Jánosi Imre előadása (2017. 05. 04.)

Pár évvel ezelőtt furcsa ötletnek tűnt volna, ha egy hallgató pl. fizikai óceanográfiai kutatásokat szeretett volna választani TDK, diploma vagy PhD kutatási témaként, vagy éppen a villámkeletkezés régóta nyitott problémájának szentelte volna szabadidejét. Az internetes világháló teremtette civilizációs forradalom azonban nem csak a hírek és információk terjedését, nem csak a szórakoztató tartalmak csereberéjét, vagy a közösségi kommunikációt formálta át, hanem a tudományos kutatások "nyersanyagául" szolgáló adattengerhez való hozzáférést is. Manapság az elsősorban műholdas technikákon alapuló automata mérőhálózatok olyan mennyiségű adatot "termelnek" a földi környezet mindenféle paramétereiről, amely messze meghaladja a műszert üzemeltető kutatócsoportok információfeldolgozó kapacitását. Ez az egyik oka, hogy egyre nagyobb mennyiségben vált/válik lehetővé a nyílt hozzáférésű adatletöltés, ami komoly tudományos kutatások alapjául szolgálhat lényegében minden felkészült, érdeklődő júzernek. Ráadásul a számítástechnika fejlődése lehetővé tette, hogy szinte bárki felállítson a "garázsban" egy ütős munkaállomást pár terabyte tárterülettel és néhány magos gyors processzorral, ami tökéletesen elegendő két játék között valódi kutatási feladatok futtatására. Az előadásban néhány esettanulmány ismertetésén keresztül mutatnám be, hogy mit is lehet kezdeni pl. óceáni áramlási mezők, globális légköri ózon, vagy pl. a World Wide Lightning Location Network által előállított villám gyakoriság idősorokkal a "garázsban".