9:00 Megnyitó

9:15 Deli Dávid, Cseh Balázs (Gazdasági Szakmai Kollégium): Tőkepiac élénkítési módszerek

Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a kiszáradó magyar tőkepiacot hogyan és milyen módszerekkel lehetne élénkíteni. Először szeretnénk bemutatni, hogy a magyar tőkepiac jelenleg milyen állapotban van és miért is fontos ennek élénkítése.
Ezt követően különféle eszközöket mutatunk be, melyek egy része már működik. Majd néhány új lehetőséget szeretnénk bemutatni, melyeket a gyakorlatban még nem használnak. Ezeket több esetben módosítottuk és tovább dolgoztunk a megvalósítás lehetőségein.
A bemutatott lehetőségek között a következők szerepelnek: certifikátok, mint új tőkepiaci termékek Magyarországon (működő); hosszú távú befektetések ösztönzése (tervezet); adómódosítások (tervezet); privatizáció a tőzsdén keresztül (újratervezett); NYES-R számla (működő); pénzügyi oktatás (újragondolt), Road-show (működő).

9:35 Dósa Katalin, Vértesi Ágnes Éva (Eötvös Collegium): A CSR valódi arca(i)

A CSR, vagyis a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility) napjaink egyik legdivatosabb, leggyakrabban használt kifejezése vállalatok megítéléséről szóló értekezésekben, vitákban. Ugyanakkor korántsem biztos, hogy a CSR-t kötőszói gyakorisággal lobogtató vállalatvezetők, marketingesek, PR-szakértők tudják, mit is értenek ez alatt; vagy éppen nagyon is pontosan tudják, ahogy azt is, hogy saját vállalatuk hogyan próbál ideig-óráig kibújni a CSR követelményei alól. Előadásunkban összefoglaljuk a CSR különböző értelmezéseit, a CSR feladatainak mai lehetőségeit és helyzetét, valamint rávilágítunk azokra a pontokra, ahol a zöld festék alól kikandikálnak a profithajhászás fogaskerekei.

9:55 Neszveda Gábor (Budapesti Corvinus Egyetem): Politikai tőzsdék és az egyik leghatékonyabb előrejelzési módszer

20 évvel ezelőtt létrejött az iowa-i Electronic Exchange Market, ahol politikusok részvényeivel lehetett kereskedni az opciós kereskedéshez hasonlóan. Ez a kutatás arra kereste a választ, hogy egy ilyen jellegű tőzsdei információaggregálás hatékonyabb lehet-e a választások előrejelzésére, mint a hagyományos közvélemény-kutatás. Mára már határozottan állítható, hogy igen és lényegesen izgalmasabb és komolyabb elemzések is elvégezhetők így, mint a közvélemény-kutatásokkal.
Azóta ennek megjelent magyar változata (www.hirbroker.hu) is, mely fél év működés után is már érdekes eredményeket tud felmutatni a témában és rámutat az eszköz erejére. Előadásom a technika rövid ismertetése után bemutatná az eddig elért eredményeket és megfigyeléseket, és hogy hogyan lehetne ez a jövőben bárki számára egy érdekes információforrás.

10:15 Orosz Kata (Erasmus Kollégium): Nemzetközi kölcsönök az oktatási szektorban – Változó stratégiák

Az oktatási szektornak (banki kölcsönök formájában) támogatást biztosító nemzetközi szervezetek között sajátos helyet foglal el a Világbank. Működésének kezdeti szakaszában a szervezet vonakodott komoly összegeket folyósítani az oktatási szektornak. Az 1960-as évektől kezdve a Világbank egyre jelentősebb összegeket folyósított ilyen célra, de a szektoron belül célzottan a közoktatási és szakképzési alszektorok részesültek támogatásban. Ez a stratégia bizonyos régiókban (többek között jónéhány afrikai országban) a felsőoktatási szektor súlyos válságához vezetett. A válság (s vélhetőleg a kritikák) hatására a Világbank a 90-es évek elejétől kezdve stratégiát váltott, és napjainkban több fejlődő országban is kiemelten támogatja a felsőoktatási szektort. Előadásomban ezt a 90-es évekre datálható fordulatot fogom tárgyalni. Részben szakirodalmi elemzések, részben konkrét példák bemutatásán keresztül arra keresem a választ, hogy milyen nemzetközi események, trendek járultak hozzá a Világbank jelenlegi, az oktatási szektort érintő kölcsönzési stratégiáinak kialakulásához.

