A XXI. Bolyai Konferencia programja

2016. március 19.

8:00 Regisztráció

8:30 Megnyitó

„Föld- és környezettudomány”

9:00 Havas Márton (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Solar and wind energy potential measurements – Using GIS for renewable energy planning in Hungary

In the present-day energy transition there is a rapidly growing demand for solar and wind energy potential measurements. In this study we introduce practice oriented methods for determining the solar or wind energy potential of an area. Not only do these methods help deciding whether an area is suitable for PV or wind turbine installation but they could also help ongoing projects became more successful. For our calculations we used free and open source softwares only and in both case we selected a sample location to carry out a solar and a wind potential measurement. In this study we analysed and explained the received results and we aimed to discuss that these methods could easily be used to any other selected location in Hungary. In addition this study is a good way to show the real – meteorology based - numbers of solar and wind energy potential in Hungary.

9:20 Dian Csenge (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Városfejlesztés és a helyi klíma kapcsolata, avagy mérsékelhető-e a városi hősziget hatás

Az éghajlatváltozás napjaink egyik legjelentősebb környezeti problémája. Lokális skálán speciálisan a városi energiatöbblet hatására kialakuló hősziget jelenség a globális klímaváltozást erősítve mindennapi életünket befolyásoló lényeges tényező. A városi hősziget elsődlegesen a városon belüli sűrűn beépített, és a városon kívüli beépítetlen környező területek hőmérsékletkülönbségét jelenti, jellemzésére a hősziget-intenzitást használjuk. A belváros Ferencvároshoz tartozó részén szervezett mérés-sorozat során rögzített helyszíni hőmérséklet- és nedvességtartalom mérések elemzésével vizsgáljuk a helyi éghajlati viszonyokat. A terület kiválasztása két szempontból is indokolt. Egyrészt a belvárosi részek a leginkább érintettek a hősziget jelenségben. Másrészt ebben a térségben a kerület önkormányzata két és fél évtizede folyamatosan jelentős városfejlesztési programokat hajt végre. A területfejlesztés egyik kiemelt célja a zöld felületek növelése, mely a hősziget-intenzitás alakulására is kedvező hatással lehet. Elemzéseink alapján megállapítható, hogy a felújított parkok valóban hűvösebbek, mint a szűk, beépített utcák. Eredményeink és a kedvező tapasztalatok elősegíthetik a kerület más részeinek, illetve hasonló adottságú kerületek környezettudatos városmegújításának tervezését.

9:40 Telek Máté (Bolyai Kollégium): Mészkő az Alföldön – Egy geológiai unikum körvonalai

A Csólyospálosi Földtani Feltáráson bemutatott réti mészkő olyan geológiai különlegesség, amely nagy hazai és nemzetközi (el)ismertséget érdemelne. Kialakulásához egymásból következő, egymást feltételező felszínalaktani, hidrogeográfiai, üledékföldrajzi és geokémiai folyamatok vezettek, amelyek a térség éghajlati tényezőivel együtt teremtették meg a kőzet létrejöttéhez szükséges speciális körülményeket. Az itteni karbonátok azért nagy jelentőségűek, mert 100°C alatt nem lehetséges mesterséges dolomit-előállítás, azonban a Duna–Tisza-közi sekély szikes tavakban természetes körülmények között (legfeljebb 37°C-on) dolomit képződik. Bemutatom a Duna–Tisza-köze és a Dorozsma–Majsai-homokhát földtörténetének alakulását és főbb földtani jellemzőit, a réti mészkő keletkezésében fontos szerepet játszó semlyékek és szikes tavak rendszerét, a diagenezis folyamatát, valamint a „darázskő” környékbeli előfordulásait.

10:00 Gelencsér Orsolya (Bolyai Kollégium): A Dél-Alföld negyedidőszaki üledékeinek 3D modellezése

A Pannon medence feszültségterében az Alföld egy jelenleg is süllyedő terület, ahol megfigyelhető az állandó, de nem egyenletes üledékfelhalmozódás. A negyedidőszak teljes üledéksora megtalálható a dél-alföldi régiójában, melyet jól feltérképeztek a jelentős mennyiségű kutatófúrások. Az üledéksor teljessége és a sok felhasználható adat lehetővé teszi egy komplex 3D modell szerkesztését.
A modell alapja az Alföldön végzett fúrások és ezek alapján, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet által szerkesztett víztestszelvények.
A 3D modell segítségével következtetések vonhatóak le az őskörnyezetről. A Kárpátokból beérkező folyók hordalékának térfogata mérhető a modellben, ezáltal a paleofolyók vízhozamának megbecsülésére is nyílik lehetőség.
A bevitt kőzetfizikai attribútum-értékek alapján készített property modellek segítséget nyújthatnak a hidrogeológiai modellezésekben és a szénhidrogénkutatásban is.
Távlati terveim között szerepel a modell kiterjesztése a teljes Alföldre, hogy egy átfogóbb, szélesebb körben hasznosítható adatbázist hozzak létre, mely reményeim szerint további kutatások segítségére lehet.

10:20 Mokos Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Fotel-terepgyakorlat: rendhagyó botanikai túra a Gellért-hegyen

Nem kell messzire mennünk, ha érdekes növényeket szeretnénk látni: a Gellért-hegy könnyen megközelíthető, és nagyon izgalmas flórával rendelkezik. Él rajta valódi tengerparti mamutfenyő, igaz alig száz éves, így még aprócska. Láthatunk júdásfát, ami a törzsén hozza a virágait és gyümölcseit. Ősszel ehetünk bükkmakkot, vagy megkóstolhatjuk az ostorfa datolya ízű bogyóit. Találkozhatunk hétköznapi parkfákkal és cserjékkel, ám ezek is tartogatnak meglepetéseket: mezei juharral és a gesztenyével mosni lehet, a tölgymakkból kenyeret sütni.
A Gellért-hegy nem csupán kellemes sétahely, de érdekes botanikai terepgyakorlat helyszín is. A budapesti iskolák számára olcsón és könnyen megközelíthető tantermen kívüli oktatási lehetőséget nyújt.
Tartsanak velem egy rendhagyó botanikai túravezetésre, ahol a fotelben üldögélve megtudhatjuk, miért ragad a juhar termése az orrunkra, mitől rezeg a rezgő nyár levele, és hogy tényleg minden ízében mérgező-e a tiszafa.

10:40 Szünet

11:00 Plenáris előadás, Mérő László: A korszerű tudás szerkezete

Mérő László (1949) matematikus, publicista, pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára.
1968-ban III. díjat nyert az Moszkvában megrendezett X. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. 1974-ben végzett az ELTE matematikus szakán. 1979-ben megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. 1984-ig a SZTAKI-nál dolgozott, ahol eleinte képfeldolgozással foglalkozott, majd érdeklődése egyre inkább a mesterséges intelligencia felé fordult. Heurisztikus keresőeljárásokkal kapcsolatos eredményeit nemzetközi szaklapokban publikálta. 1984-től 2005-ig az ELTE Kísérleti Pszichológia Tanszékén tanított matematikai, logikai, pszichológiai, és játékelméleti tárgyakat. Első könyve, az Észjárások 1989-ben jelent meg, ekkor indult el sikeres könyveinek sorozata itthon és külföldön is. 2000-ben habilitált a pszichológia tudományágban.1987-ben számítógépes játékokat gyártó céget alapított, amely sikeres játékokat készített amerikai, japán és európai megrendelőknek. Több döntés-előkészítéssel és marketinggel foglalkozó cég tanácsadója.

12:00 Ebéd

„XX-XXI. század”

13:00 Szabó Róbert (Kerényi Károly Szakkollégium): Helyzetkép az olasz fronton 1918-ban, ahogyan egy osztrák-magyar főtiszt látta

Kutatásom az első világháború olasz frontjának 1918-as eseményein keresztül vizsgálja az osztrák-magyar katonáknak harci kedvének alakulását. Témám bár pszichológiainak tűnik, mégis inkább történeti munkáról van szó. A tanulmányban előforduló állításokat szakirodalommal támasztottam alá. Munkámat József Ágost főherceg „A világháború amilyennek én láttam” című memoárjának utolsó két kötetére alapoztam. Ezen két kötet hűen tükrözi az osztrák-magyar főtiszti álláspontot és a háború viszontagságait is egyben. Tanulmányom értéke abban áll, hogy a szubjektumon keresztül közelítem meg a kérdésekre a válaszokat. Arra keresem a választ, hogy: a háború körülményei milyen reakciót váltottak ki az egyszerű katonákból és a vezérkarnak mi volt erre a reakciója; miért volt szükség a piavei csatára? Mivel járt a piavei csata kudarca? Miként hatott a bolgár fegyverletétel a magyar bakákra az olasz fronton? Hogy vélekedett József főherceg Burián István osztrák-magyar közös külügyminiszter békeajánlatáról, és miként hatott ez a lövészárokban harcoló katonáira? Miért éheztek a monarchia csapatai és miért szenvedtek állandó lőszerhiánnyal, s ez hogyan befolyásolta a Monarchia csapatait? A háborús mindennapok hogyan hatottak a katonák harci kedvére? Vagy, hogy hogyan befolyásolta a katonák harci kedvét a németek 1918-as tavaszi offenzívája, majd annak visszaszorulása? Ezen kulcskérdéseken túl, röviden említést teszek a front és a hátország viszonyáról is.

13:20 Sipos Balázs (Kerényi Károly Szakkollégium): A pécsi 25 emeletes Magasház építéstörténete (1972-1977)

Ki ne hallott volna a pécsi Magasházról? A „pokoli toronyról” ahogy a sajtó gyakran nevezte 1989 után. Az IMS technológia magyarországi csődjének szimbólumáról. A toronyházról, amely épület bekerült a Guinness rekordok könyvébe azzal, hogy Közép- Európa legmagasabb lakatlan épülete.
A ház felépítésének előzményei egészen 1966-ig vezethetőek vissza. Először csúszózsalus technológiával szerették volna elkészíteni az épületet, majd a ház terveit ideiglenesen félretették. Néhány év múlva, 1972-ben a pécsi városvezetés magkapta az engedélyt, hogy az első magasház, az Uránvárosban megvalósított 17 emeletes után felépítsék a második toronyházat, immár a Szigeti városrészben.
Előadásomban a korabeli sajtóforrások és a fellelhető levéltár, illetve tervtári iratok segítségével szeretném bemutatni, hogy milyen tervek készültek a ház építésével kapcsolatban már az 1960-as évek közepétől kezdődően és, hogy miért választották az IMS technológiát az építés tervezésekor, amelyből később a problémák is származtak. Továbbá szeretném röviden elmesélni a ház építésének történetét, valamint a fellelhető (főleg oral history) források alapján, hogy kik lakták az épületet a beköltözéskor.

13:40 Fényes Csongor (Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium): A politikai szocializáción innen és túl - Jegyzetek a diákmozgalmak margójára

Előadásom fókuszában a 2012. és 2013. évi hallgatói mozgolódás főszereplőinek politikai szocializációja kerül.
A vizsgált időszakon belül mindenek előtt arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen út bejárása volt „szükséges” ahhoz, hogy valaki politikailag aktívvá váljon.
Vajon hogy válhat valaki lázadóvá? Hogy lesz felháborodottból politikai cselekvő? Milyen szocializációs ágensek, színterek aktivizálják az egyéneket abban, hogy politikailag cselekedjenek? Egyáltalán beszélhetünk arról, hogy tanult dolgok okozzák a későbbi kollektív tiltakozást? Vajon tényleg igaz volna az a kijelentés, mi szerint a fiatalság azzal lázad, hogy nem lázad?
Tanulmányomban ezen kérdéskörök mentén vizsgálom a korábbi keret -és felsőoktatási tiltakozásokban résztvevő egyének politikai szerepvállalását.

14:00 Varga Yvett (Bibó István Szakkollégium): Az ígéret szép szó...

A Magyar Állam jogalkotással menekül a 4-es metró megépítése elől, az adóhatóság harmadik személyre ruházza át követeléseit, az önkormányzatok multinacionális cégekkel egyezkednek övezeti besorolásokról, hogy ne nekik kelljen parkosítani és utat burkolni – mindez mégis mit jelent a jog nyelvén?
A magánszemélyeket köti a jog, de köti-e ugyanolyan erővel azt is, aki azt alkotja vagy alkalmazza? Immunis-e az állam, vagy akar-e az lenni? Néhány elgondolkodtató ügy, amelyik kreatív jogalkalmazással zárult a rendszerváltástól napjainkig.

14:20 Kis Kelemen Bence (Óriás Nándor Szakkollégium): A drónok háborúja

A pilóta nélküli repülőgépek, vagy, ahogy a köznyelv nevezi őket, drónok, használata egyre mindennapibb jelenséggé válik. Viszonylag sokat tudunk a polgári felhasználású szerkezetekről, azonban jóval kevesebb szó esik a katonai felhasználású társaikról, amelyeket főként az Egyesült Államok vet be a Közel-Keleten terrorelhárítási célzattal.
Előadásomban az ilyen csapások legalitását vizsgálom a nemzetközi jog, az amerikai szövetségi jog, illetve az emberi jogok tükrében. Úgy vélem, hogy mindenképpen szükséges állást foglalnunk egy olyan, 2004 óta folyamatosan növekvő tendenciát mutató eseménysorozattal kapcsolatban, amely ezrek halálát okozta Afganisztánban, Jemenben, Pakisztánban, és egyre erőteljesebben jelentkezik az ISIS sújtotta Irakban és Szíriában is.
Prezentációm során bemutatnám a dróncsapások és a nemzetközi jog kapcsolatát a nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktusok kapcsán, továbbá támaszkodva az ENSZ Alapokmánya vonatkozó passzusaira, figyelemmel a szakirodalomban kialakult álláspontokra.
Végül felvázolom a nemzeti jogi legitimációt, illetve felvillantok néhány elemet a dróntámadások és az emberi jogok kapcsolatában.

