A IX. Bolyai Konferencia programja
9:00 Megnyitó
9:10 Gáspár Merse Előd (Bolyai Kollégium): Csomók matematikus és fizikus szemmel
A matematikusok fantáziáját már régen megragadták a
varázslatos csomók. Amikor kezdetben elkezdtek velük foglalkozni,
még nem gondolták, hogy olyan praktikus haszna lesz a csomóknak
a tudományban, mint amilyen gyakorlati haszna van a matrózok,
bűvészek vagy a hegymászók számára. Mára azonban
kiderült, hogy a csomóelméletnek jelentős és széleskörű
alkalmazása nyílik a részecskefizikában, a statisztikus
mechanika egyes területein, sőt, még a molekuláris
biológiában is.
Az előadásban a csomóelmélet rövid történetén kíivül
megismerkedünk annak alapvető fogalmaival, és néhány érdekes
eredmény ismertetésén túl szó esik megoldatlan problémákról is.
9:30 Sipőcz Brigitta (Bolyai Kollégium): Célpont a Föld?
„Csillagászok bejelentették, hogy 2019. február 1-jén a 2002
NT7 jelű égitest becsapódik a Földbe és kontinentális léptékű
katasztrófát okoz. A 2 km átmérőjű szikladarabot az eddigi
legveszélyesebb földsúroló kisbolygónak minősítették...”
Manapság évente akár több alkalommal is felröppennek hasonló hírek a
mediában, a valószínűségi tényezőket előszeretettel elhagyva.
Előadásomban ismertetem a kisbolygókkal kapcsolatos általános
tudnivalókat, továbbá összefoglalom, hogy mekkora veszélyt
jelenthetnek a Földet megközelítő aszteroidák, és hogy mennyire
kell komolyan venni a szalagcímeket.
9:50 Lukács László (Bolyai Kollégium): Adatbányászat a gyakorlatban
Ahogy évek óta az élet mind több területén elektronikusan tárolt
adatok tömkelege keletkezik, úgy válik egyre nehezebbé ezek közül a
minket érdeklő információk, kapcsolatok megtalálása. Ebben nyújt
segítséget az adatbányászat. Az adatbányászat módszereivel az adatok
közti olyan rejtett kapcsolatok is meglelhetők automatikusan, melyekre
korábban csak hosszas szakértői, nyomozói munkával lehetett
rábukkanni. Ez teszi lehetővé, hogy a Google milliárdnyi oldal közül
tizedmásodpercek alatt meglelje és sorbarendezze a minket érdeklőket,
hogy a nagy áruházláncok a vásárlók szokásait kiismerve maximalizálják
nyereségüket, a bankok a hitelért jelentkezők hitelképességét
ellenőrizzék, vagy akár a rendőrség föld alatti hálózatokat kutasson
föl milliónyi ember mobiltelefonja helyzetének és hívásainak
nyomon követésével.
10:10 Zábrádi Gergely (Bolyai Kollégium): Egyenletek megoldása a suméroktól Galois-ig, avagy az absztrakció kialakulása
A matematikusokat mindig foglalkoztatta az egyenletek
megoldásának problémája. Mezopotámiában i.e. 2000 táján - tehát kerek
4000 évvel ezelőtt - már nagy
biztonsággal oldották meg a másodfokú egyenleteket, sőt az
egyenletrendszereket is. Egy akkori időből származó
feladat például: „Két négyzet területösszege 1000. Az
egyik négyzet oldala a másik oldalának kétharmadánál
tízzel kisebb. Mekkorák a négyzetek oldalai?” Akkor persze
még nem a középiskolából jól ismert képletet
használták, hanem „recept”-szerű megoldási módszerük
volt. Az emberiség még nagyon sokáig nem jutott
el az absztrakciónak arra a fokára, hogy formálisan,
képletekkel számoljon. Ennek kialakulását, és vele
párhuzamosan a számfogalom fejlődését mutatom be
előadásomban.
10:30 Poszterbemutatók
10:55 Szünet
11:20 Gomez Izabella (Sántha Kálmán Szakkollégium): Kalciumionok bejuttatása osteoporoticus helyekre elektroforetikus eljárással
Az osteoporosis kezelésére jelenleg alkalmazott terápiák hatékonynak
bizonyultak, de továbbra sem megoldott a csontot felépítő anyagok
megfelelő helyre történő bejuttatása.
