott állatok (pl. a kutya) viselkedése alapján működő – robot hatékony szociális interakcióra lehet képes az emberrel.

18:35 Vacsora

2011. április 3.

9:00 Krusper Márta (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A balszerencse matematikája

A magyar jelnyelvben a „sorban állás” és a „hosszú a sor” kifejezésekre ugyanazt a jelet használják. Ez talán nem is véletlen egybeesés, hisz ki ne érezte volna már úgy, hogy a sor, amibe a boltban/postán/hivatalban beállt, különösen hosszú, akár a leghosszabb? Sőt ki ne érezte volna már úgy, különös érzéke van hozzá, hogy mindig a leglassabban haladó sort válassza? Ha azonban többen is így érzik, természetesen adódik, hogy legfeljebb egyikőjüknek lehet igaza abban, hogy ő a legbalszerencsésebb. Vagy mégsem? Előadásomban egy egyszerű sztochasztikus modell segítségével próbálom feloldani ezt a paradoxont.

9:20 Varga Ágnes (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában

Dél-Ázsia országaiban mély társadalmi hagyományokból táplálkozva a nők helyzete erősen alárendelt. A nemi egyenlőtlenség az élet minden területén kézzelfogható. Az utóbbi időkben a térség országaiban minden ember alapvető jogának ismerik el az oktatáshoz történő hozzáférést. Általában elmondható, hogy az érintett országok politikailag és törvényileg is támogatják, és különféle eszközökkel segítik a lányok alapfokú oktatásban történő részvételét. Elsődleges céljuk a nemi egyenlőség megteremtése az alapfokú oktatás terén, azonban ennek megvalósítása és sikeressége országonként eltérő. A lányok oktatása terén jelentkező akadályok között több olyannal is találkozhatunk, melyek innen Európából szemlélve új megvilágításba helyezik azokat a statisztikai adatokat, melyeket sokszor empirikus elemzéseink során használunk. Mindemellett rádöbbentenek bennünket arra, hogy a nemi egyenlőség központilag történő megteremtése még nem jelent gyógyírt az évszázadokon át kialakult társadalmi sztereotípiákra.

9:40 Hubai Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A panorámakészítés matematikája

Egy képet panorámaképnek nevezünk, ha látószöge a hagyományosnál lényegesen nagyobb. Ezek gyakran a Feszty-körképhez hasonlóan az egész horizontot, vagy akár egy teljes gömbfelületet lefednek (360°-os ill. gömbpanoráma) és már jóval a fényképezés felfedezése előtt közkedveltnek számítottak. Noha számos speciális készülék és lencse segíti a profi fotósokat a tökéletes alkotás elkészítésében, tömeges elterjedésük mégis annak köszönhető, hogy az olcsó gépekkel vagy akár mobillal készített, egymást átfedő felvételeinkből ingyenesen letölthető programokkal viszonylag jó panorámaképeket varázsolhatunk.

Eközben a számítógépünk egy soklépcsős, összetett számítást végez az ún. kontroll pontok keresésétől és igazításától kezdve az objektívhibák, elmozdult tájelemek (pl. felhők) kiszűrésén ill. korrigálásán, a színek összeegyeztetésén és a különféle vetítéseken, traszformációkon keresztül a képek összemosásáig. Ennek a folyamatnak a matematikailag érdekesebb lépésein szeretném végigkalauzolni a hallgatóságot, röviden kitérve arra is, hogy mire érdemes figyelnünk a képek készítésénél, ill. hogyan állíthatjuk össze a panorámaképet a Hugin program használatával.

10:00 Laki Balázs (Eötvös Collegium): Hálózat-tipológiai változások egy spontán dinamikus gazdasági rendszerben

A mikroszimulációt és az ágens alapú programozást a társadalomtudományok legdinamikusabban fejlődő és egyben legtöbb kihívást tartogató eszközei között tartják számon. Ezen belül jelentősek azok a rendszerek, amelyek gazdasági modellezésre alkalmasak, abból mikro- és makroszintű adatok kivonatolására képesek.
A modellezés során szükségessé vált a tisztán ágens alap kiegészítése előbb mikroszimulációs nézőponttal; majd sejtautomatákkal és a formális informatika által használt, de közgazdaságtani modellezésben kevésbé elterjedt eszközökkel. Előbbi az egyes konkrét konfigurációk inicializálásában jut szerephez, a felhasználók által megadott paraméterkombinációkból matematikai eszközökkel számítjuk ki a kezdő időpillanat állapotát. Utóbbiaknak az egyes szereplők viselkedésében, külső és belső kommunikációjában van szerepe.
Jelen modell mintegy összeköti a hagyományos mikro- és makroökonómiai szintű vizsgálati módszert, hiszen alulról építkezve, az egyed szintjén megvalósuló kölcsönhatásokon keresztül közvetlen eredményeket produkál a mikroökonómia számára, míg az egyének megfelelő „tulajdonságainak” aggregálásával megkaphatjuk a makroökonómia számára releváns jellemzőket, például a GDP-t vagy a foglalkoztatást.

10:20 Hajdú Huba (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Robotika

A robotika rohamosan fejlődik, egyelőre még csak találgatunk, hogy mit hozhat a jövő. A téma rövid áttekintése után bemutatásra kerül két programozható robotkészlet, a Lego Mindstorms NXT és egy a porszívórobothoz hasonló földön guruló robot. Megismerkedhetünk az egyre jobban már oktatásban is elterjedő Lego készlet főbb részeivel, a programozható vezérlőegységgel és a különféle szenzorokkal, valamint a felhasználási lehetőséges széles tárházával, valamint betekintünk egy kicsit a programozhatósági lehetőségek közé. Az interaktív előadás során a nézők maguk is kipróbálhatják a robotokat.

