A VII. Bolyai Konferencia programja

9:00 Megnyitó

9:10 Gáspár Merse Előd (Bolyai Kollégium): Egy kis rugalmasság a merevségelméletben

A merevségelmélet tárgya nyújthatatlan és hajlíthatatlan rudakból és ideális csuklókból álló szerkezetek merevsége. E témakör tartalmaz szemléletes és érdekes tételeket, de akad néhány meghökkentő eredmény is. Megtudhatjuk, hogy kik foglalkoztak ezzel az elmélettel, és szó esik magyar emberekről, akik ma is új eredményeket érnek el ezen a területen. Az előadásban nemcsak szó lesz sejtésekről, példákról és ellenpéldákról, hanem azok bemutatásra is fognak kerülni.

9:30 Zábrádi Gergely (Bolyai Kollégium): Diofantikus egyenletek - avagy mire jó az algebrai számelmélet?

A diofantikus egyenlet olyan egyenlet, melyek egész megoldásait keressük. Diofantosz ógörög matematikus volt, aki ilyen egyenletek megoldásával foglalkozott. Univerzális módszer nem ismert, viszont sok problémára létezik egyedi megoldás. Érdekes kérdés például, hogy mely számok állnak elő két négyzetszám összegeként. Ez a Waring-féle problémakörbe tartozik, és a megoldáshoz a Gauss-egészeket kell alkalmazni. Szó lesz a Pell-egyenletek kapcsolatáról az algebrai egészek bizonyos részgyűrűiben lévő egységekkel és a számelmélet alaptételével (létezik egyértelmű prímfaktorizáció). Ezt az összefüggést példákkal is illusztrálni fogom.

9:50 Nagy László (GAMF Szakkollégium): Elektronikus levelezés folyamatának ismertetése

Az informatika térhódításával és az Internetes hálózatok kiépítésével napjainkban egyre nagyobb szerephez jutott az elektronikus levelezés. Az élet számos területén, így a nagyobb vállalatoknál, illetve a kisebb háztartásokban is egyre szélesebb körben használt kommunikációs formává nőtte ki magát.
Az emberben felmerülhet a kérdés, hogyan is működnek ezek a rendszerek. Mi történik, amikor levelet küldünk? Erre a kérdésre szeretnék választ adni egy Visual Basic-ben írt program segítségével, amely bemutatja, hogyan kell használni az SMTP és a POP3-as protokollokat az e-mail üzenetek küldésére és fogadására. Szeretném ismertetni azt a folyamatot, amely lejátszódik a két kommunikáló kliens között: összekapcsolódás és lebontás, levelek küldése, válaszolás levelekre, a szerver válaszai, bejelentkezés a szerverre.
A levelezésnek ez a formája sok előnnyel bír a hagyományos, postai úton történő levelezéssel szemben, de tudnunk kell az elektronikus levelezésben rejtőző buktatókról is, a lehallgatás és a vírusfertőzések veszélyeiről, és ezek kiküszöböléséről.

10:10 Tóth Péter (GAMF Szakkollégium):
A 3 dimenziós megjelenítés elvének ismertetése, megvalósítási lehetőségei, felhasználása

