A XII. Bolyai Konferencia programja

9:00 Megnyitó

9:15 Egri Attila (Bolyai Kollégium): A Wythoff-nim

A Wythoff-nim egy matematikai játék, amely Vezérjáték néven is ismert. Szabályai egyszerűek: a játékot ketten játsszák, a két játékos egy négyzetrácsos papír egy megjelölt mezőjétől indulva felfelé, balra, vagy balra-fel átlós irányban tetszőlegesen nagyot léphetnek. A játék előbb-utóbb véget ér - hiszen a négyzetrácsos lapunk nem végtelen nagy -, tehát illene egy győztest definiálni. Két eset is lehetséges: vagy az nyer, aki az utolsót lépte, vagy éppen a másik játékos, aki nem tud lépni (vagyis nincs hova lépnie). Mi a klasszikus változattal foglalkozunk, ahol az a játékos lesz a győztes, aki az utolsót lépte. A játék nyerő stratégiáját 1907-ben Wythoff holland matematikus már megtalálta, azonban van néhány megoldatlan probléma a játék kapcsán. Előadásomban a nyerő stratégiáról, annak megtalálásáról, illetve néhány megoldatlan kérdésről szeretnék beszélni.

9:35 Lócsi Levente (Eötvös Collegium): Komplex függvények színes világa

Előadásomban komplex függvényekről, azok szemléltetéséről mesélek. Míg a valós számokat egy egyenesen szokás ábrázolni, addig a komplex számok halmazát egy síkon jelenítjük meg, azaz 2 dimenzióban. Ahhoz, hogy komplex függvényeket, vagyis komplex számokhoz komplex számokat rendelő függvényeket tudjunk elképzelni, 2+2=4 dimenzióban kellene gondolkodnunk. Ez sokszor nehezünkre esik. Az évtizedek során azonban több módszer is napvilágot látott, amely segítségével mégis valamilyen képet alkothatunk.
Egy viszonylag új módszer bemutatása előadásom legfőbb célja. E módszer azon alapszik, hogy a komplex számoknak színeket feleltetünk meg. Eddig nem igazán tudtunk jól megjegyezhető, szemléletes képet kialakítani komplex függvényekről. Talán most ez megváltozik.
Nem is szükségesek mély matematikai ismeretek annak megértéséhez, hogy hogyan tudunk úgy tekinteni egy komplex függvényre, hogy az színpompás arcát mutassa felénk. Megfordítva: szinte csodálatos az, hogy e szemet gyönyörködtető képek mögött milyen mély absztrakt matematikai tartalom bújik meg.

9:55 Bodnár József (Eötvös Collegium): Az Enigma titka

1918. február 23-án Arthur Scherbius német mérnök szabadalmaztatta írógéphez hasonló találmányát, mely szöveges üzenetek kódolására volt alkalmas. A szerkezet 1926-ban kereskedelmi forgalomba is került, mérsékelt érdeklődéssel övezve. 1928-ban a lengyel hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy a németek üzeneteik titkosítására Scherbius találmányának egy módosított változatát használták. Hihetetlen erőfeszítések árán kikövetkeztették a katonai Enigma felépítését. Ezen ismereteiket a háború közeledtével átadták az angoloknak. Az üzenetek megfejtése azonban még így is kemény feladatnak bizonyult: a beállítások 107 458 687 327 250 619 360 000 különböző kulcsot biztosítottak, amely minden egyes billentyűleütés után változott. A kód feltörésére tudósok és mérnökök gyűltek össze a Bletchley Parkban, köztük Alan Turing, a modern számítástudomány atyja. A fantasztikus ötletességnek, kitartásnak és a kimondottan erre a célra tervezett elektromechanikus „számítógépeknek” köszönhetően a titok végül megadta magát. A második világháborúban az angolok elmondhatták magukról: a naponta megváltoztatott kulcs ellenére néhány órán belül el tudják olvasni a német parancsokat.
Az előadásban a kód feltörésének ötleteit és módszereit szeretném bemutatni, röviden megemlítve néhány izgalmas történelmi epizódot.

10:15 Csóka Endre (Bolyai Kollégium): Hogyan pályáztassunk együttműködést igénylő munkákra?

