A XI. Bolyai Konferencia programja

9:00 Megnyitó

9:15 Pintér Dömötör (Bolyai Kollégium): A nagy Fermat-sejtés, avagy Wiles tétele

A híres xⁿ + yⁿ = zⁿ egyenlet megoldhatatlansága 350 éve foglalkoztatja a matematikustársadalmat, a laikusoktól a géniuszokig. Történt mindez áttörő eredmény nélkül - egészen 1994-ig. Az előadásban a sejtéssel foglalkozó embereket, róluk szóló vicces vagy tragikus történeteket szeretném bemutatni a kezdetektől a megoldásig, minimális matematikával fűszerezve.

9:35 Varga Edit (Jézus Szíve Népleányai Társaság Egyetemi Szakkollégium): Hogyan lehetséges a memóriák méreteinek csökkentése mellett kapacitásuk további növekedése? - egy új fizikai megoldás

A mai számítógépekben működő nem illékony memóriák (HDD) működési elve a mágnesezhető anyagok tulajdonságain alapul. A merevlemezen az elemi információk tárolása egy ferromágneses vékony filmen történik.
Jelenlegi cél, hogy a memória tárolókapacitásának a további növekedése ne vonja maga után az eszköz méretének növekedését is. Ezen az úton haladva eljutunk az úgynevezett szuperparamágneses effektushoz, mely miatt már fizikailag nem tudjuk tovább csökkenteni a méreteket. A kutatásaink során egy új generációs HDD kifejlesztésébe kapcsolódtunk be, ennek célja egy új működési elv kidolgozása, mely a mágneses domének mozgásának az árammal való vezérlésén alapul.
Előadásomban arról a kutatásról esik szó, mely során feltételeztük, majd igazoltuk, hogy a nanovezetékekben keletkező domén falak tulajdonságai függnek a vezeték végének az alakjától; illetve hogy hogyan befolyásolhatjuk a nagy sebességgel mozgó doménfalak mozgását a vezetékek mellett elhelyezett mágnesek segítségével. A kutatásokat az indianai University of Notre Dame-on végezhettem el egy ösztöndíj elnyerésével.

9:55 Varga Szilárd (Bolyai Kollégium): A katalizátorok szép új világa

A kémiai szintézisek tervezése során törekednünk kell a kiindulási anyagok maximális felhasználására, minél kevesebb reagenst alkalmazva. Így mentesítve a környezetet a keletkező hulladékoktól. Erre egy lehetséges megoldás a katalizátorok alkalmazása. A katalizátorok új reakcióutakat nyitnak számunkra meg, illetve megváltoztatják az átalakulások sebességét.
Előadásomban áttekintem a modern katalitikus kémiai irányzatokat (katalízis átmenetifémmel, organokatalízis, biokatalízis, stb.), külön kitérve a 2005. évi Nobel-díjas metatézis reakcióra. Néhány példán keresztül bemutatom a katalizátor elkülönítési, visszanyerési eljárásokat, magas sztereoszelektivitású eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a modern gyógyszerkészítést.

10:15 Czimmerer Zsolt (Hatvani István Szakkollégium): Kis RNS molekulák nagy feladatai a biokémiai szabályozásban

A miRNS-ek 20-22 nukleotid hosszú, fehérjét nem kódoló RNS molekulák, melyek feladata a célgénjeik kifejeződésének szabályozása azáltal, hogy a génről átíródó mRNS molekulához kapcsolódva megakadályozzák az mRNS-ről történő fehérjeszintézist, illetve ritkább esetben az mRNS lebontását is kiválthatják. Az első miRNS-ek felfedezése óta eltelt több mint tíz évben kiderült, hogy ezek a kis méretű molekulák az élővilágban széles körben elterjedtek; megtalálhatók a növényekben, az állatokban és az emberben egyaránt. Részt vesznek számtalan biokémiai és sejtbiológiai folyamat szabályozásában, többek között a növények leveleinek és virágainak kifejlődésében, az alacsonyabb és magasabb rendű állatokban, illetve az emberben az embrionális fejlődésben, a vérképző őssejtek differenciálódásában, a sejtosztódásban, a programozott sejthalálban és az idegrendszeri mintázat kialakulásában. Az utóbbi néhány év kutatási eredményei alapján egyre valószínűbbnek tűnik szerepük emberi betegségek kialakulásában is. Bizonyítottan szerepet játszanak egyes vírusfertőzésekben és a daganatok kialakulásában. A daganatok létrejöttében résztvevő miRNS-ek leírása és tényleges funkciójuk felderítése ma még nagyon kezdeti stádiumban van, de már az eddigi kutatások alapján is valószínűsíthető, hogy az elkövetkezendő néhány év eredményei jelentősen módosíthatják a daganatok kialakulásáról alkotott eddigi képünket.