10:40 Szünet

10:55 Kozics Anikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Lágyüledék-deformációs szerkezetek vizsgálata

A hegységekben kirándulva egyes sziklafelszíneken hatalmas redőket, gyűrődéseket, érdekes szerkezeti formákat láthatunk. Vannak nehezebben észrevehető, jóval kisebb méretű (néhány cm-től több 10 m-ig) deformációs szerkezetek is. Ezeknek a keletkezése is más okokra vezethető vissza.
Megfolyósodás során bizonyos üledékek rétegdeformációkat alakítanak ki. Ez a porózus, vízzel átitatott, még konszolidálatlan, homokos üledékekre jellemző. Megfolyósodáskor egy esemény hatására a pórusvíznyomás hirtelen megnő, az üledék nyíróellenállása lecsökken és deformálja a környező, nem megfolyósodott rétegeket. A rétegzavarok morfológiailag nagyon változatosak lehetnek: zseb és tál, csepp és láng alakú, oszlopos, telérszerű, gyűrt, redőzött szerkezetek.
A kiváltó események is különbözőek lehetnek: fagyhatás (periglaciális környezetben), földrengés, gyors üledékképződés miatti rétegterhelés, cunami stb. Fontos elkülöníteni, hogy milyen esemény hatására történt a megfolyósodás, hiszen ebből információt kapunk az üledék lerakódás utáni, de még a diagenezis előtti környezetéről. Az egyértelmű, objektív elkülönítésre azonban még ma sincs általánosan elfogadott módszer.
Azzal foglalkozom, hogy a rétegdeformációkat elemezve, hogyan lehet következtetni a kiváltó eseményre.

11:15 Neducsin Bence Péter (Korányi Frigyes Szakkollégium): Magzati sejtek szerepe a Non-Invazív Prenatális Diagnosztikában

Már a XIX. század vége óta ismert, hogy a terhesség során az anya és magzata között kétirányú sejtforgalom mutatható ki. Ezt a jelenséget nevezik microchimerismusnak. A fetalis microchimerismus (magzatból az anyába történő sejtáramlás) klinikai jelentőségét a XX. század közepe óta vizsgálják. A vizsgálatok célja, hogy a kromoszomális rendellenességek diagnosztizálása céljából végzett terhesség alatti genetikai vizsgálatokat, amelyek jelenleg bizonyíthatóan vetélés-kockázattal járnak, olyan módon végezhessék el a magzati sejtekből, amelyek nem veszélyeztetik a terhességet.
Előadásomban összegezni kívánom a tudomány jelenlegi állását a témával kapcsolatban. Bemutatom azokat a sejttípusokat, sejtdúsítási és –vizsgálati eljárásokat, amelyek figyelembevételével, továbbfejlesztésével és felhasználásával a magzati sejteken alapuló nem-invazív terhesség alatti genetikai diagnosztika belátható időn belül a klinikai gyakorlat mindennapos elemévé válhat.

11:35 Vajda Anita (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet): (L)Egyek, ne (l)egyek? –Anorexiások testkép torzulása, a kapcsolati mintázataik tükrében

Az evészavar klasszikusnak mondható formája, az anorexia nervosa (AN) napjainkban egyre gyakrabban jelentkező pszichoszomatikus betegség. Az anorexiások viselkedése egyszerre behódolás a szépség-mítosznak és tiltakozás ellene. A felnőtté válással, a női szerepvállalásával kapcsolatos bizonytalanságok megnyilvánulásáról van tulajdonképpen szó. Emellett léteznek biológiai hajlamosító tényezők is, mégis az evészavaros tünetek egyik legfontosabb előrejelzői és rizikófaktorai a különféle családi diszfunkciók. A betegség mintegy védelmi stílusnak tekinthető, melynek potenciális hatásaként a testsúly kontrollálása az élet valódi kérdéseinek a kontrollálását helyettesíti. Mivel a beteg nem tud beleszólni az életét érintő fontos kérdésekbe, talál magának egy jónak ígérkező terepet: az evést hajtja uralma alá. Az étel visszautasításával a szülői dominancia ellen próbál tiltakozni. Ebben az összemosott családstruktúrában megjelenik a túlvédő szülői magatartás, és így a serdülőkori szabadságvágy jelenik meg evészavar formájában. Eme családdinamika feltérképezésére tettem kísérletet kutatásom során, melynek rövid összegzését szeretném bemutatni az előadás alkalmával.

11:55 Pachner Orsolya (Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégiuma): „Nem is szemmel látni az arcokat” – Az érzelmek észlelése autizmusban

Mások érzelemkifejezéseinek észlelése és azonosítása a mindennapjaink része. Ez a számunkra legtöbbször könnyű és automatikus folyamat csecsemőkori képességeinkben gyökerezik. Újszülött kortól kezdve preferáljuk az emberi arcokat, több figyelmet fordítunk rájuk, ami lehetővé teszi a hozzájuk kapcsolódó kifejezések korai megkülönböztetését és azonosítását. Hét hónapos kortól kezdve már következetesen kategorizáljuk az arckifejezéseket és a hozzájuk kapcsolódó érzelmeket. De ez az alapvető képesség hiányozhat bizonyos fejlődési zavarok esetében, amilyen az autizmus is. Az autizmussal élők már csecsemőkorban nem mutatnak különösebb érdeklődést az emberi arcok iránt, és később is nehézségekkel küzdenek az érzelmek azonosításában. Ezeknek a nehézségeknek az feltérképezésére rengeteg kutatási eredmény született, aminek rövid összegzését szeretném bemutatni az előadás során.