10:35 Poszterbemutató

11:10 Szünet

11:25 Bodnár József (Eötvös Collegium): Színes papíroktól a narancspakolásig – a blokkrendszerek szimmetrikus világa

A véges geometriák általánosításai, a blokkrendszerek rengeteg megmagyarázhatatlan rendszertelenséget mutatnak. Bizonyos paraméterek növelésével egyre nehezebb lesz konkrét példákat találni. Ismert néhány természetes konstrukció, de keveset tudunk arról, ezek pontosan milyen esetekben működnek. Az egyik bővítési konstrukció a legegyszerűbb blokkrendszerek, a projektív síkok közül például csak kettőre végezhető el.
Ezek közül az egyik bővítés különösen érdekes, ugyanis minden látható ok nélkül, mintegy véletlenül tovább folytatható. Ezen bővítések eredményei az úgynevezett Witt-féle blokkrendszerek, melyek nagyfokú szimmetriával rendelkeznek. Szimmetriacsoportjaik a híres Mathieu-csoportok, melyek az évtizedek munkájával elkészült véges csoportok osztályozásának kivételei közé tartoznak: a 16 végtelen sorozat egyikébe sem sorolhatók be.
Az előadásban megismerkedhetünk a Witt-rendszerek egy szemléletes modelljével, majd Conway és más kiváló matematikusok nyomán elkészíthetjük papírból (majdnem) a Mathieu-csoportok modelljét is. Végül megtudhatjuk, hogy véges térben igenis elhelyezhetők hézagmentesen a gömbök (megvalósítható a tökéletes narancspakolás), hála a Mathieu-csoporthoz szorosan kapcsolódó Golay-kódnak.

11:45 Hubai Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Bizonságos jelszótovábbítás

Ma már szinte túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mindenki használ jelszóval védett internetes szolgáltatásokat. Ezeknél a bejelentkezés során meg kell győznünk a szervert arról, hogy ismerünk egy rögzített titkos kódot. A legegyszerűbb eljárás, hogy elküldjük a jelszót és a szerver leellenőrzi, hogy megegyezik-e a nála tárolt változattal, ez azonban két biztonsági problémát is felvet. Egyrészt bárki, aki a csatornát lehallgatja, hozzájut a jelszóhoz, másrészt a szerveren is tárolni kell, így aki azt feltöri, onnan is megszerezheti.
A két hiányosság külön-külön könnyen orvosolható, az előbbihez ún. kérdés-válasz sémákat, az utóbbihoz pedig egyirányú (hash) függvényeket szoktak használni. Kevésbé ismert azonban, hogy létezik olyan algoritmus is, ami mindkét problémát megoldja.

12:05 Kocsis Albert Tihamér (Bolyai Kollégium): Művészet és tudomány – az origami matematikája

A papírhajtogatás ősi művészete modern tudományos szemmel nézve is tartogat érdekességeket. Míg kezdetekben a mindennapi életből jól ismert formák szolgáltak témájául az alkotóknak, addig ma már az absztrakt geometriai alakzatok is terítékre kerülhetnek.
Mostanra a hajtogatás geometriája megalapozott matematikai háttérrel rendelkezik. Megfogalmazhatók benne olyan ókorból származó szerkeszthetőségi kérdések is, mint például a szögharmadolás és a kockakettőzés. A szokásos euklideszi szerkesztési eljárással ellentétben ebben a geometriában ezek a feladatok megoldhatók.
Az origami művészethez közelebb álló modern irányzata a moduláris origami, mely különböző szabályos és félig-szabályos testek ihlette formák megalkotásával foglalkozik. Matematikai szempontból a problémák nehézsége nem annyira a hajtogatásban, mint inkább abban rejlik, hogy miként lehet néhány egyszerű sablonból összeállítani akár többféle szimmetrikus idomot is.
Az origamit az évszádok során mindvégig jellemezte az új utak keresése, a kreatív és szemet gyönyörködtető alkotások létrehozása iránti vágy. Ma már ebben a matematika eszköztára is jelentős segítséget nyújt.