A 3D-s megjelenítés megvalósítása lézerfény felhasználásával. A megjelenítés elve: A térben egymáshoz közel álló fénypontok folytonosnak látszanak. Nagy térbeli képpontsűrűség esetén síklapok, alakzatok nagypontosságú előállítása lehetséges.
Megvalósítási lehetőségek: A lézersugarak metszéspontját gáz (pl. neon), ill. egykristály segítségével láthatóvá lehet tenni. Egy megfelelő intenzitású, rendkívül vékony lézersugár önmagában nem ad át annyi energiát a gázmolekuláknak (a kristályok elektronjainak), hogy a sugár egész hosszúságában gerjessze azokat, de két ilyen lézersugár egyszerre (a metszéspontban) már képes gerjeszteni őket úgy, hogy a tér megfelelő pontjában fénylő képpont jöjjön létre.
Felmerülő problémák: A gázmolekulák alap gerjesztettségi (energia-) szintjének igen nagy a szórása (hűtésigény). Erre a gáz hűtése sem nyújt megfelelő megoldást. Az egykristály határolólapjai tükröződnek, rossz a fényáteresztésük. A lézersugarak vékonysága, igen nagy sűrűsége technikai probléma, kiküszöbölhető.
Felhasználási lehetőségek: modellezés, gyártási folyamatok szemléltetése; aerodinamikai tesztek szemléltetése; bonyolult eljárások megértésének elősegítése; mikro-, makrofolyamatok egyszerű bemutatása; szórakoztatóipar.
Ez a probléma régóta foglalkoztatja a kutatókat, de a nyilvánosságra hozott kutatási eredmények szerint még nem találtak rá elfogadható megoldást.

10:30 Poszterbemutatók

10:55 Szünet

11:20 Kocsis Bence (Bolyai Kollégium): Az időutazás elmélete

A science fictionből mindenki számára közismert fogalom az időutazás. Az elmélet tudományos alapját, problémáit és lehetséges alkalmazásait szeretném vázolni az előadásomban.
A kiindulópont a lassan száz éve celebrált speciális relativitáselmélet. Eszerint az idő megfigyelőfüggő mennyiség, annak sebességével a fénysebességhez közeli tartományban lelassul. Az általános relativitáselmélet alapján a gravitáció is hasonló hatással lehet az időre. Ez a jelenség kísérletileg többszörösen megerősített, az időutazás lehetőségét a természet magában foglalja.
De vajon az idő folyásának iránya is megfordítható, vagy csak az oksági viszonyt nem sértő, időben előre történő utazás képzelhető el? Az Einstein-egyenletekkel összhangban több olyan elvi elrendezés ismert, amelyben a kauzalitás sérülhet. A '90-es években az általános relativitáselméletben közismert Kip Thorne caltechi csoportja olyan megoldást is talált, amiben állításuk szerint a látszólagos paradoxonok feloldhatók, az időgépük önellentmondásmentes.
Az elmélet alkalmazása a negatív időkésleltető áramköri elem bevezetésével nagy áttörést jelenthet a matematikában. Ezzel megvalósítható a tökéletes sakkgép, de pillanatok alatt megoldhatóvá válik a Hamilton-kör, a kódfejtés és az összes ún. NP nehézségű probléma.

11:40 Kovács Krisztina (Bolyai Kollégium): A kémia árnyoldala - vegyifegyverek

Ypern, 1915. április 22.: „Délután négy órakor hirtelen zöldessárga gőzök átlátszatlan felhője emelkedett a magasba [...] a német lövészárkok irányából. Egy könnyű északnyugati szellő a franciákra fújta azt, akik szörnyű félemükben levegőért kapkodtak. Pánikhangulat uralkodott el a katonák között. Megzavarodott, tébolyultan rohangáló embereket láttunk a harcmezőn. Zöldesszürke felhők söpörtek végig rajtuk, amelyek sárga színbe csaptak át, amint végigvonultak a tájon, kiszárítva a növényzetet és elpusztítva mindent, amit érintettek. Semmilyen emberi teremtmény nem szállhatott szembe ilyen borzalommal.
Azután megvakult, nehezen lélegző, eltorzult arcú, félelemtől néma franciák tántorogtak közénk [...] haldoklók és halottak százait hagyták maguk mögött a csatatéren[...]”
(O. S. Watkins, „Methodist Report”, in: A. A. Fries és C. J. West, Chemical Warfare. New York: McGraw-Hill, 1921. [Barta Katalin fordításában])