10:35 Poszterbemutatók

10:55 Szünet

11:20 Mátyus Edit (Bolyai Kollégium): Lusta, rejtett, idegen. - A nemesgázok kémiája

Argon, kripton, xenon E beszédes nevek magyar megfelelője a címben felsorolt három jelző, amelyek sokat elárulnak a nemesgázok kémiai tulajdonságairól. Sokáig általánosan elfogadott tény volt, hogy ezek a gázok nemcsak „nemesek”, de kémiailag inertek is. Erről tanúskodnak hétköznapi alkalmazásaik, sőt a kémiai szemléletbe is beépültek olyan alapvető kifejezések, mint például „a nemesgázszerkezetre való törekvés”.
1962-ben azonban N. Bartlett előállította az első xenonvegyületet. Ezt hamarosan követték a kripton, majd több évtizeddel később, 2000-ben az argon első reakciói. A hélium és a neon vegyületeit elméleti tanulmányok már prognosztizálták, de a kísérleti siker még várat magára. Előadásomban bemutatom, hogy mit tudunk ma ezen különös, de mégsem teljesen inert elemek történetéről, előfordulásáról és kémiájáról, valamint a csupán kémiai érdekességeken túlmutató gyakorlati lehetőségekről.

11:40 Kramarics Áron (Bolyai Kollégium): Ki tette a ciánt a kávéba? - avagy mérgek a krimi királynőjének szolgálatában

A méreg az ősidőktől fogva az egyik leghatásosabb fegyver ellenségeink ideiglenes vagy végleges eltávolítására. Legtöbbször gyors, alkalmazása nem igényel különleges fizikai erőt, és a modern analitikai módszerek elterjedéséig a bizonyítás is nehézségekbe ütközött. Az évszázadok során a mérgek számtalan fajtáját alkalmazták, így a XX. század eleji gyilkos már igen széles körből válogathatott. Ugyanígy a detektívregény-írónő, aki számtalan regényében nyúl a méreggel elkövetett gyilkosság eszközéhez.
Előadásomban az Agatha Christie regényeiben előforduló mérgeket mutatom be a mindenki által jól ismert szervetlen mérgektől kezdve az altatószereken át az alkaloidákig. Az adott anyagnál, anyagcsoportnál igyekszem bemutatni az előfordulási/hozzáférési helyeket, a jellemző tüneteket és az esetleges gyógymódokat is. Az előadás nem titkolt célja Agatha Christie műveinek népszerűsítése.

12:00 Sávoly Zoltán (Eötvös Collegium): Vízminőségi vizsgálatok a Rába folyón

Előadásomban a Rába folyót szeretném bemutatni környzetvédelmi szempontból. Az előadás első felében röviden a folyó földrajzáról, élővilágáról és általános jellemzőiről beszélek. Majd bemutatom azokat a vizsgálatokat, amikkel viszonylag egyszerűen vizsgálhatjuk a folyó vízminőségét. Ezek minőségi, illetve mennyiségi analitikai eljárások, elvégzésükhöz könnyen beszerezhető vegyszerek kellenek. (Ezeket nagyrészt én is elvégeztem.) Majd röviden beszélek egyéb vizsgálati módszerekről, például a műszeres analízisről, illetve arról, hogy kik végeznek ilyen vizsgálatokat, és miért fontos ez. Előadásom végén kitérek egy elég aktuális kérdésre, a Rába habzására. Röviden vázolom a kialakult helyzetet, és megpróbálok választ találni arra a kérdésre, hogy ki a felelős.