14:40 Sztoján Krisztina és Tóth Attila Tas (Szegedi Tudományegyetem): Hogyan védd meg a találmányod?

Előadásunkkal azon tudományágak művelőinek kívánunk segítséget nyújtani, akik kutatás-fejlesztési tevékenységükkel olyan innovatív produktumokat hozhatnak létre, amelyeket szükségszerűen valamilyen szintű jogi oltalomban kell részesíteni. A megfelelő védelem több eszközzel is biztosítható, ám ebben a jogi útvesztőben nem könnyű eligazodni. A rendelkezésre álló lehetőségeket igyekeztünk érdekes példákkal szemléltetni, így választ kaphatunk arra, hogy miben rejlik a Coca-Cola sikere, vagy arra, hogy milyen eszközt alkalmaz a gyógyszeripar találmányainak védelme érdekében.
Igyekszünk választ adni arra a kérdésre, mely esetekben nélkülözhetetlen a szabadalmi oltalom, valamint rávilágítunk arra, hogy külön bejelentés nélkül is megilletnek bizonyos jogok találmányunk vonatkozásában – ez pedig nem más, mint személyiségi jogként funkcionáló know-how. Bemutatjuk, hogy az egyes termékcsoportok esetén melyik konstrukció biztosíthatja a megfelelő védelmet, valamint kitérünk a védjegy- és formatervezési oltalom adta lehetőségekre is. Természetesen az elkövethető hibákra is felhívjuk a figyelmet, méghozzá a mindenki által ismert Rubik-kocka példáján keresztül.

15:00 Poszterbemutató

„Sokszínű biológia”

15:40 Becz Barnabás Álmos (Bolyai Kollégium): „Egy vízcsepp szűk határa”

Az előadás az egysejtűek világába vezeti be a hallgatóságot. Az előadást képek és videók kísérik, melyek a Soroksári Duna-ágban élő protisztákról készültek javarészt. Ennek nem pusztán esztétikai szerepet szánok, szeretném hangsúlyozni, hogy exotikus élőlényekért nem kell sokat utazni, hanem elég csak jókor, jó helyről vizet meríteni. Szó lesz békés szűrögetőkről ( Epistylis spp.), vérmes ragadozókról(Sucktoriák), és még sokféle lényről, melyekről nem is hinnék, hogy léteznek.
„Nézd, a vízcsepp szűk határa
Egy világot zár magába,
S benne apró, parány lények
Tért s nyugalmat lelve élnek.
Nézd, a hegylánc büszke orma
Felhők között meredezik,
S lényegében nincs különbség,
A porszemmel megegyezik.”
S.Becz Pál

16:00 Almási Éva (Móra Ferenc Szakkollégium): A soksejtű evolúció nyomában, avagy mi zajlik a színfalak mögött?

Az evolúció egyik legfontosabb morfológiai innovációja a soksejtűség kialakulása volt. A titok, hogy mi vezette az életet az egysejtű ostorostól a komplex, globális társadalmat alkotó emberig, az élőlények DNS-ében rejlik. Néhány évtizede még nem álltak rendelkezésünkre információk az élőlények DNS-szintű különbözőségéről, de mára a modern szevenálási technikák megjelenésével lehetővé vált több ezer élőlény genetikai állományának összehasonlítása. Az evolúció kutatói így már nem csak leletek, hanem DNS szekvenciák összehasonlításával is igyekeznek megválaszolni a kérdést: minek köszönhető az emberi szervezet komplexitása? Hogyan lehetséges az, hogy egy szivacsnak több génje, mint nekünk, és mégsem ő a fejlettebb?
Előadásomban választ keresünk ezekre a kérésekre, illetve megismertetem a közönséget a modern evolúciókutatás molekuláris lehetőségeivel és korlátaival. Megvizsgáljuk, miért különösen alkalmasak a gombák az evolúció modellezésére, és melyek a soksejtű élet legfontosabb genetikai innovációi.

16:20 Saskői Éva (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Mobilis genetikai elemek öregedésben betöltött szerepének vizsgálata C. elegans-ban

Az emberiséget mindig is foglalkoztatta az a gondolat, miért öregszünk, és hogyan lehetne
az öregedési folyamatot lelassítani, illetve megállítani. Sokféle elmélet született már az
öregedés mechanizmusának és szabályozásának magyarázására, de egyik se adott mindenre kiterjedő, átfogó választ. Az öregedés folyamatának kérdése tehát a mai napig nyitott maradt.
Kutatásunk során először azt vizsgáltuk meg, hogy milyen közös molekuláris tulajdonságai
vannak a halhatatlan biológiai rendszereknek (pl. csíravonal, rákos sejtek). Azt találtuk, hogy ezekben a rendszerekben a mobilis genetikai elemek gátlásáért felelős ún. PIWI-piRNS útvonal aktív. Ezzel szemben az öregedő testi sejtekben nem detektálható PIWI-piRNS útvonal aktivitás.
Ez a tény felvetíti a lehetőségét annak, hogy a mobilis genetikai elemek központi szerepet játszanak az öregedési folyamatban. Kísérleteimhez az öregedéskutatásban népszerű fonalféreg Caenorhabditis elegans-t választottam, mivel laboratóriumi körülmények
között könnyen fenntartható és élettartama szobahőmérsékleten csupán 14 nap.
Az előadásomban bemutatott eredményeim egy új utat nyithatnak az öregedéskutatásban.

16:40 Winternitz Máté (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A mindennapok színesetei

Az előadás egy érdekes pszichológiai jelenségről, a szinesztéziáról szól. Ez lényegében egy olyan mentális jelenség, amely során az egyik érzékszerv által keltett benyomás egyidejűleg és automatikusan aktivál egy másik érzetet. A másodlagosan kialakult érzetnek nincsen külön adekvát ingere, ellenben az elsődleges érzetnél ez megfigyelhető. A leggyakoribb a látási és hallási élmények kapcsolata, amikor egy hang vagy egy írott alak valamilyen színélményt vált ki az alanyból. Legelterjedtebb a graféma-szín szinesztézia, amikor az emberek akaratlanul is színeket társítanak betűkhöz, napokhoz, számokhoz és egyéb dolgokhoz. A szinesztéziásokat a szakirodalomban különféle tulajdonságokkal ruházták fel, és az előadás ezek bebizonyítására végzett kutatás eredményeit mutatja be.

17:00 Fehér Virág Piroska (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A testi-lelki egészség és az életmód tényezői közötti kapcsolatrendszer 8-17 éveseknél

A pszicho-szomatikus tünetek gyakorisági mintázatát, az átélt tünetek csoportjait, intenzitását, rendszerességét számos tényező (pl. életkor, nem, tápláltsági állapot, egészségi állapot) befolyásolja a teljes emberi életciklus során. A pszicho-szomatikus tünetek korcsoportra jellemző, átlagostól nagyobb gyakorisága jelentős mértékben hozzájárulhat az életminőség romlásához. Vizsgálatunk célkitűzése volt, hogy 8-17 éves gyermekek körében a pszicho-szomatikus tünetek mintázatát befolyásoló testszerkezeti, pszicho-szociális, életmódbeli tényezőket beazonosítsuk. A vizsgálatban a Második Országos Növekedésvizsgálatban részt vett gyermekek egy random módon választott almintájának pszicho-szomatikus státuszát elemeztük. A gyermekek testszerkezetének jellemzésére abszolút és relatív testdimenziókat, a tápláltsági állapotot, a pszicho-szociális státusz jellemzésére az önértékelés és énkép komponenseit, a szubjektív egészségi állapotot, a szocio-ökonómiai háttér tényezőit, az életmód jellemzésére pedig a fizikai aktivitási mintázat tényezőit használtuk fel. Megállapítást nyert, hogy a leányok esetében a testszerkezet és testkép mutatói, illetve a fizikai aktivitás tényezői a pszicho-szomatikus tünetek mintázatának legfontosabb befolyásoló tényezői, míg ezzel szemben a fiúk esetében a pszicho-szomatikus tünetek mintázatát legjelentősebben a testkép befolyásolja.

17:20 Szünet

„Kultúra és köznevelés”

17:40 Renáta Marosiová (Eötvös Loránd Tudományegyetem): The Features of Fairy Tales in the Stories of Mary Poppins

The purpose of this paper is to analyse several fairy tale features in Mary Poppins stories. Fantasy literature has adopted and altered the fairy tale formulae. Thus supernatural beings (fairies, dragons), magic (flying) and magic tools (invisibility cloak, wand) which are part of fantasy literature are all derived from the world of fairy tales. The Mary Poppins books, as examples of this mode, reflect the fairy tale pattern in many ways. First of all, I suggest that in respect to Poppins’s role in the Banks family, she can be decoded as the fairy tale archetype of the Fairy Godmother, who regarding her function is actually a magic helper. However Poppins is not an old dwarf in the woods since she is a subversive helper in respect of her outward appearance and magic aid. Mary Poppins also acquaints her protégés with the fairy world (crones, princes, talking animals, flight, adventures, etc.).

18:00 Daróczi Ildikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Egyszeri szóalkotások a How I met your mother című sitcomban

Előadásomban az egyszeri szóalkotásokkal (okkazionalizmusokkal) foglalkozom. Ezek azok a szavak, amelyek csak egyszer, vagy nagyon ritkán fordulnak elő, nem uzuálisak, stilisztikailag gyakran feltűnőek, és valószínűleg nem válnak majd a szókincs részéve.
A fő vizsgálati szempontom az, hogy milyen tulajdonságok jellemzik az egyszeri szóalkotásokat, valamint hogy milyen funkciói vannak ezeknek a szavaknak. Az okkazionalizmusokat a How I met your mother című sorozat alapján vizsgálom. Itt kitérek az egyszeri szóalkotások fordíthatóságának kérdésére is, hiszen a sorozatban előforduló okkazionalizmusoknál nem csak az eredeti angol nyelvű szövegeket vizsgálom, hanem a német és magyar fordításokat is figyelem. A tulajdonságokon és a funkciókon kívül morfológiai jellemzőket is vizsgálok, például azt, hogy milyen szóalkotási módokat használnak az okkazionalizmusok képzésénél, és hogy van-e különbség az egyes nyelveken alkotott szavak között ebben a tekintetben.

18:20 Konkoly Sándor Jácint (Szentágothai János Szakkollégium): A szibériai (ál)-Petőfi versek kultúrtörténeti és filológiai aspektusai

„A lánglelkű költő korán elhalt. Senki sem tudja, hol és mikor” – írja róla Jókai 1854-ben, s való igaz, halálának körülményei mindmáig tisztázatlanok. 1849. július 31-én eltűnt a segesvári ütközetben, azóta sem élve, sem holtan nem látta hiteles szemtanú. A szabadságharc leverése után legendák százai születtek a bujdosó Petőfiről, rabságáról, halálának körülményeiről, vagy éppen hazát mentő dicsőséges visszatéréséről. Kutatómunkámban a Petőfi-kutatások egyik kevésbé ismert vetületét, az állítólagos szibériai Petőfi-versek kultúrtörténeti és filológiai hátterét vizsgálom. A 20. századi orosz néprajzkutatók gyűjtéséből ismerünk néhány tucat verset, amelyet a híres „vengerski major i poet” szerzeményeként, vagyis Petőfi életművének részeként tartanak számon. A versek az első világháborús magyar hadifoglyok közvetítésével válnak ismertté, így jutnak el újra hazai földre, miközben megjelennek a Bajkál környéki folklórban, vagy alkalomadtán a helyi orosz sajtóban. Munkám során elsőként Petőfi halálának és szibériai legendájának kultúrtörténeti aspektusait elemzem, majd a Petrovics/Petőfinek tulajdonított burjátföldi magyar és orosz nyelvű versek, verstöredékek irodalomelméleti összefüggéseit kívánom bemutatni.

18:40 Partos Bence (Mathias Corvinus Collegium, Illyés Sándor Szakkollégium): Az előítéletek csökkentése gyerekeknél a kölcsönös önfeltárás eszközével

Rendhagyó előadásomban először tágabb kontextusban helyezem el kutatásom: bemutatom, hogyan jutottam el a kutatási kérdésig, miért volt a téma releváns az életemben, és hol tudom közvetlenül hasznosítani az eredményeket. Ennek során bemutatom a Dorogi Nehézatlétikai Club által kidolgozott sportmodellt, edzői tapasztalataimat a DNC kötelékében (utamat a kutatási kérdéshez), majd a kutatást bővebben. Négyéves edzői munkám során számos társadalmi problémával találkoztam. Így jutunk el kutatásom témájához: az előítélet csökkentő intervenciók hatása gyerekekre. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, hatékony-e a kölcsönös önfeltáráson alapuló személyes „barátkozás” a romák felé irányuló előítéletek leküzdésére felső tagozatos általános iskolások körében. Az eljárást sikerrel alkalmazták egyesült államokbeli és kanadai egyetemisták esetén különböző rasszokhoz tartozó külcsoportok felé (Davies et al. 2012), ám Magyarországon az előítéletekkel kapcsolatos eltérő társadalmi normák miatt felmerül a kérdés, hogy az eljárás valóban alkalmas-e előítéletek csökkentésére, vagy csak abban az esetben működő módszer, ha a csoportközi kapcsolatokban a résztvevőknek más tapasztalataik is vannak, illetve amennyiben a domináns társadalmi normák az előítélet-mentes értékrendet írnak elő. A gyerekek előítéletei kapcsán pedig fontos, hogy azok a sztereotípiák megtanulásával fokozatosan alakulnak, így a gyerekkori előítéletek elsősorban az otthonról hozott attitűdöket tükrözik. Az eredmények alapján az előítélet csökkentő intervenció hatására a gyerekek romákkal szembeni negatív érzései szignifikánsan csökkentek.