Kutatómunkánk célja, hogy olyan olcsó, hatékony és fájdalommentes
eljárást dolgozzunk ki, mellyel célzottan, a csontritkulásos területre
lehet kalciumot iontoforetikus eljárással bejuttatni.
Kísérleteink során Ca-bentonitot tartalmazó pakolást készítettünk és az
ebben lévő Ca2+-ok bőrön keresztüli bejutását vizsgáltuk in vitro. Az
emberi szervezet modellezésére a kopasztott sertésbőr-, izom- és
csontszövetet tartalmazó rendszert találtuk legcélszerűbbnek.
A Ca2+-ok bejuttatása elektroforetikus módszerrel történt. A pozitív
elektródra felkent Ca-bentonitból egyenáram hatására (3-18 V, 0.1-10 mA)
bekövetkezett ionvándorlást vizsgáltuk a sertésbőr-, izom- és
csontszövetben. Az egyes szövetrétegekből vett minták mikrohullámmal
segített roncsolását követően lángatomabszorpciós technikával mértük a
kalciumion-koncentráció változást.
Módszerünk előnye, hogy a kalciumot célzottan az osteoporoticus
területre lehet eljuttatni, amennyiben a fenti pakolást elektromosan
vezető szilikongumi elektródokra visszük fel, s a beteg azon
testrészére helyezzük, ahol előzetesen osteoporosist állapítottunk
meg.
11:40 Groska Zsuzsa, Szöllősi Attila (Sántha Kálmán Szakkollégium): A jelátvitel, mint a sejtek közötti kommunikáció meghatározó lépése
A sejtek közötti kommunikáció egyik legfontosabb formája a hormonális
szabályozás. A hormonok a véráram útján érik el a célsejteket, majd az
általuk hordozott üzenet a célsejtben átalakul, ami a sejten belüli
jeltáviteli folyamatok beindulását eredményezi. A jelátvitel
mechanizmusában számos molekula vesz részt, kialakítva az adott
hormonra jellemző specifikus aktivációs/gátló mintázatot és
sejtválaszt.
A jelátviteli molekuláris hálózatok egyik központi eleme a protein
kináz C (PKC) izoenzimcsalád. Ezen enzimek jellegzetes
szövetspecifikus megoszlást mutatnak és a biológiai folyamatok széles
tárházát képesek befolyásolni.
Mivel az adott sejtfolyamat vonatkozásában az egyes PKC izoformák
egymástól eltérő és egymással gyakran ellentétes szerepet tölthetnek
be, ezért laboratóriumunkban célunk ezen molekulák differenciált
szerepének vizsgálata.
Jelen előadás keretében a harántcsíkolt izom növekedésének és
differenciálódásának szabályozásáról, a PKC rendszer ezen
folyamatokban betöltött szerepéről és kísérleti eredményeink orvosi
jelentőségéről számolunk be.
12:00 Sarlós Ferenc (Eötvös Loránd Szakkollégium): A bakteriorodopszin ultragyors elektromos jele
Az élő szervezet működésében az ionok membránon keresztüli áramlása, illetve pumpálása kulcsfontosságú. Gyakorlatilag nincsen olyan élettevékenység, melyhez ne kötődne valamilyen iontranszport. Az aktív iontranszportot végző membránfehérjék egy nagy csoportja a rodopszinok, melyeket főként fény detektálására és a fényenergia hasznosítására használ az élő szervezet. A bakteriorodopszin talán a legegyszerűbb ilyen fehérje. Előadásomban szeretném röviden elmondani, amit a fehérjéről és a működéséről tudunk, illetve néhány szót szólnék a további lehetőségekről.