12:20 Kiss Gabriella (Bolyai Kollégium): A Balaton-felvidéki Homokkőben Csopak közelében található geodák ásványtani és genetikai vizsgálata

Balatonfüred és Csopak között az útépítés során készült mesterséges feltárás Balaton-felvidéki homokkő formációjában érdekes ásványparagenezist tartalmazó geodák találhatóak. A munkám célja az volt, hogy a geodákban előforduló ásványokat leírjam, részletesen megvizsgáljam. A vizsgálódás célja ezeken felül az volt, hogy a geodák keletkezési folyamatait megértsük.
A makroszkópos, mikroszkópos és egyéb műszeres vizsgálatok során megállapítottam, hogy milyen ásványfázisok találhatók a geodákban. Eszerint szilárd anhidritzárványokat tartalmazó kvarc, az üledékes környezetekben nem ritka Sr-tartalmú barit, opál, és kalcit található bennük. A kvarc fluidzárványaiban NaCl-víz rendszerrel modellezhető folyadék van. Ezek a heterogén rendszerből csapdázódott zárványok CO₂-t is tartalmaznak. Az ásványfázisok kialakulása során az oldatok sótartalma két szélső érték között változott, mely arra utal, hogy tengervíz eredetű és csapadékvíz eredetű fluidumok keveredési zónájában alakult ki az ásványosodás. A geodák valószínűleg a fedő (belső self illetve laguna fácies) felől leszivárgó oldott ionokat tartalmazó tengervíz és a szerves anyag bomlásából felszabaduló különböző gázok, illetve a talajvíz keveredési zónájában képződtek.

12:40 Helfrich Tímea (Gödöllői Környezetvédelmi Zöld Szakkollégium): A galgahévízi láprét tájváltozás-vizsgálata légifotók és térképek alapján

A vizsgált láprét Galgahévíz település közigazgatási határán belül található. 2000-ben országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánították. A lápréten értékes védett növénytársulások találhatóak, melyek visszaszorulóban vannak. Az előadás célkitűzése a degradációs folyamatok feltárása, nyomon követése történeti térképek és légifotók térinformatikai feldolgozása alapján. A munka kezdetén felmerülő kérdés az volt, hogy miként változtak az adott időintervallumon belül az eltérő vegetációfoltok és egyéb felszínborítások. Ennek elemzéséhez sor került az 1952-es, 1975-ös, 1982-es, 1990-es és 2000-es légifotók térinformatikai feldolgozására. Ezen kívül az I-II-III. katonai felmérés, illetve 1:10000-es EOV térkép képezték az elemzés alapját, melyeken a Galga vízrendezése során bekövetkezett változások is nyomon követhetők. A térinformatikai feldolgozás az ArcView programmal történt.
A feldolgozott légifotókon az alábbi vegetációtípusok különíthetők el: nádas, elegyes, lápi növényzet, fák, fasorok, cserjések, szántók. A vizsgálatok szerint a lápréten a nád jelentős területeket hódított el, kiszorítván a természetvédelmi szempontból értékes lápi vegetációt. A tájhasználatbeli változások következtében a láprét intenzív cserjésedésnek indult, mivel a területet magára hagyták, nem hasznosítják, a fasorokat kivágták. A terület degradálódásnak indult, fennmaradása aktív kezelés során valósítható meg.

13:00 Ebéd

14:30 Bűvészbemutató

15:00 Blazics Balázs (Korányi Frigyes Szakkollégium): Gyógyszer - innováció

A gyógyszer bizalmi termék. A gyógyszer a világ egyik legdrágább terméke. Vagy talán a legdrágább... Gyártásában, kereskedelmében megengedhetetlen bármiféle esetlegesség és improvizáció, viszont kötelező a végtelen precizitás, legmagasabb minőség és a tervezés. Ami kell hozzá: 12-14 év és egymilliárd amerikai dollár. És kell még egy vegyészekből, gyógyszerészekből, farmakológusokból, orvosokból, műszaki szakemberekből, matematikusokból, statisztikusokból álló gárda. A gyógyszeripari innováció elképesztő perspektívákat nyit meg az emberiség egészségügyi problémái előtt. Persze, csak ha ésszel csináljuk. Pont ez a lényeg: az ész! Kitalálni olyat, amit annak előtte még soha senki. Új eszköz a cukorbetegség kezelésében, gyógyszerek, amelyeket csak napi egyszer kell bevenni vagy olyan, amit csak 3 havonta egyszer

15:20 Cseke László és Göndör László (Eötvös Collegium): Az India és Pakisztán közötti konfliktusok háttere és népességföldrajzi következményei