12:25 Lócsi Levente (Eötvös Collegium): Amőba-módszer: egy túl egyszerű algoritmus?

Illesszünk egyenest egy adag pontra! Most kört, parabolát! Határozzuk meg, milyen arányban legjobb a komponenseket összekeverni egy vegyszerhez! Próbáljuk meg egy salakkúp alakját egy szabályos kúppal közelíteni! Találjunk a szívműködést jól leíró komplex függvényeket!
Egyáltalán nem ritka feladat, hogy valamilyen optimumot keresünk. Bizonyára mindannyian tudnánk mondani néhány erre szolgáló módszert. Keressük most egy olyan többváltozós valós értékű nemlineáris függvénynek a minimumát, amelyet nem is ismerünk, viszont amelynek azért tetszőleges helyen ki tudjuk számolni az értékét.
Hasonló feladattal nem találkozunk túl gyakran matematikai tanulmányaink során: mit is állíthatnánk ilyen általános esetben. A gyakorlatban viszont elég sokszor kell mégis optimumot találnunk. Erre több módszert is ismert, melyek közül néhány a mesterséges intelligencia, néhány a mérnöki tudományok birodalmából származik.
Előadásom célja az ,,amőba-módszer” (avagy a Nelder–Mead-féle szimplex algoritmus) és néhány alkalmazási lehetőségének bemutatása. Ez egy meglepően egyszerű, ám hatékony algoritmus, persze a maga hátrányaival együtt.

12:45 Strenner Balázs (Bolyai Kollégium): Vonalkódok

Ha az ember puszta kiváncsiságból megpróbál „vonalkódot fejteni”, elég hamar az az érzése támad, hogy valami nincs rendben. Eleinte még próbálja elhessegetni a gondolatot, de csakhamar ténylegesen meggyőződik arról, hogy reménytelen logikát keresni benne, mert előfordul, hogy ugyanaz a szám többféle kóddal szerepel. Pedig természetesen van benne logika, nem is túlságosan bonyolult.
Matematikai szempontból is érdekesebbek azonban a vonalkódok – ilyen néven már aligha nevezhető - két dimenziós változatai. Nagyobb bonyolultságukért cserébe viszont jóval több információ tárolására képesek. Ahogy a vonalkódok megjelenése sokat változtatott a mindennapi életünkön (gondoljunk csak a fizetésre a kasszánál), ez az újabb technológia is alapvető változásokat fog hozni.
A vonalkódok és utódaik matematikai hátteréről és alkalmazásaikról is szó esik majd, valamint kitekintünk a jövőbe néhány, a témához kapcsolódó újdonság várható hatásának vizsgálatával.

13:05 Ebédszünet

Kedves Vendégeink közben bűvészbemutatón is részt vehetnek.

14:15 Kramarics Áron (Bolyai Kollégium): Vegyi fegyverek

Különféle vegyi anyagok harcokban, háborúkban történő felhasználása egészen az őskorig nyúlik vissza, azonban döntő fegyverré igazán az I. világháború során váltak. Napjainkban a vegyi fegyverek használatát az 1993-as párizsi vegyifegyver-konvenció tiltja, a téma mégis aktuális a fokozódó nemzetközi terrorizmus miatt. A veszély korántsem lebecsülendő, elég csak az 1995-ben, a tokiói metróban elkövetett gáztámadásra gondolni. Szintén vegyi fegyvert (altatógázt) alkalmaztak a 2002-es moszkvai színházi túszejtők ellen a rendőri akció során is.
Előadásomban bemutatom a vegyi fegyverek legfontosabb csoportjait, a könnygázoktól a hólyaghúzó anyagokon át az idegmérgekig. Párhuzamosan ezzel vázolom főbb fejlesztési irányaikat, és kitérek néhány, sajnos legtöbbször fájdalmas emlékű alkalmazásra.