12:15 Daru János (Bolyai Kollégium): A molekulák magánélete

Egy reakció esetén ismerjük a kiindulási anyagokat és hosszabb-rövidebb analízist követően meg tudjuk mondani, hogy milyen termékeket kaptunk az átalakítás során. Arról azonban a legritkábban kapunk közvetlen információt, hogy milyen utat járt be a reakció, mely atomok milyen sorrendben létesítettek új kapcsolatokat, vagy bontották fel addigi kötelékeiket, hogy aztán új molekuláris életet kezdhessenek egy más, egy új anyag alkotójaként.
Előadásom során bemutatom a „vegyi kémkedés” eszközeit, melyek segítségével betekintést nyerhetünk a molekulák rejtett magánéletébe.

12:35 Zárszó, fogadás

Poszterek:

I. Biró Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Vulkanogén homokkő-előfordulások vizsgálata a Budai-hegység felső-eocén korú összleteiben

Számos tanulmány ismertet vulkáni eredetű kőzetbetelepüléseket a Budai-hegység területén feltárt felső eocén korú rétegekben. A témával foglalkozó 13 tanulmány kiértékelése alapján megállapítható, hogy a felső eocén idején a Budai-hegység környezetében robbanásos vulkáni tevékenység folyt, amelynek terméke a hegység több pontján nyomozható.
Munkám során részletesen kiértékeltem a témával foglalkozó tanulmányokat, illetve megvizsgáltam a Mátyás-hegy térségében feltárt vulkáni eredetű kőzetbetelepülést, amelyről részletes vulkanológia szempontú vizsgálat eddig nem készült.
A terepi megfigyelések dokumentálása után a kőzetminták vágott felszínét makroszkóposan elemeztem. A kőzetet iszapolásos technikával szemcséire bontottam, valamint vékonycsiszolatokat készítettem a minták vágott felületéről. Az így nyert szemcséket, illetve vékonycsiszolatokat mikroszkópos módszerek segítségével értékeltem ki. Munkám célja az volt, hogy a különböző anyagvizsgálati módszerek segítségével megismerhessem a kőzet keletkezéséhez vezető vulkáni, valamint üledékes folyamatsort, illetve a réteget ért utólagos hatásokat.
Vizsgálataim eredményeként sikerült felvázolni azokat a folyamatokat, környezeti hatásokat, amelyek a kőzet települési, kőzettani és vulkanológiai tulajdonságait meghatározták.
A megfigyelések, kapott eredmények alapján azt feltételezem, hogy a kitörést követően a kőzet anyaga egy olyan sekélytengeri környezetbe hullott, ahol a tengermozgás hatására áthalmozódott. A betemetődés után a réteg fizikai tulajdonságai a rá ható rétegterhelés, valamint a betelepülésben áramló forró vizes oldatok hatására nagymértékben átalakultak.

II. Csizmeg János (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A medencemodellezés szerepe a szénhidrogén-kutatásban egy alföldi regionális szelvény példáján

Napjainkban a szénhidrogének jelentik az egyik legfőbb energiaforrást. Hogy ezeket felhasználhassuk, a lelőhelyeiket először meg kell találni, ami egy igen költséges mulatság tud lenni. Egy-egy kutatófúrás ára dollármilliókban mérhető, ezért is nagyon fontos, hogy minél pontosabb képet kapjunk a kutatások tárgyát képező szénhidrogén-előfordulásokról. Egy kutatás során szerzett geológiai és geofizikai ismereteinket felhasználva megfelelő szoftverekkel modellezhetjük adott szénhidrogénrendszerek egyes elemeit (anyakőzet, migrációs útvonal, tároló kőzet).
Kutatásaim során medencemodellezéssel a Pannon-medencében egy alföldi regionális szelvény mentén vizsgáltam a pannóniai emelet (13-0 millió év) szénhidrogén-generáló képződményeit (anyakőzet). A modellezés során rétegtani, szerkezeti/tektonikai, hőáramtörténeti és szerves geokémiai paraméterekből sikerült felépítenem egy geológiai modellt, mely alapján következtethetünk az anyakőzet érettségének (szénhidrogén-generáló képességének), a keletkezett olaj és gáz migrációjának, valamint csapdázódásának viszonyaira, illetve ezek időbeli fejlődésére 13 millió évtől napjainkig.

III. Farkas Orsolya (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Körforgalom körüli szennyezőanyag terjedés vizsgálata egy székesfehérvári körforgalom példáján keresztül