12:00 Kovács Tamás (Bolyai Kollégium): Tüzelőanyag-cellák

A közeljövőben az emberiségnek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a jelenlegi energiahordozók végtelennek hitt készlete kifogy. Emellett nem elhanyagolható ezek súlyos környezetkárosító szerepe sem. Hosszú távon az egyik megoldást a tüzelőanyag-cellák elterjedése jelentheti. A galvánelemek a bennük lejátszódó cellareakció szabadentalpiáját közvetlenül munkává alakítják. Ezek hatásfoka jelentősen nagyobb, mint bármelyik hőgépé. A tüzelőanyag cellák pedig valamilyen (szokásos) tüzelőanyagot (hidrogén, szén-monoxid, metanol stb.) és oxigént fogyasztó hagyományos galváncellák. Előadásom során ismertetem a tüzelőanyag-cellák főbb típusait, működésük elvét és felépítésüket.

12:20 Ebéd

13:20 Masát Ádám (Bibó István Szakkollégium): A berlini fal leomlása

1989. január 19-én Erich Honecker kijelentette: a berlini fal még 50-100 év múlva is állni fog. A keletnémet párttikár változatlanságba vetett naiv hitét és téves helyzetértékelését mutatta, hogy pár hónappal később a keletnémet rezsim megbukott, és az egykori birodalmi fővárost kettészelő gyűlölt építmény leomlott.
Az előadás a fal 1989. novemberi leomlásának közvetlen előzményeit vázolja fel. Bemutatja, hogy melyek voltak azok a belső folyamatok az NDK-ban, amelyek a keletnémet diktatórikus rendszer bukását elősegítették. Foglalkozik továbbá a külső tényezőkkel is, kiemelten kezelve Magyaroszág szerepét a határnyitást illetően.

13:40 Rácz András (Eötvös Collegium): Öngyilkos fegyverek a második világháborúban - a páncéltörő kutyától az embervezette torpedóig

Előadásom a második világháború során a hadviselő felek által bevetett öngyilkos fegyverek közül ismertet négy eszközt, kettőt az európai és kettőt a távolkeleti hadszíntérről. Célom, hogy hallgatóim a közhelyszerű ismereteknél mélyebb bepillantást nyerjenek e különleges fegyverek létrejöttének, alkalmazásának és működésének történetébe.
Időrendben haladva szó lesz az orosz fronton 1941 nyarán a szovjet fél által alkalmazott, harckocsielhárításra kiképzett kutyákról és a német Reichenberg-103-ról, ami a V-1 szárnyasbomba pilóta által irányított változata volt. A távol-keleti hadszíntérről két japán öngyilkos fegyvert fogok bemutatni, az „Oka” fedőnevű levegő-felszín rakétát és a „Kaiten”-t, az embervezette torpedót.

14:00 Simon Katalin (Hatvani István Szakkollégium): A tánc szimbolikája Nietzsche Zarathustrájában

Nietzsche Zarathustrájának bonyolult szimbólumrendszerében kiemelt helyet kap a tánc és a föld. Előadásom során szeretném értelmezni a két szorosan összetartozó szimbólumnak és Nietzsche istenfogalmának kapcsolatát, valamint azt, hogy ez a hármas viszony filozófiai értelemben miként gyakorolhat hatást a megismerésről alkotott elképzeléseinkre.

14:20 Kőmüves Sándor (Hatvani István Szakkollégium): Narratív modellek a római művészetben

A római művészet egyik kitűnő ismertetője, J. J. Pollitt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kortárs (antik) reflexiók nagy része kimerül a tartalmi ismertetésben. A művészettörténeti hermeneutika feladata, hogy ezen szövegek elméleti megközelítéseit elhelyezze egy tágabb kontextusban, és saját eredményeit felhasználva új beszédmódot írjon az antik alkotások köré. Előadásomban - néhány példa beemelésével - ezt a folyamatot szeretném bemutatni.