14:35 Mudri Dénes (Hatvani István Szakkollégium): Nejlonzacskótól a világító műanyagig

A műanyagok napjainkra az élet nélkülözhetetlen részévé váltak, fontosságuk megkérdőjelezhetetlen. Kezdve az elsőként előállított mesterséges polimerrel, a poli(vinil-klorid)dal, hihetetlen számú polimer került felfedezésre. Az 1950-es években Bernanose és társai akridin narancs és quinarcin filmeket nagyfeszültségű váltóáramnak tettek ki, ezáltal sikerült elektrolumineszcenciát szerves anyagból megvalósítaniuk. Habár ezen anyagok vezetőképessége csekély és alig bocsátanak ki fényt, a század végére a számos felfedezett fényemittáló polimernek köszönhetően újfajta képi megjelenítés vált lehetővé: az OLED-ek.
Előadásom során először is egy rövid ismertetőt tartanék a leggyakoribb műanyagfajtákról, majd ezután részletesen bemutatnám a fényemittáló polimereket, azok történetét, elméleti hátterét, előállítását, jelentőségét.

14:55 Paprika Dóra (Bolyai Kollégium): A drágakövek „legyőzhetetlen” királynője

Az előadás napjaink egyik legdrágább eleméről, a Föld legkeményebb ásványáról, annak keletkezéséről szól. A gyémánt a történelem kezdete óta a figyelem központjában áll. A legtöbb ember tudja, hogy néz ki, mire használjuk, de keletkezéseinek körülményeit sokáig homály fedte. A modern technika fejlődésével azonban sikerült erre a kérdésre is választ találni. A kutatásokat olyan nagyvállalatok szorgalmazták, melyek a világ gyémántlelőhelyeinek jelentős részét birtokolták, birtokolják. A gyémántbányászatból származó gazdasági haszon és az emiatti anyagi támogatottság ösztönzőleg hatott a szakemberek kutatási tevékenységére. Geológiailag is érdekes problémák sorát vetette fel a gyémánt mind földtani, mind termodinamikai vonatkozásokban. A geológia ágazatai közül a földtörténet, az ásványtan, a kőzettan, a geokémia és a teleptan is foglalkozik a gyémánttal, annak keletkezésével és tulajdonságaival. A kutatások napjainkban is folynak, hiszen a telepek felfedezése óriási gazdasági és tudományos jelentőséggel bír.

15:15 Polgári Beáta (Energetikai Szakkollégium): Szupravezetők készítése és alkalmazásai

Az előadásom elején mindenképp tisztázni szeretném, hogy mi a szupravezetés, ki fedezte fel és mikor. Röviden megemlítem a szupravezetők fajtáit – I. és II. típus; magas, közepes és alacsony hőmérsékletű szupravezetők.
Az előadás második részében a tömbi szupravezetők, ezen belül is a leggyakrabban alkalmazott YBCO készítését szeretném bemutatni, melyet magam is elvégeztem franciaországi szakmai gyakorlatom során. Az első módszer a Top Seeding Melt Texturation Growth, a második az infiltráció, a harmadik pedig a zónaolvasztásos eljárás. Utóbbi esetben a szupravezető texturálását mikrohullámú sütővel is el lehet végezni. A lényege mindhárom módszernek az, hogy különböző por állagú kémiai anyagokat összekeverünk, préselünk, majd hőkezeljük különböző módon.
Az előadás utolsó részében kívánom bemutatni a szupravezetős alkalmazásokat. Ilyenek a szupravezető kábel, zárlati áramkorlátozó, lendkerék, motorok (csapágya), lebegő vonat (maglev és egy más elven működő tanszéki változat), SMES (energiatároló szupravezetős tekercs) és az orvosbiológiában használt MRI (mágneses magrezonancia képalkotás).

15:35 Szünet

Kedves Vendégeink közben zsonglőrbemutatót tekinthetnek meg.

16:05 Marsai Viktor (Eötvös Loránd Tudományegyetem és Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem): A Nyugat és az iszlám – civilizációs összecsapás vagy civilizációs polgárháború?