A II. világháború után a korábbi nagyhatalmak gyarmatrendszerei sorra kiáltották ki függetlenségüket, többek között a volt Brit Birodalom gyöngyszeme, India is. A gyarmat területén 1947-ben előbb két (India, Pakisztán), majd 1971-ben egy harmadik állam (Banglades) is alakult. A térséget vallási alapon osztották fel, ennek ellenére a konfliktusok már a kezdetektől fogva megfigyelhetőek voltak.
Az előadás első része bemutatja a történelmi előzményeket, az államok létrejöttét, s a következményeket is. Az 1971-ig egy országnak számító Kelet- (Banglades) és Nyugat-Pakisztán viszonyát elemezzük, majd a két ország közötti szembenállás legjelentősebb forrása, Kasmír helyzete kerül bemutatásra.
A második rész arra keresi a választ, milyen népességföldrajzi változások történtek a függetlenné válás alatt és után, melyek kapcsolatba hozhatók a két állam konfliktusával. A vizsgálat kiterjedt a kisebb területegységekre is (tartományok, városok), ahol ezek a változások egyes esetekben még jelentősebbek voltak. Végül a napjainkban megfigyelhető nyelvi és vallási megoszlást mutatjuk be.

15:40 Németh Bence (Biztonságpolitikai Szakkollégium):
Magyarország érdekérvényesítési lehetőségei és hatalmi potenciálja aKárpát-Balkán régióban

Hazánk számára kiemelkedően fontos a Kárpát-Balkán régió, mivel ide áramlott a külföldre irányuló magyar tőke nagy része, itt vannak a határon túli kisebbségeink, emellett alapvető érdekünk a régióhoz tartozó délszláv területek konszolidációja.
Előadásomban egyrészről áttekintem, hogy Magyarországnak érdekérvényesítés szempontjából milyen lehetőségei vannak ebben a régióban az alapján, hogy hazánk milyen módon van jelen a térség államaiban:
1. gazdaságilag a tőkekihelyezések kapcsán,
2. politikailag a magyar etnikum által,
3. katonailag a különböző békefenntartó missziókban való
szerepvállalása következtében.
Emellett megvizsgálom hazánk régión belüli hatalmi potenciálját egy képlet segítségével, ahol általános, gazdasági és katonai szempontokat vettem figyelembe.

16:00 Gyuris Ferenc (Eötvös Collegium): A gazdasági teljesítmény és az ágazati szerkezet területi különbségei Japánban

A regionális földrajzi kutatások nagy ellentmondása, hogy miközben a számítástechnika rohamos fejlődése révén újabb és újabb területi elemzési módszerek terjednek el, a vizsgálatok területileg egyre koncentráltabbakká válnak. A jelentős kiterjedésű, fejlettségi szempontból erősen tagolt nagytérségek problémaköre nemzetközileg is nagy érdeklődést vált ki, míg a magasan fejlett régiók, országok helyzetére sokkal kevesebb figyelem irányul, holott utóbbiak is sok érdekességet tartogatnak. Ennek érzékeltetése végett választottam elemzésem tárgyául a világ egyik legfejlettebb országát, Japánt.
Elsősorban az állam gazdasági teljesítményének területi egyenlőtlenségeit, ennek szabályszerűségeit, illetve okait vizsgáltam, felhasználva a térinformatika nyújtotta lehetőségeket is. Utána korreláció-, regresszió- és mozgóátlag-számítás segítségével tanulmányoztam a japán prefektúrák ágazati szerkezetének eltéréseit. Végül sikerült meghatároznom a két jelenség közötti összefüggést, ami lehetővé tette az ország gazdasági térszerkezetének modellszerű, ám látványos felvázolását.

16:20 Szünet

16:45 Kovács Veronika (Eötvös Collegium): A neurózis dramaturgiája - Händel Alcinája 2001-ben