14:40 Szünet

15:05 Kozma Dániel (Hatvani István Szakkollégium): Párválasztási modellek a pszichológiában

A fontos gondolati kiindulópontnak számító naiv vagy népi pszichológia a heteroszexuális párválasztásra vonatkozó „miért?” kérdésre több kitűnő választ is ismer: „Az ellentétek vonzzák egymást”, illetve „Hasonló a hasonlónak örül” vagy „Suba subához, guba gubához”, „Zsák a foltját...” Előadásomban ezeket a bölcsességeket némiképp ellenpontozva a pszichológia különböző irányzataiban ma érvényesnek tartott empirikus vagy gondolati modelleket szeretném vázlatosan bemutatni. A humánetológiai (szociobiológiai, genetikai), a „homo oeconomicus”, a kísérleti szociálpszichológiai és a különféle mélylélektani elméletek gyakorlati igazolására hazánkban is történtek kísérletek. Az egymásnak gyakran ellentmondó előrejelzések és eredmények ismeretében szavaimat, rávilágítva az egyes modellek határaira és magyarázatot keresve az eltérő megközelítések létjogosultságára, gondolatébresztőnek szánom.

15:25 Virányi Zsófi (Bolyai Kollégium): Személyes benyomások a háziasítás és a szelídítés különbségeiről: egy kutya- és egy farkaskölyök felnevelésének tapasztalatai

A kutya és a farkas között nyilvánvaló különbségek vannak. Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy ezek közül melyek köszönhetők a különböző környezetnek, az eltérő egyéni tapasztalatoknak, és melyek alakultak ki a domesztikáció kezdete óta, azonos körülmények között felnőtt állatokat kell összehasonlítanunk. Egy ilyen munka keretében neveltem fel egy hetes koruktól kezdve egy kiskutyát, Borót és egy kisfarkast, Rebekát.
A velük való együttélés és az elvégzett viselkedési vizsgálatok megmutatták, hogy őseink valamikori szelektáló munkájának megvan a hatása. Ez azonban sokszor csak olyan finom különbségekben mutatkozik meg, melyekről nem is gondolnánk, hogy megkönnyítheti a mai kutyatartók dolgát. S hát én nem egészen így csináltam volna.

15:45 Varju László (Győri Széchenyi Szakkollégium): Géntechnológia - napjaink ipari forradalma és a biztosítás

A biotechnológia tudományterülete rendkívül felgyorsult. Szinte naponta hallhatunk híreket új kutatási eredményekről, mint amilyen például Dolly, a bárány klónozása, vagy az emberi géntérkép elkészítése volt. Mindez a tudományterületek összefonódásának és a gazdaságban kialakult világméretű versenyszemléletnek köszönhető. Ma, amikor a földrajzi távolság nem jelent többé akadályt az információ- és termékáramlatnak, az üzleti boldoguláshoz nem elég a régióban vagy az országban megfelelni, a világon kell a legjobbnak lenni. Különösen igaz ez az olyan feltörekvő és óriási pénzeket megmozgató területeken, mint amilyen a biotechnológia.
Dolgozatomban a géntechnológia kutatási irányvonalait, valamint a gazdasággal való kapcsolatát vizsgáltam, különös hangsúlyt fektetve a biztosítás területére. Etikai és erkölcsi kérdéseket is megfogalmaztam, és röviden foglalkoztam a szabályozás témájával is. Munkámmal hozzá szeretnék járulni az összefogást és párbeszédet sürgető felelősségteljes gondolkodás kialakulásához.

16:05 Magyar Gabriella (Bolyai Kollégium): Kis populációk problémái - az Allee-effektus

A kis állati vagy növényi populációkat sokféle probléma sújtja. Szűk értelemben az Allee-effektus a kis denzitásokon fellépő negatív denzitásfüggés, vagyis az a jelenség, hogy az egyednek hátrányos fajtársai hiánya.
Ennek sokféle oka lehet. Ezek közül a leggyakrabban idézett a pártalálási nehézség, de ilyen pl. a fajtársak közötti kooperatív kölcsönhatások elégtelen volta is kis populációméret estén.
Előadásomban az Allee-effektus lehetséges okait (mechanizmusait) szeretném ismertetni és pár területet, ahol hatása különösen szembetűnő vagy fontos - sok példával, főként az állatok köréből, de a növények közül is.