19:00 Ladnai Attiláné (Pécsi Tudományegyetem): A pozitív pedagógia. Utópia vagy valóság?

A pozitív pszichológia arra mutat rá, hogy a tanulás lehet örömteli, az iskola pedig stresszmentes. Seligman (2009) szerint „a jólétet tanítani kellene az iskolában”. Ahhoz, hogy a pedagógia hatékonyan alkalmazhassa a pozitív pszichológia vonatkozó eredményeit, le kell azokat fordítani a pedagógia világára.
Oláh (2004) szerint az a tanár tölti be leghatékonyabban a funkcióját, aki flow-ban tudja tartani őket. Így valósulhat meg egyszerre az oktatási folyamatban a tudás – tanulás – személyiségfejlesztés hármasa.
Előadásomban röviden bemutatom a fekete pedagógiával kapcsolatos kutatásokat, egyes rejtett tantervi aspektusokat, aktuális motivációkutatási eredményeket, amelyek felhasználhatók és akceptálhatók a sikeres tanulásszervezés érdekében. Rámutatok arra, hogy a pozitív pedagógia nem csak egy álom! Jelenleg is léteznek jó tanári gyakorlatok, pozitív tanári attitűdök és a tanulás örömét szolgáló módszerek. Ezek felderítése, bemutatása, tanulmányozása további kutatások feladata. Előadásomban felvázolom, milyen kérdéseket vet fel, milyen további kutatási irányokat jelöl ki ez az új tudományterület.
Kulcsszavak: pozitív pszichológia, fekete pedagógia, pozitív pedagógia, tanulás, flow

19:20 Szünet vacsorabüfével

20:00 Közösségi program

Csapatépítő tréning legfrissebb külkapcsolati partnerünk, a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesületének (FDE) közreműködésével. Az egyesület általános célkitűzése, hogy „az egyetemi képzést kiegészítő tevékenységünkkel segítsünk a szakmai diákszervezeteknek működésük hatékonyságának növelésében, érdekképviseletükben, illetve a hallgatóknak képességeik, készségeik fejlesztésében, a naprakész szakmai tudás megszerzésében, a nemzetközi értékrendek elsajátításában”. Konferenciánkra egy rövid, közösségépítő foglalkozást állítottak össze nekünk.
Ezt követően társasest és teaház várja vendégeinket.

2016. március 20.

7:45 Regisztráció

8:00 Szakmai reggeli a Morgan Stanleyvel

Szerettel várja az érdeklődőket Böde Csaba (Fizikus, PhD) és Molnár-Sáska Gábor (Matematikus, PhD). A reggeli keretein belül szakmai témákkal és karrierúttal kapcsolatos témákban várják a kérdéseket.
A Morgan Stanley a világ egyik vezető pénzügyi szolgáltató cége, amely teljeskörű és kiemelkedő színvonalú szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek befektetési, banki, értékpapír-kereskedelmi és befektetés-menedzsment területen. Munkatársai a világ 37 országában található több, mint 1200 irodában dolgoznak. Budapesti irodája nemcsak az informatikus, pénzügyi vagy közgazdász végzettségű dolgozókat keresi, hanem olyan – az üzleti életben szokatlan háttérrel rendelkező – jelölteket is, mint például a frissen végzett vagy tapasztalattal rendelkező fizikusok, matematikusok. Egyetemistákat (informatika, matematika, fizika szakosokat) gyakornoki pozíciókba várnak.

„Kutatás és technológia”

9:00 Gergely Dávid (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): A 3D nyomtatás különböző technológiái és alkalmazási lehetőségei

Manapság már egyre több helyen jelennek meg cikkek, amelyek a 3D nyomtatást, mint a következő forradalmi újítást írják le. De mi is valójában a 3D nyomtatás? Milyen különböző megvalósításai léteznek? Mire alkalmazzák már ma is és milyen irányú fejlesztések folynak napjainkban? Valójában forradalmasíthatja a gyártástechnológiát?
Ezekre és hasonló kérdésekre fogok válaszolni előadásom során. Röviden összefoglalom a 3D nyomtatás múltját, jelenét, beszélek a különböző technológiákról, előnyeikről, hátrányaikról. Bemutatom a fontosabb alkalmazási területeket, mint a gyors prototípus gyártás, egyéni protézis készítés, és említek néhány extrém alkalmazást, mint például a ház és híd építés valamint étel nyomtatás. Előadásom célja, hogy, megismertessem a hallgatóságot a 3D nyomtatás alapjaival és esetleg további kutatáshoz csináljak kedvet egyesekben..

9:20 Boldizsár Csongor Bálint (Miskolci Egyetem): Napelemes melegvíz-előállító rendszer tervezése

A napenergia hasznosítására számos berendezés, alkalmazási lehetőség áll rendelkezésünkre. Ide sorolnám a passzív hasznosításra szolgáló építészeti megoldásokat, valamint az aktív hasznosítást megvalósító különböző berendezéseket is, például a napkollektort, a napelemet, naptányért, naptornyot, stb. Ezen eszközök jelentős része a villamosenergia-termelésben alkalmazható, azonban nem hanyagolható el a használati melegvíz-előállító rendszerek aránya sem. Előadásom is erről a témáról szól, pontosabban egy napelemes melegvíz-előállító rendszer tervezéséről, gazdaságossági és környezetterhelési vizsgálatáról. Rá kívántam mutatni, hogy a bonyolult felépítésű, rendszeres karbantartási igénnyel rendelkező napkollektoros rendszerek mellett létezne alternatív megoldás a használati melegvíz előállítása terén. Az előzetes számításaim szerint az mondható el, hogy a napelemes rendszer beruházási, valamint éves karbantartási és üzemeltetési költsége is kisebb, mint a napkollektoros rendszeré, továbbá kevésbé környezetterhelő. Alkalmazási lehetősége széleskörű lenne mind a lakossági, mind az ipari felhasználásban.

9:40 Skutovics Júlia (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Katalitikus metallizáción alapuló jelerősítési módszerek vizsgálata biomolekulák detektálására

A bioszenzorok alkalmazása a klinikai diagnosztikában rendkívül fontos, ugyanis lehetővé teszik a betegségek korai azonosítását, a betegség lefolyásának nyomon követését, valamint a gyógyszeres kezelés hatékonyságának vizsgálatát. Kutatásom célja olyan biomarkerek vizsgálatára alkalmas, korszerű szenzor kialakítása, mellyel az analát mennyisége gyorsan, kis koncentrációban meghatározható. A feladat kivitelezéséhez modellként az IgE fehérjét vizsgáltuk, mely az allergiás reakciók fontos biomarkere. A meghatározást specifikus bioaffinitási kölcsönhatások teszik lehetővé. A fejlesztendő szenzornál egyszer használatos elektródon immobilizált szintetikus receptort alkalmaztunk, ami a biológiai receptorokhoz képest jóval ellenállóbb. A célfehérje bekötődése után katalitikus reakcióval ezüst választható le, melynek mennyisége visszavezethető a mintában lévő biomarker mennyiségére. A detektálás elektrokémiai úton történik, ami lehetővé teszi a szenzor integrálását kisméretű, hordozható kiolvasó-készülékbe. A módszer alkalmas lehet más típusú analátok vizsgálatára is.

10:00 Lájer Márton Kálmán (Bolyai Kollégium): Kinkek, szuszogók és a szegény ember részecskegyorsítója

A modern fizika egyik nagy diadala a részecskefizika Standard Modellje, ami az Univerzum működésének jelenlegi tudásunk szerinti négy alappillére közül hármat leír: az erős, az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatást. (A gravitáció maradt ki.) A Standard Modell matematikailag egy relativisztikus kvantumtérelmélet (RQFT), de a benne szereplő nagyjából húsz paraméterrel és száznál is több kölcsönható mezőkomponenssel még ehhez a minőségéhez képest is meglehetősen bonyolult. A modell fizikai jóslatainak helyességéről ugyanakkor az LHC-hez hasonló nagyenergiás kísérletekben gyűjtött mérési adatok végeláthatatlan tömegei tesznek tanúbizonyságot. Ez a tény szolgáltatja az alapvető motivációt ahhoz, hogy az ember RQFT-ket tanulmányozzon.
Az előadásban az Univerzum helyett egy jóval egyszerűbb játékmodellt veszünk górcső alá, amely mindössze egy tér- és egy idődimenzióból áll. Ezen a játszó-téridőn a Standard Modell grandiózus szerkezete helyett csupán egy önmagával kölcsönható skalármező árválkodik, a kölcsönhatás „minőségét” pedig egyetlen g paraméter határozza meg. Azt szeretnénk kideríteni, hogy g függvényében milyen részecskék léteznek a játékvilágban, és ezek hogy hatnak kölcsön egymással. A megfelelő számításokat elvégezve (melyek mibenlétére csak egészen messziről pillantunk rá) lerántjuk a leplet a modell lakóinak különös titkairól.

10:20 Vámi Tamás Álmos (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Mágneses monopólus keresés a LHC-ban

Közismert, hogy egy mágnesrudat kettétörve mindkét darab, az eredetihez hasonlóan, egy északi és déli pólussal fog rendelkezni. Jelenlegi tudásunk alapján nem létezik csupán az északi vagy a déli pólus. P. A. M. Dirac, Nobel-díjas fizikus, az 1930-as években kidolgozta ezen hipotetikus részecskék, a mágneses monopólusok elméletét. Habár azóta sem sikerült kísérletileg bizonyítani a létezésüket, a legtöbb modern elmélet, így a Nagy Egyesített Elmélet (Grand Unified Theory, GUT), a szuperhúrelmélet és sok más egyéb elmélet is számításba veszi a mágneses monopólusok létezését.
Az előadásom során szeretném prezentálni, hogy ma milyen módon próbálják a fizikusok a CERN-ben megtalálni ezeket a részecskéket. Bemutatom a Nagy Hadronütköztető (LHC) ütközései során keletkezett esetleges monopólusok detektálására alkalmas detektorokat, a keresés módját, az eddigi eredményeket és a közeljövőben lévő kilátásokat.

10:40 Poszterbemutató

11:20 Plenáris előadás, Vadász Gergely: Történetek és anekdoták Eötvös Lorándról

Vadász Gergely főiskolai tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskola fizika és matematika szakán kezdte, majd az ELTE fizika szakán folytatta. Jelenleg az ELTE fizika doktori iskolájának tagja, mindemellett a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földfizikai Főosztályának tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe a földmágnesesség vizsgálata földi és műholdas adatokon.
Az Eötvös Loránd által 1907-ben alapított Magyar Földtani és Geofizikai Intézet őrzi az Eötvös Hagyatékot. A személyes tárgyakon és az intézeti szájhagyomány útján sok történetet ismerhetünk meg az Eötvös családról és főleg Lorándról a Heidelbergi diákról, hegymászóról, családapáról és tudósról. Ezen történetekből, anekdotákból válogatunk ki néhányat.
Az Hagyaték részét képezik az Eötvös-ingák. Az Ős Ingától kezdve, melyen Eötvös az első kísérleteit végezte, a Balatoni-ingán keresztül, amivel a Balaton jegén is mért, a Nagy Kettős Ingáig, amellyel a súlyos és tehetetlen tömeg arányát mérte meg 1/2 000 000 000 pontossággal.
A Nagy Kettős Ingát „személyesen” is bemutatjuk, és elmeséljük a híres kísérlet alapjait.

12:20 Ebéd

„Idegtudomány és innováció”

13:20 Véber Virág (Eötvös Collegium): Racionális érzelmeink a felelősség tükrében

Az érzelmeket gyakran „eseményeknek” szoktuk tekinteni, amelyek csak úgy „megtörténnek” velünk – vagy éppen bennünk; legfőbb jellemzőjük az irracionalitás, illetve az, hogy eszünkbe sem jut felelősnek tartani érte valakit (Solomon 1973). Éppen ezért számtalan problémát okoznak az érzelem- és felelősségelméleteknek. Első hallásra bármennyire szokatlannak tűnhet, de felmerülhet a kérdés: mi történik akkor, ha valójában mi magunk választjuk az érzelmeinket? Okozhatjuk-e mi magunknak őket? Ha igen, vajon minden esetben rendelkezik intencionalitással? Előadásomban arról beszélek, hogy az érzelmek nem csupán „megtörténnek” velünk, hanem nagyon is racionálisak és szándékosak: jobban hasonlítanak a cselekvésekhez mint az eseményekhez, s úgy választunk érzelmet, ahogy cselekvést: döntéssel. Továbbá egy speciális értelemben vett felelősség fogalom alapján morálisan értékelhetők vagyunk az érzelmeinkért.

13:40 Reicher Vivien (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Egész éjszakás poliszomnográfia mérés kutyán és emberen; egy összehasonlító vizsgálat

A kutya, mint új kísérleti modellfaj igen fontossá vált egyes humán szocio-kognitív folyamatok vizsgálatában, így a kutya-ember összehasonlító kutatások nélkülözhetetlenek a humán kogníció evolúciójának megértéséhez.
A kutatócsoport eddigi etológiai kísérletei a kutyák megfigyelhető viselkedésre koncentráltak, ám az utóbbi években egy korábban kifejlesztett és validált módszert alkalmazva az alvás alatt megfigyelhető neurális folyamataik elemzésére is lehetőség nyílt. Az eljárás egyik legfontosabb tényezője, hogy nem invazív, illetve az állatok előzetes betanítására nincs szükség.
Vizsgálatunk során a világon elsőként végeztünk teljes éjszakás poliszomnográfiás méréseket kutyán. Az elemzés a nappali és éjszakai időszakban felvett EEG adatok összehasonlítására fókuszál. Ezen eredményének összevetésével eltérést várunk az EEG makrostruktúrában, például az alvásfázisok megoszlásában. A felvett éjszakai adatokat humán mérési eredményekkel is összevetjük, és megvizsgáljuk a hasonlóságok meglétét, például hogy a kutya éjszakai alvása esetében is igaz-e, hogy az első felében NREM, második felében REM alvásfázis dominál.
Az előadásban a legfrissebb eredmények kerülnek bemutatásra.

