A XX. Bolyai Konferencia programja

2015. május 2.

7:30 Regisztráció

8:30 Megnyitó

8:50 Dr. Nemes Szilvia (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Adásvétel vagy kölcsön? Ki lehet-e játszani a jogot?

Manapság, amikor például szerződést kötünk gyakran nem egyértelmű, hogy pontosan mire is szerződtünk, mivel a gyakorlati megoldásokat a jog, pontosabban a jogtudomány eltérően minősíti. Ugyanakkor ettől a minősítéstől függ, hogy milyen úton tudjuk érvényesíteni igényeinket. Mivel a probléma gyökerei az ókori jogok világába nyúlnak vissza, ezért két nagyobb ókori jogrendszer esetében vizsgálom a kérdést: az ókori hellenisztikus görög jogban, illetve a római jogban.
Az ókori jogokban az egyik leggyakrabban előforduló, a mindennapi életben központi szerepet játszó szerződéstípus az adásvételi szerződés. A hellenisztikus görög jog adásvételi szerződésénél eredendően a megállapodással egy időben került sor az áru és a vételár átadására, melyet készvételnek nevezünk. Csak ebben az esetben volt lehetőség az adásvételi szerződés alapján igényt érvényesíteni. Ugyanakkor a gyakorlatban kialakult az igény arra, hogy a vételár megfizetésére későbbi időben, a megállapodás és az áru átadása után kerülhessen sor. Így jelent meg a hitelre vétel, melynél azonban nem kis problémát jelentett az igényérvényesítés, ugyanis az adásvétel alapján arra nem volt lehetőség. A gyakorlat azonban válaszolt erre a kérdésre az ún. fiktív kölcsönként beállított adásvételi szerződéssel, melynél az eladó a kölcsön alapján perelhet. A praxisban tehát megfigyelhetőek olyan szerződések, amikor a felek kölcsönnek álcázták az adásvételt, ezáltal megkerülve a hátrányos szabályokat. Kérdés, hogy a gyakorlati megoldás milyen fogadtatásra talált a bíróságok előtt, és vajon a római jog esetén is volt-e lehetőség ilyen ügyletek megkötésére.

9:10 Stégmár Balázs (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A kutya, mint egy igazságügyi vizsgálat főszereplője

Ahogy növekszik a háziállatok száma az ember környezetében, úgy növekszik igazságügyi szerepük is. Egy tanulmány szerint szinte lehetetlen szőrszálak nélkül elhagyni egy olyan lakást, ahol kutyát tartanak. Az így összeszedett szőrszálak pedig kapcsolatot jelenthetnek egy bűncselekmény helyszíne és a tettes között.
A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. A szőrszálak ugyanis ritkán, vagy egyáltalán nem tartalmaznak sejtmagi DNS-t, amiből teljes biztonsággal megállapítható lenne, hogy a szőrszál melyik kutyától is származik. Erre a problémára jelent megoldást a mitokondriális DNS vizsgálata, mely még az elhajt sejtekben is kellően nagy számban fordul elő. Kutatásaim során azt vizsgáltam, hogy vajon miként használható fel a mitokondrium saját DNS-e egyedazonosításra a magyar kutyák körében.
Az előadásomban egy hipotetikus bűnügyet alapul véve – az elkövetéstől a bírósági ítéletig – mutatom be az elért eredményeket.

9:30 Varga Yvett (Bibó István Szakkollégium): Zálogjog – a pofonegyszerű konstrukció, amit kétezer éve senki sem ért

A zálogjog az a jogintézmény, amellyel kénytelen-kelletlen a legtöbbünk találkozik: ha máskor nem is, de az első lakásvásárlását követően a kölcsönt nyújtó bank javára bejegyzett ingatlan jelzálogként. Eladja, megszerzi, elveheti a hitelező? – az adósok többsége nem tudja, a zálogjog bejegyzésével pontosan mit vállal.
Az előadás tömören és közérthetően bemutatja a zálogjog új Ptk. szerinti, sokszor még a jogászok számára sem világos szabályait, feltárva, hogy a jogintézmény nem az ördögtől való – sőt számos ponton épp az adóst hozza kedvezőbb helyzetbe. A téma felvázolása rávilágít arra, miből élnek a zacik, és megtudhattok olyanokat is, miért jobb egy optikai kábelt elzálogosítani, mint egy Cartier-diadémot.
Az előadás részeként kifejtem, miért jobb/rosszabb zálogadósnak lenni, mint kezesnek vagy garantőrnek – vagyis rámutatok arra, milyen más biztosítékkal helyettesíthető a Ptk. rendszerében a zálogjog, és érdemes-e egyáltalán másban gondolkodni akár hitelezői, akár adósi oldalon.
Az előadás nem ígér világmegváltást, csak forintokra váltható praktikus ismereteket. Aki pedig a végén sem érti, miről is van szó tulajdonképp, büntetésből zálogot ad! :)

9:50 Bezsenyi Tamás (Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium): Emlékezetkonstrukciók Pipás Pista nemváltoztatásáról és gyilkosságairól

Az 1930-as évek elején, az Alföldön egy családi perpatvar alkalmával az intézkedő csendőrök olyan fenyegetésekről értesültek, ami miatt eljárást indítottak egy tíz évvel korábban történt öngyilkosság ügyében. Kiderült, hogy az első világháború után egy magát Pipás Pistának nevező, férfiként élő nő akasztott fel olyan férfiakat, akiktől saját családjuk kívánt megszabadulni. E bűnügyek révén arra keressük a választ, hogy a bűnnek van-e emlékezete, és amennyiben van, ez pontosan miben érhető tetten. Többféle – társadalmi, kulturális és kriminológiai – szempont figyelembevételével készült vizsgálatunk arra hívja föl a figyelmet, hogy Pipás egyedisége ellenére az ügy sok szempontból jól illusztrálja a korabeli női szerepváltozásokat is, amelyek során a nők nem csak azt sajátíthatták el, hogyan birkózzanak meg a férfiak relatív hiányával, de adott esetben át is vehették a maszkulin szerepeket. A tanulmány az eredeti bűnügyi iratok, valamint korábbi interpretációk – köztük elsősorban Szabó László, egykori bűnügyi újságíró és Ember Judit, dokumentumfilm-rendező megközelítései – alapján a Pipáshoz kötődő gyilkosságsorozat emlékezetének felfejtésével a bűnemlékezet feltárásához kíván hozzájárulni.

10:10 Sitkei Dóra (Eötvös Collegium): Az „arc (face)” fogalom a kínai nyelvben és kultúrában

Első sorban az „elveszíti arcát" (angolul: „lose face”), ill. „megőrzi arcát" kifejezésekből lehet a leginkább ismerős számunkra ez a fogalom, mely a kínai nyelvből ered a kutatások szerint, de a környező kelet-ázsiai nyelvek és többek között a dél-szláv, valamint a germán nyelvek is átvették (pl. németül: sein Gesicht verlieren, das/sein Gesicht wahren) és használják.
Korábbi japán szakos tanulmányaim alatt találkoztam a kifejezéssel először, és meglepett, hogy ez a kifejezés mennyire be tudná mutatni a japán kultúrát, milyen szorosan kapcsolódik a japán kultúra talán legfontosabb vonásaihoz, de az életben, japán tolmácsként nem hallottam a fogalmat, túl erős lehet ahhoz, hogy egy átlagos beszélgetés során szóba kerüljön.
Jelen előadásom során első sorban a fogalom eredeti kínai jelentésének leszek a nyomában, szeretném minél jobban bemutatni kulturális hátterével együtt, de mindemellett kitérek a japán vonatkozásokra is.

10:30 Szünet

10:50 Plenáris előadás: Dr. Nádasdy Ádám: A Grimm-törvény

Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító és esszéista. 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet, germanisztika, valamint a magyar hangtan. 1994-ben szerezte meg kandidátusi fokozatát, 2006-ban habilitált az ELTE BTK-n, és 2012-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor jutalommal, 1993-ban Graves díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”. 2005-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.

11:50 Ebéd

13:30 Orosz Anita (Bolyai Kollégium): Az Irgm3 GTPáz vizsgálata a kölcsönható molekulákon keresztül – egy új lehetséges út a Toxoplasma gondii fertőzés elkerülésére

Az Apicomplexa törzsbe tartozó Toxoplasma gondii egy olyan intracellulárisan élősködő obligát parazita, amely képes bármely melegvérű élőlény megfertőzésére. A parazita legvirulensebb válfajai képesek saját speciális protein kinázaiknak köszönhetően kitérni a gazdaszervezet immunválasza alól, megnehezítve ezáltal a védekezést velük szemben. Ugyanakkor korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a gazdaszervezetek is kifejlesztették az ún. IRG fehérjéiket kódoló géncsaládjukat a parazitával szemben, amelyek a Toxoplasma-t védő vakuólum membránjának szétesését okozva eliminálják azt a szervezetből. Vizsgálatom célja az ebben a folyamatban résztvevő Irgm3 fehérje anti-parazita hatásának vizsgálata a fehérjével kölcsönhatásban működő egyéb proteinek azonosításán keresztül egér modellekben. Ennek érdekében különböző flag-taggel ellátott Irgm3-at expresszáló retrovírus vektorokat készítettem és vizsgáltam, hogy a jelölt fehérjék kompenzálják-e az Irgm3-KO sejtek fenotípusát. A vizsgálataim igazolták, hogy a taggel ellátott Irgm3 alkalmazható a fehérjével interakcióban lévő proteinek kimutatására, amelyek minden bizonnyal szükségesek a parazitával szembeni immunreakció kialakulásához, ugyanis a flag-Irgm3 expressziója az Irgm3-KO sejtekben képes a fehérje eredeti antiparazita hatásának visszaállítására.

13:50 Zöldi Miklós (Bolyai Kollégium): A kórokozók leleményessége – menekülési stratégiák a komplementrendszer elől

Immunrendszerünk egyik legfontosabb feladata szervezetünk védelme a különböző kórokozók ellen. Számos felismerőmolekulájával, sejtjeivel, effektor mechanizmusaival legtöbb esetben hatékony védelmet is nyújt. Mégis vannak patogének, melyek „megtanulták” kicselezni az immunrendszert, képesek bizonyos ideig „láthatatlanná” válni. Mivel immunrendszerünk első védelmi vonala az úgynevezett komplementrendszer, a kórokozók is főképp e rendszer ellen dolgoztak ki különféle menekülési stratégiákat.
A sokféle kórokozó a komplementrendszer aktiválódásának más-más szintjébe avatkozik bele, illetve ugyanazon célmolekulákat vagy folyamatokat teljesen eltérő mechanizmussal gátolja. Ezek átfogó bemutatása ennyi időben lehetetlen lenne, így a menekülési stratégiákat főképp a Staphylococcus aureus repertoárján keresztül mutatnám be, kitekintéssel egy-két egyéb érdekes megoldásra.
E stratégiák amellett, hogy nagyon érdekesek és izgalmasak, segíthetnek annak megértésében, hogy miért nem bizonyultak egyes gyógyszerek hatékonynak a különböző kórokozóknál, és milyen irányvonalakon kéne továbbhaladnunk a következő gyógyszerjelöltek tervezésekor.