16:25 Szünet

16:50 Kovács István (Eötvös Collegium): A Pannon-medence aljzata zárványokon keresztül

Előadásomban szeretnék betekintést nyújtani hazánk és a tágabb térség aljzatának megismerési lehetőségeibe, és hogy az így megszerzett információk alapján hogyan rekonstruálhatóak egy adott térség mélységeinek földtani viszonyai.
A prezentációmban megvilágítom a Föld belsőbb öveiből híreket hozó zárványok és az őket tartalmazó kőzetek legfontosabb tulajdonságait, és azt, hogy ezek milyen módon szolgáltatnak ismereteket a szakavatott szemlélő számára. Természetesen, mindezt az érdeklődő közönség számára is érthető módon „tálalva”. Néhány nemzetközi eredmény bemutatása mellett elsősorban a Pannon-medence jellegzetes „zárványlelőhelyeit” [Stájer-medence (Ausztria), Balatonfelvidék, Kisalföld, Nógrád-Gömör, Persány-hegység (Románia)] ismerheti meg a hallgatóság, valamint tájékozódhatnak a hazai kutatások történetéről, jelenéről és a távlatokról is. Az előadásban néhány önálló eredmény is bemutatásra kerül, mindez látványos, szemléletes ábrákkal tarkítva!

17:10 Zajacz Zoltán (Bolyai Kollégium): A Föld belső felépítésének, magmás folyamatainak megismerése

Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy vajon melyek azok a módszerek, amelyek segítségével 6378 km sugarú Földünk belső felépítését megismerhetjük. Röviden ismertetem azokat a geofizikai módszereket, amelyekkel elsősorban sűrűségi és halmazállapotbeli inhomogenitásokat mutathatunk ki, s amelyek a Föld mélyebb öveire vonatkozólag egyedüli, közvetett információforrásként szolgálnak. Részletesebben térek ki azokra a petrográfiai és geokémiai módszerekre, amelyek közvetlen információkkal szolgálnak a földköpeny legfelső és a földkéreg mélyebb, fúrásokkal már nem elérhető tartományának megismeréséhez. Itt rávilágítok azokra a geokémiai módszerekre, amelyek a magmás folyamatok tektonikai kapcsolatának és a magmák fejlődéstörténetének megismerésére használatosak, illetve azoknak a felsőköpeny- vagy kéregeredetű, magmák által felszínre szállított kőzetzárványoknak jelentőségére, amelyek a Pannon-medence bazaltvulkanitjaiban is szép számban megtalálhatóak.

17:30 Farkas Zsuzsanna (Bolyai Kollégium): Hol élnek az emberek?

A városi lakónegyedek és az ezekben tapasztalható társadalmi problémák nemcsak Magyarországon jellemzőek. Európa nagyvárosi népességének 15-20 százaléka olyan lakónegyedekben él, amelyek a társadalom vérkeringéséből ki vannak rekesztve. Ez a kirekesztett helyzet azonban némi segítséggel és helyi kezdeményezéssel megváltoztatható. Előadásomban két mintaterületet szeretnék kiemelni Budapestről, ahol a városrehabilitáció és városrevitalizáció sikeresen és eredményesen működik, bár mindkettőben más alapokról indultak a kezdeményezések. Megpróbálom bemutatni az ilyen volt, ilyen lett helyzetet, ill. előrevetíteni a „jövőt”.

17:50 Zárszó, fogadás

Poszterek:

I. Gáspár Merse Előd (Bolyai Kollégium): A székely rovásírás

A székely rovásírás eredetén és a fennmaradó írásos emlékek bemutatásán kívül a poszter útmutatást adhat az elsajátításhoz is. A rovásírásról tudni kell, hogy nemcsak egy ábécé, hanem egyfajta gyorsírás jelkészlete. Vannak évezredeket túlélő ligatúrák, amelyek a rovásírásban is megtalálhatók, de mi magunk is kialakíthatjuk egyedi rovásírásunkat. Miként nincsen két egyforma kézírás, nincsenek egyforma rovásírások sem.