14:00 Babiczky Ákos (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Agyterületek specifikus vizsgálata – régi kérdések, új megközelítések

Az elmúlt évtizedekben a neurobiológia robbanásszerű fejlődésen ment keresztül az új genetikai, biokémiai és informatikai módszerek megjelenésének köszönhetően. A XX. század legnagyobb részében a kutatások az „egy funkció – egy agyterület” felfogás szerint közelítettek az idegrendszer megismerése felé. Ezzel szemben ma már a kutatók legnagyobb része többelemű agyi hálózatokban, hálózatrendszerekben gondolkodik.
A klasszikus kutatások túlnyomó többsége olyan technikákra épült, mint például a mélyagyi elektromos stimuláció, farmakológiai aktiválás/inaktiválás, illetve különböző léziók, melyekkel szinte lehetetlen volt garantálni azt, hogy a kísérletek tényleg csak a kérdéses sejteket/agyterületeket érintsék. Az új technikáknak (pl. optogenetika, virális vektorok, GM egértörzsek), illetve kombinációiknak köszönhetően azonban ma már nagy specificitással vizsgálhatjuk a kívánt sejteket és hálózatokat.
A megfelelő specificitás biztosításához azonban szükség van valamilyen molekuláris markerre, amivel a vizsgálandó neuronokat jellemezhetjük. Kutatócsoportunk a középvonali thalamus ébresztésben, illetve az éberség szabályozásában betöltött szerepét vizsgálja, mely egy több évtizede leírt, ám közvetlenül még sosem bizonyított funkció. Eredményeinken keresztül szeretnék bemutatni néhányat a fentebb említett modern technikák közül.

14:20 Ritz Roxána (Pécsi Tudományegyetem): Viagra – az életmentő

A tüdőben kialakuló magas vérnyomás, a pulmonális hipertenzió egy ritka kórkép. A folyamat nagy teher a szív munkájára nézve, amelyet egy idő után már nem képes ellensúlyozni, így végül a jobb szívfél megnagyobbodáshoz és szívelégtelenség kialakulásához vezet. A kórkép kialakulásában fontos szerepe van a gyulladás során felszabaduló szabadgyökök által okozott érfal-károsodásnak. A folyamat végeredményként megemelkedik a vérnyomás, akadályoztatott a tüdőben a gázcsere, ezért nehézlégzés a betegség vezető tünete, mely jelentősen megnehezíti a betegek életét.
A pulmonális hipertenziót monokrotalin egyszeri injekcióval váltottuk ki, terápiaként Sildenafilt, a Viagra hatóanyagát alkalmaztuk. A hatást hím patkányokon teszteltük.
Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk alkalmazott terápiánkról, szövettani, biokémiai és immunológiai vizsgálatokat végeztünk.
A Sildenafil a monokrotalin indukálta gyulladást kiváltó molekulák szintjét jelentősen lecsökkentette, a sejten belüli jelátviteli útvonalak aktiválódását és a tüdőszövet morfológiáját is kedvezően befolyásolta.
Összefoglalva: eredményeink igazolták, hogy a Sildenafil potenciális lehetőséget biztosít a gyulladásos betegségek további terápiájában.

14:40 L. Kiss Eszter (Eötvös Loránd Szakkollégium): A szemcseppek biohasznosíthatóságának növelése új típusú alapanyagok alkalmazásával

A jelenleg forgalomban lévő szemcseppek mindössze 2%-ban hasznosulnak, köszönhetően a szem eliminációs mechanizmusainak, mint például pislogás, könnyezés, és a szaruhártya komplex lipohidrofil szerkezetének. Hogyan lehet ezt megoldani egy, a szem felszínén gélesedő hatóanyag hordozó rendszerrel? Miért tud gélesedni egy biopolimer, és miért marad a szem felszínén? Hogyan lehet rossz vízoldékonyságú hatóanyagot ebben a vizes alapú gélesedő szemcseppben feloldani, növelve annak hasznosulását, és csökkentve a mellékhatásokat? Lehetséges-e egyetlen cseppel egy teljes napi hatást biztosítani, megoldva ezzel a napi egyszeri dozírozást? Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy újonnan formulált szemészeti rendszernek? Mindezekről fogok közérthetően beszélni előadásomban, miközben az általam vizsgált rendszerek optikai, mechanikai és hatóanyag-leadó tulajdonságait jellemzem a későbbi felhasználás szempontjából.

15:00 Zárszó

Poszterek:

1. Arany Bence (Mathias Corvinus Collegium): Túlköltünk! Vagy mégsem? A hitelkártya prémium jelenség empirikus vizsgálata

A digitális forradalom már régóta elérte a fizetési módszerek színterét is, melynek hatására mára már az átlag ember számos lehetőség közül választhat, ha a cech rendezésére kerül a sor. A módszerek közül kettőt emelek ki: a bankkártyával és a készpénzzel történő fizetést. A szakirodalom egyetért abban, hogy bankkártyával túlköltekezünk, azaz egy adott termékért magasabb pénzösszeget vagyunk hajlandóak kiadni bankkártyával, mint készpénzzel. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés, helytálló a különbségnek ez a fajta interpretációja? Mire jutunk akkor, ha a másik oldalról közelítünk és feltesszük, hogy nem a bankkártyás fizetési módszer miatt költekezünk többet, hanem a készpénzes miatt kevesebbet? A kérdés megválaszolásához egy kérdéssoron alapuló kísérletet terveztem, amely során arra jutottam, hogy a készpénz, terhelési csatornája miatt, a férfiak esetén torzító hatással rendelkezik. Azaz a mintámban szereplő férfiaknak a bankkártyához tartozó rezervációs áraik, az árak amit maximálisan kiadnának egy termékért, közelebb állnak a belső, a fizetési módtól még torzítatlan értékelésükhöz, mint a készpénzes rezervációs áraik.

2. Bajzát Ágnes (Pálffy István Művészettudományi Szakkollégium): A színész mentális állapota

Célkitűzés: Brandfonbener (1992) a színészekre „az elfelejtett betegek” jelzőt használta. Megállapítása a mai napig érvényes, ugyanis a nemzetközi és a hazai szakirodalom eddig kevéssé foglalkozott a színészek pszichológiai szempontú vizsgálatával. A színészek szakmájukból adódóan kifejezetten igénybe veszik a személyiségüket, ezzel együtt a testüket is. Jelen kutatás célja, hogy a színészek körében felmérje az esetlegesen fennálló pszichés tüneteket és azok súlyossági fokát.
Módszerek: A hipotézisek vizsgálatához online kérdőíves módszert alkalmaztunk. A kérdőívcsomag a demográfiai adatok mellett tartalmazta a Derogatis-féle Tünetlista és az Élettel való Elégedettség magyar változatát. A kutatásban 134 színész vett részt, 79 nő és 55 férfi.
Eredmények: a Derogatis-féle Tünetlista eredményei alapján a színészek markánsan két nagy klaszterre válnak szét (hierarchikus klaszteranalízis), melyek a teszt kilenc alskálájának az átlagai alapján megfeleltethetőek a magyar normál és klinikai alpopulációnak. A két klaszter alskáláinak az átlagait összehasonlítottuk a normál, illetve klinikai alpopuláció megfelelő átlagaival, és mindkét esetben ugyanott volt szignifikánsan magasabb a színészek átlaga: a kényszeresség, a depresszió és a pszichoticizmus alskálák esetén. Ez lehetőséget ad arra, hogy – immár klasztertől függetlenül – megpróbáljuk megragadni a színész szakma pszichés jellemzőit.
A két csoport ugyanakkor nem mutatott szignifikáns különbséget demográfiai változók tekintetében, ám a normatív mintával megfeleltethető csoportban tendenciaszerűen idősebbek vannak jelen. A normatív mintához közelebbi csoport szignifikánsan nagyobb élettel való elégedettségről számol be, ám a pályával való elégedettség mindkét csoportnál egyformán alacsony.
Konklúzió: a kutatás eredményei azzal a hiedelemmel csengenek össze, hogy a színészek az átlagostól érzékenyebbek, jelen esetben a mentális állapotuk értékelését tekintve.

3. Balázs Csaba (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Nanokompozitok - Kölcsönhatások szerepe a kialakuló szerkezetben

A műanyagok az élet minden területén megtalálhatók és felhasználásuk növekedésével a velük szemben felállított elvárások is egyre nagyobbak. Az egyik legfontosabb követelmény a viszonylag kis sűrűség mellet is kimagaslóan jó mechanikai tulajdonság, amit leggyakrabban különböző töltő- (pl.: talkum, CaCO₃) és erősítőanyagok (üvegszál) polimerbe keverésével próbálnak javítani. A kívánt hatás eléréséhez azonban ezekből több tíz százalék szükséges, ami növeli a sűrűséget. A hagyományos töltőanyagok lecserélése nano-töltőanyagokra (pl.: nanocső, szilikátok) megoldhatja ezt a problémát. A nano-töltőanyagok fajlagos felülete akár több nagyságrenddel is meghaladhatja a hagyományos töltőanyagokét, így a polimer/töltőanyag határfelület kis töltőanyag tartalomnál is nagy. Nanoszilikát esetében ehhez az eredeti szemcsék lebomlása szükséges. A nagy határfelület mellett fontos a komponensek között kialakuló kölcsönhatás erőssége is. Kutatásaimhoz különböző polimerekből készítettem nanokompozitokat, majd különböző módszerekkel (ömledékreológia, pásztázó elektronmikroszkópia, röntgendiffrakció) vizsgáltam a kialakuló szerkezetet (szilikát lebomlása), valamint a mechanikai tulajdonságokat, és ezekből a szilikát és a polimer között kialakuló kölcsönhatás erősségére következtettem.

4. Balogh Máté (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Nagy csapadékot adó ciklonok nedvesség forrásainak vizsgálata

Időnként előfordul, hogy nagyobb területre viszonylag rövid idő alatt (néhány nap) nagy mennyiségű (50-100 mm) eső hullik. Az ilyen helyzetek ciklonokhoz kapcsolódnak, tehát nem lokálisan lehulló konvektív esetekről van szó. A vizsgálatunk fő kérdése, hogy a Magyarországra vonatkozó ilyen helyzetekben a nedvesség – ami a nagy mennyiségű csapadékhoz szükséges - honnan származik, és milyen folyamatok és légköri helyzetek játszanak szerepet abban, hogy az a ciklon területére kerüljön. A vizsgálatokhoz lagrange-i szemléletű trajektória alapú módszert alkalmaztunk. Eddig öt esetre végeztünk vizsgálatot, de folyamatban vannak más esetek elemzései is. Munkámban ezek eredményeit mutatom be.

5. Bíró Csaba (Pécsi Tudományegyetem): Integrált turizmusfejlesztés – integráció nélkül?!

Integrált turizmusfejlesztés - integráció nélkül?!
A kutatás Kalocsa és kistérségének integrált turizmusfejlesztését és versenyképességét vizsgálja. A város gazdaságfejlesztési stratégiájában fő kitörési pontként az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő turizmust határozta meg.
A dolgozat kutatás-módszertani alapját primer és szekunder források képezik: helyszíni terepbejárás; mélyinterjúk készítése a döntéshozókkal; helyiekkel készített személyes interjúk (véletlenszerű mintavétellel); valamint másik fő prioritásként az ide vonatkozó nemzetközi, illetve hazai szakirodalom feldolgozása – mely stabil alapul szolgált a következtetések levonásánál.
A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a fejlesztési tervek, stratégiák nem a fenntartható turizmus-, és térségfejlesztés alapelvei szerint kerültek kialakításra. Így elmondható, hogy módszertanilag nem kiforrott, átgondolt, logikus felépítést mutatnak. Nem meghatározott továbbá az sem, hogy a város (és térsége) hogyan pozícionálja önmagát, illetve mely célcsoportok számára kínálja turisztikai termékeit. Kérdéses a desztináció turizmusának versenyképessége is – melynek fő fókusza a dunai szállodahajókról érkező látogatók. Időközben, 2016-ra elkészült az a „giga” turisztikai beruházás, mely lehetőségként szolgálhatott volna a térség gazdasági fejlődésére. De megvolt vajon a szükséges integráció mindehhez?

6. Boda Attila (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A Rab5 és Rab7 modulok szerepe az autofágiában

Az eukarióta sejtek két fő lebontó útvonala, az endocitózis és az autofágia szükségesek a celluláris homeodinamika fenntartásához. A sejtek membránforgalma a Rab GTPázok által szabályozott. A Rab5 a korai endoszómák későivé érésében szerepel, míg a Rab7 a késői endoszómák felől a lizoszomák felé irányú membrántranszportot szabályozza. Az endoszóma-érés során a Rab5-öt a Rab7 fokozatosan felváltja azok felszínén. Ez a lépés a Mon1-Ccz1 komplex által szabályozott, amely GEF-ként működve a Rab7-et aktiválja. A Rab7-et és a Mon1-Ccz1 komplexet együttesen Rab7 modulnak nevezzük.
A Rab7 modul szerepe az autofágiában nem teljesen tisztázott többsejtűekben. A Rab5 és az autofágia kapcsolata is ellentmondásos az irodalomban, ezért célul tűztük ki, hogy tisztázzuk ezen gének szerepét az autofágiában, ecetmuslicában.
Eredményeink alapján a Rab7 modul kulcsregulátora az autofagoszóma-lizoszóma fúziónak. Ezzel szemben a Rab5 az autolizoszómális lebontáshoz szükséges a PI3K és az UVRAG által szabályozott lizoszómális érés révén, viszont nem vesz részt az autofagoszóma-biogenezisben és a fúzióban.