14:10 Magonyi Nóra Mária (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Egyedi azonosítás − egyedi módszer: A DNS barcoding felhasználási lehetőségei

Óvatos becslések szerint Földünk 3 millió fajnak ad otthont, de egyesek úgy gondolják, ez a szám akár a 100 milliót is elérheti. Mostanáig körülbelül 1,6 millió fajt sikerült közülük leírnunk, főként morfológiai alapon. Eddigi lehetőségeink korlátait viszont sikeresen átléphetjük egy 2003-ban bevezetett módszer segítségével, melynek neve: DNS barcoding.
Ennek lényege egy-egy konzervált DNS-szakasz meghatározása a genomban, melynek bázissorrendje – a kereskedelmi termékeken található vonalkódok analógiáján alapulva – egyedi azonosítóként szolgálhat. Ezek a vonalkódok a különböző fajokhoz hozzárendelve és adatbázisban elhelyezve visszakereshetőek. Mivel a morfológiai alapú fajmeghatározás sokszor bizonytalan vagy lehetetlen, a DNS barcoding felhasználása gyors és biztonságos jellege miatt egyre szélesebb körben terjed. Gondolhatunk itt a kriptikus (külső bélyegek alapján nem elkülöníthető) fajok azonosítására, illegális, állati eredetű termék (például elefántcsont) meghatározására vagy a fajok sokféleségének feltárására.
Előadásomban a DNS barcoding felhasználhatóságának sokszínűségét szeretném bemutatni, és felhívni a figyelmet, hogy segítségével olyan nélkülözhetetlen információkra tehetünk szert, melyekhez más forrásból nem juthatunk hozzá.

14:30 Boglári Csaba (Bolyai Kollégium): C. elegans – apró állat, óriási felfedezések

Előadásomban szeretném bemutatni azt, hogy miképpen lett egy egyszerű, talajlakó fonálféregből a genetika és fejlődésbiológia egyik kedvelt modellszervezete. A rövid történeti áttekintést követően ismertetném a saját kutatási projektemet, amelyben a többsejtű állatok egyedfejlődése során kulcsszerepet játszó Hox-gének és Notch-receptorok közötti kapcsolatot vizsgálom C. elegans-ban. Szeretnék rávilágítani arra, hogy a modern genetikai eszköztár, így a real-time qPCR technika, a GFP-fúzionált riporter konstrukciók és az automatizált féregkövetéses viselkedéselemzés hogyan segíthet a géninterakciós viszonyok feltárásában. Végül kiemelném a kutatásom orvosbiológiai jelentőségét, ugyanis mind a Hox-gének, mind a Notch-receptorok humán ortológjainak mutációi összefüggésbe hozhatók különböző tumoros elváltozások kialakulásával.

14:50 Szikora Bence (Bolyai Kollégium): IgG diverzitás vizsgálata szarvasmarha FcRn transzgenikus egerekben

Az ELTE Immunológiai Tanszék FcRn munkacsoportja olyan transzgenikus egerek immunválaszát vizsgálja, amelyek az endogén egér FcRn mellett, további 5 kópia szarvasmarha FcRn α-láncot (bFcRn) fejeznek ki. Ezen egereknek számos előnyös tulajdonságát írták már le, többek között megnőtt bennük az IgG fél-élet ideje, gyengén immunogén antigénekkel szemben is sikerült ellenanyagot termelniük és több antigén specifikus IgG-t állítanak elő.
Kísérleteim során Western blot technikát alkalmazva a bFcRn transzgenikus egerek humorális immunválaszának sokszínűségét, diverzitását vizsgáltam, azaz azt, hogy egy adott antigén hányféle epitópja ellen termelődik bennük ellenanyag. A vizsgálat kimutatta, hogy a transzgenikus egerekből származó IgG izotípusú ellenanyagok több fehérje fragmenst, azaz több epitópot ismernek fel, mint a vad típusú egerekből származó ellenanyagok.
Eredményünk alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy a bFcRn transzgenikus egerekben termelődött ellenanyagoknak nagyobb a diverzitása, aminek következménye, hogy ezek az állatok egy kevésbé immunogén epitóp ellen is hatékonyabban fejlesztenek ellenanyagot, mint vad típusú társaik.

15:10 Poszterbemutató

15:50 Csikós Mónika (Bolyai Kollégium): Az úszó rönk probléma és a kerékpárnyomok geometriája

Stanisław Ulam klasszikus és máig megválaszolatlan úszó test problémája azt kérdezi, hogy van-e a gömbön kívül más olyan, a víznél kisebb sűrűségű, homogén, konvex test, amelyet bármilyen állásban a vízre téve a test egyensúlyban marad.
Az előadás során rávilágítunk arra, hogy a probléma szoros kapcsolatban áll olyan távolinak tűnő területekkel, mint a kerékpárnyomok geometriája, a Zindler-körhinták mozgása, vagy az elektron mozgása parabolikus mágneses térben.
Először bemutatunk néhány fontos eredményt a probléma kétdimenziós változatával kapcsolatban, és bevezetjük egy megoldás kerületi sűrűségének fogalmát. Vizsgálni fogjuk azt a merevségelméleti kérdést, hogy adott kerületi sűrűség mellett a körvonal mikor deformálható infinitezimálisan az úszó rönk probléma megoldásainak körében. Végül tárgyaljuk ez utóbbi probléma diszkrét változatát is.

16:10 Fábián Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Forgatások – az euklideszi geometriától a zenei ujjlenyomatig

Valószínűleg mindenki tartott már a kezében körzőt, és forgatott el kétdimenziós geometriai alakzatokat. Sőt, gondolatban senkinek sem okoz gondot a háromdimenziós objektumok elforgatása, még a művelet pontos matematikai részletei ismeretének hiányában sem. De mi a helyzet 4 dimenzióban? Esetleg még 4-nél is több, tetszőlegesen sok dimenzióban? Létezik-e végtelendimenziós forgatás, és ha igen, akkor mit is jelent ez pontosan? Az előadásban azzal foglalkozunk, hogy miként általánosították a korai 20. század matematikusai a merőlegesség fogalmát, valamint az elvont merőleges vetítéssel nyerhető „végtelendimenziós forgatások” hogyan változtatták meg a mai alkalmazott matematikát. Fény derül majd arra, hogy mi köze a forgatásoknak a borospincéhez, a képtömörítéshez, és a napjainkban egyre több figyelmet követelő zenefelismerő algoritmusok alapját képező zenei ujjlenyomatok készítéséhez.

16:30 Rakovszky Tibor (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Bolyongás klasszikusan és kvantumosan

Az egymást követő véletlenszerű lépések sorozatából álló véletlen bolyongások (random walk) nagy érdeklődésre tartanak számot a matematikán és a fizikán belül egyaránt. Segítségükkel leírható többek között a vízbe ejtett tintacsepp szétterjedése (diffúzió), illetve a víz felszínén „ugráló” pollenszemcsék mozgása, az ún. Brown-mozgás. A véletlen bolyongás kvantumos analógiája a kvantumos bolyongás (quantum walk), amelyben a bolyongó részecske mozgását nem a szokásos értelemben vett véletlenek, hanem a kvantummechanika törvényszerűségei írják le. A kvantumos bolyongások, azon túl hogy számos alkalmazásuk van, például a kvantuminformáció-elmélet gyorsan fejlődő területén, kiváló terepet szolgáltatnak a klasszikus és a kvantumos viselkedés közötti különbségek bemutatására. Előadásom célja, hogy a bolyongások nyújtotta egyszerű példákon keresztül, a lehető legkevesebb matematikai előismeretre támaszkodva bemutassa ezeket a különbségeket, és megvilágítsa a kvantumos világ néhány meglepő tulajdonságát.

16:50 Fridrich Bálint (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Kávézacctól a rovar feromonig

A fosszilis energiahordozók fokozatos csökkenése és szigorodó környezetvédelmi előírások sürgetik az alternatív nyersanyagforrások használatát.
Ilyen például az évente képződő 170 milliárd tonna biomassza, amely cukortartalmának átalakításával első lépésben levulinsav, ennek redukciójával γ-valerolakton nyerhető. Utóbbi javasolt platform molekula alkalmazható pl. oktánszámnövelőként, polimer alapanyagként, alkánok és alkének előállítására.
Előadásomban bemutatom, hogy különböző hulladékokból hogyan állítható elő egy sokoldalú kémiai entitás, amely hasznos alapanyaga lehet biológiailag aktív vegyületnek (pl. a tumorellenes steganacin vagy az aggregációs feromon sulcatol).

17:10 Veres Péter (Hatvani István Szakkollégium): Aerogél alapú gyógyszerhordozók fejlesztése

Napjainkban a szabályozott hatóanyag-leadású gyógyszerhordozók fejlesztése az orvosbiológiai kutatások egy feltörekvő ágát alkotja. A kutatások célja olyan biodegradábilis, biokompatibilis mátrix megalkotása, amely alkalmas a terápiás kezelés hatékonyságának növelésére, az alkalmazott hatóanyag mennyiségének csökkentésére, valamint a hatóanyag-leadás szabályozására. Habár az aerogélek a drága és speciális eszközparkot igénylő előállításuk miatt csak kevés, speciális területen tudtak szélesebb körben elterjedni, a gyógyszeripar pénzügyi háttere miatt az orvosbiológiai kutatások egy jelentős részében megtalálhatóak. Számos jeles nemzetközi kutatócsoport foglalkozik a gyógyszerhordozóként történő alkalmazásuk felderítésével. Előadásomban a spanyolországi ICMAB-CSIC és a németországi TUHH Thermal Separation Processes intézményekben végzett kutatómunkám eredményeit szeretném prezentálni. Az előadásban különböző összetételű hibrid és szerves aerogélek adszorpciós tulajdonságait bemutatva igyekszem szemléltetni ezen anyagok orvosbiológiai felhasználási módjait.

17:30 Szünet

17:50 Iván András (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola): Magyar érdekvédelem 1990 és 2014 között Kárpátalján az ukrajnai parlamenti választási eredmények tükrében

Az ukrajnai választási rendszer változásain belül elsősorban a pártrendszer, a választási rendszer és a kisebbségi politika érdekérvényesítését szeretném bemutatni Kárpátaljára vetítve. Az elmúlt kicsivel több, mint két évtizedben a kárpátaljai magyarság politikai képviselete 1994-ig gyakorlatilag egyetlen pártként működött. Így az említett korszakban a kisebbség politikai feltételeinek vizsgálatához e szervezet szerepét, annak szerepvállalását és stratégiai létfontosságát kell figyelembe venni. A KMKSZ olyan ernyőszervezetként határozta meg önmagát a kezdetektől, amely a kulturális érdekeket tartotta szem előtt, de emellett a civil társadalom politikai funkcióit is el kívánta látni. E két cél az 1990-es évek elején egyáltalán nem körvonalazódott még, de sokáig a kisebbségi társadalom civil szférájának biztosította az identitástudat megőrzését. Ennek köszönhetően a szervezet egyfajta szerepkörnek tekintette, hogy kulturális és politikai stratégiai intézményrendszert építsen ki. Ezáltal a kulturális és politikai önszerveződés útjára léptek. Ebben a szovjet politikai rendszer gyengülése, majd felbomlása játszotta a legnagyobb szerepet.
Munkámban először az 1990 és 2014 között lezajlott ukrajnai parlamenti választások eredményeit fogom bemutatni. Az elemzés a magyar érdekvédelmi szervezetek által elért eredményekre fog összpontosítani. Jelen tanulmány a kárpátaljai magyarok választói viselkedését befolyásoló háttérváltozóit is bemutatja.
A választási eredmények értékelése megpróbálja vázolni a magyar érdekérvényesítés helyzetét és lehetőségeit, illetve egy olyan lehetséges keretet, amelyben az ukrajnai magyar politikai mező, valamint a választói viselkedés is elhelyezhető.