Környezetmérnök hallgatóként a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése mellett fontos azok terjedésének ismerete is. Családi nyaralásom során feltűnt, hogy külföldön sokkal nagyobb számban fordulnak elő körforgalmak, mint Magyarországon. A körforgalmak gyakorisága és kialakítása érdeklődésemet felkeltette, és a körülöttük lévő áramlás megismerését hasznosnak tartottam.
Poszteremen részletesen kitérek majd a körforgalmak kialakítására, elhelyezésére, forgalomirányítási és környezetvédelmi vonatkozásaira. Ismertetem az önkormányzatokhoz benyújtandó létesítés előtti tervezési, kivitelezési dokumentációk felépítését, tartalmát.
A kiválasztott körforgalom lakóhelyemhez közel Székesfehérváron található, egy műemlék jellegű épület mellett, régóta használt útvonalak kereszteződésében. A vizsgált területen az autók gyakoriságát forgalomszámlálás során határoztam meg. A környéken uralkodó szélviszonyok megismeréséhez szélstatisztikát készítettem. A szennyezőanyagok terjedésének vizsgálatára a Németországban kifejlesztett MISKAM szoftvert alkalmaztam, háttérkoncentrációt pedig egy közeli mérőállomás adatai szolgáltattak.
Az eredmények segítségével meg tudjuk majd állapítani, hogy az adott körforgalom körül hogyan alakulnak az áramlási viszonyok és a szennyezőanyagok hogyan terjednek. A vizsgálat során láthatóvá válnak majd a kritikus pontok, a magasabb koncentrációk helye meghatározható lesz. Ez fontos szempont lehet például egy épület szellőzőnyílásának elhelyezésénél.

IV. Fejszák Nóra Florina (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Hemopoietikus antigén megjelenése T és szelektív B sejteken

A madarak nyirokszerveinek tanulmányozására laboratóriumunkban nagyszámú madár lymphomyeloid specifikus, egér monoklonális ellenanyag készült. Munkánk során a gyöngytyúk lymphoid sejtjeit jelölő, 7H3 elnevezésű ellenanyag immuncitokémiai és biokémiai karakterizálását végeztük.
A 7H3 antitest felnőtt állatban a thymus velő- és kéregállomány T sejtjét egyaránt jelöli, míg a bursa Fabricii folliculusok kéregállományában csak izolált sejtcsoportokat ismer fel. A perifériás nyirokszövet T dependens területeinek T lymphocytái is expresszálják a 7H3 antigént. Embryonális megjelenését tekintve a 7H3 pozitív sejtek a 2 napos gyöngytyúk embryo szikhólyagjának vérszigeteiben jelennek meg és a keringés megindulását követően az erekben is kimutathatók. A 7H3 expressziója megelőzi a klasszikus CD45 hemopoietikus antigént.
Összefoglalás: A 7H3 ellenanyag olyan differenciálódási antigént jelöl, amely korai hemopoietikus markerként a vérképző őssejteket ismer fel, majd kifejeződése az embryo lymphoid sejtjeire korlátozódik és végül a kikelés után, csak a T-lymphocytákat jelöli.

V. Fülöp Györk (Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium): Űrből a földre – Egy földmegfigyelési alkalmazás-fejlesztés kihívásai a 21. században

Munkámban bemutatom egy földmegfigyelési (műholdas távérzékelésen alapuló) alkalmazás-fejlesztés nehézségeit, megoldásait. Az alkalmazás, melynek fejlesztésében én is részt vettem, az első magyar fejlesztésű szoftver, mely az ESA (Európai Űrügynökség) által működtetett KEO (Knowledge-based Earth Observation) rendszerben készült. A KEO hivatott megteremteni a földmegfigyelési információkkal kapcsolatos integrációt Európában.
A területhasználati egységek táji változatosságát modellező alkalmazás a turizmus-fejlesztési források elosztásának döntéstámogatására is alkalmas. A bemenő adatokat 4 m-es felbontású VHR (nagyon nagy felbontású) KOMPSAT-2 négy csatornás műholdfelvételek képzik. A kimenő eredmények egy digitális térkép felszínén megjelenített változatossági értékek.
Románia 2011. január 20-án megkezdte a tárgyalásokat az ESA tagság elnyerésére. Hazánk célkitűzéseiben a csatlakozás kezdeményezése 2011-ről három-négy évvel későbbre csúszott. Az űripari és az űrtechnológiai fejlesztésekben Magyarország potenciális szerepét napjainkban nem tölti be a szakterület hazai ismeretlensége miatt. Holott az átszakadt ajkai vörösiszaptároló gátjának évi 8 cm-es mozgása földmegfigyelési eszközökkel kimutatható lett volna (Grenerczy et al. 2010) Poszteremen bemutatom a legfrissebb földmegfigyelési lehetőségeket, melyek napjainkban nyílnak.

VI. Gyenge András (Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium): Kisebbségek médiareprezentációja

A rendszerváltás után Magyarországon szinte azonnal nyilvánosságot kaphattak a szélsőséges nézetek. Akár az antiszemita diskurzusra, akár a cigányellenes elbeszélésmódra gondolunk, gyakorlatilag a szólás és sajtó szabadságával minden nyilvánosságot kaphatott. Mára tulajdonképpen ezek a szélsőséges nézetek nemcsak egységes és összefüggő narratívába rendeződtek, hanem intézményesültek is. Idővel kiépült a politikai infrastruktúra is, tehát politikai erők, politikai szereplők sorakoztak fel e világnézetek mögé elősegítve az intézményesülést. Ehhez az infrastruktúrához tartoznak a különböző sajtóorgánumok. Manapság azonban megjelent egy sokkal fontosabb szféra, az internet. Az internet sokkal korlátlanabb, nehezebben kontrollálható, országhatárokat átívelő szférája a nyilvánosságnak. Nem csoda, hogy itt terjednek leggyorsabban az antiszemita, cigányellenes, kirekesztő nézetek. Itt azonban nem elég csak a különböző sajtóorgánumok internetes oldalaira gondolni. Ide tartoznak a különböző blogok és vitafórumok is, melyek vizsgálata azért fontos, mert a nyilvánosság előtt megjelenő magánbeszélgetések sajátos nyelvezete sokat elárul egy ilyen közösség működéséről és magáról az ideológiáról is. Poszteremen egy ilyen oldallal foglalkozó esettanulmányt szeretnék bemutatni.