A versenypályáztatás egy jól bevált módszer arra, ha szeretnénk egy nagyobb munkát valakivel minél olcsóbban elvégeztetni. Igazán nagy és összetett munka, akár egy olimpiai falu felépítése esetén azonban bonyolultabb a helyzet, mivel ekkor több olyan alvállalkozóra van szükség, melyek munkái nem függetlenek egymástól. A hagyományos pályáztatás nem készteti a különböző feleket együttműködésre, és bár próbálják heurisztikusan foltozgatni a módszert, példák hosszú sora mutatja, hogy ezek igen sokszor mondanak csődöt.
Gyakori például, hogy különböző feladatokat sorban egymás után kell elvégezniük a különböző feleknek, így amikor valaki sorra kerül, lehet, hogy még bőven időben vannak, de az is lehet, hogy komoly késésben. Ez utóbbi esetben pedig szeretnénk, ha olyan többletköltség árán is próbálna sietni, ami kevésbé sürgető helyzetben inkább csak pénzkidobást jelentene. Általánosabban, az lenne ideális, ha mindenki minden döntésekor az összérdeket tartaná szem előtt. Ehhez pedig az kell, hogy mindenkinek a szerződése szerinti érdeke minden esetben megegyezzen az összérdekkel. Előadásomban bemutatok egy meglepően egyszerű módszert, amivel ez el is érhető.

10:35 Poszterbemutatók

10:50 Szünet

Kedves Vendégeink közben érdekes kémiai-fizikai kísérleteket próbálhatnak ki.

11:20 Matalin Gabriella (Bolyai Kollégium): A keselő-hegyi 22. számú barlang ásványvilága

Cseppkő, borsókő és denevérek. Talán mindenkinek ez jut eszébe a barlang szó hallatára. Azonban a barlangok a különböző morfológiájú kalcitkristályokon kívül mást is rejtenek. A legérdekesebb ásványok és az azok által hordozott földtani, kémiai információk gyakran az emberi szem számára láthatatlan, mikrométeres vagy annál is kisebb mérettartományba esnek. Ezek egy részét szeretném bemutatni a Tatabánya közelében elhelyezkedő, ma is aktívan művelt kőbánya területén található kis barlang ásványvilágának ismertetésével.

11:40 Kenéz Árpád, Saláta Dénes és Szabó Máté (Gödöllői Környezetvédelmi Zöld Szakkollégium): A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténeti, botanikai és környezetgazdálkodási feltárása

Az előadás három fő részre bontva mutatja be a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelőt. A helytörténeti kutatások, térképek és légifotók segítségével illusztráljuk a Magas-Bakonyban fekvő, ma már felhagyott fás legelő növényzeti mintázatát és a környező települések területhasználati módjait a különböző történeti korokban.
A cönológiai felvételezések során feltártuk a növényzet fajösszetételét, és megvizsgáltuk a területen előforduló növénytársulásokat. Különösen nagy hangsúlyt fektettünk a szukcessziós folyamatok felmérésére, értékelésére. Felmértük a legelőn megjelenő cserjék arányát, a hagyásfák alatt található magoncok borítási hányadát és az erdősülést megkezdő fafajok állományösszetételét.
Ezt követően egy jövőbeli, a tájkép és az élőhely védelmét megcélzó használati tervet alakítottunk ki, amelynek alapja az extenzív legeltetéses gyephasználat. A tervezés során elsődleges célként a természet védelme szerepelt, hiszen a vizsgált területen számos védett állat- és növényfaj fordul elő.

12:00 Ősze Márton és Alakszai Zoltán (Szent Ignác Szakkollégium): A globális hőmérséklet alakulása

A világ - és szűkebb hazánk - létfontosságú kérdései közé tartozik az energiaellátás biztonsága. A legújabb fejlemények aggodalomra adnak okot: Sir Nicholas Stern tanulmánya a globális felmelegedés közgazdasági hatásairól és az ENSZ Intergovernmental Panel on Climate Change szervezetének tanulmányai mind-mind a probléma megoldását sürgetik. Ha nem lenne biztosítva villamosenergia- és gázellátásunk, akkor a mai elektronikus társadalmunk működésének alapjai kerülnének veszélybe. Ez a rendkívül aggasztó tény nem hagyta nyugodni a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium diákjait, ezért létrejött az ún. Energia Csoport, ami fő céljaként tűzte ki a klímaváltozás vizsgálatát és a lehetséges megoldások alternatíváinak felkutatását.
Mint mindnyájan tudjuk, bolygónk klímája változóban van, de valójában a Föld klímája nagyon sokszor változott már - főleg az elmúlt kétmillió évben, amikoris jégkorszakok sorozata pusztított világszerte. Meg kell értenünk a múltat ahhoz, hogy esélyünk legyen a jövőt megérteni. Előadásunk egy rövid történet a Föld klímájáról.