18:10 Segyevy Dániel (Bolyai Kollégium): Népességtérképek és Trianon: Magyarország 1:200 000-es néprajzi térképe

Előadásomban az első világháborút követő trianoni béke-előkészületek méretét tekintve legnagyobb magyar tudományos vállalkozását szeretném bemutatni, illetve történeti jelentőségét értékelni frissen előkerült térképek tükrében.
A vállalkozás az „ország területi épségének védelme” hívó szóval számtalan tudományterület képviselőjét mozgósította közös munkára, szemléletes példáját adva a tudomány és politika összefonódásának, amely napjaink egyik legérdekesebb tudománytörténeti kérdésköre. Ennek az együttműködésnek az első eredménye az előadásban bemutatott etnikai térkép. Fodor Ferenc korabeli magyar geográfus szerint a világ legnagyobb méretű „néprajzi” térképe volt ez akkor.
A munkálatok körülményeit a korabeli és a modern szakirodalom is ismeri, ugyanakkor a térképek többsége csak most, Budapesttől Londonon át Milwaukee-ig terjedő kutatásaim nyomán került elő, így nyílik lehetőség alaposabb elemzésre.
A térképeknek számos későbbi, közvetlen, vagy közvetett, hazai és külföldi „utódját” is sikerült feltárnom, előadásomban ezekről is ejtenék pár szót.

18:30 Mihálykó András (Bolyai Kollégium): Magyarország szerepe az 1920-as lengyel-szovjet háborúban

Hogyan lehetséges az, hogy két (valódi) szövetséges közül az egyik abban érdekelt, hogy a másik fél minél közelebb álljon a vereséghez? Vagy hogy míg egyiknek elemi érdeke a békerendszer fenntartása, addig a másik minden erejével az ellen munkálkodik? Avagy hogy a főváros küszöbön álló ostroma előtt a miniszterelnök elmegy, hogy betakarítsa a termést? Hogyhogy nem kezdte el Szovjet-Oroszország a forradalom exportját azonnal? Előadásomban többek között ezekre a kérdésekre is keresem a választ.
Célom, hogy a méltánytalanul kevés figyelmet kapó lengyel-szovjet háború eseményein és hátterén keresztül bepillantást nyújtsak az első világháború utáni évek kusza politikai játszmáiba. Megmagyarázom, miért tartotta a berlini brit nagykövet a varsóit a világtörténelem 18 legjelentősebb csatái egyikének. Felelevenítem a magyar segítséget, és az ezzel együtt fellépő revíziós szándékot, amely egészen a '30-as évek végéig a legreálisabb ilyen törekvése volt Magyarországnak.

18:50 Illés Tamás (Bolyai Kollégium): Unitáriusok a székelyföldi megyékben

A korábban Erdélyben szélesebb körben elterjedt történelmi unitárius egyház követői több évszázadon keresztül egységes, kiterjedt tömbben csak a székelyföldi megyék keretein belül maradtak fenn. Éppen ezért a jelenleg négy megyére is kiterjedő térség sajátos történelmi múltjával és sokszínű vallási örökségével kiváló terepet nyújt az unitáriusok vallásföldrajzi szempontú tanulmányozásához. Mint az erdélyi magyarsághoz leginkább kötődő felekezet, az unitárius egyház kiemelt jelentőségét a helyi népesség identitástudatának megőrzésében játszott kardinális szerepe adja.
Az előadás célja bemutatni a székelyföldi unitáriusok területi változásait, illetve feltárni ezek hatótényezőit. Az eredmények interpretálásához népszámlálási adatokon alapuló tematikus térképek is segítségül szolgálnak. Ugyanakkor az előadás során megismerkedhetünk azokkal a szerencsés történelmi konstellációkkal és lokális sajátosságokkal, amelyek indokolják a felekezet kompakt székelyföldi megjelenését.

19:10 Nagy Eszter (Eötvös Loránd Szakkollégium): Tudósok felelőssége (Tudósok a háborúban és a háború határterületein)

„Scientia potentia est”, vagyis „a tudás hatalom”. A latin szólás igazolására számtalan példát hozhatunk a múltból, de akár jelenünkből is, ha tudósok életét, társadalmi és tudományos szerepüket vizsgáljuk háborús, fegyveres konfliktusok sújtotta területeken.
Alfred Nobel, Richter Gedeon, a Joliot-Curie házaspár, Szent-Györgyi Albert, Alexander Fleming, Robert Oppenheimer, Enrico Fermi, Szilárd Leó... tudósok, akik felfedezéseikkel akár háborúk végkimenetelét is meghatározhatták. A 20. század fizikai eredményeit gyakorlati oldalról vizsgálva a legjelentősebb eredmények a pusztítást szolgálták, tették lehetővé, aminek kapcsán felmerült a tudósok felelőssége. A témáról számtalan cikk, könyv, regény, tanulmány, színdarab született. A téma aktuális napjainkban is, elég ha a Közel-Keleten zajló konfliktusokra, atombomba fejlesztésekre gondolunk.
Előadásom célja néhány ismert, elismert, valamint néhány kevésbé közismert tudós, fizikus, kémikus, gyógyszerész életének, tevékenységének bemutatása, különös tekintettel a háborús, illetve hadi célú tevékenységüket illetően.

19:30 Teaest, társasozás, foci

2015. május 3.

8:00 Regisztráció

9:00 Miron Vilidár Vivien (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Képzeletbeli nagytakarítás a komoly és könnyű fenomenológiájával

Előadásomban fényképeket fogok elemezni Király Jenő – Frivol Múzsa című könyvének, A komoly és könnyű fenomenológiája c. fejezetében felsorakoztatott szempontok szerint. Bár a filmekre íródtak a szempontok, és ezek alapján megkülönböztetünk tömegfilmet és a művészfilmet, mégis úgy vélem, ezek a szempontok alkalmazhatóak a fényképek világára is. A komoly részt, amit nevezzünk művészetfotográfiának, Henrie Cartier Bresson fogja „képezni” – az ő fotográfiát fogom elemezni szembe állítva a tömegképekkel.

9:20 Bruzsik Bíborka (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az agresszió kérgi szabályozásának vizsgálata optogenetikával

Kutatásunk célja annak megértése, hogyan befolyásolja a magasabb rendű, kognitív funkciókat ellátó agykéreg az agresszió kiváltásért felelős kéreg alatti végrehajtó agyterületek működését. Kísérletünkben az egyik ilyen végrehajtó területet, a laterális hypotalamust beidegző kérgi sejteket ingereltük lézerfény segítségével. Ahhoz, hogy kizárólag ezek a sejtek váljanak fényérzékennyé, modern technikai (optogenetikai) módszereket használtunk. A fénnyel ingerelhető sejtek a döntéshozatal kérgi központjában, az ún. prefrontális kéregben foglaltak helyet. Korábbi kutatások eredményei azt mutatják, hogy ez a terület fontos szerepet játszik az agresszió gátlásában, ugyanakkor eddig nem ismert okból abnormális agresszió esetén is aktiválódik. Kísérletünkben meglepő módon a laterális hypothalamus kérgi bemenetének serkentése nem gátolta az agresszív viselkedést, sőt abnormálissá tette azt, mivel a patkányok többször támadták fajtársaik sérülékeny testrészeit, illetve harapásaikat kevesebb fenyegetés előzte meg. Eredményeink a prefrontális kéreg egy eddig nem ismert szerepére mutatnak rá, és segítik annak megértését, hogy funkcionális zavara esetén (pl. pszichopaták esetében) miként járulhat hozzá az erőszakos viselkedés megnyilvánulásához.

9:40 Nagy Ilona (Szegedi Tudományegyetem): Regionális elemzési lehetőségek mentális térképekkel

Egy adott térségnek megismerhetjük a kiterjedését, határait, útvonalait, településeit, s ehhez csak egy térképre van szükségünk, mely objektív képet ad az adott területről. Azonban természeti és gazdasági jellemzésén túl nem nyújt képet arról, hogy az ott élők hogyan látják saját térségüket. Erre szolgálhatnak a mentális térképek, melyek segítségével információkat szerezhetünk arról, hogy rajzolóiknak milyen térképzeteik vannak.
A valódi és mentális térképek között jelentős különbségek adódnak, melyek természetesen a kognitív leképeződéssel vannak kapcsolatban. Azonban összefüggenek a mentális térképek rajzolóinak demográfiai tulajdonságaival, mobilitásával, és a térség településhálózatának tulajdonságaira is visszavezethetők, esetenként a mentális térképek fel is tárják annak problémáit.
Vizsgálatomban középiskolás tanulókat, mint egy fő ingázó csoportot kértem mentális térképek rajzolására, melyekből kiolvashatók a migrációs utak, térbeli távolságok és időbeli elérési különbségek, valamint sajátos térképzeteik a térségükről.

10:00 Pataki Patricia Andrea (Illyés Sándor Szakkollégium): A depressziós tünetek és a droggal kapcsolatos pozitív hiedelmek kapcsolata a melléhasználássalszubsztitúciós kezelésben résztvevő ópiátfüggő betegek körében

A metadon- illetve suboxon-programban résztvevő személyek programból való kiesésének megakadályozása a tartós heroin-absztinencia egyik alapfeltétele; a kiesést pedig gyakran előrejelzik egyéb figyelmeztető tünetek. A komorbid pszichiátriai kórképpel rendelkező személyek körében magasabb a kiesési arány; és a nyugtatók nem rendeltetésszerű használata összefügghet a depresszióval.
A jelen vizsgálat a szubsztitúciós szerrel kapcsolatos pozitív (diszfunkcionális) hiedelmek és a melléhasználás mentális jóllétre gyakorolt hatását igyekezett feltárni; az egyéb, demográfiai tényezők kontrollja mellett.
A vizsgálat 2014 nyarán történt a Nyírő Gyula Kórház OPAI Drogambulancia szubsztitúciós kezelésben részesülő ópiátfüggő betegeivel (189 fő; 71,4% férfi; átlagos életkor: 40,7; SD: 6,8).
Az adatokat lineáris regresszió segítségével elemeztük, egy ötlépcsős modellt hozva létre (R Square=0,274). Mind a diszfunkcionális attitűdök, mind a melléhasználás szignifikánsan növelték a modell erejét, a demográfiai faktorok figyelembevétele mellett. Utóbbiak közül az anyagi helyzetnek volt önállóan szignifikáns hatása. A modell gyakorlati alkalmazhatósága és a jövőbeli célkitűzések kerülnek megvitatásra.

10:20 Tóth Katinka (Szegedi Tudományegyetem): Mi teszi a kutyát a legjobb barátunkká? Avagy a kutya-ember barátság hormonális háttere

Kerekesszékes, siket, vak, cukorbeteg emberek számára könnyítik meg a mindennapokat, ösztönös igényeiket felülírva teljesítik az utasításainkat, tartják be szabályainkat.
Mindenki ismeri őket: ők legjobb barátaink, a kutyák.
Vajon milyen biológiai mechanizmusok állhatnak már-már hihetetlen képességeik mögött?
Mára szinte közhellyé vált, hogy az oxytocin „mágikus” hormonként szabályozza az emberek szociális viselkedését. Az utóbbi évek kutatásai azt is kimutatták, hogy az oxytocin a kutyák és az emberek közötti kapcsolatokban is fontos szerepet játszik.
Előadásom során irodalmi és saját adatok alapján szeretném bemutatni, hogy az oxytocin milyen hatással van a kutyák és az emberek közötti interakciók szabályozására, valamint, hogy milyen területeken vehetjük/vehetnénk hasznát ennek az egészen egyedülálló kapcsolatnak.

10:40 Poszterbemutató

11:20 Csuzda Norbert (Biztonságpolitikai Szakkollégium): Európa, a biztonságfogyasztó – Hogyan reagált az Európai Unió a védelmi szféra forrásszűkösségére?