II. Nagy Gyula (GAMF Szakkollégium): Digitális és analóg D-osztályú hangfrekvenciás erősítők

Poszteremen ismertetném a digitális és analóg D-osztályú hangfrekvenciás erősítők belső felépítését, a részegységek működési elvét, a kapcsolástechnika használatának előnyeit. A kapcsolóüzemű erősítők a gyors működésű félvezetők megjelenésével váltak megvalósíthatóvá, alkalmazásukkal kis veszteségi teljesítmény érhető el. A digitális változatok közvetlenül csatlakoztathatók buszrendszerekre, USB portra, a digitálisan rögzített jel típuskonverzió nélkül dolgozható fel. Felhasználási területeik: szabályozástechnika, nagyteljesítményű hangfrekvenciás végfokozatok.

III. Szerémi Éva (GAMF Szakkollégium): Hálózatépítés a gyakorlatban

Bemutatom a koaxos és az UTP-s hálózatokat, ezek előnyeit és hátrányait. Poszterem tartalmazza a hálózat kiépítésének lépéseit, a vezetékezési feladatokat, az aljzatok bemérését, az ehhez szükséges különböző munkaeszközöket, alapanyagokat, azok használatát.
Ismertetem a batch-panel felszerelését, beüzemelését, az aljzatokkal való összekötését, annak módját, pontosságának fontosságát, a szükséges eszközöket, a bekötés ellenőrzésének módját, valamint a batch-panel fontosabb részeit, amelyek nem szerepelnek a bekötés műveletében. Úgy gondolom, a téma minden számítógép felhasználó számára érdekes ismereteket nyújt arról, hogy milyen folyamatok is zajlanak le addig, míg használhatóvá válik egy hálózat.

IV. Józsi Mihály (Bolyai Kollégium): A galamb és a holló

Pillanatképek a magyar postatörténetből (XVIII-XXI. század).

V. Navratil Andrea (Bolyai Kollégium): Varázslatos növények - különös történetek

Sokan az állatokhoz képest unalmasnak találjak a növényeket. Pedig nem árt, ha jobban megfigyeljük őket; vajon melyik növény alkalmas óvodának? Melyik trópusi fa látja kárát annak, hogy a repülő kutyák egyáltalán nem muzikálisak? Minden arany, ami fénylik, és minden kavicsdarab az, aminek látszik? Ilyen és hasonló kérdésekre keresem a választ, hogy bepillantást nyerhessünk pár növény magánéletébe.

VI. Uzonyi Barbara (Bolyai Kollégium): Hogyan „faxol” egy biológus?

Ezen a poszteren nem a közismert telekommunikációs készülék használatáról lesz szó, hanem egy nagyobb és bonyolultabb masinával való mérésről. Az áramlási citofluoriméter (Fluorescence Activated Cell Sorter, FACS) segítségével statisztikusan sok sejt vizsgálható rövid idő alatt; vagy egy molekula megléte, illetve hiánya alapján szét lehet válogatni a sejteket. Mivel a magyarban nincs frappáns, rövid kifejezés erre a mérésre, illetve műszerre, a laborban a biológusok egyszerűen csak FACS-olnak [ejtsd: fakszol]...