A bipoláris világrend felbomlása után a különféle gondolkodók más és más erővonalak mentén képzelték el a kialakuló új nemzetközi rendszert. A kezdeti optimizmus után egyértelművé vált, hogy a válságok és fegyveres konfliktusok száma egyáltalán nem csökkent a szocialista tömb felbomlásával, sőt számos, a szuperhatalmi verseny árnyékában ideiglenesen szunnyadó vagy kis intenzitású összeütközés a globális biztonságot veszélyeztető fenyegetéssé nőtte ki magát. A harvardi professzor, Samuel Huntington egyenesen odáig megy, hogy nem más történik a világban, minthogy az ideológiai szembenállást felváltja egy sokkal mélyebb gyökerű, ezért nehezen orvosolható és kezelhető civilizációk közötti ellentét, mely végső soron elvezethet egy újabb nagyméretű háborúhoz.
A közelmúlt számtalan eseménye – 09.11., Irak, Dárfúr – igazolni látszik Huntington és követőinek elképzelését. De vajon valóban olyan egyértelmű-e a helyzet, ahogy azt a harvardi professzor ábrázolja? Melyek elméletének buktatói, illetve melyek azok a tényezők, amelyeket nem vesz figyelembe? Milyen eredményekre jutunk, ha alaposabban szemügyre vesszük az egyes civilizációkat (jelen esetben az iszlámot)? Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

16:25 Saláta Dénes, Kenéz Árpád, Malatinszky Ákos (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): Az Öreg-Bakony népi erdőgazdálkodásának érdekességei

A „Bakonyerdőt” járva a természet szépségeiben gyönyörködve ritkán jut eszébe a „ma emberének”, hogy a tájnak messze a múltban gyökerező története van. Mai erdeink kevéssé hasonlítanak egykori mesés rengetegeinkre, amelyekben az élet is más volt.
Előadásunk a bakonyi erdőgazdálkodási hagyományok érdekességeinek bemutatásán keresztül igyekszik bepillantást nyújtani az Öreg-Bakony egykori, már rég feledésbe merült erdővel kapcsolatos munkáinak, szokásainak és hagyományainak világába. Az előadás témája főként az irtásgazdálkodás, az erdei haszonvételek, így az erdei állattartás, szén- és mészégetés, hamuzsírfőzés és üveggyártás. Továbbá az említett tevékenységek bizonyítékaként, az egykori és recens néprajzi anyagban fellelhető nép- és képzőművészeti alkotásokból kerül bemutatásra egy rövid, de átfogó válogatás.

16:45 Tőzsér Zoltán (Hatvani István Szakkollégium): A világ talán legdemokratikusabb iskolája: Summerhill

„A szabadságban és diákönkormányzati rendszerben felnőtt gyermekekből nem lesz zsidó- vagy négergyűlölő; nem fogják verni a gyereküket, nem táplálnak bennük bűntudatot a szexualitással kapcsolatban, és soha nem fogják riogatni a bosszúálló Istenről szóló mesékkel.” /A. S. Neill, az iskola alapítója/
Miért számít egyedülállónak az Angliában, 1921-ben alapított és ma is működő iskola? Miért tekinthetjük a legdemokratikusabb iskolának? Hogyan valósítható meg egy olyan iskolai gyakorlat, amelyben a hatéves gyermeknek és az iskola igazgatójának is egyetlen és azonos jogú szavazata van? Az iskola szexualitással kapcsolatos álláspontja miért számít botránykőnek? Az iskola gyakorlatát folyamatos támadás éri, hiszen az órák látogatása nem kötelező, sőt nem is szorgalmazzák azt rábeszéléssel. Egyáltalán milyen esélyei vannak egy ilyen iskolából kikerülő diáknak? Egy Cambridge-ben megszerzett summa cum laude közgazdász diploma, egy ugyanitt szerzett történész végzettség vagy egy fizikus oklevél a Londoni egyetemről jelentős eredmények. Előadásomban kísérletet teszek Summerhill iskolai gyakorlatának bemutatására.