A 21. században megfigyelhető Európa és az Európai Unió relatív geostratégiai pozícióvesztése a világban, azonban mindez annak ellenére következik be, hogy az egyik legnagyobb és leggazdagabb piacról van szó. A világpolitika súlypontja és erőközpontja a transzatlanti térségből a Csendes-óceán térségébe helyeződik át, aminek következtében Európa szerepe csökkenni fog a globális szervezetekben. A világpolitika helyett a belső problémák kötik le Európa figyelmét. A gazdasági válság nemzetállami válaszai a haderőreformok voltak, ennek eredményeként az egyes államok különféle módon csökkentették a haderőre fordított kiadásaikat. Szükséges megemlíteni néhány strukturális problémát is: aránytalanok a katonai képességek, túlzottan fragmentált a hadiipar, korlátozottak a kutatás-fejlesztésre fordítható erőforrások és a nemzeti haderők koordinációja nem működik megfelelően. Mindezt felismerve a NATO, illetve az Európai Unió különböző kitörési pontokat kínál. Megalkották a Smart Defense és a Pooling and Sharing programokat.

11:40 Csorvási Nikolett (Bolyai Kollégium): A Velencei-hegység geomorfológiai fejlődéstörténete

Kutatásom célja a Velencei-hegység geomorfológiai fejlődéstörténetének összerakása volt. 2 módszert alkalmaztam: (1) rétegtani adatok új szempontú értelmezése és (2) a gránitfelszín típusának meghatározása, ami a keletkezés körülményeire adhat választ.
A rétegtani adatok értelmezésekor 236 db fúrást néztem át. A fúrásokban elkülönítettem a mállott összletet az „üde” gránittól, és megnéztem a fedő formációt, amivel a mélymállás korát lehetett megállapítani. A fúrásokban korrelatív lepusztulási üledékeket is kerestem. A barit keletkezési nyomásadataiból ki lehetett számolni a lepusztulás mértékét a kora-oligocén óta.
A felszíntípus meghatározásához két mintaterületről készítettem digitális domborzatmodellt, keresztszelvényeket, lejtőirányú görbület- és lejtőszögtérképeket. Ezekkel a módszerekkel multikonvex típusú felszínt lehetett kimutatni.
A következő geomorfológiai fejlődéstörténetet lehetett felállítani a kora-oligocén és késő-pannon közötti időszakra: (1) kora-oligocén – kárpáti: a 300-400 m kőzet jelentős részének lepusztulása, (2) multikonvex típusú felszín kialakulása a kora-középső-badeniben, esetleg a késő-badeniben, (3) kisebb mértékű lepusztulás a szarmata-pannon során, (4) a Pannon-tó elborítása.

12:00 Zalai Zsófia (Bolyai Kollégium): Utazás a Föld középpontja felé, avagy geofizikai módszerek: hogyan lássunk be a föld alá?

Gyakorlati geofizikai módszereket alkalmaz az emberiség többek között a szénhidrogén- és nyersanyagkutatás során. Már egyetemünk névadója, Eötvös Loránd is olyan torziós ingát fejlesztett, amelyet aktívan használtak az 1920-as években az olajkutatásban. Ugyanakkor nemcsak mélységi, az iparban használatos geofizikai módszerek vannak, hanem nagyobb felbontású, sekély behatolású metódusok is. Ilyenek például a geoelektromos kutatások, amelyek azon alapszanak, hogy áramot vezetünk a földbe, és ebből következtetünk a kőzetek fajlagos ellenállására, amiből messzemenő következtetéseket tudunk levonni egy terület szerkezeti és rétegtani viszonyaival kapcsolatban. Ezen alkalmazásokat a saját TDK-dolgozatomból vett példákkal illusztrálom.

12:20 Pacskó Vivien (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Régészet a levegőből

A régészeti leletek felkutatása, a lelőhelyek minél gyorsabb és pontosabb lehatárolása örökségvédelmi szempontból kifejezetten fontos. Vajon található-e olyan interdiszciplináris módszer, amellyel a leletfelderítés gyorsítható, optimalizálható? A választ az adatnyerés gyorsasága és a vizsgált terület felmérésének hatékonysága miatt egyre szélesebb körben elterjedő légi lézerszkennelés mint távérzékelési módszer adhatja meg.
A vizsgálataink során felhasznált lézerszkennelt adatok egy 2010-es EUFAR projekt keretein belül készültek. A pontfelhőből OPALS adatfeldolgozó szoftver segítségével készítettünk nagy felbontású digitális terepmodellt. Régészeti forrásból (MNM) rendelkezésünkre állt továbbá a völgy egy része régészeti lelőhelyeinek kézi GPS-szel való felmérése is. Ezen két adatforrást vetettük össze vizuálisan és mennyiségileg GIS rendszerben.
A kutatás hosszú távú célja többek között egy újszerű adatelemzési lépéssorozat kidolgozása, mely a távérzékelés és a környezettörténet prediktív lehetőségeit használja ki régészeti lelőhelykutatásra, a potenciális lelőhelysűrűség, lelőhely-valószínűség meghatározására.

12:40 Kővári Emese (Bolyai Kollégium): Kisbolygók védelmében: a középmozgás rezonancia

A Naprendszer dinamikájának egyik igen érdekes területe a kisbolygók mozgásának vizsgálata. A fő aszteroidaövezetben és a Kuiper-övben található jelentős számú, változatos pályájú kis égitest sokféle dinamikai probléma vizsgálatát teszi lehetővé, köztük a rezonancia tanulmányozását is, melynek egyik fő típusát, a középmozgás rezonanciát mutatom be részletesebben előadásomban.
A rezonancia, mint egyfajta védelmi mechanizmus megóvja a kis égitesteket az óriásbolygók szoros megközelítésétől, és így az őket érő erős perturbációktól, esetleges ütközésektől. Ez alapján érthető, hogy Naprendszerünk kisbolygóinak jelentős részét rezonáns pályákon találjuk.
Ezen égitestek mozgásának jellegzetességeit a Neptunusszal 7:4-es rezonanciában álló transzneptun objektumokon (TNO-kon), illetve a Jupiter 3:2-es rezonanciát mutató Hilda-családján keresztül mutatom be, kitérve a középmozgás rezonanciát jellemző mennyiség, az ún. rezonanciaváltozó pontosságára, annak javítási lehetőségeire.

13:00 Szünet

13:20 Plenáris előadás: Dr. Frei Zsolt: Hol tart ma az Univerzum szerkezetének feltárása?

Frei Zsolt asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára. 2014 óta az ELTE tudományos, kutatás-szervezési és innovációs ügyek rektorhelyettese. Egyetemi tanulmányait az ELTE fizikus szakán végezte. Egyetemi tanulmányi és kutatómunkájáért elsők között kapta meg a Pro Scientia Aranyérmet. Még egyetemi tanulmányai alatt a University of Tennessee-n töltött egy évet, majd 1990-ben a Fermilab vendégkutatója volt. PhD fokozatát 1995-ben szerezte a Princeton Egyetemen. Később a Max Planck Institute for Astrophysics (Németország) és a University of Tokyo (Japán) vendégkutatója, majd a University of Pennsylvania (USA) vendégtanára. 1998-tól az ELTE docense, 2009-es habilitációját követően 2010-től egyetemi tanára. 2010-ben szerezte meg az MTA doktora címet. 2012-ben az MTA Lendület pályázatának egyik nyertese.

14:20 Zárszó, ebéd

Poszterek:

1. Benedek Viktória (Kölcsey Ferenc Szakkollégium): Kárpátalja népességszámának alakulása a 2009-2014-es időszakban

Ukrajna lakossága 1992 óta csökken, Kárpátalja népességére azonban a növekedés jellemző. 2001-ben volt utoljára népszámlálás, így az azóta eltelt években csak a statisztikai hivatalok adataira lehet hagyatkozni. Ezek alapján azonban sok mindent ki lehet számítani: a migrációs jellemzőket, a természetes szaporulat arányát, stb. meg lehet tudni országos, megyei, járási vagy települési szintig.
A kutatásunk a 2009-2014-es időszakot öleli fel, amely megvizsgálja Kárpátalja lakosságának évenkénti változását. Kíváncsiak vagyunk, hogy ebben az időszakban milyen mértékű változások mentek végbe Kárpátalja népességének összetételében, mi az oka a lakosság csökkenésének, illetve növekedésének egyes járásokban.
A kutatásunk témája rendkívül fontos, mivel megtudhatjuk, milyen változások történtek 2009 után, illetve a 2013-ban megkezdődött kelet-ukrajnai incidensek hogyan befolyásolták a Kárpátalján élő magyarokat, ukránokat, oroszokat és minden egyéb nemzet népességszámát.
Eredményeinket diagramokon, táblázatokban és a legfontosabb, hogy az általunk szerkesztett térképeken ábrázoljuk.

2. Bogdándi Virág (Hatvani István Szakkollégium): Izoniazid reakciója szervetlen oxidálószerekkel

A tuberkulózis, magyar nevén gümőkór a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozta. A betegség napjainkban is komoly fenyegetést jelent, hiszen a XX. század végére olyan baktériumtörzsek is megjelentek, amelyek több antibiotikumra is rezisztensek. A jelenleg forgalomban lévő antibiotikumok nem bizonyulnak elég hatékonynak, így számos kutató dolgozik az új hatóanyagok kifejlesztésén. Az eredményes fejlesztés érdekében nagyon fontos tisztázni az eddigi gyógyszerek farmakokinetikáját, illetve farmakodinámiáját. A jelenlegi első számú TBC elleni antibiotikum az izoniazid (INH), amely az élő szervezetben oxidáció, illetve hidrolízis által bomlik le. Kutatómunkám során az izoniazid reakcióját vizsgáltam különböző szervetlen oxidálószerekkel. Elsőként a folyamat sztöchiometriájának meghatározására törekedtem, majd a reakció termékeinek és a kinetikai eredmények ismeretében a reakciók mechanizmusára próbáltam javaslatot tenni.

3. Csákvári Edina (Szent István Egyetem): Egy Vág- és Garam-közi település gazdálkodásának átalakulása a XIX-XX. században

Munkám során egy szlovákiai magyar település gazdálkodásának időbeli változását vizsgáltam a 13. századtól napjainkig, a fő hangsúlyt az elmúlt kétszáz évre fektetve. Mintaterületként szülőfalumat, a Vág és Garam közén elterülő Marcelházát (Marcelová) választottam. A község jelenlegi mezőgazdálkodási gyakorlatára az intenzív, nagytáblás szántóföldi növénytermesztés jellemző. A földeket nagybirtok-szerkezetben művelik, míg a mezőgazdaságban dolgozó lakosságnak, szezonális jellegű munkát végezve, nem biztosítottak a megélhetéshez szükséges jövedelemforrások. A társadalmi-gazdasági nehézségek mellett problémát jelentenek a túlzott antropogén hatások következményei, mind a természetvédelem, mind a környezetvédelem terén. A homogén, monokultúrális táj nem tölti be ökológiai funkcióit, a terület környezeti érzékenysége, és így biodiverzitási szintje is alacsony.
A munka célja, hogy vizsgálja a terület valós agrártörténeti hátterét, a múlt gazdálkodásából kiindulva, annak megismerésén keresztül jutunk el a mai modern, teljesítményközpontú termelésig, rámutatva az intenzív mezőgazdaság és a fenntartható gazdálkodás egyensúlyának hiányára, illetve a kis- és középgazdaságok szükségességére.