12:20 Pollák Beatrix (Bolyai Kollégium): Molekuláris erőművek
A molekulák világában gőzturbinához és generátorhoz hasonló, az élő
szervezetekben működő energiaátalakító rendszereket találhatunk. Ezek
az összetett fehérjemolekulák a valódi generátorokhoz hasonlóan álló-
és forgórészből állnak, és periodikus működésre képesek. A forgó
fehérjemotorok a kémiai energiát mechanikai energiává
(forgatónyomaték) alakítják, valamint a mechanikai energiát elektromos
energiává (iongradiens) konvertálják, vagy éppen fordított irányban is
működhetnek. Mindannyiunk sejtjeiben létfontosságú folyamatok
láncszemei. Mechanikai erő előállítására intermolekuláris kötéseik
energiáját úgy használják fel, hogy a Brown-mozgás kedvező
komponenseit „elkapják”, a kedvezőtleneknek pedig
„ellenállnak”. Az így működő mechanizmusokat „munkaütemnek” és
„Brown-féle kilincskeréknek” nevezik, melyek révén rendezetlen
hőmozgásból mechanikai munka nyerhető.
Hogyan működnek ezek a molekuláris erőművek? - kiderül az előadásból!
12:40 Ebéd
14:00 Homonnay Zalán (Bolyai Kollégium): Parányi lebegő állatok a Balatonban - a zooplankton
A nyílt vízben történő lebegés az élővilág egyik legősibb létformája. A plankton, vagyis a lebegő baktériumok, algák (bakterio- és fitoplankton), egysejtű és többsejtű állatok közössége (zooplankton) kulcsfontosságú a tavak, így a Balaton életében is. A zooplankton legnagyobb méretű, leglátványosabb tagjai az alsóbbrendű rákok: a vízibolhák, a kandicsok és rokonaik. Milyen fajok élnek a Balatonban? Hogyan lehet őket gyűjteni, vizsgálni? Miért fontosak ezek a vizsgálatok? Mit csinálnak ezek az állatok éjszaka? Milyen mélységben tartózkodnak? Miben tér el a balatoni populációk viselkedése a világ többi tavában megszokottól? Ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozom az előadásomban.
14:20 Arany Ildikó (Hatvani István Szakkollégium): Mit tehet a sziklagyep, ha túllegelik? - Növényi stratégiák egy bükki sziklagyepben, az abiotikus stressz és a zavarás tükrében
A Bükk hegység délnyugati részén lévő, déli kitettségű meredek
hegyoldalakon gyakoriak a meleg és száraz mikroklíma uralta
sziklagyepek. Az itt élő növényeknek nemcsak a szárazsággal, mint
jelentős abiotikus stressztényezővel kell évről-évre megküzdeniük,
hanem a túltartott nagyvadállomány legelésével és taposásával is.
Előadásomban két szomszédos mészkő-sziklagyep vegetációját hasonlítom
össze, melyek közül az egyiket szabadon látogathatják a vadak, míg a
másik 12 éve vad elől elzárt, bekerített terület. Arra a kérdésre
keresem a választ, hogy a legelt terület szélsőséges körülményei
között mely növényi stratégiák és életformák képesek sikeresen
fennmaradni és szaporodni, illetve hogy a bekerítés hatására
megváltozott körülmények között hogyan változik a fajösszetétel, a
dominanciaviszonyok, és hogy melyek lesznek a sikeres életformák. Végül
természetvédelmi szempontból is összehasonlítom a két területet.
14:40 Bradák Balázs (Bolyai Kollégium): Negyedidőszak-kutatás
A „jégkorszak elmélet” megjelenése után különböző elképzelések
születtek a klímaváltozások és az eljegesedések nyomainak
magyarázatára. Kezdetben a jégkorszak egyes jellegzetes képződményeit
a bibliai Vízözön eredményének tartották, s diluviumnak nevezték
keletkezésük időszakát. A pleisztocén kifejezés elterjedését követően
a XIX. század második felében a monoglacialista és a poliglacialista
szemlélet „összecsapása” lendített a negyedidőszak kutatásán. A
ciklikus eljegesedések meglétét a poliglacialista nézet
bizonyítékául paleontológiai, majd geomorfológiai megfigyelésekkel
támasztották alá. A klímaváltozások magyarázatának a földkéreg,
földfelszín folyamatos formálódását, illetve a bolygó pályaelemeinek
változását tartják. A XX. század elején az extraterresztrikus
elméletek továbbfejlesztésével M. Milankovic és
Bacsák Gy. a besugárzási minimumokat és az eljegesedési
periódusokat párhuzamosította. Később a tengeri üledékek vizsgálata és
az oxigénizotóp módszerek kidolgozása a klímaváltozások menetének
egyre pontosabb megrajzolását tették lehetővé. Előadásomban a
jégkorszakok kutatásának érdekes elemeit, módszereit szeretném
bemutatni, mint például a „drift elmélet”, a Milankovic-Bacsák
„jégkorszaki naptár”, az oxigénizotóp-görbe, a pollenanalízis és a
„pocokhőmérő”.