17:05 Komlósi Andrea (Erasmus Kollégium): Megoldja-e a nemreduktív fizikalizmus a mentális okozás problémáját?

Alapvető meggyőződéseink közé tartozik, hogy elménk oksági viszonyban áll a fizikai világgal. Mentális okozáson olyan típusú okozást értünk, ahol az ok mentális természetű entitás. Például: fel akarom emelni a karom, és ez azt okozza, hogy az valóban felemelkedik. A mentális okozás magyarázata a test-lélek probléma minden elmélete számára kulcsfontosságú, így a nemreduktív fizikalizmus számára is. Jaegwon Kim szerint a nemreduktív fizikalizmus a mentális okozás magyarázata kapcsán valójában nem fizikalista, hanem emergentista elméletnek bizonyul. Erre a következtetésre az ún. kizárási érvet felhasználva jut. Előadásomban rekonstruálok egy gondolatmenetet, amely alátámasztani látszik Kim állítását és megmutatom, hogy a gondolatmenet hibás. Mindazonáltal marad egy másik probléma a nemreduktív fizikalizmus számára. Abban nincs igaza Kimnek, hogy nem fizikalista ez az álláspont, de kérdéses, hogy nem reduktív-e valójában. Előadásomban amellett érvelek, hogy reduktív.

17:25 Zárszó, fogadás

Poszterek:

1. Faragó Eszter, Győrfy Éva, Kis Anna (Bolyai Kollégium): Zuzmók

Lichen, Liquen, Lišejník, Lav, Flechte, Λειχήνα, Likeno, Liquen, Samblikud, Jäkälät, Léicean, Flétta, Lichene, Flecht, Ķērpji, Kerpės, Лишаи, Korstmos, Porosty, Líquen, Лишайники, Crottle, Lišajník, Lišaj, Лишај, Likenler, Liken... Mennyi név... és mind azt jelenti: zuzmó. Egyes szavak hasonlítanak egymásra, míg mások nagyon különböznek. Akárcsak az élőlények, melyekre vonatkoznak. De kik is valójában ezek a lények, akiket a különböző tudományterületek más és más szempontból tartanak fontosnak, hisz a szimbióziskutatás modellszervezetei, használatosak a népi gyógyászatban, antibiotikumok valamint egyes elképzelések szerint tumorinhibítorok nyerhetők ki belőlük, az illatszergyártás alapanyagaként szolgálhatnak, továbbá indikátor- és textilfestékek, bioindikátorok...? Bár a zuzmók változatossága leírhatatlan, megpróbálunk rövid ízelítőt adni belőle, három különböző tudományág (biológia, kémia, geológia) szemszögéből közelítve meg a kérdéskört.

2. Jurecska Laura (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Vegyületformák biokémiai átalakulásának követése egy szennyvízkezelő laboratóriumi modellrendszerben

Nagy szennyező- és toxikus anyag tartalmú ipari víz tisztítására létesített többlépcsős, eleveniszapos laboratóriumi modellrendszerben követtem az egyes nitrogén- és szén vegyületek koncentrációjának alakulását. Az összes nitrogénvegyület (TN_b), az összes szervetlen szén (IC), az összes szerves szén (TOC) mennyiségét egy Multi N/C 2100S típusú, TC/TN mérő készülék segítségével mértem, az egyes szervetlen nitrogénvegyület-formák és a szerves anyagra jellemző KOI koncentrációjának alakulását fotometriásan határoztam meg. Vizsgáltam a vegyületformák egymáshoz viszonyított arányát a rendszer egyes reaktorain belül időben, másrészt összevetettem ezen szempontból a rendszer egyes lépcsőit is. Az eredmények értékelése során azt vizsgáltam, hogy a különböző üzemeltetési paraméterek mellett hogyan változik a nitrogéneltávolítás mértéke a rendszerben. Optimált paraméterek esetén a nitrifikáció, denitrifikáció hatásfoka egyaránt 90 % feletti volt a tisztítandó, nagy nitrogénvegyület tartalmú (420±56,3 mg N/L) szennyvízre vonatkoztatva. A modellrendszer elfolyó vizében – megfelelő üzemeltetési körülmények betartása mellett – sikerült elérni, hogy a nitrogénvegyületek együttes koncentrációja átlagosan 38,4±8,36 mg össz N/L-re, kibocsátási határértékek alattira csökkenjen.