12:20 Tomor Barbara (Bolyai Kollégium): Őshonos magyar vadászkutyák

„Eb a vadász kutya nélkül” - hangzik a magyar közmondás. Tudták ezt már elődeink is, akik nyúlvadászatra agarat, nagyvadra kopót és minden másra vizslát használtak. Nem ismeretlenek ezek a fajták a XXI. század emberének sem. Kevesen tudják azonban, hogy a drótszőrű magyar vizsla mindössze 41 éves, hogy Zrínyi Miklós kopózás közben lelte halálát, és hogy igazságos Mátyás királyunk egyik kedvenc sportja az agarászat volt. Mit jelent, ha nyiffog a kopó? Vajon mit csinál az agár, amikor kertel? Ki volt Dia de Selle, Mózsi és Réka? Mit kell tudnia egy olyan mindenes vadászkutyának, mint amilyen a vizsla? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerülnek megválaszolásra előadásom során. A magyar vadászkutyák múltjának felvázolása mellett ízelítőt szeretnék adni a hagyományos kutyás vadászatokról és napjaink egyre közkedveltebb kutyás sportjairól. Egy-egy fajta bemutatása során felhívom a figyelmet azokra a tulajdonságokra, amelyek miatt méltán lehetünk büszkék a történelem viharait is túlélő őshonos magyar vadászkutyáinkra.

12:40 Rovó Zita (Eötvös Collegium - Bolyai Kollégium): Tanulás és memória

A tanulás és „következménye”, a memória, az agy legsajátosabb tulajdonsága. Az információtárolás szoros összefüggésben van a szinapszisok és agyi struktúrák kialakulásával és módosulásával. Az észlelés és az emlékezet együtt biztosítják a döntésekhez - és az embernél a gondolkodáshoz - szükséges információt. A legújabb eredmények alapján feltételezhető, hogy a tanulás során a szinapszisok mennyiségi és minőségi változásokon mennek keresztül. Új szinapszisok alakulnak ki, ezáltal új sejtegyüttesek, új hálózatok, új struktúrák jönnek létre, s ugyanakkor a szinapszisokban minőségi változások is lejátszódnak, megváltozik az ingerület-átvitelre szolgáló felszín, változások mennek végbe a szinaptikus résben található cukorfehérjékben. A hippokampusz egyike az idegrendszer legtöbbet tanulmányozott részeinek. Ennek oka jórészt, hogy bizonyítottan fontos szerepet játszik olyan alapvető kognitív funkciókban, mint a tanulás és emlékezés, valamint a térbeli tájékozódás. Léteznek-e különálló memóriarendszerek, a memória tárolása és felidézése milyen folyamatok során zajlik és ennek mi köze a hippokampuszhoz? Előadásomban többek között ezekre a kérdésekre keresem a választ.

13:00 Ebéd

14:30 Rácz Szilárd (Eötvös Collegium): A jelnyelv interkulturális vonatkozásairól

Valamennyien láthattunk már egymással kommunikáló siket embereket, vagy legalábbis jeltolmácsokat a televízióban. Ezek az emberek saját nyelvükön, a jelnyelven fejezik ki gondolataikat. Ezt a kommunikációs módot több mint 70 millió ember használja világszerte, azonban az egészséges, halló társadalom jellemzően keveset tud róla. Ebből születnek a különféle tévhitek, például az, hogy a jelnyelv egyetemes.
Előadásomban arra kívánok választ adni, mennyiben (nem) univerzális a siketek nyelve. Mennyire értené meg egymást például egy jelelő magyar és egy jelelő új-zélandi, vagy akár egy angol és egy amerikai? És nem utolsósorban, mennyire érthetnénk meg mi, hallók a jelnyelvet? Mindehhez először bemutatom az alapvető különbségeket a hangzó nyelv és a jelnyelv között, majd megvizsgálom azokat a természetes és mesterséges nyelvi kapcsokat, melyek összefogják a különböző helyen élő nyelvhasználókat, valamint sorra veszem a területi, társadalmi eltéréseket. Ezenkívül kitérek a jelnyelvek mai helyzetére is; például, hogy miért van rosszabb helyzetben egy magyar siket, mint amerikai társai.