7. Borbás Enikő (Budapest University of Technology and Economics): Improving bioavailability of poorly water soluble active pharmaceutical ingredients

As most of the newly discovered active pharmaceutical ingredients (APIs) have poor water solubility, dissolution enhancement of the Biopharmaceutical Classification System (BCS) II type (poorly water-soluble, but highly permeable) drugs is one of the most pressing pharmaceutical challenges. For the evaluation of dissolution enhancement, dissolution tests are used in the industrial protocol. However, the results of these tests do not always correlate with the bioavailability. One common reason for the lack of correlation is that studying dissolution without membrane transport can be deceptive, since both of them have an impact on in vivo bioavailability.
μFlux is a novel technique, that (by simultaneously measuring dissolution and flux through an artificial membrane) has the potential to improve IVIVC (in vivo ─ in vivo correlation) and to reduce the number of experiments needed on animals. In case of formulation screening, it could be a reproducible and cost-effective way of testing compared to cell-based or animal tests.

8. Bősz Emília (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Agytörzsi eredetű gátló pálya szerepe - motoros vagy ébresztő rendszer?

Az agytörzsi formatio reticularisból (FR) induló felszálló aktiváló rendszer (ARAS) serkentő rostjai felelősek az alvás-ébrenlét szakaszainak fenntartásáért és váltakozásáért. Az ARAS megváltoztatja a kérgi idegsejtek aktivitását, melynek monitorozásával következtethetünk az aktuális éberségi szintre. Munkacsoportunk a FR-ból eredő gátló rostokat fedezett fel és aktivált transzgenikus szabadon mozgó egerekben optogenetikai módszerekkel. Vizsgálataink során figyeltük az állat mozgását és a kérgi aktivitás változását. Azt szerettük volna kideríteni, hogy a rostok aktiválása befolyásolja-e az állat éberségi szintjét. A következő eredményeket kaptuk: a stimulálás ideje alatt az állatok mindennemű viselkedéssel felhagytak, a stimulus erősségének fügvényében csaknem teljes mozdulatlanság vagy megváltozott mozgás volt észlelhető. Az éber állapotra jellemző kérgi nagy frekvenciájú aktivitást felváltotta egy lassú reguláris oszcilláció, amely a stimulus befejeztével azonnal eltűnt és visszatért az ébrenlétre jellemző mintázat. A megváltozott mozgás is tranziens volt. Az eredmények felvetik annak lehetőségét, hogy a FR nem csak az éberség szabályozásában, hanem a mozgáskoordinációban is szerepet játszhat. Munkám során arra a kérdésre kerestem választ, hogy a FR afferenseinek eredete alátámasztja-e feltételezett szerepét a mozgásszabályozásban.

9. Czirok Lili (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A 2013. évi Heves megyei földrengések statisztikai és tektonikai vizsgálata

2013. április 23-án Tenk község közelében egy 4,8-as magnitúdójú és 10 km-es fészekmélységű (sekélyfészkű) földrengés pattant ki, amelyet két előrengés előzött meg, és számos utórengés követett szeptember közepéig. Az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) szerint az epicentrális intenzitás V-VI-os fokozatú volt, amely erősen érezhető és kisebb károkat okozó rengésnek tekinthető. Ezt alátámasztják a kisebb épületkárok az epicentrumban és annak környezetében, az emberek által beküldött kérdőívekből származó információk és a műszeres adatok alapján elvégzett számítások az intenzitás eloszlására vonatkozóan. Szeizmicitás szempontjából ez a földrengés-sorozat azért tekinthető érdekesnek, mert korábbi szeizmikus eseményekről ezen a területen nincsenek információink, és nem köthetők egyetlen ismert aktív (neotektonikai) szerkezethez sem. A tenki főrengés mind a műszeres adatok, mind a fészekmechanizmus és az ebből származtatható feszültségviszonyok (ÉK-DNy kompressziós irányú feltolódás) alapján beleillik a Kárpát-Pannon régióra jellemző földrengések közé.

10. Csibra Barbara (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Érintőképernyő mint kognitív etológiai kutatási módszer – különböző tanulási helyzetek hatékonyságának összehasonlítása kutyán

Kutatásomban különböző tanulási és megerősítési formák hatását hasonlítottam össze kutyáknál (Canis familiaris) egy érintőképernyős feladat során. Hosszú távú célom olyan kognitív etológiai kérdések megválaszolása, melyekhez az érintőképernyő ideális eszköznek bizonyul. A kognitív etológia alapvetően a megfigyelhető viselkedésformákból próbál következtetni az agyban zajló reprezentációkra és feldolgozási folyamatokra, ezért hasznosak az olyan eszközök, amelyek segítségével standard körülmények között komplexebb feladatok elé állíthatjuk az állatokat. Az egyik ilyen eszköz lehet az érintőképernyő, amely megfelelő kezelésével (orral való megnyomás) a kutyák olyan „kérdésekre” is „válaszokat” adhatnak, amelyek más módszerekkel nehezen vizsgálhatók, például hogy meg tudják-e különböztetni egymástól az emberi arcokat, vagy képesek-e egy adott állatfaj hangját hallva a hozzáillő képet kiválasztani. Az érintőképernyő használatára azonban először tréningezni kell az állatokat. Manapság nem ismerünk olyan kutatást, mely leírná, hogy mely módszer a leghatékonyabb az érintőképernyő használatának tanítására kutyák körében. Ezt az űrt akartuk kitölteni vizsgálatunkkal, hogy kidolgozzunk egy olyan módszert, amely hatékony, és egyben stresszmentes a kutyák számára.

11. Dús M. Pongrác (Biztonságpolitikai Szakkollégium): Az aszimmetrikus hadviselés térnyerése napjainkra; tények, fordulatok

Az aszimmetrikus hadviselés végigkísérte a hadtörténelmet. Mindig is létezett, de napjainkra vált a legmeghatározóbbá. A 21. század konfliktusainak döntő többsége már aszimmetrikus körülmények között zajlik. Az erősebb félnek – jellemzően a NATO-nak vagy bizonyos tagállamainak – újszerű válaszokat kell keresnie a viszonylag újszerű kihívásokra, amelyeket ez idáig nem sikerült egyértelműen megfejteni és orvosolni. Az elmúlt évtizedekben nagy fejtörést okozott a Nyugat hadtudósainak az aszimmetria, a helyzet pedig tovább bonyolódott az Iszlám Állam megjelenésével. Poszteremen felvázolom, hogyan állunk a válaszkereséssel, és milyen jellegzetes példákkal írható le az aszimmetrikus ellenség. Történeti áttekintést nyújtok, kifejtem napjaink állapotait, kitérek a jövő válaszkeresésének kilátásaira. Érdekességeket, fordulópontokat és példákat tárok az érdeklődők elé mindenki számára érthető módon.

12. Elekes Andrea (Pannon Egyetem): EOR célú tenzidek hatásjellemzői közötti összefüggések tanulmányozása

Az energiaigények növekedésével párhuzamosan a kőolaj gazdaságosan kitermelhető része fokozatosan csökken. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy napjainkig a tárolóréteg olajtartalmának csupán 30-50%-át hozták a felszínre. A kitermelési hatásfok további növelése érdekében fejlesztették ki az EOR (enhanced oil recovery) eljárások közé tartozó kémiai kiszorításon alapuló harmadlagos eljárást.
Kutatómunkánk célja a polimer-tenzides harmadlagos kőolaj-kitermeléshez felhasználható új, EOR célú tenzidek minősítésére alkalmas módszerek kidolgozása.
A különböző összetételű harmadlagos kőolaj-kitermelésre alkalmazható tenzidek és kompozícióik minősítésére alkalmas főbb szelekciós módszerek közé tartoznak: a kőolaj-kiszorítási vizsgálat, a határfelületi feszültség mérés, valamint az ülepített emulziók fázisviszkozitásának mérése. Munkánk során e módszerek alkalmazásával kapott vizsgálati eredmények közötti összefüggéseket tanulmányoztuk.
Megállapítottuk, hogy a vizsgált jellemzők között szignifikáns összefüggés mutatható ki. Az eredmények, valamint a közöttük lévő kapcsolatok értékes információkkal egészíthetik ki a kísérleti tenzidkompozíciók laboratóriumi szűrővizsgálatait.

13. Finta Mária Anna (Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium): Történelmi személyek a középkori lovagregényekben

A középkori lovagregényekben nagyon gyakran a fiktív szereplők mellett (általában mellékszereplőként) egy-egy történelmi személy is szerepel. Nem feltétlenül kell nyilvánvalóan azonosítható személyekre gondolnunk: a szerzők sokszor csak párhuzamot vontak egy-egy fiktív, illetve történeti alak között. Ennek több oka lehetséges. Egyfelől például a lovagregény műfaja megkövetelte, hogy az olvasó újabb és újabb utalásokat fedezzen fel benne korábbi irodalmi művekre, legyen az a Biblia, egy szent legendája vagy egy antik mítosz – ennek kézenfekvő módja volt, ha a lovagregény egy szereplője hasonlított Agamemnónhoz vagy Péter apostolhoz. Másfelől egy történelmi személy szerepeltetésével a cselekmény hitelesebbnek tűnt. Poszteremen egy XIII. és egy XV. századi lovagregénynek, Robert de Boron Merlinjének és Antoine de la Salle Jehan de Saintré című művének szereplőit vizsgálom meg abból a szempontból, azonosítható-e bármelyikük valamilyen történelmi személlyel, és ha igen, hogyan segíti ez elő a szöveg jobb megértését.

14. Harmati Katalin (Debreceni Egyetem): A végzettség ára

A NEET-fiatalok problémáit sikerült konceptualizálnom az elmúlt időszakban a DETEP Program segítségével. Debrecen „második esélyű iskoláiban”, a Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskolában, illetve a Tessedik Sámuel Szakképző Iskola és Gimnáziumban kezdtem el kutatásomat annak érdekében, hogy feltárjam, milyen életkörülmények között élnek a „lemorzsolódó fiatalok”, a család milyen biztonsági hálót tud megteremteni számukra, illetve az iskolához köthető kapcsolati, és a tanuláshoz köthető kulturális tőkéjüket.
De mi is az, ami miatt nem fejezik be a 16 éves fiatalok a tankötelezettségük után a másodiknak elkezdett középiskolájukat? Hogyan válhatnak valódi NEET-jelenséggé, az Eurostat magyarországi adataivá, ami szerint a NEET fiatalok aránya 2011-ben a 25-29 éves korosztály között meghaladta a 25,5%-ot, az Európai Unió 20%-os átlagával szemben? Az erről szerzett szakmai ismereteimet szeretném röviden bemutatni a publikum számára.

15. Hilbert Bálint (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Ausztria és Magyarország közötti migrációs kapcsolat a dualizmus időszakában (1870-1910)

Az Osztrák – Magyar Monarchia talán a történelem egyik legbonyolultabb és legtöbb kérdést felvető államalakulata volt, értelmezése még ma sem teljesen tisztázott. Az osztrák és magyar közoktatásban használt történelemkönyvek, illetve a legtöbb kutatás viszont megegyezik abban, hogy csak a Monarchia egyik felét ismerteti részletesen, szinte teljesen kizárva a másik birodalomrészt abból. Különösen igaz ez a migrációra, amely a Birodalom egységes vámterületét figyelembe véve érthetetlen.
Munkámban egy teljesen új, általam elnevezett ún. „dualisztikus” szemléletmódot alkalmaztam, vagyis a történelmi Ausztriát és Magyarországot, mint egy egységet tettem meg kutatásom fő színterévé. Ennek az újfajta szemléletmódnak a létjogosultságát a jogi tényezők kiegészítésével az egykori államalakulat tartományai, illetve vármegyéi közötti szoros migrációs kapcsolattal támasztom alá. A migráció felméréséhez a több mint 100 évvel ezelőtti osztrák és magyar népszámlálások szolgáltattak adatokat, amelyeket egyszerű migrációs módszertannal feldolgozva ábrázoltam különféle térképeken. Az újfajta látásmód mellett munkám különlegessége az eddig, ilyen mélységekben és összefüggésekben feltáratlan adatok feldolgozása és kiértékelése.

16. Horváth Klaudia (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Szilícium-karbid tartalmú rendszerek fotokatalitikus aktivitásának vizsgálata

A katalizátorok egy múlt században felfedezett speciális csoportját alkotják a fotoindukált reakciót katalizáló fotokatalizátorok. A fotokatalízis nagy jelentőséggel bír a vízbontás és az abból származó üzemanyaggyártás, valamint a víztisztítás területén. A fotokatalízisen alapuló fotoelektrokémiai cellák alkalmazása a jövőben potenciális megoldást jelenthet a napenergia mint megújuló energia átalakítására, illetve tárolására. Sok fotokatalizátor a félvezetők közül kerül ki, alkalmazásuk limitáló tényezője azonban a fotoindukált elektron-lyuk párok viszonylag magas rekombinációs rátája. A probléma kiküszöbölhető nanoméretű félvezető kristályok, illetve fotokatalitikus nanokompozitok használatával. Munkánk során különböző mérettartományú szilíciumkarbid (SiC) nanokristályokat tartalmazó vizes kolloidok fotokatalitikus aktivitását vizsgáltuk metilénkék festék degradációján keresztül. Kísérletileg kimutattuk, hogy a SiC szemcsék mérete alapvetően befolyásolja a rendszer fotokatalitikus aktivitását. A 4-30 nm átmérőjű SiC nanokristályok a fotokatalizátorként elterjedt cink-szulfidnál (ZnS), sőt, a ZnS/SiC nanokompozitnál is fokozottabb fotokatalitikus aktivitást mutattak. A fotokatalitikus aktivitás szemcseméret függésének figyelembevétele lehetőséget adhat újabb, már megtervezhető és kontrollálható fotokatalitikus tulajdonságokkal rendelkező félvezető katalizátorok, nanokompozitok megalkotására.