15:00 Szünet
15:25 Bödők Gergely (Eötvös Collegium): Titkosítás - titkosírás
A titkosírás kialakulásának bölcsői a háborúk. A parancsokat
titkosítani, azok tartalmát avatatlan kézbe kerülésekor elfedni voltak
hivatottak a titkos jelekből álló jelrendszerek. Ezeket fokozatosan
fejtették meg, így mindig változtatták a kódokat, egyre tökéletesebbé
és „modernebbé”. A háborúk árnyékában, asztalok fölé görnyedve,
matematikusok és más tudósok bevonásával, a szellemi frontokon
másfajat párbajok zajlottak: az újabb és újabb kódokkal előálló
rejtjelezők (sifrírozók) és azokat örökösen megfejeteni igyekvő
rejtjelfejtők (intercettánsok) háborúi.
A titkosírás az egykori spártai szkütalékkal indult, mára
azonban a XX. századi technikai forradalmak eredményeként rendszerei
és módszerei is hallatlan mértékben kiszélesedtek. Előadásomban a
kora-újkori magyar titkosírások néhány válfaját szeretném bemutatni,
I. Rákóczi György (1630-1648) erdélyi fejedelem koráig, szót ejtve
persze e „műfaj” ókori és középkori gyökereiről is.
15:45 Jakab László (Bolyai Kollégium): Az 1973-as Jom Kippur háború előzményei, lefolyása és következményei
Milyen események vezettek az 1973-es arab-izraeli háborúhoz? Miben volt ez más, mint a korábbi közel-keleti konfliktusok, és miért lett különösen nagy jelentősége a XX. század végének történelmében? Az előadásban röviden szó lesz az arab-izraeli ellentét kialakulásáról és a nagyhatalmak szerepvállalásáról. Röviden bemutatom a korábbi háborúk (1948-49, 1956, 1967) jellemzőit és jelentőségét, ezáltal láthatóvá válik, mennyiben különbözött ezektől a Jom Kippur háború. A harcok menetében beszélek az egyiptomi és a szír frontról és a nagyhatalmak gyámkodásáról. Szót ejtek a konfliktusnak az arab-izraeli viszonyra és a nagyvilágra gyakorolt hatásairól is (például az olajárrobbanásról és az ennek nyomán bekövetkező világgazdasági, ipari korszakváltásról).
16:05 Rácz András (Eötvös Collegium): A fegyver, amely nem válogat - korlátozható-e a taposóaknák alkalmazása?
Az elődás első részében az aknahadviselés kialakulásával és jelenleg
használatos módszereivel foglalkozom. Röviden szó lesz a ma használt
gyalogsági aknák főbb típusairól, harcászatukról és telepítésük
módszereiről, az egyszerű elásástól a repülőgépről történő aknásításig
- mindez természetesen részletes képanyaggal illusztrálva.
Ezt követően az aknamentesítés problémáiból adok ízelítőt. Míg egy
akna legyártása körülbelül öt, felszedése megközelítőleg száz dollárba
kerül... Néhány mentesítési eljárás ismertetése után az aknahadviselés
korlátozásával foglalkozó nemzetközi szerződések (az 1983-as „bizonyos
hagyományos fegyverek tilalmáról szóló egyezmény” és kiegészítő
jegyzőkönyvei, valamint az 1999-ben hatályba lépett ottawai egyezmény)
bemutatásával zárom az előadást.
16:25 Masát Ádám (Eötvös Collegium): Horoszkóp és történelem - November 9-e a német történelemben
Ha minden nemzetnek lenne horoszkópja, vajon mit írnának
Németországban november 9-re?