VII. Győri-Dani Dóra és Rokszin Adrienn Aranka (Szegedi Tudományegyetem): A felismerhetőség manipulálásának hatása a korai vizuális kategorizációra

A perceptuális kategorizáció a megismerés alapvető funkciója, mely lehetővé teszi a megfigyelő számára, hogy a környezetében tapasztalt információk segítségével döntéseket hozzon. Zajos környezetben, például ködben; illetve egyes patológiák esetében a vizuális megismerés, és így a kategorizáció nehezebbé válik. Az elektroenkefalográfia (EEG) alkalmazása lehetővé teszi ezen folyamatok neurális hátterének vizsgálatát. Jelen kutatás annak próbált utánajárni, hogy vizuális kategorizációs feladatban a korai, úgynevezett P1 és N1 komponensekre milyen hatással van a bemutatott képek felismerhetősége. Kutatásunkban szereplő személyek 4-féle, különböző mértékben módosított és felismerhető képtípuson végeztek autó-madár kategorizációs feladatot. Eredményeink szerint az N1 komponens esetében a kategóriahatás a képek felismerhetőségének rosszabbodásával csökkent. Meglepetésünkre, a P1 komponens is mutatott hasonló változásokat, de csak a legkönnyebben felismerhető, eredeti képek esetében. Ezen eredmények arra engednek következtetni, hogy az N1 amplitúdó jól reprezentálja a feladatfüggő, kategorizációval kapcsolatos perceptuális folyamatokat, de pontosan felismerhető ingerek esetén már jóval korábban, az inger bemutatását követően 120-140 milliszekundummal is észlelhető szemantikus kategóriára érzékeny hatás.

VIII. Kelemen Zsolt (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Új stabil karbének nyomában

A szén általában négy vegyértékű, azonban léteznek két vegyértékű szénvegyületek is, amiket karbéneknek hívunk. E vegyületek fémkomplexei, ill. rövid élettartalmú közti termékekként régóta ismertek, azonban az első szabad karbént, amit le lehetett tenni az asztalra egy kémcsőben húsz éve állították elő először. E vegyületek különleges szerkezeti sajátságaik mellett számos felhasználhatóságuk miatt váltak napjaink egyik leginkább kutatott vegyületcsaládjává.
E vegyületek stabilitását leginkább dimerizációval szembeni stabilitásukkal szokták jellemezni, azonban nem ez az egyetlen lehetséges bomlási reakció. Munkám során egy eddig részletesen nem vizsgált cikloreverziós reakciót vizsgáltam számításos kémiai módszerekkel, ami öttagú, két heteroatomot tartalmazó gyűrűs karbéneknél léphet fel. Eredményeim alapján két eddig még elő nem állított vegyület, az oxazol-2-ilidén és szelenazol-2-ilidén stabilnak bizonyult mind dimerizációval, mind pedig cikloreverzióval szemben.

IX. Kristóf Endre Károly (Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum): Lipid szenzorok összeállítása a moduláris Szintetikus Biológia eszköztárának keretein belül (Szemelvények a Team:Debrecen 2010 munkájából az International Genetically Engineered Machine versenyről)

Ma már bármelyikünk genomja napok alatt megszekvenálható. Mindeközben módosítani a genomot még mindig hónapok kérdése, egy gént beklónozni pedig jelentős erőfeszítés. Az ipari forradalom egyik sarokköve, a szabványosítás a biológiában még csak nyomokban lelhető fel.
Készíthetünk-e olyan biológiai elemeket, amelyek bizonyos szabványokat követve egymással kompatibilisek lesznek? A választ ezrek keresik-kutatják a világ egyik legnépszerűbb hallgatói molekuláris biológiai csapat versenyén az iGEM-en, melyen az idén a Debreceni Egyetem – Magyarországról elsőként – képviseltette magát. A verseny sikeressége részben annak tudható be, hogy a megismertetett eszközöket a szervezők szabadon hozzáférhetővé teszik valamennyi később bekapcsolódni kívánó kutatócsoport számára, hasonlóan az ún. „open source” bioinformatikai eszközökhöz.
A magreceptorok zsíroldékony molekulák bio-szenzorai, melyek az iGEM eszköztárából ezidáig hiányoztak. Csapatunk ezen lipid szenzorokat humán és Drosophila melanogaster mellett a legismertebb talajlakó modellorganizmusból, a Caenorhabditis elegans genomjából extrahálta egy jól bevált (BBF_RFC-25 vagy Freiburg) szabványnak megfelelően, melyek segítségével így jobban megismerhetjük a talaj rendkívül komplex világát.

X. László Eszter (Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégiuma): Kísérletes lehetőség az átültethető vesék minőségének javítása érdekében

A súlyos vesebetegek számának növekedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a veseátültetés iránt. A transzplantálásra kerülő vesék azonban a beültetésig eltelt idő (ischaemias fázis) alatt, valamint a beültetést követően (reperfusios fázis) károsodást szenvednek el, mely kihatással lehet a későbbi működésre.
A károsodás mérséklése céljából kísérletsorozatot indítottunk az egyéb ischaemias károsodások csökkentésében már hatékonynak bizonyult fehérje, a PACAP (pituitary adenylate cyclase activating polypeptide) alkalmazásával.
Kutatásunk során patkány és egér modellen végeztük vizsgálatainkat. A vesék keringésből történő kirekesztésével idéztünk elő ischaemias állapotot. Tanulmányoztuk a túlélési időt, valamint a vesében kialakult szövettani elváltozásokat, melyek súlyosságát többfokozatú skálán osztályoztuk.
A túlélési adatok, továbbá a veseszövetben bekövetkező változások tekintetében szignifikáns eltéréseket tapasztaltunk. A szövettani fotóink jól mutatják a károsodást, igen szemléletesek. Eredményeink igazolják, hogy a PACAP csökkenti a vesében az ischaemia/reperfusio során kialakuló elváltozások súlyosságát, tehát valószínűsíthető, hogy a PACAP a vesében is védő hatást fejt ki.