4. Dian Csenge (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Élhetőbb belváros: éghajlati elemzés Budapest-Ferencvárosra

A városokban nagyon jelentős a beépített területek aránya a természetes növényzettel borított felszínhez képest, mely alapvető hatással van a városok helyi éghajlati viszonyaira. Ennek következménye például a városi hősziget jelensége.
A főváros IX. kerülete rendkívül heterogén beépítettségű, hiszen egyaránt találunk lakótelepeket, néhány emeletes társasházakat, régi típusú bérházakat, ipari területeket, és a kerületen belül nagyobb helyet foglal el a ferencvárosi rendező pályaudvar is. Az önkormányzat több területre kialakított felújítási terveket, pl. a József Attila lakótelepre, a Belső-Ferencvárosra és a rehabilitációs területre. Ez utóbbin az ún. tömbrehabilitációs program megvalósítása zajlik, melynek keretében a régi tömbházakat egybenyitották és az így létrehozott belső udvarokat parkosították.
Felvetődik a kérdés, hogy az élhetőbb környezet kialakítása során létrehozott zöldterületek mennyire befolyásolják a felszínhőmérséklet alakulását az adott területen. Kutatásaim során a parkosítások városi hőszigetre gyakorolt pozitív hatásait vizsgálom a NASA műholdjainak méréseiből származtatott felszínhőmérsékleti adatok felhasználásával, finomabb felbontású műholdadatok elemzésével, illetve hőmérséklet- és nedvességtartalom-mérésekkel.

5. Dobó Zsófia (Szent István Egyetem): Erózió okozta talajpusztulás-vizsgálat a Somogy megyei Gerézdpusztán

Az intenzív földművelés és a technológiai fejlődés ugyan növelte a terméshozamokat, de ez a talaj kultúrállapotának rohamos romlásához vezetett. Ezáltal a talajok teherbíró képessége is nagymértékben lecsökkent. Tudományos vizsgálatom tárgya a vízerózió és annak talajra gyakorolt hatása, mely a talajt sújtó degradációs folyamatok közül a legjelentősebb, hatása a legnagyobb. Vizsgálatom során különböző laboratóriumi vizsgálatokkal (pH, CaCO_3, humusz, szemcseösszetétel, tápanyagtartalom) igazolom az eróziós folyamatok nyomait egy intenzív szántóterületen és egy extenzívnek tekinthető gyepterületen 10 m-enként vett talajmintákból. Jellemző, hogy ahol a talaj jelentős mértékben erodálódott, ott magasabb CaCO₃ tartalommal (akár 29 % CaCO₃ a szántón), illetve kevesebb humusztartalommal (0,83 %) és jóval világosabb talajjal találkozunk. A talaj mindkét lejtőn gyengén lúgos kémhatású (7,25–8,25) a löszös alapkőzetnek köszönhetően, ami a jelentős erózió következtében néhol már keveredett a feltalajjal az intenzív művelés következtében. A tápanyagtartalom esetében várható, hogy a szántóterületen a kimosódás nagyobb mértékű lesz a bolygatás következtében, az értékes tápanyagok a magasabb térszínből kimosódnak, és az alsóbb területeken halmozódnak fel, ahol már feleslegessé válnak és környezeti kockázatot jelentenek. Az eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a gerézdpusztai talajok nagymértékű minőségromláson estek át. Célom, hogy eredményeimmel felhívjam a figyelmet a probléma fontosságára és a folyamat mérsékléséhez szükséges teendőkre.

6. Dörgő Gyula, Győri Éva (Jedlik Ányos Szakkollégium): Szén nanocső tartalmú poli(etilén-tereftalát) polimer kompozitok termikus tulajdonságainak vizsgálata

A poli(etilén-tereftalát) (PET) napjaink egyik legnagyobb ipari jelentőséggel bíró polimerje, köszönhetően a viszonylagosan olcsó gyártási költségeknek, illetve a jó fizikai tulajdonságoknak, mint például hőállóság, ütésálló képesség vagy könnyű formázhatóság.
A PET termikus paramétereit elsősorban a szilárd rendszer kristályossági foka határozza meg, melyet különböző erősítőanyagokkal, például szén nanocsövekkel (CNT) befolyásolhatunk. Az erősítő anyagok nagymértékben javítják a polimer felhasználási tulajdonságait, ami tovább szélesíti az alkalmazási területeket.
Munkám során újrahasznosított PET bázisú PET-CNT polimer kompozit mintákat vizsgáltam differenciális pásztázó kalorimetriával. Méréseimhez a Magyarországon egyedül a Pannon Egyetem Mérnöki Karán üzemelő NETZSCH STA 409 CD típusú szimultán termoanalitikai berendezést alkalmaztam. Kutatásaim célja annak felderítése volt, hogy miként befolyásolja a szén nanocső tartalom a PET-CNT kompozitok üvegesedési, hideg kristályosodási, olvadási, valamint olvadékból történő visszakristályosodási hőmérséklet-tartományát, és ezen átalakulásokat kísérő hőeffektusokat. Kiemelt gyakorlati jelentősége miatt részletesen vizsgáltam a kristályosodási folyamatok kinetikáját is.

7. Fábián Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Háromszögháló paraméterezésének meghatározása centrális erőterek szimulációjával

A háromdimenziós testek legelterjedtebb komputergrafikai reprezentációja az úgynevezett B-rep (Boundary representation). Ekkor a testet annak határával definiáljuk. Ennek legegyszerűbb módja, ha megadjuk a csúcs- és indexfolyamot, melyek térbeli trianguláris felületelemek egy halmazát határozzák meg. Ezen felületelemek összessége a test határa. Ha a test fizikailag realizálható, akkor határa kompakt 2-sokaság. A sokaságok osztályozási tétele szerint a kompakt 2-sokaságok topológiailag ekvivalensek a gömbbel, vagy tóruszok összefüggő összegével. Jelen kutatásban a gömbbel ekvivalens 2-sokaságokkal foglalkozunk. Ekkor tehát létezik homeomorfizmus a felület és a gömbfelszín között, ez utóbbinak pedig ismert a paraméterezése. Ha meghatározunk tehát egy, a testet definiáló felületelemeket a gömbfelszínre képező homeomorfizmust, akkor ennek a gömb paraméterezésével vett kompozíciója egy paraméterezése a test határának. A homeomorfizmust egy fizikai szimulációval határozzuk meg, melyben minden csúcs a saját szomszédjai által keltett centrális erőtérben mozog, melynek egyensúlyi helyzete a kiindulási állapot. Ezen felül a test belsejébe helyezünk egy konstans forrást, amely minden csúcsot állandó erővel sugárirányban taszít. Az erőket leíró paraméterek hangolásával a modell mintegy „felfújható” gömbbé, a csúcsok elmozdulásai pedig a keresett homeomorfizmust definiálják.

8. Fóty Nikolett, Gerencsér Fruzsina (Jedlik Ányos Szakkollégium): Gumiőrlemények felületi energetikai tulajdonságainak vizsgálata

Korunkban számos problémával jár a használt gumitermékek elhelyezése. Egyik legcélszerűbb újrafelhasználása kötőanyagokban erősítőanyagként. Az így kapott anyag tulajdonságait nagymértékben befolyásolhatja a mátrix és az erősítő fázis közötti határfelületi kölcsönhatás erőssége, melyre a vizsgált minta felületi energetikai jellemzőiből következtethetünk. Munkánk során gumiőrlemények felületi energetikai jellemzőit vizsgáltuk inverz gázkromatográf (IGC) segítségével.
A kísérletek során két különböző méretű gumiőrlemény-minta tulajdonságait vizsgáltuk három hőmérsékleten (70 °C, 90 °C, 110 °C). A különböző hőmérsékleteken kapott retenciós adatokat felhasználva kiszámítottuk a minták felületi energiájának diszperziós komponens értékeit, az elinjektált poláris anyagok specifikus adszorpciós szabadentalpia-változásait, valamint a sav- és bázisállandóit. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy az őrlés nem befolyásolja a minta felületét. A vizsgált gumiőrlemények feltételezhetően jól használhatók kompozitokban diszperz fázisként, és valószínűleg a hőmérséklet emelkedése sem befolyásolja jelentősen a kölcsönhatást a folytonos fázissal.

9. Fülöp Anikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Agykérgi interakciók hálózati modellje

Az agykéreg strukturális és funkcionális szerveződésének megértéséhez napjainkban megkerülhetetlenné vált a hálózatelemzés. Az idegsejtek összekapcsolódásával kialakuló agykérgi hálózat több szinten szerveződik. A mikrohálózatok különböző idegsejttípusok lokális és szelektív összekapcsolódásával épülnek fel. Makroszkópos szinten a különböző feladatokra specializálódott, nagyobb kérgi területek interakciói tanulmányozhatók, melyek az adekvát magatartás és a különböző kognitív funkciók szabályozásáért felelősek. A kérgi hálózatok ma már jól vizsgálhatók mikro- és makroszinteken, azonban a köztes, mezoszkópos skálán szerveződő hálózatról hiányosak az ismereteink. Mezoszkópos szinten idegsejt-populációk kapcsolatrendszere elemezhető. Ezen a szinten az idegi összeköttetések moduláris eloszlást mutatnak, ami jól összevethető az alapvető kérgi funkciók kolumnáris leképeződésével. A mezoszkópos hálózat feltérképezése az agykérgi működés megértése szempontjából kulcsfontosságú kérdés, ennek kísérletes vizsgálata azonban módszertani akadályokba ütközik. Egy lehetséges modellként kidolgoztuk a kérgi áreák interakcióit reprezentáló hálózati modellt és vizsgáltuk az interakciós hálózat tulajdonságait, majom adatok alapján.

10. Geier Norbert (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): CFRP forgácsolhatóságának vizsgálata kísérletterv alkalmazásával

A gépjármű- és repülőgépipar fejlődésének köszönhetően egyre szélesebb körben elterjedt a polimer kompozitok alkalmazása, fokozatosan megjelent az igény arra, hogy a polimer kompozitok forgácsoló megmunkálását optimalizálják. Tekintve, hogy ezek az anyagok könnyebbek és nagyobb szilárdsággal rendelkeznek, a forgácsoló megmunkálásuk egy sor egyedi problémát és kihívást jelent. A repülőgépiparban a lehető legjobb minőség elérése a cél, a termelékenység növelése csak másodlagos szempont. A forgácsolhatóság egyes jellemző paramétereit frakcionális faktoriális kísérlettervezés (DOE) segítségével elemeztem, hogy a forgácsolás során keletkező jellemző hibákat minimalizáljam, okait megtaláljam.

11. Giricz Zsófia (Szegedi Tudományegyetem): A lizil-oxidáz enzim régió-specifikus expressziója streptozotocinnal indukált diabéteszes patkányok különböző bélszakaszaiban

A közelmúltban bizonyítottuk, hogy diabéteszes patkányokban a bélperisztaltika szabályozásában szerepet játszó idegsejtek, illetve azok tápanyagellátását biztosító kapillárisok a bélcsatorna egyes szakaszaiban különböző mértékben sérülnek, és az azonnali inzulinkezelésre is eltérően reagálnak.
A lizil-oxidáz (LOX) az extracelluláris mátrix komponensek, mint a kollagén és elasztin rostok közötti keresztkötések kialakításáért felelős enzim, mely hozzájárul a kapillárisok endotheliumát körülvevő alaphártya megvastagodásához, s így az erek áteresztőképességének megváltozásához diabéteszben.
Mivel a bélcsatorna LOX termeléséről irodalmi adatok nincsenek, kísérleteink során különböző szövettani módszerekkel mértük a LOX mennyiségének változását kontroll, kezeletlen diabéteszes és inzulin-kezelt diabéteszes patkányok különböző bélszakaszaiban; a bélidegrendszer ganglionjaiban, a simaizom sejtekben és kapillárisokban.
Diabéteszes állatokban a LOX mennyisége a duodenumban szignifikánsan megnövekedett, az ileumban nem változott, míg a colon területén csökkent a kontroll mintákhoz képest. Az azonnali inzulin-kezelést követően minden vizsgált bélszakaszban és kompartmentben nagymértékű csökkenést tapasztaltunk. Eredményeink szerint ezek a bélszakasz-specifikus változások összefüggésbe hozhatók az idegsejtek és kapillárisok diabétesz következtében kialakuló regionális sérüléseivel.