November 9-én kiáltották ki a köztársaságot Berlinben az első
világháború végén. 1923-ban Hitler ekkor próbálta meg átvenni a
hatalmat a müncheni sörpuccs alkalmával. Két esztendővel később az SS
alakult meg ugyanezen a napon. 1938. november 9-e a
„kristályéjszakaként” vonult be a történelembe, a legnagyobb
zsidóellenes pogrom napjaként. A német kettéosztottság szimbóluma, a
berlini fal szintén november 9-én omlott le a rendszerváltozás idején.
Véletlen egybeesés csupán, hogy a meghatározó XX. századi események
ugyanarra a napra estek? Esetleg a horoszkóptól megrészegült történész
belebolondult a dátumok világába? Vagy a német nemzet sorsfordító
napjáról lenne szó? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ.
16:45 Szünet
17:10 Gerő Márton (ELTE Társadalomelméleti Szakkollégium ): Hálózatok szociológus szemmel
Ma a természet- és társadalomtudományok egyaránt divatos témája a
társadalmi hálózatok szerkezetének és tulajdonságainak
feltárása. Egyre több természettudós foglalkozik a Stanley Milgram
által megfogalmazott kisvilág-elmélet vizsgálatával, amely azt
állítja, hogy átlagosan hat lépésben bármely két ember között
kapcsolat teremthető.
Míg a természettudósokat leginkább a feltérképezhető társadalmi
hálózatok generális tulajdonságai, formalizált leírása érdekli jobban,
a társadalomtudósokat az így ábrázolható viszonyok értéke, minősége
foglalkoztatja. Mit is jelent ez a minőség? Mire tudjuk használni az
így ábrázolt kapcsolatrendszerünket?
Előadásomban megpróbálom azokat a szempontokat bemutatni és
illusztrálni, amelyek egy társadalomtudós számára teszik érdekessé
ezeket a hálózatokat, de úgy, hogy közben a két tudományterület
együttműködésének lehetőségeire is kitérek.
17:30 Kozma Judit (Eötvös Collegium): Alma, barack, citrom, avagy amikor a növény nem (csak) növény
Előadásom bevezetéseként a nyelvi elemek jelentésváltozásának elméleti
hátterét vázolom fel: beszélek arról, hogy milyen nyelvi és nyelven
kívüli okokból jöhet létre, valamint miképpen zajlik le ez a folyamat.
Ezt követően szókincsünk egy szűkebb, de nem elhanyagolható területén
mutatom be e változást: a növényneveken. Az Új Magyar Értelmező
Kéziszótárban címszóként föllelhető növénynevek közül azokkal
foglalkozom, amelyek valamilyen más, a növényekkel kapcsolatban már
(látszólag) nem lévő jelentéssel is rendelkeznek. E szavak eredetét,
alakváltozását és jelentésfejlődését is vizsgálom. Fő kategorizációs
szempontom a jelentésváltozás motivációja (például metaforikus vagy
metonimikus viszonyok az eredeti és a későbbi jelentés között), de
figyelembe veszem a régi és az új jelentések szociolingvisztikai
státusát is. Rámutatok arra is, hogy az eredeti főnév egyes esetekben
az új jelentés felvételével több szófajúvá is válhat.
Természetesen eredményeimet, következtetéseimet előadásom minden
részében példákkal támasztom alá, illetve teszem szemléletessé.
17:50 Kelemen Kristóf (Bolyai Kollégium): Benin, az Obák földje
Az afrikai királyi művészetek az uralkodók hatalmát voltak hivatottak
kifejezni. A legtöbb udvarban a királyi ékszerek, a palota díszei, a
berendezési tárgyak, hangszerek, mind a hatalom és társadalmi rang
kifejezői voltak. Ritka, drága anyagokat használtak, amelyeknek
gyakran tulajdonítottak emberfeletti erőt. A művészeti tárgyaknak nem
önmagukban volt értékük: egy-egy ceremónia részét képezték. A királyok
maguk félistenek voltak, kapcsolatot tartottak az emberek és az
istenek között.
Benin Királyság példáján betekintést nyerhetünk az afrikai birodalmak
kultúrájába. Az előadás néhány kiválasztott mű segítségével
szándékozik bemutatni azt a közeget, amelyben azok születtek - Benin
történelmét, társadalmi berendezkedését, vallását, mitológiáját és a
művészetről alkotott elképzelését.