17. Horváth Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A számítógépes gondolkodás fejlesztésének lehetőségei

Gondolkodásmódunk meghatározza minden tevékenységünket, a gondolkodás szerepet játszik minden olyan szellemi tevékenységben, amely valamely probléma megfogalmazására vagy megoldására irányul. A mindennapi életben, tanulásban, munkában lépten-nyomon algoritmusokat hajtunk végre, algoritmusokat készítünk saját magunk és mások számára, tevékenységsorozatokat, információ-áramlási folyamatokat tervezünk. S felgyorsult, rohanó világunkban akkor lehetünk igazán eredményesek, ha tisztában van ezen tevékenységek alapjaival.
Széles kínálat tárul elénk a gondolkodásmód fejlesztésére irányuló projektek, kísérletek tárházából. Ilyen módszereket vizsgáltam és használtam a munkám során. A kisiskolások körében az algoritmikus gondolkodás fejlesztése érdekében kiváló módszer lehet az algofejtörők alkalmazása. A tanulók gondolkodásmódjának további fejlesztése és az érdeklődés fenntartása érdekében nagy sikereket érhetünk el a robotika bevonásával. Málna PC (Raspberry Pi) használatával is előrelépéseket eredményezhetünk ezen a területen, s szakkörök és órán kívüli projektek során különböző programozási nyelveket alkalmazva még kifinomultabbá tehetjük a tanulók problémamegoldó készségét. Egyre több helyen integrálják a számítógépes gondolkodást a felsőoktatási kurzusokba is.
Összességében láthatjuk, hogy már a kisiskolás korosztálytól kezdve, az egész általános és középfokú oktatás során, a felsőoktatási képzésig, minden korosztályt átfogóan abba az irányba terelődik az oktatás, hogy fejlesszék a tanulók algoritmikus, logikus, problémamegoldó, illetve számítógépes gondolkodását.

18. Ignácz Gergő (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Szintetikus metalloporfirinek előállítása és alkalmazása gyógyszervegyületek oxidációjában

Metalloporfirin származékok által katalizált oxidációs reakciókat a vegyipar, és ezen belül is a gyógyszeripar számos területén végeznek. Porfirin egység található többek között a szervezetben a hem fehérjékben, melynek egyik legfontosabb képviselői a citokróm P450-es enzimcsalád tagjai. A CP450 enzimek főként a metabolikus folyamatokban játszanak fontos szerepet, működésük modellezése kiemelkedő fontosságú.
Munkám célja második generációs, kémiailag ellenálló porfirinek előállítása és alkalmazása biomimetikus oxidációs reakciókban, mely in vivo végbemenő folyamatok modellezését jelenti in vitro körülmények között. A modellreakció lehetővé teszi a potenciális bioaktív anyagokból az élő szervezetekben végbemenő lebontási folyamatokban keletkező hatásos, illetve toxikus metabolitok előrejelzését. Gyógyszerkutatás korai szakaszában a módszer alkalmas lehet a gyógyszerjelöltek szűrésére, ezáltal rövidülhet a hatóanyag azonosítása, kiválasztása és a tényleges engedélyezés között eltelt idő, illetve ezáltal csökkenhetnek a kutatás költségei.

19. Izbékiné Szabolcsik Andrea (Debreceni Egyetem): Alternatív vízforrás lehetősége a háztartásokban

A megfelelő minőségű víz biztosítása korunk egyik kiemelt feladata a vízkészletek mennyiségének esetleges csökkenése, és az édes vízkészletek kis aránya miatt. A megfelelő minőségű víz biztosításának egyik alternatív lehetősége lehet a háztartásokban keletkező szürkevizek (pl.: fürdővíz, mosogatóvíz, mosóvíz) kezelése és újrahasználata. Mivel a szürkevizek kevésbé szennyezett frakciói a szennyvizeknek, így kezelésük és újrahasználtuk egy háztartáson belül megoldató. Magyarországon a napi vízfogyasztásnak kb. 50%-a igényelne ivóvíz minőségű vizet különböző élettevékenységeinkhez. A fennmaradó hányad kiválható lenne alternatív forrásból is.
Jelen tanulmányban bemutatni kívánom a szürkevizek mint szennyvizek minőségi és mennyiségi adatait hazai és nemzetközi adatok tükrében. Továbbá ismertetem az ilyen típusú vizek különböző tisztítási eljárásait és a háztartásokon belüli újrahasználati lehetőségeit is.

20. Jung Szabina, Mravcsik Zoltán, Gyulai Ferenc (Szent István Egyetem): Direkttermő szőlőfajták

A direkttermő szőlőfajtákat a XIX. században már ismerték Európában, hirtelen terjedésüket a filoxéra pusztítása indokolta, hiszen ezek ellenálltak a kártevőnek. A XX. század elején a szőlőültetvényeink negyedét ilyen fajták foglalták el. Ezeket nem a borszőlőből (Vitis vinifera L.), hanem más, főként észak-amerikai fajokból (pl.: Vitis labrusca L., V. riparia Michx. (=V. vulpina L.), V. rupestris Scheele) állították elő. Legfontosabb fajták a ’Piros Delaware’, ’Fehér Delaware’, ’Noah’, ’Othello’, ’Izabella’, ’Concord’, ’Elvira’, ’Jaquez’. Termesztésüket tiltják, államilag sikerült a közfogyasztásból kiszorítani, azonban sok falusi udvarban és felhagyott szőlőterületen még napjainkban is megtalálhatóak. A direkttermőkből készült jellegzetes zamatú borok gyengébb minőségűek és veszélyesnek tartják őket a ’magas’ metil-alkohol tartalmuk miatt. Kutatások igazolták, hogy valóban több metil-alkoholt tartalmaznak, mint más európai szőlőfajták borai, de ez nem jelent akkora veszélyt, mint azt korábban gondolták.

21. Katona Bálint András (Kabay János Szakkollégium): Szájnyálkahártyán alkalmazható gyógyszeres filmek

Napjaink gyógyszerkutatásában egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív gyógyszerbeviteli kapuk, és az azokon alkalmazható készítmények. Ezek közül egy fiatal és innovatív gyógyszerforma a szájnyálkahártyán (bukkális) alkalmazható gyógyszeres film. Legnagyobb előnye a gyógyszerformának, hogy a hatóanyag felszívódás után elkerülve a máj lebontó-enzimeit, egyből a központi keringésbe jut, így akár a többi bevételre szánt készítmény hatóanyag-vérszintjének többszörösét is képes elérni. Mindemellett könnyen alkalmazható, és a bevitt hatóanyag mennyisége akár otthon is tág keretek között szabályozható.
Az ebben a gyógyszerformában felhasználható ható- és segédanyagok leírása, formulálási lehetőségek kifejlesztése hatalmas kiaknázható terület a gyógyszerkutatók és fejlesztők számára.
A Szegedi Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai Intézetében működő Kutató-1 csoportban jelenleg egy ilyen fejlesztés folyik a témában. A kutatás során megtörténik a megfelelő gyógyszeranyagok kiválasztása, majd azokból különböző összetételű filmek formulálása. A megfelelő analitikai eljárások segítségével pedig meghatározásra kerül az optimális összetétel.

22. Kegye Péter (Szent-Györgyi Albert Szakkollégium): Kvantumkémiai számítások alkalmazása CH-π kölcsönhatások vizsgálatára

A CH-π kölcsönhatások annak ellenére, hogy rendkívül gyengék nagyon gyakoriak a természetben. Szerepük van fehérjék harmadlagos szerkezetének kialakításában és szubsztrátok stabilizálásában enzimek aktív centrumába. Ismert, hogy a CH-π komplexekben jelentősen megváltozhat az atomok kémai eltolódása a π rendszer mágneses anizotrópicitása miatt. Kutatásunk során CH-π kölcsönhatások számításos kémiai vizsgálatát végeztük el. Vizsgáltuk kismolekulák pl.: etanol, aceton, acetonitril, DMF, pirrol, nitrometán benzollal alkotott komplexeit, a különböző komplexek létrejöttének termodinamikai valószínűségét, valamint a folyamatok egyensúlyi állandóját határoztuk meg. A komplexálódás miatti kémiai eltolódás változást is kvantumkémiai számításokkal becsültük meg. A számítások eredményei hasonlóak a kísérleti eredményekhez. A szükséges számításokat a BME Szuperszámítógépen végezzük Gaussian 09 programcsomaggal.

23. Kenessey Zoárd Vitold (Szent István Egyetem): Az alanyok hatása a Cabernet sauvignon szőlő bogyójának polifenol és antocianin tartalmára

A szőlőtermesztésben a 19. század végétől, a szőlőgyökértetű elleni küzdelemként vált általánossá a szőlőalanyok használata. Azóta számtalan kísérletet állítottak be, hogy bebizonyítsák, az alany miképp hat a nemesre, és fordítva. A kutatások során megállapították, hogy az alany befolyásolja többek között a nemes tápanyagfelvételét, a növény kondícióját és a növekedési erélyét.
Az alanyok mellett a környezeti tényezők is nagyban módosíthatják a tőke növekedését, egészségi állapotát, metabolizmusát, a szőlőtőke teljesítőképességét. A termőterületnek megfelelő alany megválasztásával csökkenteni lehet az abiotikus és biotikus stressz hatását.
Stressz hatására a növényben megváltoznak az anyagcsere-folyamatok, melynek eredményeként módosul a növény polifenol tartalma.
A polifenolok másodlagos bioszintézis során keletkező fenolos vegyületek, a növény védelmi mechanizmus fontos részei. Antioxidáns tulajdonságuk révén jótékonyan hatnak például az emberi szervezetre, valamint a bor minőségére.
Az eddigi ismeretek alapján a szőlőalanyok szerepet játszhatnak ezen anyagok képződésében. A kutatás célja, hogy megvizsgáljuk az alanyok befolyásoló hatását a nemes termésének polifenol és antocianin tartalmára.

24. Kovács Attila (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A WRF-Chem modell alkalmazhatósági lehetőségei

A légszennyezettség káros egészségügyi hatásai miatt komoly problémát jelent a nagyvárosok, így Budapest számára is. Mivel a légszennyezők légköri koncentrációja nagyban függ az időjárástól, ezért felmerült annak lehetősége, hogy azt egy időjárás előrejelző modell segítségével vizsgáljuk. Erre a feladatra a WRF-Chem (Weather Research and Forecasting Model with Chemistry) levegőkémiával online csatolt numerikus időjárás előrejelző modellt választottuk.
Számos vizsgálatot végeztem a WRF-Chem modellel. Elsőként a Szaharából eredeztethető sivatagi por terjedését vizsgáltam három egymásba ágyazott modelltartományon, amely kimutathatóan Magyarországot is elérte. Ezt követően egy, a Budapesti Izotóp Intézet Kft. telephelyéről származó, majd Prágában detektált jódizotóp terjedését tanulmányoztam egy modelltartományon.
Jelenlegi munkám során a budapesti közlekedés által kibocsátott különböző légszennyezők koncentrációváltozását vizsgálom három egymásba ágyazott modelltartományon, az eredményeket valós OLM (Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat) mérési adatokkal összevetve.

25. Kovács Dominika (Szegedi Tudományegyetem): A megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációjának kérdései

Hazánkban a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerében a 2011-es év gyökeres változásokat eredményezett, azonban munkaerő-piaci integrációjuk, illetve a rendszer paradigmaváltása már a 2008-as évben megkezdődött. A visszavezetés mellett, más vezérelvek is megjelentek, többek között a passzív anyagi ellátások csökkentése, illetve az őket nem foglalkoztató munkáltatók szankcionálása. A 2009-es évet követően a munkáltatók számára pénzügyi érdekké vált foglalkoztatásuk annak köszönhetően, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összegét jelentősen, 964.500 forintra emelték. Ennek ismeretében érthető, hogy a munkáltatói oldalon a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása iránti „kedv” megnövekedett.
Poszteremen ismertetem, hogy miért volt szükséges a korábbi passzív pénzbeli ellátórendszer elveitől elszakadva a rehabilitálhatónak minősülő személyek munkaerő-piaci integrációjára fókuszálni. Bemutatom, hogy kik tartoznak a megváltozott munkaképességű személyek körébe, illetve, hogy milyen sajátosságok jellemzik őket (iskolai végzettségük, tartós betegségük jellege, munkaerő-piaci helyzetük stb.). Végezetül kitérek arra, hogy munkaerő-piaci integrációjuk során mely területeken, milyen jellegű kérdések merülhetnek fel, illetve milyen válaszok adhatóak rájuk a jelenlegi szabályozás és gyakorlat alapján.

26. Kovács Kata (Szent István Egyetem): A Myers-Briggs Típus Indikátor használata különböző területeken

A Myers-Briggs féle Típus Indikátor alapja a jungi pszichológia. Az MBTI 4 dimenzió mentén 8 személyiségpreferenciát különböztet meg.
Az első dimenzió a külvilághoz való viszonyt jellemzi, eszerint lehetünk extrovertáltak vagy introvertáltak.
A második dimenzió az információszerzés módját jellemzi, ebben az esetben vagy érzékelők, vagy intuitívek vagyunk.
A harmadik dimenzió a döntéseinket jellemzi, itt beszélhetünk gondolkodó típusú és érző típusú beállítottságról.
A negyedik dimenzió az életstílust írja le, ebben az esetben megkülönböztetünk megítélőket és észlelőket.
Az, hogy ránk melyik preferencia jellemző, számos dolgot elárul rólunk. A tipológia ismerete az élet számos területén használható, mint például az oktatásban, a felnőttképzésben, a HR-ben, különös tekintettel a kiválasztásra, de a pályaválasztásunkat, karrierünket is nagymértékben befolyásolhatja. Éppen ezért ajánlom mindenkinek, aki szeretné kicsit jobban megismerni önmagát.