Minden olyan színházi rendező, aki nagy hagyománnyal rendelkező művet visz színre, szembesül azzal, hogy valamilyen módon új életre kell keltenie a darabot. A teatralitásnak ez az alapvető problémája merül fel a barokk operák színrevitele során is.
Händel Alcina című alkotása a XVIII. század eleji operairodalom egyik jellegzetes darabja. Jellegzetes egyrészt azért, mert a barokk korszak esztétikájának megfelelően a színi előadásmód és a díszlet legalább olyan fontos tényezője, mint a zene. A korabeli elképzelés szerint ugyanis az operának egy tökéletes illúziót, egy zárt világot kellett teremtenie, s ehhez a kép is szervesen hozzátartozik. A XVIII. századi színház nem idegenkedett az olyan extrém megoldásoktól sem, mint például egy elefánt felléptetése a színpadon, ha a darab ezt megkívánta.
Másrészt az Alcina tökéletes példája annak, hogy ebben a korszakban az operák cselekményének kifejtettsége másodlagossá vált. Ez azért következhetett be, mert a cselekményt előmozdító, de zeneileg kevésbé érdekes recitativókkal szemben az áriák kerültek előtérbe, melyek alapvetően reflektív természetükkel megakasztották a cselekményt. Így viszont az opera dramaturgiája következetlen, sok helyen követhetetlen lett.
Egy mai rendező számára egy barokk opera színrevitele éppen a fenti jellegzetességek miatt meglehetősen nehéz. Megpróbálhatja létrehozni azt a tökéletes illúziót, amire a korabeli előadások törekedtek, de sok esetben ez olyan technikai felszereltséget igényelne, amely a mai színházakban már nem áll rendelkezésre. A másik lehetősége az, hogy modernizálja, aktualizálja a művet, de ebben az esetben át kell hidalnia a fent említett dramaturgiai bukfenceket.
Előadásomban ezt a dilemmát szeretném megvizsgálni Jossi Wieler 2001-es stuttgarti Alcina rendezésén keresztül. Be kívánom mutatni, hogyan tesz kísérletet a rendező egy jellegzetes barokk opera feltámasztására, s ezzel együtt alapvető színházelméleti problémákra szeretném felhívni a figyelmet.

17:05 Székely Gábor (Mathias Corvinus Collegium): Zsidók egy alföldi mezőváros társadalmában - Kecskemét zsidósága a XIX. században

Kecskeméten a XVIII. század óta jelen volt a zsidóság, ám állandó jelleggel csak a XIX. század első felében telepedhettek meg. Az egyre növekvő számú zsidóság fontos szerepet játszott a város gazdaságában. Kezdetben a gyapjú és nyersbőr felvásárlása volt fő tevékenységük, később a fellendülő gyümölcs- és baromfikereskedelemben vállaltak részt. A város legtöbb boltját apáról fiúra szállva vezették, átvéve a görög kolónia szerepét a helyi kereskedésben. 1848/49-ben részt vettek a szabadságharcban, aminek következtében Haynau több más községhez hasonlóan Kecskemét zsidóságát is megsarcolta. A kiegyezés után meginduló gazdasági fejlődéssel párhuzamosan kiépült vallási - kulturális intézményrendszerük, zsinagógáik, iskolájuk is. Az ortodox-neológ vallási ellentét itt is megmutatkozott, ennek következtében a kisebbségbe került ortodoxok kivonultak a közösségből, és önálló hitközséget alapítottak, saját zsinagógát építettek. A nagyméretű neológ zsinagóga a város központjában áll, ami egyedülálló jelenségnek számít a korban.

17:25 Kelemen Kristóf (Bolyai Kollégium): A lebegő világ csodálatos képei

A japán fametszetek (ukiyo-e) készítésének művészete abban a nagyvilági városi közegben gyökerezik, amely Edo (ma Tokyo) szigetre épült vigalmi negyedét jellemezte a Tokugawa sogunátus korában. A belső társadalmi renden túl erőteljes hatást gyakorolt ebben a korban a művészetek fejlődésére az, hogy Japán teljesen elszigetelte magát a világ többi részétől. A saját szabályai szerint működő „éj nélküli város”-ban a kor legnevesebb művészei alkottak (Moronobu, Utamaro, Hokusai, Hiroshige).
Az alkotások témája nagyrészt a „tovatűnő világ” által nyújtott örömök bemutatása könyvek, egyéni nyomatok, illetve plakátok formájában. Jellemzőek a Kabuki színészeket bemutató portrék, a teaházak és fürdők világának, valamint a gésák ábrázolása. A metszeteken ezen túl megjelennek a varázslatos természet elemei is: a Fuji, állatok, virágzó cseresznyefák. Az előadásban a készítés bámulatos módszere és a leghíresebb fametszetek kerülnek bemutatásra, valamint az ukiyo-e művészetét övező néhány kulturális jelenségről is szó esik majd.

17:45 Zárszó, fogadás

19:00 Teaest

A Konferencia után egy zenés Teaestet tartunk, melyre sok szeretettel meghívunk minden kedves résztvevőt!