18:10 Zárszó, fogadás
19:30 Teaest
A Konferencia után egy zenés Teaestet tartunk, melyre sok szeretettel meghívunk minden kedves résztvevőt!
Poszterek:
I. Szabó Tamás (Hatvani István Szakkollégium): A másodlagos reprezentáció, a bibliográfia osztályai, tulajdonságai
Bibliográfiákat mindenki használ kutatásai során, de kevesen vannak, akik el is igazodnak a bibliográfiák kusza világában. Mit is nevezhetünk bibliográfiának, mi minősül annak és mi csak egy könyvjegyzék? Milyen motívumai vannak a bibliográfiai gyűjtésnek? A bibliográfiának fővonalban három funkciót kell ellátnia. A bibliográfiai gondolkodás iskolájának öt állomása van, amely befolyásolja, befolyásolta az adott időszakban készült bibliográfiákat. Bibliográfia készítésének folyamatát lehetséges egy folyamatábrával ábrázolni, amely segítségével nyomon lehet követni, hogyan készül el egy bibliográfia függetlenül a formájától, típusától. Poszteremen a bibliográfiákkal, kialakulásukkal és a köztük való eligazodással foglalkozom.
II. Gáspár Merse Előd (Bolyai Kollégium): Szótagírások a nagyvilágból
A poszteren bemutatásra kerül jónéhány szótagírás rövid története és
jelkészlete. Megismerkedhetünk a japán katakanával és hiraganával,
melyek mindegyike a kínai írásból alakult ki, előbbi a kínai
írásjegyek egyszerűsítéséből, míg utóbbi a folyóírásból. Ezen kívül
helyet kap a poszteren a kanadai szótagírás (az ún. krí írás), az
etióp írás, a kína délnyugati részén elterjedt ji (más néven lolo
v. noszu) írás, továbbá az európai hatásra kialakult cseroki indián
írás. És bár a székely rovásírásnak megvan a saját betű abc-je,
kitérünk arra is, hogy a gyorsírásra használt rovásírás ugyancsak a
szótagírások közé tartozik.
III. Tóth Judit (Eötvös Loránd Szakkollégium): Környezeti állapotfelmérés készítése szénhidrogénszennyeződések esetében
A környezeti állapotfeltárások célja annak ismertetése, hogy az adott területen történt-e szennyeződés a felszíni, illetve a felszín alatti régióban, és ha igen, milyen mértékben: mik az esetleges veszélyeztetett környezeti elemek és milyen a szennyezett terület érzékenysége. Az előzetes és a tényfeltárás folyamán megszerzett információk alapján lehetővé válik a veszélyeztetés mértékének, valamint a további teendőknek a meghatározása is. Poszteremen a szénhidrogén-szennyeződések környezetre gyakorolt hatásának megismerése érdekében előírt környezetvédelmi állapotfelmérés és részletes tényfeltárás készítésének folyamatát mutatom be. Ismertetem a mintavételezést, az alkalmazott laboratóriumi méréseket, és a szennyeződés területi lehatárolása végett elvégzendő vizsgálatokat. Végezetül a megismerésre kerülő adatokból levonható következtetésektől függően szükségessé váló további intézkedéseket vázolom fel.
IV. Török Péter (Hatvani István Szakkollégium): Adventív növényfajok és megtelepedésük a Dél-Nyírségben: Terjedés korlátokkal, játék határokkal...
A Dél-Nyírségben végzett florisztikai, vegetációdinamikai vizsgálatok
során 1990 és 2003 között több ízben kerültek elő Magyarország e
tájáról eddig ismeretlen, bizonnyal adventív fajok. Négy faj példáján,
hosszú távú megfigyelésekkel és a magkészlet vizsgálatával kívántuk
megválaszolni azt, van-e mód a behurcolás korai felfedezésére illetve
kideríthető-e a behurcolás ideje, módja, valamint előrejelezhető-e a
megtelepedés.