27. Kozák Olivia Krisztina (Pázmány Péter Katolikus Egyetem): Bioszenzorikai vékonyrétegek nagyérzékenységű vizsgálata ellipszometriával

A nanoszerkezeteket tartalmazó rétegek alkalmazási területei rohamosan bővülnek az utóbbi években. A fejlesztési területek közül az egyik kiemelt irányvonal a fehérje alapú bio-nanotechnológia. A fehérjék specifikus molekulafelismerő képességét kihasználva olyan bioszenzorokat lehet fejleszteni, melyeknél az érzékelés feladatát a fehérjék töltik be. A bioszenzorok vérben vagy vízben oldott molekulák kimutatására szolgálnak, ezért a fejlesztés egyik területe a szilárd-folyadék határfelületi folyamatok vizsgálata. Jó minőségű receptor rétegek készítéséhez, és a ligandumnak a receptorral borított felületre való kötődésének pontos detektálásához ismernünk kell az adszorbeált receptor réteg jellemzőit: struktúra, adszorbeált anyagmennyiség, kinetika stb. Munkám célja bioszenzorikai célra alkalmas vékonyrétegek készítése, valamint a készített rétegek nagyérzékenységű optikai vizsgálata. Méréseimet Woollam M2000DI spektroszkópiai ellipszométerrel végzem. A vizsgálat kiterjed különleges fehérjékre, ezek szubsztráthoz való kötődésének vizsgálatára különleges folyadékcellákkal és elrendezésekben, a rétegépülés közben és után (in situ és ex situ vizsgálatok), valamint a mérések elemzésére, melynek része optikai és kinetikai modellek alkotása a folyamatok nyomon követésére.

28. Lehoczki Fanni (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A kutyakölyök vokalizáció egyedfejlődése és méretcsoportok közti különbségei

Egy faj által vokális kommunikáció során használt hangjelzések összessége a vokális repertoár, melynek mérete, Primátákon végzett vizsgálatok alapján pozitívan korrelál a faj szociális komplexitásával. Ez a kutyafélék kommunikációjára is igaz lehet, mely csoportból a kutya különösen érdekes, mivel elsődleges szociális közege az emberi környezet, így repertoárjának változásai betekintést adhatnak a vokális kommunikáció evolúciójába.
A kutya vokális egyedfejlődéséről keveset tudunk, ráadásul ezen vizsgálatokban kezdetleges, szubjektív hangtípus kategorizálást alkalmaztak. Kutatásunk célja, hogy modern, akusztikai alapú klasszifikáció segítségével felmérjük a hangtípusok osztályozhatóságát, a kategóriák megjelenését az egyedfejlődéssel, és a fajták közti méretkülönbség hatását.
A vizsgálat során a kistermetű papillontól és a közepes border collie-tól származó kölyökhangokat elemeztünk, melyek egy 2 perces elkülönítés során lettek rögzítve 4 és 11 napos korban. E hangfelvételekből leválogatott vokalizációkban számos akusztikai paramétert mértünk, melyek az alapfrekvenciàval, zajossággal és spektrális jellemzőkkel kapcsolatosak. A klaszteranalízis eredményeként azt kaptuk, hogy elkülöníthetők ugyan egyes hangtípusok, de ezek akusztikailag jelentősen átfednek, feltehetően gradált vokalizációs rendszert alkotva. Mindemellett egyes paraméterekre hatással volt a kölykök kora, fajtája és stressz állapota is.
Az osztályozási eredményeink felvetik a kérdést, hogy a korábbi, a vokális egyedfejlődést leíró munkák mennyire megbízható információt közölnek. Továbblépési lehetőségnek kínálkozik a fuzzy klaszterezés, amely képes egy folytonosan változó hangkategóriákból álló rendszer elemeinek osztályozására.

29. Lenkei Rita (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Vokalizáció vizsgálata kutyáknál kültéri szeparációs helyzetben

Szeparációs szorongás esetén a gazdától elválasztott kutya nyugtalan, sokszor csillapíthatatlanul vokalizál, esetleg rombol, bepiszkít. A társállatként tartott kutyák több mint harmada érintett, a tünetekre legtöbbször a gazda véleménye alapján derül fény, így diagnosztizálása nehézkes. Kutatásunk az objektíven vizsgálható vokalizációra irányul. Tesztünkben 24 db szorongásos és 21 db kontroll kutya vett részt. A teszt során a gazda a kutyát egy fához kötve hagyta, majd elsétált egy 45 m-re levő búvóhelyre. A szeparációs helyzet addig tartott, amíg a gazda három perc elteltével kibukkant a takarásból. Eközben felvettük a kutya viselkedését és vokalizációját. Eredményeink szerint a gazda által érzékelt szeparációs szorongással sokkal inkább a nyüszítés, mint a szakirodalomban leggyakrabban említett ugatás hozható kapcsolatba. A szorongásos egyedek a gazda távozása során és annak távollétében előbb kezdenek nyüszíteni, már az elejétől fogva kevésbé tűrik az elválást. A szeparációs szituáció alatt végig többet nyüszítenek. A kutatás folytatása során a vokalizációk akusztikai analízisét tervezzük, hogy megvizsgáljuk, vajon a szeparációs tüneteket mutató kutyák hangadásai mutatnak-e minőségbeli eltéréseket is a kontroll egyedekéhez képest.

30. Magyar Bálint (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Óbudai Egyetem): Tenyér érhálózatán alapuló biometrikus azonosítás

Napjainkban, ha biztonságtechnikáról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a biometrikus azonosítás mellett. Ez a terület rohamosan fejlődik, újabbnál újabb technológiák jelennek meg, melyek testünk különböző részeit használják fel személyazonosítás céljából.
A konferencián bemutatott technika egy, a biometrkius azonosításon belül is úttörőnek tekinthető módszert, a tenyér érhálózatán alapuló személyazonosítást mutatja be.
Az érdeklődők betekintést nyerhetnek az azonosításhoz használt eszköz technikai megvalósításának részleteibe, sőt, magát az szkennert is megtekinthetik, kipróbálhatják. A bemutató nagy hangsúlyt fektet a rögzített képek feldolgozására. Különböző képfeldolgozási metódusokkal a kezdetben zajos képből kinyerjük a tenyér körvonalát, az ezen elhelyezkedő viszonyítási pontokat, majd végül a számunkra értékes érhálózat képét. A kapott értérképből a feldolgozás végére jellemzőket nyerhetünk ki, melyek alapul szolgálnak a későbbi összehasonlításhoz, azonosításhoz.

31. Miskolczi Christina (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A gyermekkori szociális elhanyagolás és a felnőttkori kóros agresszió – új terápiás stratégiák irányában

A gyermekkori szociális zavarok felnőttkorban gyakran a kóros agresszív viselkedésformák megjelenéséhez vezetnek. Kutatócsoportunkban ezt a jelenséget vizsgáljuk az általunk kifejlesztett állatmodell segítségével: hím patkányokat az anyától való elválasztás után (3 hetes korban) szociálisan izolálunk, vagyis egyedül tartjuk őket felnőttkorig. Az izoláció hatására felnőttkorban a szociális viselkedésben zavarok következnek be, és az agresszió kóros formái nyilvánulnak meg. Az izolált állatokat felnőttkorban 3 hétre újracsoportosítottuk négyfős csoportokba (reszocializáció), hogy elsajátíthassák a normális szociális viselkedésformákat. A reszocializáció hatására a szociális zavarok ugyan helyreálltak, azonban az abnormális agresszió továbbra is fennmaradt. Ezért a reszocializációt krónikus (tehát a 3 hét során folyamatos) fluoxetin kezeléssel párosítottuk. A fluoxetin egy antidepresszáns, melyről nemrég kimutatták, hogy növeli az idegrendszeri plaszticitás mértékét (tehát úgymond „fogékonyabbá” teszi az idegrendszert a tanulásra). Eredményeink szerint a fluoxetin és a reszocializáció együttes alkalmazása sikeresen csökkentette a kóros agresszióformákat. Feltehetően a fluoxetin lehetővé tette, hogy az állatok szociális környezetben újratanulják a normális szociális viselkedést.

32. Nagy Alexandra (Szent István Egyetem): A mikroRNS-ek szerepének vizsgálata a csirke korai embrionális fejlődésben, és az őssejtekben

A mikroRNS-ek (miRNS) nem kódoló RNS-ek, melyek szabályozó szerepüket a gének poszttranszkripcionális módosítása révén fejtik ki. Számos olyan publikáció jelent meg az elmúlt években, amelyben azt igazolták, hogy a miRNS-eknek fontos szerepe van az embrionális fejlődés kezdeti szakaszában, illetve az embrionális őssejtek pluripotenciájának megtartásában is. Kutatócsoportunk korábban igazolta, hogy nyúl embriókban, illetve pluripotens nyúl őssejtekben (rPSC) is fontos szerepük van az őssejt specifikus miRNS-eknek. Igazoltuk, hogy az ocu-miR-290 miRNS klaszter a korai embrionális osztódások során, míg az ocu-miR-302 klaszter a hólyagcsíra állapotú embrióban és őssejtekben mutatott magas expressziót.
Szakdolgozati munkám során a csoportban megkezdett kutatásokat folytatva csirke ősivarsejtekben (cPGC) vizsgálom az őssejt specifikus miRNS-ek expresszióját.
Azt szeretném megállapítani, hogy az őssejt specifikus miRNS-ek expressziója hogyan változik a hosszútávú tenyésztés során. Eredményeim igazolásaképpen ivarszervi kimérákat szeretnék létrehozni a legjobbnak vélt sejttenyészetekből, melynek kiválasztása a miRNS mintázat alapján történne.

33. Nagy Brigitta (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Ismeretlen összetételű gyógyszerminták elemzése Raman spektrometria és kemometria módszerek segítségével

Ismeretlen összetételű gyógyszerminták vizsgálata komoly kihívást jelentő feladat, mellyel igen gyakran találkozhat az analitikus például új készítmények kifejlesztésekor, stabilitásvizsgálatoknál vagy akár gyógyszerhamisítás felderítésekor. A Raman-térképezés különösen hasznos lehet ilyen problémák megoldásakor, mivel a mintáról roncsolásmentes módon, pontonkénti spektrumfelvétellel valós térbeli információt nyerhetünk.
A kémiai térképek referencia spektrumok nélküli kiértékeléséhez azonban nélkülözhetetlenek többváltozós adatelemzési (kemometriai) módszerek. Ilyen célra különösen alkalmasak az olyan görbefelbontáson alapuló technikák, melyekkel tiszta spektrumok nyerhetőek ki. Ezen módszerek használata során azonban a kinyerni kívánt spektrumok számát mint paramétert kell megadni, mely ismeretlen minták esetén problémát okoz.
Munkám során egy változóklaszterezési módszert alkalmazva állapítottam meg Raman-térképeken jelenlévő komponensek számát. A módszer alkalmasnak bizonyult komplex (akár 10-15 komponensű) minták referenciaspektrumok nélküli elemzésére is. A változóklaszterezésből származó információt felhasználva, tiszta komponensek kinyerésére alkalmas módszerekkel lehetőség nyílt igen kis koncentrációban jelenlévő komponensek azonosítására is.

34. Nagy Laura (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az autofágia mikro-RNS alapú szabályozása Drosphilában

Az autofágia molekuláris mechanizmusát Atg gének szabályozzák, a folyamatokban jelátviteli utak is részt vesznek, mint a sejtek növekedésére, osztódására ható inzulin/TOR jelátvitel.
A mikro-RNS-ek endogén nem kódoló kis RNS-ek. A még alig ismert célgénjeik között Atg gének, és feltehetően az autofágia regulátor útvonalainak elemei is szerepelnek.
A forgalomban lévő miRNS funkcióvesztéses mutáns muslica kollekció nagy részét megvizsgáltuk adult állatokban, eltérést keresve az autofágiához köthető biokémiai jellemzőkben. Az autofág assay-kben eltérést mutató mutánsok közül kiválasztottuk a legígéretesebb törzset, amelyből hiányzott az ismeretlen funkciójú miR-995 miRNS génje. A mutánsok élethosszát, neuromuszkuláris funkcióit és éhezésre adott válaszát vizsgálva az eredmények arra utalnak, hogy a vizsgált miRNS hiánya befolyásolja az autofágia mechanizmusát. A miR-995 miRNS-t túltermelő törzs vizsgálata során a kis sejtméret volt a legszembetűnőbb változás, amely a TOR-jelátvitel érintettségére utalhat. A TOR effektorainak vizsgálatával megerősítettük azt a feltevésünket, hogy a miR-995 hiánya hozzájárul a TOR fokozott működéséhez és így az autofágia gátlásához.

35. Németh Orsolya és Jakab Ádám (Szent István Egyetem): Az ónos eső károkozásának természetvédelmi szempontú kiértékelése a Gerecse erdeinek példáján

A 2014. december elsejei ónos eső hatalmas károkat okozott a Dunazug-hegységben, a Gödöllői-dombságban, illetve az Északi-középhegységben. A Kárpát-medencében nem ritka az ilyen időjárás, de intenzitásával kitűnik ez az eset a többi közül. Az általa okozott károk súlyosak. Bizonyos területeken a fákra nehezedő súly elérte a tonnás nagyságot, így a jégtörés és az erdészeti károk igen jelentősek. A Gerecse példáján keresztül szeretném bemutatni intenzitását, és természetvédelem szempontjából okozott károkat, illetve hogy bizonyos őshonos fák nagyobb ellenállást mutattak az ónos esővel szemben, mint más fajok.