XI. Molnár Zsanett (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Humán metafázisos kromoszómák nanomechanikai vizsgálata

A kromoszómák DNS, illetve hiszton és non-hiszton fehérjék speciális komplexumai, amelyek sejtosztódás során biztosítják az átörökítő anyag megfelelő szegregációját. Szerkezetük és a kialakulásukhoz vezető kondenzációs folyamat molekuláris mechanizmusai nem pontosan ismertek.
Kísérleteink célja humán metafázisos kromoszómák szerkezetének és szerkezeti dinamikájának pontosabb megismerése speciális, molekuláris mechanikai módszerekkel.
Kromoszómákat perifériás vér limfocitákból izoláltunk. A topográfiai szerkezeti és nanomechanikai méréseket atomerőmikroszkóppal (AFM) végeztük.
Sikerrel rögzítettünk nagyfelbontású AFM felvételeket humán kromoszómákról szárított és rehidratált állapotban. A kromatida karok hossztengelye mentén alternálóan elhelyezkedő periodicitást figyeltünk meg. Nanomechanikai manipulálás során viszkoelasztikus strukturákat húztunk ki a kromoszómák felületéből. A maximális megnyúlás típusosan többszáz nanométer volt, és bizonyos esetekben elérte az 1 mikrométert. A rugalmas erőgörbéken több jellegzetesség volt megfigyelhető: a) erő-plató, amely a kromatinszál polimer-gomolyagból való konstans erővel történő kihúzását jellemzi, és b) fűrészfog alakú átmenetek, amelyek a kromatinszálat rögzítő kölcsönhatások felszakadásával, illetve a kromatinban mechanikai erő hatására fellépő szerkezeti változásokkal kapcsolatosak.

XII. Németh Anikó (Harsányi János Szakkollégium): Karbantartási tevékenységek megbízhatóság alapú mátrixos projekttervezése

„Sohasem tudhatjuk, hogy mit hoz számunkra a jövő. Egyet tehetünk: a rendelkezésre álló információk alapján meghozzuk a legjobb döntést.” – hallható az Ünneprontók Ünnepe című filmben. A vállalatok karbantartás tervezői is pontosan ezt próbálják megvalósítani. A rendelkezésre álló információk, adatok figyelembevételével igyekeznek a legjobb döntést hozni.
Célom volt, hogy a karbantartási területen alkalmazható projekttervezési – kiválasztási módszert dolgozzak ki. Ez a projekttervezés során bemeneti adatként a berendezésekre vonatkozó megbízhatósági, illetve kockázati értékekkel dolgozik. Ezen értékek alapján egy beavatkozási prioritási sorrend állapítható meg, mely segítséget nyújt a karbantartási terv összeállításában. Fontos szempont, hogy a tervezés során nemcsak a berendezések megbízhatósági illetve kockázati adatait veszi figyelembe, hanem ezen túl a terv kialakítása során a rendelkezésre álló idő-, költség- és erőforráskorlátot is.
A kidolgozott módszer segítségével kisebb terjedelmű karbantartási projektek esetében manuálisan is számolhatunk. Viszont nagyobb, komplexebb projektek esetében szoftveres támogatást igényel. Reményeim szerint a javasolt módszert széles körben lehet majd alkalmazni karbantartási projektek tervezése esetén is.

XIII. Orbán Ildikó (Eötvös Collegium): Holocén erdőhatár-változás a Retyezát hegységben

Az antropogén erdőirtás magashegyi környezetben a fahatár ökotön szerkezetét az elmúlt évezredekben jelentősen befolyásolta. Erre vonatkozóan számos információval rendelkezünk az Alpokból, ám a Kárpátokban hasonló vizsgálatok alig ismertek. Poszteremen a paleoökológia eszköztárát felhasználva próbálok meg választ adni arra, hogy a déli- kárpátokbeli Retyezát hegységben milyen növényzeti változások következtek be az elmúlt 11500 évben (Holocén időszak), hogyan alakult a felső erdő- és fahatár, mely fafajok alkották, és változásai milyen mértékben értelmezhetők klimatikus változásokkal illetve antropogén hatásként.
Vizsgálatom helyszíne a Gales-tó, mely 1990 méter tengerszint feletti magasságon található, az erdőhatár és a fahatár között. Elhelyezkedése alkalmassá teszi arra, hogy az erdőhatár holocén változásairól értékes információkat nyerjünk.