A Ceratocephalus orthoceras egyetlen példánya egy alkalommal
bukkant fel. A Pholiurus pannonicus két ruderális élőhelyen
is megjelent, néhányszor 10 négyzetméteren terjedt el, de a vegetáció
záródása után kiveszett. A Myrrhoides nodosa-t 2000-ben közel
1000 m2-en találtuk, azóta stabil, igen lassan terjedő állományt
alkot. A Secale sylveste 2003-ban történt felfedezésekor már
több hektárt foglalt el, terjedésének látszólag nincs akadálya.
A behurcolás időpontja csak gyakori mintavétellel deríthető ki, míg a
terjedés előrejelzése az életmenet ismeretét illetve tartós
megfigyelést feltételez. Az egyévesek populációinak kialakulásában,
fennmaradásában a perzisztens magkészlet képzésének fontos szerepe
van.
V. Czimmerer Zsolt (Hatvani István Szakkollégium): Az enterális szöveti nitrogén-monoxid szint változása Helix lucorum hibernációjában
A szárazföldi csigák dormanciája kiváló modellként szolgál az idegrendszerben zajló hosszútávú szabályozási folyamatok vizsgálatához. Munkánk során egy korábban leírt nitrogén-monoxidot (NO) termelő enterális hálózat működésének változásait vizsgáltuk Helix lucorum dormanciájában. Azt tapasztaltuk, hogy szemben korábbi, a központi idegrendszeren végzett vizsgálatok eredményeivel, az enterális hálózatot alkotó nitrerg sejtek száma változatlan az aktív állapothoz képest. A NO termelés azonban szünetel a hosszútávú nyugalom alatt, és L-argininnel, a NO szintézis prekurzorával sem váltható ki. Eredményeink azt jelzik, hogy bár a NO szintézis folyamatát katalizáló nitrogén-monoxid szintetáz (NOS) enzim jelen van a hálózat sejtjeiben, működése azonban gátolt a dormancia időszaka alatt.
VI. Szöllősi Attila, Groska Zsuzsa (Sántha Kálmán Szakkollégium): Különböző protein kináz C izoenzimek rekombináns overexpressziójának hatása C2C12 izomsejtek folyamataira
Korábbi kísérleteink során kimutattuk a protein kináz C (PKC)
izoenzimcsalád legtöbbjének jelenlétét (PKCα, β,
γ, δ, η, ζ) az egér eredetű C2C12 vázizom
sejtvonalban. Jelen kísérleteinkben egyes PKC izoenzimek
overexpressziójának hatását vizsgáltuk ezen sejtek proliferációban,
differenciálódásban és tumorgenezisben betöltött szerepére.
A PKC izoenzimek cDNS szekvenciáját hordozó εMTH
vektorokat a sejtekbe transzfektáltuk, majd antibiotikumos kezeléssel
klónokat szelektáltunk. A sejtproliferációt növekedési görbék
felvételével, a differenciálódást a dezmin expressziójának
meghatározásával, míg a sejtek tumorgenezisben betöltött szerepét SCID
egerekbe történő injektálással vizsgáltuk.
A cPKCα overexpressziója csökkentette a sejtek proliferációját,
megváltoztatta morfológiájukat, azonban differenciálódási sajátságaik
lényegesen nem változtak meg. Ezzel ellentétben az nPKCδ klónok
proliferációs rátája nőtt a kontrollhoz képest, ugyanakkor a dezmin
kifejeződése csökkenést mutatott. A cPKCε overexpressziója nem
befolyásolta a sejtek proliferációját és a dezmin kifejeződését,
morfológiájukban eltérést tapasztaltunk.