14:50 Mazur Béla (Miskolci Egyetem): Mindennapi hazugságok

A megtévesztés, hazugság fogalma a közbeszédben általában pejoratív jelentéstartalommal bír, azonban kiterjedt és többszintű értelmezésükkel is találkozhatunk, ha a felszínes használaton túl megvizsgáljuk, milyen környezetben, milyen célból merülnek fel.
Az állatvilágban a megtévesztések leginkább az előnyösebb szaporodást és ezáltal a túlélést szolgálják, de ugyanezek a viselkedési és cselekvési formák az emberek társas érintkezései során is megfigyelhetőek, mitöbb, sokszor az elérendő célok is hasonlóak: előnyszerzés a párkeresés során, az élethelyzet jobbítása, azaz végső soron a túlélés feltételrendszereinek javítása, bővítése. Az emberré válás során a túlélés és szaporodás szükségletein túl új igények fogalmazódtak meg, melyek az alapigényekre épülnek, s ezek kielégítéséhez éppúgy használják az emberek a megtévesztéseket a társas érintkezések során, mint ahogyan teszik azt az állatok is.
Előadásomban a megtévesztések pozitív funkcióira szeretnék rávilágítani etológiai, humánetológiai, kommunikációs és szociálpszichológiai példákat segítségül hívva, megmutatva azt, hogy a megtévesztések, hazugságok akár mint kenőanyagok is funkcionálhatnak az emberi kapcsolatokban és a kommunikáció során.

15:10 Lurcza Gyöngyvér (Márton Áron Szakkollégium): A férfi és a nő összetartozása mint Isten szeretetközösségének a képmása

Az ember szeretetre való vágyódásának a forrását és a szeretetre való meghívottságának a titkát próbálom a Bibliából kiindulva feltárni, és Az ember tragédiájával szemléltetni.
Mivel Isten a szeretet, ezért az ember az a vágy, amit csak Ő tölthet be. Ugyanakkor „homo est capax amoris”, mert Isten képmására és hasonlatosságára teremtette férfinak és nőnek. Az istenképmás és az ember nemi jellege között összefüggés van, ez végigkövethető Isten szeretetének a Bibliában való megnyilvánulásaiban.
Ketten képeznek egy teljes lényt, azaz összetartoznak, de ketté osztattak, hogy egymásra hatván a kettő ismét egy test legyen. Tehát a férfi a nőben, a nő a férfiban találja meg a párját. Ez az eggyéválás lesz minden más közösségnek az ősmintája, hiszen erre őskép az isteni személyek egymásközti szeretete, amely számunkra modellértékű, és az interperszonális kommunikációinkban valósággá válik.
Ezt a misztériumot teszem szemléletessé végül Az ember tragédiájával.

15:30 Orsós Julianna (Romaversitas Alapítvány): Túl sokat tudtak?

Előadásomban elsősorban a jezsuita rend szisztematikus felszámolásához vezető okokat és körülményeket vizsgálom. Kitérek a dominikánusok és jezsuiták rivalizálására, az inkvizíció összetételében bekövetkezett súlypont-áthelyeződésekre, a gyarmatokon végzett térítőmunka jelentőségére, és persze az európai kultúrkincs megőrzésében és gyarapításában betöltött jelentős szerepükre. Fontosnak tartom továbbá megemlíteni a politikai gondolkodásba bevezetett, vagy újra bevezetett fogalmaikat, így az ellenállás-elmélet felújítását, új kontextusba helyezését.