Poszterek:

I. Berényi Eszter (Bolyai Kollégium): Bartók Béla

1881 - 1945. Két évszám, amely Magyarország és a XX. század legnagyobb zeneszerzőjének nevéhez, Bartók Bélához kapcsolódik. Műveit a népi kultúrákhoz való kötődés által teremtett egyedi hangzás teszi világszerte ismertté, amelyhez kapcsolódik a felhasznált eszközök sokszínűsége. Számtalan népdalon alapuló kórus-, zongora és zenekari műve található a zeneirodalomban, de nem kivétel ez alól az opera és a balett műfaja sem. Poszterem betekintést nyújt e viszonylag rövid, mégis annál nagyobb és értékesebb életműbe.

II. Edelmayer Kamilla, Süle Ágnes Katalin (Jézus Szíve Népleányai Társaság Egyetemi Szakkollégium): A füleki ferences templom - egy határon túli magyar műemlék

A magyar országhatártól nem messze fekvő Fülek városa leginkább középkori váráról ismert. A füleki vár mellett azonban a város több kulturális műemléképülettel is dicsekedhet. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a füleki ferences templom és rendház. 2005 nyarán az ELTE BTK művészettörténész hallgatóiként Várallyay Réka és Herczeg Renáta szervezésében, a füleki értékmegőrző tábor keretében részt vehettünk Fülek műemléki épületeinek felmérésében, majd az ezt követő dokumentáció készítésében.
A konferencián bemutatásra kerülő anyag a füleki ferences templomra vonatkozó kutatómunkánk eredményeit foglalja össze. A középkori alapokon nyugvó, de a történelem viharaiban többször elpusztult, végül a XVIII. században teljesen újjáépített barokk templom külső és belső értékeit szeretném a résztvevők elé tárni; egyúttal bemutatni a füleki várkapitány, Koháry István templomalapító szerepét, illetve a templom oltárfestője, a gyöngyösi Vidi Ferenc tevékenységét.

III. Laczkó Veronika (Kepes György Szakkollégium): A Rakaca-patak forrásvidékének természetvédelmi értékelése

A Rakaca-patak forrásvidéke Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-keleti részén található. Ez a terület a turisták s a szakemberek számára sem igazán ismert része hazánknak. A földtani, vízrajzi, növénytani, állattani tulajdonságokon kívül a vidék kultúrtörténeti értékeit is bemutatja a dolgozat. Az egykori tanyavilág története, eltűnésének okai, magyarázatai is helyet kapnak az értékelésben. A több mint tíz éve tervezés alatt álló tájvédelmi körzet a Rakaca-patak teljes vízgyűjtő területét magába foglalja, a dolgozatban szereplő terület a tervezett tájvédelmi körzet legkeletibb csücske.
Poszterem célja, hogy minél szélesebb körben megismertessem e táj értékeit, szépségeit. Ezen a példán keresztül úgy érzem, a természetvédelem fontossága megfelelő hangsúlyt kap.

IV. Regős Ágnes, Cserkész Tamás, Akác Andrea, Farkas János (Eötvös Collegium): Kisemlősök határozása koponyaméretek alapján

Három Apodemus sp., a sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis), a közönséges erdeiegér (A. sylvaticus) és a kislábú erdeiegér (A. microps) bagolyköpetekből előkerülő morfológiailag hasonló koponyáinak faji szintű határozása hazánkban még napjainkra sem megoldott. Tanulmányunkban hét területről származó mintákon keresztül tesztelt taxonómiai jelentőséggel bíró méreteket mutatunk be, amelyek felvétele szükséges a határozáshoz.
A Mus genus tagjainak (Mus musculus, Mus spicilegus) az elkülönítését Orsini et al. (1983) az úgynevezett zigomatikus koefficiens (CZ) segítségével végezte. Macholán (1996) leírt egy karaktert, az M² alakját, amely eltérő a két faj esetében. Demeter et al. (1996) szerint a magyarországi minták esetén a CZ nem annyira megbízható, illetve ellene szól az a tény is, hogy a bagolyköpetekből inkább mandibulák kerülnek elő, mint maxillák. Ezen tények ismeretében mandibulával végeztek digitális morfometriai vizsgálatot (Demeter et al. 1996). Vizsgálatunk elsődleges célja meghatározni a mérhető, valamint a megfigyelhető koponya jellegek megbízhatóságát a Mus musculus és a Mus spicilegus elkülönítésében.
A harmadik vizsgált kérdés a Neomys-probléma volt. A két ikerfaj szabadban egymástól alig elkülöníthető, a bagolyköpetekből előkerült koponya és állkapocs töredékek pedig nem minden esetben határozhatók meg egyértelműen.