12. Göndöcs Júlia (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Műholdas talajnedvesség-adatok meteorológiai alkalmazása

Napjainkban számos műhold kering a fejünk felett, melyek folyamatosan figyelik a Földünket és végeznek méréseket nagy tér- és időbeli felbontásban. Az egyik ilyen mért állapothatározó a talajnedvesség, melynek felszíni mérése ritka hálózattal és rövid adathosszal rendelkezik, így hasznos lehet a felszíni mérések adatait műholdas mérésekkel is kiegészíteni.
Mára szinte minden operatívan működő időjárás-előrejelző modell rendelkezik felszíni folyamatokat leíró almodellel, melynek egyik bemenő paramétere a talajnedvesség. A felszín nedvessége, mennyisége és térbeli elrendeződése hatással lehet a párolgáson keresztül a hőmérséklet, és akár a csapadék alakulására is. Felmerül tehát a kérdés, hogy műholdas talajnedvesség-adatok használatával jobb meteorológiai előrejelzést készíthetünk-e? Munkámban WRF (Weather Research and Forecast) modell szimulációk eredményei alapján keresem a választ a kérdésre.

13. Horváth Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az informatikaoktatás fejlődése Ukrajnában

A „számítástechnika” szakkifejezést a tudomány világában az angol „Computer Science” néven kezdték el használni, majd a 1960-70-es évek határán a franciák bevezetették az „Informatigue” kifejezést, így az „INFORmáció” és az „autoMATIKA” szavak keresztezéséből létrejött az informatika szakkifejezés.
Ukrajnában ez a kifejezés, mint tudományág került bevezetésre, amely tanulmányozza az információ keresését, tárolását, feldolgozását, továbbítását, használatát, átadását, felhasználását az emberi tevékenység különböző területein.
Munkám során az ukrajnai informatikaoktatás fejlődésével, sajátosságaival foglalkozom. Bemutatom az informatika tantárgy kialakulásának szakaszait, fejlődését, a változások menetét, jelenlegi helyzetét és a jövőben várható formáját, a magyarországi informatikaoktatással való összehasonlítását, továbbá munkám célja az aktuális ukrajnai és magyarországi oktatási módszerek vizsgálata, összehasonlítása, hatékonyságuk elemzése, iskolai kísérletekben való kipróbálása.
Az informatika, mint oktatási diszciplína kialakulásában több korszakot különítünk el Ukrajnában. Az informatika bevezetése külön tantárgyként a középiskolákban a pedagógiai informatika-módszertan ágazat létrehozását eredményezte a felsőoktatásban, s az informatika tanításának módszertanát, mint különálló tantárgyat a felsőoktatási intézményekben Ukrajna szerte az 1987/88-as tanévben kezdték el tanítani.
Mind az informatika tantárgy tartalma, mind pedig az informatikaoktatás szerkezete, programjai is egy folyamatosan változó rendszert képeznek. Az oktatási rendszernek is fel kell venni a lépést a rohamosan fejlődő digitális világunkkal. Éppen ezért kívánok egy átfogó képet nyújtani arról, hogy honnan indult és hogy merre tart ez a tudományág.

14. Jung Szabina Arianna, Mravcsik Zoltán (Szent István Egyetem): A mai magyar lófajtáink eredete és jelenlegi helyzete

A mai ló (Equus caballus) körülbelül 2 millió éve jelent meg Észak-Amerikában, majd Eurázsiában. Háziasítása 6-7 ezer éve kezdődött a mai Ukrajna, Mongólia és Kazahsztán területén.
Magyarországon 1989-ben lótenyésztő egyesületek alakultak, melyek feladatai közé tartozott, hogy a törzstenyészeteket és a köztenyésztést a világpiacon versenyképessé emeljék. Ennek eredményeként 1989 óta a lóállomány Magyarországon 1995-ig folyamatosan nőtt. 1989-ben 74 ezer ló volt az országban, ami 1995-re 87 ezerre emelkedett. Ebből 76 ezer magántulajdonban volt.
Kiváló lófajtákat hoztak létre a magyar lótenyésztők, melyeknek köszönhetően a magyar lótenyésztés világhírű lett. Kulturális örökségeink a hagyományos lófajták, amiket Mezőhegyesen, Kisbéren, Bábolnán, Szilvásváradon és Hortobágyon több évtizedes kiváló szakmai hozzáértéssel tenyésztettek ki. Ezeket a lovakat nagy részben mezőgazdasági, háborúzási, illetve „fuvarozási” célra használták, majd később már inkább hobbira és lóversenyzésre. Magyarországon kitenyésztett lófajták a shagya-arab, kisbéri félvér, nóniusz, lipicai, hucul, mezőhegyesi félvér, gidrán, furioso-north star, magyar sportló, magyar hidegvérű és a muraközi.

15. Kápolnai Zsombor, Takács Kristóf, Takács László (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Lokális gazdaságfejlesztés rurális térségekben

Az utóbbi 10-15 évben hazánkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az úgynevezett helyi gazdaságfejlesztési (HGF) tevékenységek. Az ezen kezdeményezésekben résztvevő települések nem központi, állami segítségre várva, hanem egyéni adottságaikra, helyi sajátosságaikra építve próbálják anyagi és gazdasági helyzetüket javítani. Egyetemi tanulmányaim alatt hallgatótársaimmal együtt összesen négy település (Bazsi, Békésszentandrás, Cserkeszőlő és Lak) helyi gazdaságfejlesztési programjával tudtunk részletesen, „testközelből” megismerkedni. Ezen községek nem azonos hatásfokkal aknázták ki a HGF-programjaikban, illetve a rendelkezésre álló potenciálokban rejlő lehetőségeket. Poszteremen ezeknek a településeknek a példáján keresztül megpróbálom bemutatni, milyen eszközök és feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy ilyen program hosszabb távon is sikeres maradhasson.

16. Kiss Tamás, Tóth Gergely (Eötvös Loránd Szakkollégium): Az agykérgi kúszó depolarizáció kiválthatósága csökken az agy érésével, és agyi iszkémia során

Az agykérgi kúszó depolarizáció (spreading depolarization, SD) az idegszövet összehangolt depolarizációja, mely hullámszerűen halad végig az agykérgen. Az SD traumás agysérülést, subarachnoidális vérzést és stroke-ot követően fokozza a lézió kiterjedését. Korábbi vizsgálataink megmutatták, hogy az idősödő agyban az SD-k gyakorisága alacsonyabb. Célunk volt, hogy meghatározzuk az SD kiváltásának küszöbértékét növekvő életkorú patkányokban.
Kísérleteinket izoflurán-N₂O-O₂ gázkeverékkel altatott hím Sprague-Dawley patkányokon (7, 8, 9, 10, 12, 16, 30 hetes, n=37) végeztük. A jobb oldali parietális cortex felett két koponyaablakot alakítottunk ki. A rostralis koponyaablakban ingerlő elektródát, a caudális ablakban EEG/DC potenciál elvezetésére szolgáló elektródát és lézer-doppler áramlásmérőt helyeztünk el. Az ingerlő elektródával lépcsőzetesen emelkedő töltésmennyiséggel váltottunk ki SD-ket először fiziológiás, majd globális előagyi iszkémiás állapotban. Artériás középnyomást és vérgáz értékeket femoralis kanül segítségével mértünk.
Az SD kiválthatósági küszöbe minden korcsoportban magasabb volt iszkémia alatt, mint fiziológiás körülmények között, emellett a küszöb a 12-30 hetes csoportokban volt a legmagasabb.

17. Kondor Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Újabb taxonómiai és természetvédelmi kutatások a csíkos szöcskeegérrel (Sicista subtilis trizona)

A csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona Frivaldszky, 1865) hazánk és egyben a Kárpát-medence veszélyeztetett kisemlőse, helyzete hasonló a rákosi viperáéhoz. Fokozottan védett, ezért alapvető fontosságú, hogy a teljes előfordulási területét feltérképezzük, és szintén elvárt, hogy a taxonómiai státuszról is pontos, korszerű módszerekkel gyűjtött, stabil eredményeink legyenek. Az utóbbi 78 évben hazánkban csak a Borsodi-Mezőségen került elő élő példány, de még ezen a területen se ismerjük megfelelő részletességgel a populáció elterjedési határait. A faj jelenléte kérdéses továbbá a Hernád-völgyben, ahol eddig csak bagolyköpetekből kerültek elő maradványai, élő példányt itt még nem sikerült fogni. A trizona taxonómiai helyzetét a legújabb molekuláris kutatásaink tisztázták, azonban a faji státuszát még több anatómiai bizonyítékkal is támogatni kell. Kutatásaink arra irányultak, hogy teljesebb képet kapjunk a kárpát-medencei Sicista subtilis állományok előfordulásáról, valamint a populációk közötti rokonsági viszonyokról. A faj előfordulási adatait újabb sikeres csapdázásokkal bővítettük a Borsodi-Mezőségen, valamint potenciális élőhelyek után kutattunk a Hernád-völgyben. Továbbá összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a hazai és más Sicista fajok között. Ezek a kutatások hozzájárulnak a faj mélyebb szintű megismeréséhez és hatékony védelmi programjának továbbfejlesztéséhez.

18. Konkoly Sándor (Szentágothai János Szakkollégium): A Balkán földrajzi lehatárolásának problematikája

A Balkán fogalomkörét mindig is egyfajta bizonytalanság övezte, értelmezése a földrajzi szakirodalomban sem egységes. Olyan természeti, kulturális, politikai aspektusokat foglal magában, amelyek megnehezítik az egyértelmű fogalomalkotást. A Balkán tehát rendkívül összetett és vitatott fogalom, melynek földrajzi lehatárolására sem született konszenzus az entitás rövid története során. A Balkán földrajzi határainak alapvető problémája, hogy valójában hiányoznak. Ezáltal mindenféle lehatárolás vitatott, vitatható és viszonylagos. Szigorúan geológiai értelemben véve a félszigetnek nincs lemeztektonikailag megközelíthető határa, a Kárpát-Balkán térség egy közös földtani egységet alkot. Hiányoznak a félsziget északi részén kelet-nyugati irányban végigfutó markáns hegyvonulatok, keresztirányú folyóvölgyek és tektonikai törésvonalak, amelyek a kontinens testétől azt egyértelműen elhatárolhatnák. Emellett a Balkán-félsziget északi irányba haladva egyre szélesedő törzzsel rendelkezik, amely magát a félsziget jellegét erősen csökkenti. Munkámban rövid összefoglaló áttekintést szeretnék nyújtani a Balkán lehatárolási koncepcióiról, majd empirikus kutatásaim eredményeit felhasználva kísérletet teszek egy saját határvonal felállítására. A Balkánt elsősorban, mint természetföldrajzi-topográfiai térkategóriát vizsgálom, és a geopolitikai, közigazgatási, kulturális, ill. etnikai törésvonalak esetében is a lehatárolási koncepciókat megtestesítő szerkezeti- és felszínformákat hasonlítom össze.