15:50 Gyetvai Alexandra (Mathias Corvinus Collegium): A hangya és a sündisznó - Allegorikus állatok három középkori forrásban

Korai keresztény gondolkodók számára még idegenül hangzott az ember és állat közti határ átjárhatósága. A 12. századra mindez megváltozott: ekkortól nőtt meg látványosan a hibridlények - így például a vérfarkasok vagy éppen a kentaurok - száma. Hogyan következett be ez a változás? Milyen forrásokból kutathatóak az állatokkal kapcsolatos allegóriák, milyen kapcsolat mutatható ki közöttük, és mire következtethetünk ezekből?
Feltehetően a Kr. u. 2. században, Alexandriában született meg a Physiologus, a bestiáriumok legfontosabb őse. A bestiáriumok a középkor legnépszerűbb alkotásai közé tartoztak, javarészt állatokkal - de adott esetben kövekkel, növényekkel - kapcsolatos leírásokat tartalmaztak, keresztény erkölcsi magyarázattal fűszerezve. Prédikációk, művészeti alkotások alapját képezték, s gyakran használták tanítási eszközként.
Előadásomban két bestiáriumbeli állat, a hangya és a sündisznó példáját felhasználva hasonlítom össze három forrás vonatkozó részeit: Sevillai Izidor Etymologiae című művét, az aberdeeni bestiáriumot és Albertus Magnus De Animalibusát.

16:10 Szünet

16:30 Székely Gábor (Mathias Corvinus Collegium): Társadalmi térhasználat egy alföldi mezővárosban - Kecskemét példája

A társadalomtörténeti, várostörténeti kutatások egyik legújabb irányzata a társadalmi térfoglalás és térhasználat vizsgálata, mely a különböző társadalmi csoportok elkülönülésének és kapcsolatainak térbeli megjelenésére, valamint a tér társadalmi funkcióinak megfigyelésére fókuszál. Ezek a szempontok jól alkalmazhatók Kecskemét példáján.
Egyrészt megfigyelhető a különböző egyházak, felekezetek térbeli elkülönülése, intézményeik elhelyezkedésének különbségei. A város sajátossága ugyanakkor a több évszázados vallási tolerancia, amit kifejez az is, hogy minden felekezetnek a főtéren vagy annak közvetlen környezetében épült fel a temploma.
A foglalkozások, társadalmi rétegek, illetve a vagyoni helyzet szerinti tagozódás is rányomta bélyegét a térszerkezetre és a térhasználatra. Jellemző bizonyos felekezetek, valamint foglalkozások jelenléte az egyes városrészekben, utcákban. A belvárosnak gazdasági jelentősége mellett szimbolikus szerepe is volt, mivel a társadalmi és politikai reprezentáció, illetve az egyházi kultusz is ide koncentrálódott. Emellett bizonyos társadalmi csoportokat reprezentáló sajátos peremkerületek is kialakultak (tanyák, cigányváros). A rendszerváltást követően a térhasználat gesztusainak reneszánsza figyelhető meg.

16:50 Cseke László (Eötvös Collegium): Oroszország - Európa „tőkesúlya”

A külpolitikai elemző cikkek és a hírek arra utalnak, hogy Oroszország világpolitikai szerepköre az utóbbi időben jelentős mértékben megerősödött. Az 1998-as nagy pénzügyi válságot, illetve Vlagyimir Putyin hatalomra kerülését megelőzően az államháztartás óriási hiánnyal küszködött, viszont napjainkban a többletbevételek legalább ilyen nagyságúak - köszönhetően az egyre magasabb energiaáraknak. A legjelentősebb bevételek az Európai Unióból származnak. Oroszország azonban csak az utóbbi években ismerte fel, mennyire fontos számára, hogy minél jobb gazdasági és politikai kapcsolatokat alakítson ki ezzel a régióval. A politikai kapcsolatok fejlődése vajon gazdasági együttműködést is feltételez? Az utóbbi időben gyakran emlegetett energiabiztonság kérdése felveti azt is, valójában mennyire függ az Európai Unió az oroszországi, vagy az azon keresztül (Kazahsztánból, Türkmenisztánból) érkező energiahordozóktól? Előadásom célja, hogy bemutassam Oroszország és az Európai Unió politikai, valamint gazdasági kapcsolatait, illetve azok összefüggéseit.