3. Orbán Ildikó (Eötvös Collegium): Biolumineszcencia

A biolumineszcenciáról a legtöbb embernek a közismert, sokfelé előforduló szentjánosbogár jut az eszébe. A természetben azonban számos élőlénycsoportnál találkozhatunk ilyen fényjelenséggel, az egysejtűektől egészen a gerincesekig, de természetesen növényeknél és gombáknál is találunk rá példát.
A világító lények rejtélyére egy francia természettudósnak, Raphael Dubois-nak sikerült magyarázatot találni az 1800-as évek végén, két különböző anyagot feltételezve a fényjelenségek alapjául. Ezeket a Lucifer („fényhozó”) név alapján luciferinnek és luciferáznak nevezte el.
Ezzel természetesen nem ért véget a kutatás ezen a területen, hiszen számos nézőpontból érdekes: szerves-, biokémiai és anatómiai szempontból, a kódoló géneket vizsgálva vagy akár ezen furcsa képesség evolúciós kialakulását tekintve. Nem utolsósorban pedig számos biotechnológiai módszer alapját képezi.
Poszterem rövid áttekintést kíván adni a kémiai és szervezettani alapokról, néhány faj bemutatásával együtt és egy kis kitekintéssel az evolúciós eredet kérdésére.

4. Reich Orsolya (Erasmus Kollégium): Politikai kötelezettség és idegen államok. A méltányossági elmélet egy lehetséges kritikája

Az előadás a politikai kötelezettség méltányossági elméletének kritikai vizsgálatát nyújtja. A politikai kötelezettség elméleteknek arról kell számot adniuk, hogy miért morális kötelességünk engedelmeskedni államunk törvényeinek és részt vállalni a közterhekből, anélkül, hogy más államok iránt ugyanilyen kötelességeink lennének. A méltányossági elmélet szerint bizonyos, a társadalmi együttműködés eredményeképpen létrejött közjavak puszta élvezete (a visszautasítás lehetőségének megléte nélkül is) elégséges ahhoz, hogy politikai kötelezettséget generáljon az egyén számára. Úgy tűnik azonban, hogy az egyik állam polgárai által megtermelt javak egy részéből más országok polgárai, jellemzően a határok mentén élők is részesülnek. Ha ez igaz, az elmélet egy nemkívánatos következménnyel jár: azzal, hogy több államnak tartozhatunk engedelmességgel, anélkül, hogy többes állampolgárok lennénk. Az előadásban az elmélet eredeti, illetve a nemkívánatos következményt elkerülni kívánó módosított verziójának áttekintése után arra a konklúzióra jutok, hogy a méltányossági elmélet nem képes megalapozni politikai kötelezettségeinket.

5. Csercsa Balázs (Szent Vince Szakkollégium): A vaskori Transzjordánia a világrendszerekben

A világrendszerek kutatása viszonylag új diszciplína a tudományos életben, mely elsősorban a közgazdaságtan területéről nyeri kutatóit, de egyre több történész is fordul e téma felé. A vaskori Izrael e tekintetben viszonylag jól kutatottnak nevezhető, ami nem is véletlen, hiszen a világrendszerek általános mechanizmusai függetlenek az időtől (és részben tértől is), így az ókor vizsgálatával fontos következtetéseket vonhatunk le a jelenre nézve is, márpedig a régió a politikai érdeklődés középpontjában áll napjainkban. Prezentációmban arra vállalkozom, hogy az ókori Izrael szomszédainak, Ammónnak és Moábnak a vaskori világrendszerben betöltött szerepét vizsgáljam meg. Ezek az államok a mai Jordánia területén helyezkedtek el az ókorban, és noha a világrendszerben betöltött szerepük kevéssé ismert, legalább olyan fontos helyük kellett legyen ebben, mint Izraelnek. A régió az ókorban nagyhatalmak találkozási pontjánál helyezkedett el. Az ilyen területek nemcsak a hadászatban, hanem a kulturális cserében is kiemelkedő szerephez jutottak és jutnak ma is. Ezért munkám érdekes megfigyelésekkel szolgálhat az ókortörténet és az orientalisztika számára, de napjaink eseményeinek jobb megértéséhez is hozzájárulhat, már csak azért is, mert Jordánia ma az Euro-mediterrán Együttműködés fontos próbaterepe, és a régió mai szituációja sok tekintetben hasonló a vizsgált korban elfoglalt helyzetéhez. A vaskori Transzjordánia két kisállamának példáján keresztül így célom általános érvényű teoretikus következtetések levonása és ismertetése.