19. Kontos János (Pannon Egyetem): Tiszta anyagok lobbanáspontjának becslésére szolgáló módszer kifejlesztése

Napjainkban a biztonságtechnikai, illetve veszteség-megelőzési irányelvek szigorodásával egyre fontosabb a tűzveszélyes anyagok lobbanáspontjának pontos ismerete. Egy olyan becslő módszer, mely pusztán molekuláris jellemzők felhasználásával képes megfelelő pontosságú becslést adni a különböző gyúlékony anyagok lobbanáspontjára, nagy érdeklődésre tarthat számot az ipar számos területén.
Munkám során egy olyan tiszta anyagok zárttéri lobbanáspontjának becslésére szolgáló ún. QSPR modellt hoztam létre, melynek bemenő paraméterei az adott molekulára jellemző COSMO σ-momentumok. A bemenő paraméterek (σ-momentumok) és a zárttéri lobbanáspont közötti kapcsolat leírására elsőként többváltozós lineáris összefüggést használtam. A módszer továbbfejlesztéseként a kapcsolat leképezésére mesterséges neurális hálózatot alkalmaztam, mely segítségével megfelelő pontosságú becslőmódszer hoztam létre.
Statisztikai módszerek segítségével bizonyítottam a kifejlesztett modellek jóságát.

20. Kovács Benjámin (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A glicin UV-fotolízisének vizsgálata

A glicin az élet szempontjából nélkülözhetetlen vegyületcsalád, az aminosavak legegyszerűbb képviselője. A földönkívüli objektumokban megfigyelt aminosavaknak és más szerves vegyületeknek kitüntetett szerepe van az élet eredetének kutatása céljából. Az aminosavakat elsőként meteoritban mutatták ki, 1969-ben, majd üstökösben is 2009-ben. Ezek felfedezések felvetették, hogy az élet kialakulásához szükséges molekulákat ilyesfajta objektumok is a Földre szállíthatták. Ezzel szemben csillagközi felhőkben még mindig nem sikerült aminosavakat vagy más biológiai molekulákat azonosítani. Ezért a munkám célja az volt, hogy a glicint a csillagközi felhőkben található körülményekhez hasonló körülmények között vizsgáljam. A világűrben esetlegesen keletkező molekulákat különféle sugárzások (kozmikus sugárzás, röntgensugárzás, UV-sugárzás) érhetik. A dolgozatomban és poszteremen részletesen tárgyalom biomolekulák és különféle sugárzások kölcsönhatását.
Az elvégzett kísérleteim során a glicin UV-fotolízisét (UV-fénnyel való kölcsönhatását) vizsgáltam. A mérések kiértékelése során azonosítani tudtam az irodalomban feltüntetett fotobomlási termékeket, emellett az is tisztán látszott, hogy az alkalmazott sugárzás hullámhosszának csökkentésével csökken a glicin stabilitása. Ezt a kapott kvantumhatásfok értékek is megerősítették, amelyek segítségével kiszámíthatjuk, hogy a világűrben keletkező glicin élettartamát az UV-sugárzás általam vizsgált komponensei milyen mértékben csökkentik. UV-besugárzás hatására a glicinmolekulák elektrongerjesztett állapotba kerülnek, majd nemcsak fotobomlást szenvednek, hanem egymásba is alakulnak. A glicin fotolízis-mechanizmusának vizsgálata során arra is fény derült, hogy a glicin konformereinek (konformer=azonos kémiai összetétel, de eltérő szerkezet) fotobomlása és egymásba alakulása közel azonos sebességű.

21. Kőhegyi Bianka Kitti (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Egy patogenicitási szigetet szabályozó fehérje térszerkezetének feltérképezése

A Staphylococcus aureus opportunista patogénként komoly egészségügyi problémát jelent társadalmunk számára: egyrészt a baktérium gyors alkalmazkodó képessége, másrészt az általa okozott betegségek súlyossága miatt. Az antibiotikumokkal szemben könnyen kialakuló rezisztenciája eddig nem ismert mechanizmusok azonosítását sürgeti, melyek segíthetnek csökkenteni a baktérium fertőzőképességét. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a baktérium virulenciát, illetve antibiotikum rezisztenciát hordozható mobilis genetikai elemeinek tanulmányozása, ezek szabályozásának megismerése.
Munkám során az egyik ilyen mobilis genetikai elem, a Staphylococcus aureus patogenicitási szigetet szabályozó Stl fehérje (Stl_SaPIbov1) szerkezetének vizsgálatát végeztem. Célunk volt a fehérje esetleges doménjeinek azonosítása és funkciójuk meghatározása. Fontosnak tartottuk molekuláris szinten is megismerni a fehérje DNS-kötésért, illetve fehérje-kölcsönhatásért felelős részeit, mely eredmények akár több területeken is felhasználhatók a későbbiekben (dUTPáz gátlása fertőzések, rákos megbetegedések esetén; a S. aureus virulenciájának csökkentése).
Ennek érdekében először létrehoztunk egy deléciós mutánst a fehérje egyik szegmensének teljes törlésével. Ezután pontmutáns fehérjét állítottunk elő, melynek felhasználásával igyekeztünk feltérképezni a fehérje egyes részeinek funkcióit.

22. Lukács Tamás (Eötvös Collegium): A jel-zaj viszony hatása geofizikai NMR mérések inverziója során

A geofizikai célú mágneses magrezonanciás mérések (NMR) a felszín alatti víz- és olajkutatás egyik erőteljes módszere. A módszer erőteljességét az adja, hogy általa a mobilis folyadékok direkt detektálhatósága válik lehetővé, s emellett az immobilis fluidumok is mérhetőek. Az NMR mérések során felvett jelből, a FID-ből, számítható ki az adott térfogat transzverzális relaxációs időeloszlása, mely a további kőzetfizikai paraméterek alapjául szolgál. A mérés jellegéből adódóan rendkívül zajos, és ez a zajosság az inverzión keresztül befolyásolja az eloszlás alakját és értékeit. Az inverzió alapját egy Gauss-Newton minimalizáción alapuló iteratív eljárás adja, amely érzékeny a regularizációs együtthatóira. Munkánk célja az inverziós módszer optimális kialakítása volt, majd ideálisnak tekinthető mérések jeleit terheltük általunk kontrollált zajjal. Így lehetőségünk nyílt több jel-zaj viszony mellett megvizsgálni az inverzió tulajdonságait. Ennek fontossága, a prezentáció konklúziója, hogy adott jel-zaj viszonyok mellé ideális regularizációs paraméterbecslést adhatunk, amely mérések során jelentős idő- és számításkapacitást kímélhet meg.

23. Mészáros Brigitta (Pannon Egyetem): Montmorillonit minták felületi energetikai tulajdonságainak meghatározása iGC-vel

Agyagásványokat számos területen alkalmaznak, mint például gyógyászatban, kozmetikai termékekben, vagy akár szennyezett vizek tisztításánál. Napjainkban egyre nagyobb teret nyer az agyagásványok nanokompozitokban történő felhasználása is. A természetes montmorillonitok széleskörű felhasználásának egyik oka kémiai és fizikai módosíthatóságuk, mely segítségével igényeinknek megfelelően javíthatjuk az anyag felületi jellemzőit. A különböző anyagok a montmorillonit felületén nem egyformán adszorbeálódnak az agyagásvány eltérő felületi energetikai tulajdonságai miatt, ami a különböző kezelésekkel magyarázható.
A felületi jellemzők meghatározásához egy dinamikusan fejlődő módszert, az inverz gázkromatográfiát alkalmaztam. Lényege, hogy a szilárd fázis felületén megkötődő tesztanyag minőségének és mennyiségének ismeretében az állófázis felületi tulajdonságai vizsgálhatók, illetve a tesztvegyület és a felület közötti kölcsönhatások erőssége is meghatározható. A különböző előkezelésen átesett minták esetén kapott felületi energetikai analízis eredményeket összevetve következtettem a kezelés során elért változásokra, melyek hatással vannak az anyag felületi tulajdonságaira.

24. Molnár Tibor (CEU Közép-Európai Egyetem): Környezetvédelem zöldülő járművekkel

Környezet- és egészségvédelmi szempontból egyaránt fontos volna a gépjárművek károsanyag-emissziójának csökkentése. Röviden áttekintést szeretnék adni arról, hogy a kipufogógázok milyen légkörkémiai folyamatokban vesznek részt, a domborzati viszonyoktól is függően. Ezután beszámolok azokról a technikai megoldásokról, amelyekkel az autógyárak napjainkban megpróbálják csökkenteni egymilliárd személygépkocsi „ökológiai lábnyomát”: a hibrid és elektromos járművek különböző fajtáiról, köztük a legújabb megoldásokról is. Mivel a jövőben az üzemanyagok diverzifikációjával kell számolnunk, ez is említésre kerül.

25. Mosa Diána (Eötvös Collegium): Ottlik Géza Iskola a határonjának rétegei képzőművészeti tükörben

Ottlik Géza Iskola a határon című nagyregénye több helyen megidéz jelentős képzőművészeti alkotásokat, így Diego Velázquez Las Meninas (Udvarhölgyek) című festményét is. Ezen mű jelenléte azonban túlmutat az interdiszciplináris „intertextualitáson”; szerkezetének megértése a regény egész szerkezetének átgondoltabb értelmezéséhez vezet. A kép a képben, mis en abyme belehelyezés megfeleltethető az iskola regény a regényben kompozíciójának. Poszteremen a kép és a regény egyes rétegeit kísérelem meg párhuzamba állítani, majd ennek szimbolikus tartalmait fölfejteni. Ám vizsgálódásom túlmutat a kép-regény párbeszéd dimenzióján, és más táblákat, más szövegeket is behoznak a diskurzusba. Ezen egyéb művek segítségével pontos és árnyalt képet kívánok adni az Iskola a határon jelentésrétegeinek történelembe ágyazottságáról, és az író folyamatos jelenlétének egyik vetületéről. Szó lesz továbbá a másolás mágiájának évszázados kísértéséről, és felidézzük azt hatalmas műrendszert, melyet az európai kultúra hivatkozás hagyománya és kultikus idézetszövevénye hozott létre.

26. Mravcsik Zoltán, Gyulai Ferenc, Emődi Andrea, Pósa Patrícia, Gyulai Gábor, Takács Márton, Malatinszky Ákos (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): Legkorábbi szőlőfajták a Kárpát-medencében I.

A legtöbb régi szőlőfajtánknak a múltját még napjainkban is homály fedi. Ezekről kevés feljegyzés maradt, és ezek a források is gyakran megkérdőjelezhetőek. Tudjuk azonban, hogy a vaskorban a Kárpát-medence számos pontján folyt szőlőművelés, a római- és középkorban több fajtát termesztettek, és ez a diverzitás a törökkorban tovább növekedett.
Legkorábbi fajtáinkról írásos forrásokból vagy régészeti leletekből tájékozódhatunk, melyek megerősítik az egyes fajták múltbéli jelenlétét. Valószínűsíthető, hogy a hazánkban legrégebben termesztettek közé tartoztak olyan szőlőink, mint a ’Góhér’, ’Gyöngyfehér’, ’Rajnai rizling’, ’Bakator’, ’Kecskecsöcsű’, ’Lisztes fehér’, ’Mézesfehér’, ’Kéknyelű’, ’Furmint’, ’Csókaszőlő’, ’Sárga muskotály’, ’Hajnos’, ’Sárfehér’, ’Purcsin’, ’Ezerjó’, ’Zöldszilváni’, ’Kadarka’ és a ’Szürkebarát’. Ezek a máig fennmaradt fajták jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez, ezért fontos az általuk őrzött genetikai anyag további megőrzése. Nagy részük a XIX‒XX. században szinte teljesen kiszorult a termesztésből, csökkent a gazdasági jelentőségük, de a különlegességek iránti növekvő igénynek köszönhetően, néhány régi szőlőfajta újbóli felfedezése és köztermesztésben való terjedése tapasztalható.