17:10 Marczis Dávid és Magda Tamás (Heller Farkas Szakkollégium): Helyzetben a közép-európai regionális tőzsdeszövetség

A mai világban a pénzügyi piacok között egyre erőteljesebb a verseny a befektetőkért. Az egyes országok tőkepiacain megjelenő tőzsdék szintén a verseny nyertesei vagy áldozatai, akárcsak az egyes vállalatok. Egyre inkább egy markáns túlélési stratégia körvonalazódik ki: naggyá, erőssé válni. A tőkepiacokon is megfigyelhető tehát a vállalati szektorban zajló átalakulási folyamat, azaz egyre gyakoribbak a stratégiai együttműködések, szövetségek.
A közép-európai regionális tőzsdeszövetség témája igen aktuális területe a mai magyar tőkepiacnak, s sok nyitott kérdés vár megválaszolásra. Az egyeztetések a mai napig is folynak, és terjedelmes szakirodalom sincsen. Előadásunkban megpróbáljuk felvázolni a tőzsdeszövetség különböző lehetséges alternatíváit, valamint elemezzük a lehetséges hatásokat, hajtóerőket.

17:30 Kovács Eszter (Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium): Családi élet és családformák változása

A családi élettel kapcsolatos változások az egész világot foglalkoztatják. Mi történik a családdal napjainkban, hiszen jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben? Van-e jövője ennek az intézménynek, vagy a társadalom atomizáltsága miatt annyira megingott, hogy már nem is ragaszkodunk hozzá? A párkapcsolati attitűdök szintén módosultak. Egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az élettársi kapcsolatok a házassággal szemben, egyre megengedőbb a társadalom a házasságok felbonthatóságában, és egyre többen választják a magányos, ún. szingli életmódot. A család a társadalom alappillére, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy hogyan vélekednek róla az emberek. Interjúk során 20-28 éves fiatalok véleményét kértük ki a mai világban uralkodó értékekkel és a család jövőjével kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok tökéletesen tisztában vannak a társadalomban ma uralkodó nézetekkel, a lezajló folyamatokkal és azok értékmódosító hatásával. Ezt támasztja alá egy adatelemzés, amiben két, alapjaiban teljesen különböző ország attitűdjeire fókuszáltunk. Magyarországon és az Egyesült Államokban igen vegyes értékeket fedezhetünk fel.

17:50 Zárszó, fogadás

18:50 Teaest

A Konferencia után egy zenés Teaestet tartunk, melyre sok szeretettel meghívunk minden kedves résztvevőt!

Poszterek:

I. Berényi Eszter (Bolyai Kollégium): Kodály Zoltán

A XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, zenetudósa és zenepedagógusa. Galántai és nagyszombati diákévei után egyidőben volt a Zeneakadémia és a Budapesti Egyetem Bölcsészkarának hallgatója. Barátjával, Bartók Bélával 1905-ben indult az addig ismeretlen magyar népzene felkutatására. Ennek az életre szóló jelentőségű utazásnak az eredménye sok ezer dallam lett, amelyeknek művészi feldolgozásából remekművek születtek. Idén ünnepli Magyarország a zeneszerző születésének 125., halálának 40. évfordulóját. A poszter e nagyszerű életműbe ad betekintést.

II. Kramarics Áron (Bolyai Kollégium): Bolyai János

Minden idők egyik legnagyobb matematikusa; Bolyai Farkasnak a marosvásárhelyi kollégium matematika és fizikatanárának, Gauss barátjának fia.
De ki is volt ő valójában?
Tudós, a nemeuklideszi (más néven hiperbolikus) geometria egyik megalkotója. A matematikusokat évszázadok óta foglalkoztató kérdés végére tett pontot munkásságával. 1823 novemberében - 21 évesen - írta apjának azóta már szállóigévé vált sorait: „semmiből egy ujj más világot teremtettem”. Fő műve az Appendix, apja Tentamen című munkájának függelékeként jelent meg 1831-ben.

Katona, a bécsi Hadmérnöki Akadémia diákja, mindemellett kitűnő vívó, virtuóz hegedűművész, két gyermek édesapja.
Egy meggyötört, sokat betegeskedő, kora által el nem ismert, meg nem értett ember, akiről még hiteles arckép sem maradt fenn, és akit mindössze három vásárhelyi polgár kísért utolsó útjára.