VII. Dobos Tibor (Eötvös Loránd Szakkollégium): A problémás nitrát

A növények - a pillangósvirágzatúak kivételével - nitrogénszükségletüket ammóniasókból és nitrátokból fedezik, amelyeket a talaj intenzív kihasználása esetén pótolni kell. Ez a pótlás az esetek túlnyomó részében műtrágyázás útján történik, viszont a legoptimistább becslések szerint a kiszórt műtrágyának csak mintegy 30%-át hasznosítják a növények. A maradékot a csapadék a talaj mélyebb rétegeibe mossa, és megjelenhet azokban a rétegekben is, ahonnan az ivóvizet nyerjük. A nitrátkoncentráció megnövekedése (az újszülött csecsemőkre különösen veszélyes) methaemoglobémia nevű betegség kialakulását és rákkeltő hatású N-nitrozoaminok keletkezését okozhatja. A következőkben a nitrát talajban betöltött nélkülözhetetlen szerepét, a - főként mezőgazdasági eredetű - nitrátterhelés káros hatásait, a felszíni-, felszín alatti és ivóvíz elszennyezésének okait és következményeit, valamint az ivóvízbázisok védelmének és az elszennyezett víz tisztításának lehetőségeit tárgyalom. A pusztán technikai megoldások ismertetésén kívül az érintettek hozzáállásának megváltozásával - ún. környezettudatos gondolkodás kialakításával - elérhető eredményeket is hangsúlyozom. A nitrát problematikájának szempontjából különösen nagy jelentősége van az ilyen típusú felelősségteljes hozzáállásnak.

VIII. Török Péter (Hatvani István Szakkollégium): Adatok a Physocaulis nodosus (L.) Tausch életmenetéhez

A Physocaulis nodosus (L.) Tausch (Apiaceae), magyar nevén a dudatönk, széles areájú, szórványos előfordulású, szubmediterrán karakterű egyéves növény. Magyarország mindössze néhány pontjáról ismert (Balaton-felvidék, Gerecse, Pilis, Visegrádi-hegység, Budai-hegység, Debrecen). Életciklusa mindezidáig kevéssé volt kutatott.
Vizsgáltuk a debreceni Nagyerdőben élő adventív populációk életmeneteinek egyes stádiumait (magprodukció, magkészletképzés, csírázás). Az életciklus ezen szakaszai egy egyéves faj area-peremi populációjának fennmaradása és további terjedése szempontjából meghatározóak.

IX. Horváth Péter (Hatvani István Szakkollégium): Bronchomotilitás-csökkenés diabéteszes patkányban

Előzmény: Az egyes típusú diabéteszben az asztma előfordulása alacsony.
Célkitűzés: Megvizsgáltuk, hogy van-e összefüggés a diabéteszhez társult szenzoros neuropátiában csökkent neuropeptid felszabadulás és a csökkent neurogén bronchokonstrikció között.
Módszerek: A neurogén bronchokonstrikciót elektromos téringerléssel, a neuropeptid felszabadulást radioimmunoassay-vel mértük, a diabéteszes neuropátia mértékét a n. femoralison mért ingerületvezetési sebesség mérséklődésével jellemeztük.
Kísérlet menete: A preparátumok normál, és STZ-vel kezelt (50,mg/kg i. v. 8 héttel a kísérlet előtt) állatokból származtak. Az STZ-kezelt állatok fele a negyedik héttől a nyolcadik hétig inzulinpótlást (,4IU/nap s. c.) kapott. Ez utóbbi két csoport állataiból származó preparátumokon megvizsgáltuk a capsaicin deszenzibilizáció hatását is.
Eredmények: A diabétesz hatására az atropin-szenzitív kontrakció gyengült, míg a capsaicin-szenzitív relaxáció nem változott számottevően. Az exogén kalcitonin génrokon peptid (CGRP) és a P-anyag (1,nM-10, M) növelte, a szomatosztatin viszont csökkentette a különböző csoportok preparátumainak téringerlés indukálta kontrakcióit. A téringerlés hatására a diabéteszes patkányok preparátumaiból felszabadulú szomatosztatin, CGRP és P-anyag koncentrációja 0,17 0,024-ről, 0,15 0,022-ről és 1,65 0,093-ról 0,58 0,032-ra, 0,74 0,122-ra, ill. 1,84 0,316, fmol/mg nedves tömegre változott. Az inzulinpótlás normalizálta a szenzoros neuropeptidek felszabadulását és a neurogén bronchokonstrikciót egyaránt.
Következtetés: Az STZ-indukálta diabéteszben a bronchomotilitás gyengülése együtt jár a szenzoros neuropeptidek felszabadulásának csökkenésével.