VII. Ujhelyi Bernadett (Sántha Kálmán Szakkollégium): A differenciált pajzsmirigyrákok és az immunrendszer kapcsolata
A FasL és a TRAIL (Tumor Necrosis Factor-Related Apoptosis-Inducing
Ligand) a TNF családba tartozó halálligandok, amelyek apoptózist
indukálnak a rájuk érzékeny sejtekben. Munkánkban 12 papillaris
carcinomából származó szövettani mintán vizsgáltuk a FasL és a TRAIL
expresszióját a carcinoma és a tumort infiltráló
immunsejteken. Értékeltük a tumorok lymphocyták és makrophágok által
történő infiltrációját. A tumorok fele nyirokcsomó áttéttel járt. A
tumorsejteken mind a FasL, mind a TRAIL kimutatható volt, amiből arra
következtethetünk, hogy a tumorsejtek képesek az infiltráló
lymphocyták apoptózis útján történő elpusztítására. A nyirokcsomó
áttéttel járó csoportban a TRAIL expresszió fokozottnak bizonyult. A
lymphocytás infiltráció gyakoribb volt a nyirokcsomó áttéttel járó
csoportban, ezt további 240 beteg adatainak elemzése megerősítette. A
tumorsejtek nyirokcsomóba jutása feltehetően fontos szerepet játszik
az immunrendszer tumorellenes válaszában. Makrophágok ritkábban
fordultak elő a nyirokcsomóba metasztatizáló
carcinomákban. Összefoglalva, az immunrendszer tumorellenes küzdelme
komplex folyamat, amelyben mindkét fél rendelkezik apoptózist indukáló
ligandokkal, a halálligandok szerepe azonban még tisztázásra vár.
VIII. Friedländer Elza (Sántha Kálmán Szakkollégium): Az ErbB receptorok jelátvitele Herceptin szenzitív és rezisztens sejtvonalakon
Az emlőtumorok esetében fontos szabályozó szerepet játszik az
epidermális növekedési faktor receptor család, melyek közül az ErbB2
fehérje túlzott expressziója kifejezetten rossz prognózissal
társítható. Az elmúlt években kifejlesztésre kerültek olyan
immunterápiák, melyekben anti-ErbB2 antitestek megállítják a sejtek
növekedését, ezáltal növelve egyéb kemoterápiák hatékonyságát. Az
egyik hatékony, ma már klinikai kezelésekben is használt antitest a
Herceptin (4D5).
Kísérleteinkben egy újonnan izolált Herceptin-rezisztens emlő
carcinoma sejtvonalat (JIMT-1) hasonlítottunk össze egy, az emlőrák
kutatásában általánosan használt Herceptin-szenzitív sejtvonallal
(SKBR-3). A két sejtvonal azonos mennyiségű ErbB2 molekulát
expresszál, de JIMT-1 esetén gyengébb Herceptin kötődést
tapasztaltunk. Az is megállapítható, hogy a JIMT-1 sejtek membránjában
a MUC4 sialomucin komplex nagy mennyiségben fordul elő. A MUC4
szerepet játszik a tumoros sejtek immunrendszertől való védelmében,
valamint a metasztázisképzésben. A Herceptin rezisztencia lehetséges
oka esetünkben tehát az ErbB2 Herceptin kötésének MUC4 általi gátlása.
IX. Brázda Péter (Hatvani István Szakkollégium): Egy új sejtmagreceptor-ligand karakterizálása
Célunk egy új, potenciális Reténsav-X Receptor (RXR) ligand, az
LG101208 működésének molekuláris szintű karakterizálása volt. Az RXR a
sejtmagreceptorok fehérjecsaládjába tartozik, melyek transzkripciós
faktorokként ligandfüggő módon szabályozzák a gének átírását.
A vizsgálatokat emlős-kettős hibrid rendszerben végeztük, amely
alkalmas fehérje-fehérje kölcsönhatások detektálására. A módszer
lényege, hogy CV-1, fibroblaszt típusú sejtekbe kationos liposzómával
transzfektáltuk a vizsgálni kívánt fehérjéket kódoló plazmidokat. A
transzfekció után 6-8 órával végeztünk ligandkezelést, majd 14 óra
elteltével a sejteket lizáltuk és a lizátumból β-galaktozidáz,
valamint luciferáz aktivitást mértünk.
Eredményeink alapján elmondható, hogy a tanulmányozott LG101208
molekula kompetitív antagonistaként viselkedik az általunk vizsgált
sejtmagreceptor rendszerekben. Az új, eddig még nem karakterizált
RXR-ligand hatásmechanizmusának megismerése eszköz lehet a
sejtmagreceptorok bonyolult működésének, illetve szabályozásának
megértésében, a működésük általános mechanizmusára vonatkozó modell
felállításában, valamint az RXR-heterodimerek által szabályozott
célgének transzkripciójának molekuláris szintű vizsgálatában.