XIV. Pataki Lajos (Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum): A Növekedési Hormon Releasing Hormon receptor splice variánsainak vizsgálata humán tüdődaganatokban

Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a különböző humán daganatok jelentős hányada expresszálja a hipotalamikus ún. releasing és inhibiting hormonok receptorait. Az említett peptid hormonok közül a növekedési hormon elválasztását szabályozó hormon (GHRH) antagonistái indirekt és direkt módon is képesek a daganatnövekedés gátlására. A direkt gátló hatás arra utal, hogy a vizsgált daganatok rendelkeznek olyan receptorral, mely képes interakciót létrehozni a GHRH, ill. antagonistái között. Normál és daganatos humán szövetekben, illetve humán daganatsejtvonalakban a GHRH receptornak négy splice variánsát mutatták ki (SV1-4), melyek közül az SV1 hasonlít leginkább a hipofízisben található GHRH receptorhoz, nagy affinítással köti a GHRH ligandot és antagonistáit, így feltételezhetően ennek van legnagyobb szerepe a hormon és antagonistái tumorsejtekre kifejtett hatásában. Mivel az említett receptorok jelenlétét eddig humán tüdődaganatokban nem vizsgálták, jelen munka célja a GHRH receptorainak, elsősorban a funkcionális szempontból legjelentősebb SV1 splice variánsnak a vizsgálata ezen daganattípusban.
A Tüdő Klinikán műtét során eltávolított rosszindulatú tüdődaganatokból teljes RNS-t izoláltunk, majd reverz transzkripciót követően PCR-rel vizsgáltuk az említett receptorok jelenlétét részben saját tervezésű primerekkel (SV1), részben az irodalomban már korábban publikált primerekkel. Az általunk tervezett primerpárral kapott PCR terméket mindkét irányba megszekvenáltattuk a primerek specificitásának alátámasztása érdekében.
A használt primerek specificitása szekvenálással igazolódott. Az eddig feldolgozott tüdődaganatok közel negyedénél (22%) a GHRH receptor SV1 variánsa kimutatható volt RT-PCR-rel. A hipofízis típusú receptor, valamint a többi vizsgált GHRH receptor splice variáns jelenléte elhanyagolhatónak mutatkozott az általunk vizsgált szövetmintákban.
Eredményeink hozzájárulhatnak a rosszindulatú daganatos megbetegedések, köztük a Magyarországon nagy betegpopulációt érintő tüdőkarcinómák patofiziológiai mechanizmusának pontosabb felderítéséhez és új molekuláris támadáspontú, korszerű célzott daganatterápiára alkalmas GHRH antagonisták kifejlesztéséhez.

XV. Petykó Márton (Eötvös Collegium): A beszélő személy gépi azonosítása neurális hálózatok segítségével

A biztonságtechnikában komoly szakmai igény mutatkozik az egyén beszédalapú azonosítására. Poszterem célja egy, az emberi hallás pszichoakusztikai tulajdonságait modelláló elemzésen (PLP) alapuló, mesterséges neurális hálózatokat (ANN) használó rendszer bemutatása. Ez az eljárás lehetővé teszi a beszélő személy megbízható (90% feletti), minimális beszédanyag alapján történő, automatizálható, a biztonságtechnikai felhasználásra alkalmas gépi azonosítását.
Az eljárás kidolgozása során 15 adatközlőtől (köztük három egynemű testvérpártól) összesen 1146 mintát rögzítettem. A rögzített beszédminták intenzitásszerkezetét ezután PLP elemzés segítségével 39 jellemzővektorban fejeztem ki, majd 577 minta adatai alapján betanítottam, 569 mintán pedig teszteltem az osztályozó eljárásként használt neurális hálózatokat.
A rendszer az esetek 96,7%-ában helyesen azonosította a beszélőt, a 15-ből 6 beszélőnél a helyes azonosítások aránya 100% volt, és mindössze egy adatközlőnél nem érte el a 90%-os szintet. Az eljárás emellett alkalmasnak bizonyult egynemű testvérpárok, tehát a beszédprodukció szempontjából nagy hasonlóságot mutató személyek megbízható azonosítására is.

XVI. Pósch Krisztián (Illyés Sándor Szakkollégium): Kik állnak a magyarországi zöldek mögött? – Az LMP támogatóinak pszichológiai profilja a 2010-es orsszággyűlési és önkormányzati választás tükrében

A magyarországi pártrendszer korábbi, kvázi duális, „befagyott felszínén” a 2010-es választások nyomán repedések jelentek meg, melyeket jól mutat az új politikai pártok (köztük az LMP) parlamentbe kerülése. Közel ezer ember a 2010-es választások előtti héten lefolytatott kérdőíves vizsgálatával, széles körű pszichológiai (kitüntetetten politikai pszichológiai és valláspszichológiai) és politológiai eszköztárat alkalmazva, arra teszek kísérletet, hogy felfejtsem a Lehet Más a Politika támogatóinak pszichológiai profilját, lehetséges motivációit, különös figyelmet fordítva az átalakuló politikai erőtér változására és változatlanságára, reflektálva a párt aktuális parlamenti tevékenységére is. Poszteremen amellett fogok érvelni, hogy egyrészről, a felszínen történt változások ellenére a választók korábbi preferenciarendszere továbbra is létezik, másrészről az LMP, mint új politikai szereplő sikere nem csupán a fellépett politikai vákuumnak köszönhető, hanem jól leírható bizonyos meghatározott pszichológiai konstruktumok mentén.

XVII. Puliszka Edvin (Márton Áron Szakkollégium): A legfontosabb sportesemények Kelet-Európába költöztetése: Gazdasági kihívás vagy bizonyítási lehetőség?