6. Deli Dávid (Gazdasági Szakmai Kollégium): Az amerikai tőzsdék árfolyam-ingadozásainak hatása a magyar tőzsdére

Vizsgálatom során az amerikai tőzsdék árfolyam-ingadozásainak hatását tanulmányoztam a magyar tőzsdei parketten. Ezen belül is az amerikai blue-chip részvények, vagyis a legnagyobb cégek részvényeinek hatását tanulmányoztam a magyar büdzsén, valamint az amerikai indexek BUX indexre gyakorolt hatását.
A vizsgálatban különös figyelmet szeretnék szentelni a 2007 augusztusától tartó pénzügyi válságnak. Egy ilyen helyzetben ugyanis sokkal jobban kirajzolódik az a tény, hogy nemcsak a magyar értékpapír-tőzsde, hanem minden ország börzéje függ az Amerikai Egyesült Államok büdzséjétől. Mivel nem a válság hatásának bemutatása a cél, ezért a statisztikai számításoknál olyan időintervallum kerül elemzés alá, mely kiszűri a válság kapcsolaterősítő hatását.
Valószínűleg jól kivehető a probléma, melyet most vizsgálat alá kívánok venni. Sokan nem problémának tekintik ezt, hanem profitálási lehetőségnek, de a közgazdászok és brókerek többsége igen nagy volumenű pénzügyi és gazdasági veszélynek tekinti az USA által gyakorolt, legtöbbször rossz hatást hazánkra és az egész világra nézve.
Kutatásom pontos célja a probléma megismertetése és elemzése, hogy milyen és mekkora hatása van az amerikai értékpapír-tőzsdének a magyar értékpapírpiacra. Mindezen tények mellett a hatások konkrét okát is keresem. Az okok keresése mellett statisztikai számításokkal szeretném lemérni a függőség nagyságát a Dow Jones, S&P 500 és BUX indexek között. Esetleges megoldásokat, illetve javaslatokat is szeretnék tenni a probléma megoldására.

7. Kovács Dávid Márk (Bibó István Szakkollégium és Erasmus Kollégium): Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?

A modális ontológiai istenérvek Isten – egy szükségszerűen létező, végtelenül tökéletes lény – lehetségességéből Isten aktuális létezésére következtetnek. Az egyik legismertebb modális istenérv Plantinga “Diadalmas Modális Verziója”, amelyet a The Nature of Necessity 10. fejezetében ad elő. Az érv röviden így hangzik:
(1) Az a propozíció, hogy “van olyan lehetséges világ, amelyben a meghaladhatatlan nagyság példázva van”, szükségszerűen igaz.
(2) Bármely p propozícióra, ha van olyan lehetséges világ, amelyben p szükségszerűen igaz, akkor p szükségszerűen igaz.
Következésképp,
(3) Isten létezik.
Amellett fogok érvelni, hogy noha az érv érvényes, és nincs olyan premisszája, amelyről egyértelműen bebizonyítható, hogy hamis, a vallásfilozófiai vitákban mégis hasznavehetetlen. Kimutatható ugyanis, hogy az első premissza semmivel sem plauzibilisebb, mint maga a konklúzió: senkinek sincs oka elfogadni az előbbit, aki már eleve nem fogadta el az utóbbit. Bizonyos további föltevések segítségével az is belátható, hogy Plantinga érve körben forgó: az első premissza és a konklúzió ekvivalensek.