36. Sárkány Péter (Pécsi Tudományegyetem): A baktériumok sejtváza meglepően hasonlít a mi sejtjeink vázszerkezetére

Manapság a középiskolákban még mindig azt tanítják, hogy csak az eukarióta sejtek rendelkeznek, belső vázrendszerrel. Ám az elmúlt évtizedek számos eredménye foglalkozik a baktériumokban zajló folyamatokkal, aminek alapját egy, a prokarióta sejtekben megtalálható aktinra hasonlító, valószínűleg homológ sejtváz fehérjéje, a MreB alkotja.
Bár az aktin és a MreB szekvenálisan csak kismértékben hasonlítanak, azonban szerkezetük több mint 80%-a azonos! Az utóbbi évtizedekben az is kiderült, hogy a MreB hasonló funkciót lát el, mint az aktin: fenntartja a prokarióta sejt alakját (pálcika-, spirál-, vagy amőba alak), ezen kívül részt vesz a bakteriális sejtfalszintézisben, illetve a kromószómák és plazmidok szabályozásában.
Mikroszkópiában végzett videósorozattal (time-lapse microscopy) vizsgálták, hogy a MreB elég dinamikusan re- és depolimerizálhat, csakúgy mint az aktin. (G-aktin – F-aktin átmenetek)
Kutatásunkban molekulárusbiológiai módszerekkel (klónozott) Escherichia coli sejtekben termelt, Leptospira sp. bakteriális MreB filamentumok össze- és szétszerveződését vizsgáljuk biofizikai módszerekkel.

37. Serényi Dóra (Grastyán Endre Szakkollégium): A nesfatin-1 lehetséges szerepe a lázas betegségviselkedés kialakulásában

A 2006-ban felfedezett nesfatin-1 nevű peptid csökkenti a táplálékfelvételt, a testtömeget és növeli a testhőmérsékletet. Ennek mechanizmusa még nem ismert. Állatkísérleteinkben hőszabályozási hatását vizsgáltuk: a testhőmérséklet fokozott hőtermelés és csökkent hőleadás által, a központi idegrendszer által koordináltan, lázszerűen emelkedik-e.
Felnőtt hím Wistar patkányok agykamrájába injektált nesfatin-1 hőtermelésre (oxigénfogyasztás, indirekt kaloriméter), maghőmérsékletre (Tc, vastagbélbe vezetett termoelem) és hőleadásra (Ts, farokbőrre erősített termoelem) kifejtett hatását különböző környezeti hőmérsékleten teszteltük. Hidegadaptált állatokban a lapockák közötti barna zsír hőmérsékletét (BAT) is mértük.
Nem-adaptált patkányokban a nesfatin-1 anyagcsere- és maghőmérséklet-emelkedést indukált, de a hőleadás nem mutatott kompenzatórikus növekedést, a farokbőrerek összehúzódása csökkent hőleadást jelzett. Hidegadaptált állatokban kifejezettebb hipertermiát és a BAT fokozott hőmérséklet-emelkedését regisztráltuk.
A nesfatin-1 lázszerű hipertermiát okoz, amelyhez hozzájárul a BAT hőtermelése, ezért felvetődik szerepe a lázas betegségviselkedés kialakulásában.

38. Szabó Zsanett (Pécsi Tudományegyetem): A relaxáció és a memória kapcsolata

Tanulmányom témája a relaxáció és a memória kapcsolata, azon belül pedig a relaxáció hatása a pozitív és negatív történések felidézésére. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen hatással van a relaxáció a rövid távú memóriából való előhívásra,  illetve arra, hogy különbséget tehetünk-e pozitív és negatív események felidézésében a tartalmi előhíváskor.  A memóriafolyamatokban a jobb agyféltekét úgy ismerjük, mint a dominánsabb felet a téri elemek észlelésében, értelmezésében és egységbe szervezésében, illetve azok gondolatokban való megjelenésében. (Milner és Taylor, 1972) Az alábbi területen történő mentális folyamatok lezajlása miatt feltételezhetjük, hogy a jobb agyfélteke működése dominánsabb a relaxációs technikák végzésekor is. Az elfojtás elmélete szerint a negatív emlékeket inkább háttérbe helyezzük a pozitívokkal szemben. (Freud, 1994) Ezért a kutatás fő célja, hogy bizonyítsa: a két elmélet közös pontjának eredményeképp, a felidézési teljesítmény alakulása a pozitív és negatív események meghallgatásakor összefüggésben áll a korábban végzett relaxációval. A kutatást 70 fős mintán vettem fel, két csoporton. Mindkét esetben egy pozitív és negatív történésekből álló szöveget hallgattak meg a kísérleti személyek, azzal a különbséggel, hogy a kísérleti csoport a történet meghallgatása előtt egy rövid relaxáción vett részt. Az eredmények alapján elmondhatom, hogy pozitívan befolyásolja a történet-felidézést a relaxáció, illetve látható különbség van abban, hogy a kísérleti személyek inkább pozitív vagy negatív eseményeket idéznek fel, ha előtte relaxációt végeztek, mégpedig a pozitív történések javára.

39. Szeredi Ivett Dorina (Szegedi Tudományegyetem): A gerincvelői mikroglia-reakció jelentősége a fájdalomkutatás kísérletes modelljeiben

A perifériás idegek sérülését követően a mikroglia sejtek proliferációja figyelhető meg az érintett ideg gerincvelői projekciós területében. A mikroglia reakcióban szerepet játszó primer afferens neuronpopulációk identitása egyelőre ismeretlen. Ezért kísérleteinkben a perifériás idegek velős A, és velőtlen C típusú axonjait egyaránt érintő sebészi átmetszése és a C-rost afferensek szelektív kemodenervációja (perineurális capsaicin kezelés) után konfokális mikroszkópia és kvantitatív morfometriai módszerek alkalmazásával vizsgáltuk a mikroglia sejtek megoszlását patkány gerincvelőben. A kezelt idegek centrális projekciós területeit a C-rostokra specifikus markerrel, a mikroglia sejteket citokin receptoraik immunhisztokémiai jelölésével azonosítottuk. Eredményeink szerint előzetesen intakt vagy capsaicinnel előkezelt ideg átmetszése igen kifejezett mikrogliózishoz vezetett, míg perineurális capsaicin kezelés után csak minimális mikroglia reakciót figyeltünk meg. Megfigyeléseink alapján arra következtetünk, hogy a perifériás idegsérülést követő spinális mikroglia reakció kialakulásában döntő szerepet a velőhüvelyes A-rostok játszanak és a nociceptív C-rost afferensek funkcionális denervációja se nem szükséges se nem elégséges feltétele a perifériás idegsérüléseket kísérő mikroglia reakciónak.

40. Szvicsek Zsuzsanna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az autofágia szerepének vizsgálata utóbélőssejtekben

Munkánk során Drosophila melanogaster, más néven esetmuslica modellorganizmusban vizsgáljuk a bélben található szöveti őssejteket. Kutatásaink főként arra irányulnak, hogy van-e kapcsolat az őssejtek működése és az autofágia folyamata között.
Eukariótákban az autofágia során a sejt saját anyagai (pl. fehérjék, organellumok) lebontásra kerülnek a lizoszómában. Ez a folyamat rendkívül konzervált módon zajlik le. A degradáció során keletkező végtermékeket a sejt képes újrahasznosítani. Mivel az autofágia normális működése nélkülözhetetlen a sejtek homeodinamikájának fenntartásához, így hiányában komoly betegségek alakulhatnak ki, például neurodegeneratív betegségek, II. típusú cukorbetegség, különféle ráktípusok.
A szöveti őssejtek fontos szerepet játszanak a szervezetben folyamatosan pusztuló sejtek pótlásában. Legaktívabban a hámszövetekben (bőr, bél) működnek, mivel itt szükséges leginkább az elhalt sejtek regenerálása. Az emberi vékonybél epitéliuma például 4-5 naponta teljesen megújul. Ecetmuslicában a középbél és az utóbél határán egy osztódási zóna figyelhető meg (Hindgut Proliferation Zone, HPZ). Az emberi vastagbélben található Lieberkühn-kriptákban működő őssejt-rendszer nagy homológiát mutat a HPZ-ban megismert folyamatokkal. Kutatásunk célja, hogy kiderítsük, mi az autofágia szerepe a vastagbélben található szöveti őssejtek működésében.

41. Tóth Gábor (Szent-Györgyi Albert Szakkollégium): Lariát-éterek komplexképző tulajdonságainak vizsgálata és felhasználási lehetőségei

A koronaéterek (-CH₂-CH₂-Y-)_n ismétlődő egységekből álló heterociklusos vegyületek, ahol az Y nemkötő elektronpárral rendelkező heteroatom [1]. Ez általában oxigén, de előfordulnak nitrogén, foszfor és kéntartalmú koronaétereknek is.
Ha a koronagyűrűhöz heteroatomot tartalmazó oldalláncot kapcsolunk, akkor lariát-éterek jönnek létre, így növelhető a koronaéter komplexáló képessége [2].
A koronaéterek kopmlexképző tulajdonságuknak köszönhetően igen jól használhatóak ionszelektív membránelektródok és bioszenzorok gyártásához, leggyakoribb felhasználásuk azonban a fázistranszfer katalizátorok. Mindemellett használják reszolválószerként vagy királis kromatográfiában az állófázisként.
Munkánk célja szénhidrátalapú királis koronaéterek ionszelektívitásának jellemzése volt. Első lépésben 10 biológiailag fontos szervetlen kation sóival végeztünk vizsgálatokat, mely során adott koncentrációjú sókeveréket adagoltunk az egyes vegyületekhez. Négy aza-koronaéter fokozott szelektivitást mutatott ezüstionra, ezen kívül más ionnal nem mutattak komplexképző hajlamot.
A következő lépésben ezüst-nátrium kompetíciós vizsgálatokat végeztünk. Eredményeink azt mutatják, hogy a két ion kompetitíven kötődik, és az oldallánc hatással van az ezüstszelektivitásra.
[1] G. W. Gokel, W. M. Leevy, M. E. Weber: Chem. Rev. (2004), 104, 2723.
[2] G. W. Gokel: Chemi. Soc. Rev. 1992, 21, 39.

42. Tóth Gábor (Szent-Györgyi Albert Szakkollégium): Metabolitvizsgálat a rákkutatásban, avagy módszerfejlesztés a citrát-ciklus vizsgálatára

A citrátkör sejtjeink egyik fő energiatermelő folyamata, mely során a glükóz lebontásából származó energia GTP, NADH és FADH₂ formájában raktározódik.
A daganatos sejtek az egészséges sejtekhez képest 10-50-szeres mennyiségben használják fel a glükózt a glikolízis anyagcsere-útvonalon keresztül. A Warburg-hatás szerint a daganatos sejtek az egészséges sejtektől vonják el a szőlőcukrot, így ha gátoljuk a daganatos sejtek glükózfelvételét, azzal lassítjuk a növekedésüket.
A daganatos sejtek fontos markere az alfa-hidroxiglutarát, mely alfa-ketoglutarát helyett keletkezik, ezzel megszakítva a citrátkör működését. Ennek modellezésére a daganatos és egészséges sejtvonalakat párhuzamosan izotópjelzett szénhidrátokkal táplálták, így a metabolomikai kutatás során követni tudjuk, hogy mely sejtvonalak a tápanyagok hányadrészét fordítják az egyes ciklusok működésére.
Vizsgálataink során nagynyomású folyadékkromatográfiás módszert fejlesztettünk a citrátkör intermedierei mellett, a ciklussal kapcsolatban álló aminosavak és cukorfoszfátok egymás melletti kvantitatív meghatározását elősegítő elválasztásra. A detektálást kvadrupól analizátoros tömegspektrométerrel végeztük, így lehetővé téve, hogy nagy lineáris tartományban vegyünk fel kalibrációs görbéket a vizsgálni kívánt vegyületekből.

43. Tóth Vilmos (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az alvás és a neurális plaszticitás: az alvás során végbemenő molekuláris változások kísérletes vizsgálata

Az ébrenlét alatt a túlzott fehérjeexpresszió következtében a szinapszisok szerkezete egyre merevebb, a szinaptikus plaszticitás folyamatosan romlik, azaz a szinaptikus kapcsolatok egyre nehezebben változtathatóvá válnak. A „szinaptikus homeosztázis hipotézis” alapján az alvás egyik legfontosabb molekuláris funkciója a plaszticitás helyreállítása. Néhány szinaptikus fehérje esetében az elképzelés mRNS szinten igazolt, azonban az alvás következménye a teljes szinaptikus fehérjekészlet szintjén még nem vizsgált. Kísérletünk alapvető koncepciója tehát a patkányok ébrenléti szakaszához képest, az alvás során változó szinaptikus proteom meghatározása volt.
Gél alapú proteomikai módszereket felhasználva sikerült beazonosítanunk 130 változó fehérjét, változásuk irányát, mértékét, amelyekből interakciós hálózatok elemzésével és további bioinformatikai módszerekkel következtethetünk az alvás alatt végbemenő molekuláris mechanizmusokra.
Eredményeink az eddigi adatoknál szélesebb fehérje szintű változások feltárásával igazolják az alvás alatti szinaptikus homeosztatikus elképzeléseket.

44. Tripolszky Anna (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): α-aminofoszfin-oxidok szintézise mikrohullámú körülmények között

A környezetbarát kémia napjainkban tagadhatatlanul kiemelt jelentőséggel bír. A zöldkémia legfontosabb alapelveit szem előtt tartó vegyészek körében az elmúlt évtizedekben a mikrohullámú (MW) technika egyre népszerűbbé vált, hiszen alkalmazásával csökkenthető az energiafelhasználás, illetve a kémiai átalakítások hatékonyabbá tehetők. A több órán vagy napon át tartó kísérletek megvalósításához sok esetben jelentősen rövidebb időre van csak szükség, emellett jobb termelés érhető el. Kutatómunkánk során a módszer előnyeit kihasználva háromkomponensű kondenzációs reakciók, úgymint az egyszeres és kétszeres Kabachnik–Fields-reakciók, MW körülmények közötti megvalósíthatóságát vizsgáltuk. Egyrészt célul tűztük ki a reakciók kivitelezését katalizátor felhasználása nélkül, másrészt a termékek Pligandumként történő hasznosíthatóságának vizsgálatát átmenetifém komplexekben.