Négy év telt azóta, amikor 2007. áprilisában odaítélték Ukrajnának és Lengyelországnak a 2012-es Labdarúgó Európa-bajnokság jogát.
Míg Magyarországon szomorúságra adtak hangot, a nyertes pályázó országainak lakói egy véleményen voltak: Mindkét ország képes arra, hogy felnőjön egy ilyen nagy torna magas színvonalához, emellett szurkolók millióival oszthatja meg városai felejthetetlen atmoszféráját, történelmét és ízelítőt adhat a szláv kultúrából és vendéglátásból.
Ez az euforikus érzés azonban nem tartott soká. Szinte nap, mint nap jelennek meg olyan hírek, hogy Ukrajna elveszítheti a rendezést gazdasági lemaradottsága miatt. Miközben az ország vezetése azt reméli, hogy az esemény megrendezése fontos lépés lehet Ukrajna és az Európai Unió közeledésében, a dolgok jelenlegi állása szerint inkább arra fog rámutatni, milyen messze van még az ország az európai standardoktól.
A következő években Oroszország is a sportélet középpontjává válik, hisz a 2014-es téli olimpiának Szocsi, míg 2018-ban Oroszország világbajnokságot szervez.
A nemzetközi sajtó a támadások kereszttüzébe helyezi a posztszovjet országokat, arról írnak, hogy ezek az országok gazdaságilag nagyot vállalnak, míg a szervező részről ég bizonyítási vágy, biztosak benne, hogy megváltozik a róluk alkotott kép.
Poszteremen a szervező országoknak felkészültségéről, bonyodalmakról, gazdasági lehetőségekről számolnék be, amiket magukkal hoznak ezek a sportesemények.

XVIII. Simon Levente (Babes-Bolyai Tudományegyetem): Háromszéki civil szervezetek hálózata

Az poszteremen a háromszéki civil szervezetek közkapcsolati hálózatát tanulmányozom. A megfigyelés előfeltételeiként áttekintem a civil társadalom és –hálózat fogalmak estleges értelmezéseit, külön kitérve a romániai magyar, majd az azon belül a háromszéki helyzetre.
Vizsgálom a hálózatot alkotó civil tömörülések települések és szakterületek szerinti eloszlását, majd a köztük lévő partnerségi- és tagsági viszonyok rendszerét. Megfigyelenm e, különböző kapcsolatok által létrehozott összefüggő részhálózatokat, majd a régió civil szervezeteinek külkapcsolati tőkéjét is vizsgálom. Végül, de nem utolsó sorban megadom és ez, adott esetben vizsgálom a Lévy utak egy esetleges értelmezhetőségét társadalmi hálózatokiban.
Célom, hogy e szervezetek hálózatában megtaláljam a skálafüggetlen hálózati modell néhány alaptulajdonságát, ezáltal bizonyítva, hogy a háromszéki civil társadalom fejlődése rendet követ.

XIX. Szabó Kitti (Szent-Györgyi Albert Szakkollégium): Transzporter fehérjék működésének vizsgálata: Humán és patkány Octn2 transzporter fehérjét túltermelő CHO-K1 emlős sejtvonalak összehasonlítása

A XXI. század orvostudományában az anyagcsere-zavarral járó, gyulladásos, valamint rákos megbetegedések kialakulása jelentős probléma, amelyben fontos szerepük van a membrán transzporter fehérjéknek. A kísérleti állatok vizsgálatánál nyert eredmények kiértékelésében, a gyógyszerek in vivo működésének megértésében kulcsfontosságú a humán, patkány és egér transzporter fehérjék működésének összehasonlítása. Ebben egyre nagyobb szerepet kapnak az olcsóbb, gyorsabb és közvetlen kölcsönhatás tanulmányozására alkalmas in vitro vizsgálatok, például az immortalizált sejtvonalakon alapuló mérési módszerek. Az OCTN2 membrán fehérjét, mint az L-karnitin Na+-függő reabszorpciójáért felelős transzportert azonosították. Az L-karnitin számos élettani szerepet tölt be - többek között a zsírsav metabolizmusban - így nagy jelentősége van a fehérje ismeretének. Az OCTN2 fiziológiai fontosságát mutatja a primer karnitin deficienciában bizonyított szerepe is. A betegség kialakulásának és gyógyítási lehetőségeinek megértésének kiindulópontja lehet a patkány Octn2 fehérjének a tanulmányozása. Ez történhet transzportert túltermelő emlős sejtvonal létrehozásával, és erre alapuló in vitro mérési módszer kifejlesztésével. A humán és patkány ortológok összehasonlítása alapján következtetni lehet az in vivo patkány modell alkalmazhatóságára.

XX. Vörös Amadea (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A bioszférát fenyegetjük, vagy magunkat?

Az ember környezetének folyamatos átalakításával törekszik igényeinek kielégítésére. Ezen tevékenység egyrészt hatással van a földi ökoszisztémára, másrészt visszahat önmagára. Poszteremen azt a kérdést járja körbe, hogy ez a befolyás milyen következményekkel járhat a bioszférára, illetve az emberi fajra nézve. A köztes felmerülő kérdéseket és problémákat igyekszem szintén erre a témára extrapolálni: milyen tényezőktől függ egy biológiai rendszer stabilitása, haszontermelő képessége? Hat-e saját tevékenységünk az emberi viselkedésre, a társadalmi intézményekre, és szerkezetére? Mi a különbség az ember alapvető fiziológiai szükségletei és az ezen túlmutató igények kielégítése között? Milyen alternatív paradigmák állnak rendelkezésünkre korunk szociológiai-ökológiai problémáinak újfajta megközelítéséhez? Célom, hogy a hallgatóságnak lehetősége legyen megismerni korunk legégetőbb környezeti problémáit, illetve, hogy betekintést nyerhessen néhány alternatív szemléletmódba.