27. Pogácsás Réka (Eötvös Loránd Szakkollégium): A szegedi fás vegetáció vizsgálatának fejlesztési lehetősége mobileszköz-applikációval

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke a városi zöldterületek nyilvántartásáért és kezelésért felelős közszolgáltatóval évek óta együttműködésben dolgozik a kezelési és fenntartási feladatokkal kapcsolatos háttértevékenységekben. Ehhez szükséges egy térbeli adatbázis a város aktuális faállományáról, amely webes alapon is kibővíthető.
Jelenleg az elsődleges tároló a Greenformatic szoftver, amelynek esetében az adatbevitel manuális, azaz a terepi felvételezés papíron zajlik, majd ez kerül digitalizálásra. Ezért célunk ennek gördülékenyebbé tétele egy mobilalkalmazás segítségével.
Az alkalmazás fejlesztése teljes egészében Open Source eszközökkel történik. Az első felépítő eleme egy PostgreSQL adatbázis, melyből a GeoServer segítségével hajthatóak végre a lekérdezések. Az internetes megjelenítést az OpenLayers JavaScript alapú függvénykönyvtár teszi lehetővé, ezt pedig a WFS-T OGC szabvánnyal jelenítjük meg, és tesszük interaktívvá. Az Apache Cordova program segítségével, iOS és Android platformra optimalizálható a fejlesztés.
Így lehetővé válik a fakataszteren dolgozók számára a folyamatos, egyszerűbb adatbevitel, illetve a lakosság is tájékozódhat a faállomány aktuális állapotáról.

28. Pósa Patrícia, Barczi Attila, Gyulai Ferenc, Mravcsik Zoltán (Vidékfejlesztési Szakkollégium, Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): Az Árpád-kori mérgező növényeink sokféleségének archaeobotanikai bizonyítékai

A honfoglalás és Árpád-kori növényi maradványok száma folyamatosan bővül, de a jelenleg is nagyszámú lelet alapján jól rekonstruálható az adott korszakok növényi sokfélesége. Vizsgálataink során összesen 55 régészeti lelőhely mintáját tanulmányoztuk archaeobotanikai vizsgálati módszerek segítségével.
A vizsgált korszakok növényei között számos olyan növényt találtunk, amely a legeltetés és takarmányozás szempontjából mérgezőnek tekinthető. Összesen 85 mérgező növényfaj, közel 71 ezer db maradványát vizsgáltuk. Közülük 12 faj magja és termése emberre is veszélyesnek tekinthető. Több mérgező növény egyben gyógynövényként is ismert, és gyakran fűszernövényként is felhasználásra kerültek. Mindezekből következtetni tudunk a korszak növényvédelmére, gyógyászati ismereteire, gabonatisztítási eljárásaira, szokásaira és higiéniájára.
A honfoglalás korában az ember számára veszélyes gyomok mennyisége még viszonylag alacsony volt. Számuk az Árpád-korban emelkedett, ami a telepek nagyságával, az élettér bővülésével, és a mezőgazdasági tevékenység intenzívebbé válásával magyarázható. A mérgező növények döntő többsége gyomnövény, főként a gabona tisztítása (szórás és szelelés) során kinyert őszi és tavaszi vetésű gabonagyomok és ruderális gyomnövények maradványai.

29. Rieder Norbert (Pannon Egyetem): Elegyek lobbanáspontjának becslése COSMO-RS elmélet felhasználásával

A vegyipar számos területén használnak gyúlékony komponenseket tartalmazó elegyeket. Biztonságtechnikai és veszteség-megelőzési szempontból ezen elegyek lobbanáspontjának ismerete elengedhetetlen. Ezért egy olyan modell kifejlesztése volt a célom, mely alkalmas a biner elegyek lobbanáspontjának becslésére, az adott rendszerre jellemző illesztendő paraméter nélkül.
A reális folyadékelegyek leírása az egyes komponensek között ható intermolekuláris kölcsönhatásoknak köszönhetően igen bonyolult feladat. Ezen kölcsönhatások figyelembe vételére a fizikai-kémiában az aktivitási tényező szolgál. Munkám során az aktivitási tényező becslésére a COSMO kvantumkémiai elméletre épülő COSMO-RS módszert használtam. A módszer az optimalizált molekulaszerkezet alapján képes az aktivitási tényező becslésére. Az általam kifejlesztett modell bemenő paraméterként a tiszta anyagok lobbanáspontját, Antoine paramétereit és az optimalizált molekulaszerkezeteket igényli.

30. Sviatkó Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Fény hatása az alvás mélységére

Az alvás létszükséglet. Életünk egyharmadát alvással töltjük, ennek ellenére mai napig nem tudjuk az alvás valódi okát/okait, és az alvás alatt zajló folyamatok háttérmechanizmusa sem teljesen tisztázott. Az alvás a biológiai ritmusok egyik jellemző példája.
Az agykéreg felszínéről bioelektromos jelsorozat (elektroencephalogram, EEG) vezethető el. A regisztrátum tulajdonságai (amplitúdó, frekvencia) az egyes agykérgi területek működésének a szinkronizáltságától függnek, és kapcsolatban állnak az éberségi szintekkel. A folyamat szabályozásában homeosztatikus, cirkadián és idegrendszeri elemek vesznek részt. Eme szabályozó tényezők komplex vizsgálata elengedhetetlen az alvás részletesebb megértéséhez. A homeosztatikus nyomást a 6 órás alvásmegvonást követő alvásigény megnövekedése, míg a cirkadián nyomást legjobban a természetes alvás 24 órás eloszlása jellemzi. Kísérleteinkben vizsgáltuk a fény homeosztatikus alvásszabályozásra gyakorolt közvetlen, illetve a biológiai órán keresztül megvalósuló közvetett szerepét, valamint hogy a kétféle szabályozási út hogyan viszonyul egymáshoz. Eredményeink közelebb visznek annak megértéséhez, hogy a fény milyen közvetlen hatással bír az agykéreg működésére.

31. Szuróczki Sára (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Egy budapesti termálfürdő baktériumközösségeinek feltérképezése tenyésztéses módszerekkel

Magyarország termálvizekben gazdag ország, hévizeire országszerte fürdők épültek, amelyeket sokan keresnek fel gyógykezelés vagy kikapcsolódás céljából. Ezen vizekben azonban a kötelező higiénés mikrobiológiai vizsgálatokon és az előírt kémiai paraméterek elemzésén kívül alig végeznek vizsgálatokat, nem ismerjük a medencéket ellátó kutak természetes mikrobiológiai állapotát sem. Munkánk során a Gellért-fürdő 36°C-os forrásvize és medencéje vizében fellelhető baktériumközösségeket térképeztük fel hagyományos és speciális tenyésztési technikák segítségével. A vártnak megfelelően a baktériumok csíraszáma a medencében egy nagyságrenddel nagyobb volt a forrásvízben észleltnél. A forrásvíz mikrobaközösségének legjelentősebb képviselője a tudomány számára eddig ismeretlen baktérium taxon volt, ennek új nemzetségként való leírásához épp vizsgálatokat végzünk. A medence vizének baktériumközössége a „fürdőző-hatás” következtében jelentősen eltért a forrásvízétől. Új baktérium taxonok kitenyésztésére legalkalmasabb egy tápanyagokat csak igen csekély mennyiségben tartalmazó médium volt, speciális tenyésztési technikákkal és megnövelt inkubációs idővel kombinálva.

32. Takács Márton (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): A Fakopp 3D akusztikus tomográf alkalmazása idős fákon

A Fakopp 3D akusztikus tomográf működésének alapelve, hogy roncsolásmentesen, a törzsön körben elhelyezett érzékelők segítségével mérhetjük egy faegyed korhadtságát, belső üregeinek kiterjedését és elhelyezkedését. A fajonként különböző mértékű, növényi szövetek között terjedő hang sebessége alapján a fa belső részeinek növényegészségügyi diagnosztikai felmérése végezhető el. A kapott eredmény vizsgálható a különböző magasságokon layer-enként, vagy a több szinten kapott értékeket kombinálva 3D-s képet kaphatunk, mindezeken az egészségügyi állapotok színskálával (piros színtől a zöldig) vannak jelölve.
Jelen eszközt kísérleti jelleggel alkalmaztuk Magyarország különböző pontjain elhelyezkedő idős fákon: Martonvásár – fekete dió (Juglans nigra), Ötvöskónyi – házi dió (J. regia), Túristvándi, Csokonyavisonta, Kaposvár – vadkörte (Pyrus pyraster), Gyöngyös – törökmogyoró (Corylus colurna), japánakác (Sophora japonica).
A kutatásunkhoz használt műszert és annak tartozékait a Fakopp Bt. biztosította.

33. Tóth Adrienn (Budapesti Corvinus Egyetem): Szeletelt, főtt tojástermékek eltarthatósága és csomagolásának lehetőségei

A tojás napjainkig az egyik legjelentősebb és legkompaktabb tápanyagforrásunk, amely azonban könnyen romló mivolta miatt számos élelmiszer-biztonsági kérdést vet fel. Az ipar ennek okán törekszik arra, hogy a feldolgozott, és konyhakész tojástermékek eltarthatósága minél hosszabb legyen.
Kísérleteimben egy korszerű élelmiszer-tartósítási eljárással, a nagy hidrosztatikus nyomással (HHP) kezeltem szeletelt, főtt tojástermékeket (tojásfehérje, tojássárgája és teljes tojás), amelyek mikrobiológiai biztonságán, állományán túlmenően érzékszervi paramétereit vizsgáltam. Az alkalmazott kezelési paraméterek (nyomás és idő) hatékonyságának elemzése mellett arra is kerestük a választ, hogy a különböző összetételű felöntőlevek hogyan befolyásolják a termék minőséget.
Eredményeim azt mutatják, hogy ezzel a modern technológiával a konyhakész tojástermékek eltarthatósága nagymértékben növelhető, míg a konvencionális élelmiszer-tartósítási eljárások negatív hatásai elkerülhetőek. Már 450 MPa, 300 s HHP kezelés és 0,2% citromsav koncentráció is elegendő az eltarthatósági idő növelésére.

34. Tóth Mónika Tünde (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Notch és mTOR útvonalak aktivitása és kölcsönhatása Hodgkin-limfómákban

Az mTOR és Notch fehérjék fontos szerepet töltenek be a limfoid sejtek differenciációjában, proliferációjában és túlélésében.
A Notch jelátvitelben a ligandum bekötődése után gamma-szekretáz hasítja a receptort. A lehasított intracelluláris domén rész (NICD) a sejtmagba jutva transzkripciós komplexet képez más fehérjékkel, így befolyásolja különböző célgének működését.
Az mTOR két ismert komplexe (mTORC1 és mTORC2) számos reguláló útvonallal áll kapcsolatban (pl. hypoxia, DNS-hiba, tápanyaghiány) amely által a jelátviteli hálózat csomópontjaiként ismertek.
Az előbb leírtaknak megfelelően nem meglepő, hogy útvonalaik funkcionális zavarai hozzájárulhatnak daganatok kialakulásához is.
Kutatásaink során humán Hodgkin-limfómás (HL) biopsziás mintákon kimutattuk mindkét útvonal aktivitását. HL sejtvonalakon különböző Notch1 és mTOR útvonalakat gátló szerekkel és ezek kombinációjával eltérő hatékonysággal sikerült apoptózist indukálnunk és proliferációt gátolnunk. Igazoltuk, hogy a magas mTOR aktivitás és Notch1 aktiváció hátterében nem a két szignált reguláló ubiquitin ligáz (FBXW7) és Notch1 gének mutációja áll.