A XXVIII. Bolyai Konferencia programja
2024. április 6. Szombat
7:45 Regisztráció
8:15 Megnyitó
"Történelem és politikatudomány"
8:40 Ivánfi Miklós (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kémügy a Teleki Pál Tudományos Intézetben, 1946-1947
1946-ban a Teleki Pál Tudományos Intézet Államtudományi Intézetében komoly válság ütötte fel fejét, hiszen a tudományos intézmény két munkatársát, Polányi Lászlót és Machay Gézát őrizetbe vette a Politikai Rendészeti Osztály. A büntetőügy hátterében vélelmezett kémtevékenység állt, a letartóztatottakat ugyanis azzal gyanúsították, hogy a második világháborút követő béke-előkészítés talán legfontosabb háttéranyagát, a Közép-Európa Atlaszt anyagi ellenszolgáltatásért cserébe kiszolgáltatták volna a budapesti csehszlovák követségnek. E fordulatos bűnügy nagyon komoly csapást jelentett a korabeli magyar béke-előkészítés számára, a háttérben pedig a politikai leszámolás lehetősége is felderengett, mely nem pusztán a Teleki Intézet vezetőit, de a magyar béke-előkészítés nem-kommunista tagjait is érintette. Előadásom a bűneset több vetületének bemutatása kapcsán szeretne jobb fényt vetni a koalíciós kor hatalmi-politikai és tudományos életére, illetve a szakértelem politikai felhasználhatóságának dilemmáira.
9:00 Lakatos Dorina (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Ügynöknők a szocializmusban
Kutatásomban a kommunista politikai rendőrség és a nők kapcsolatát vizsgálom, jelen előadásban a „nem hivatalos” állományban lévő nőkkel – hálózati személyek – szeretnék foglalkozni, melyben azt mutatom be, milyen volt az államvédelmi szervezet „női ügynöke”, léteztek-e ideálok, milyen feladatokra alkalmazták őket?
9:20 Tóth Lajos (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Parasztüldözés és kollektivizálás helyi tapasztalatai az ötvenes évek első felében
Az ország szovjet mintára való formálásból a kommunista hatalom a mezőgazdaság területét sem hagyta ki, céljuk a szovjet termelőszövetkezeti rendszer meghonosítása volt. A hatalom igyekezett minden téren érvényt szerezni magának az egyéni gazdálkodás lehetőségeinek fokozatos csökkentésével, a különböző paraszti rétegek ellehetetlenítésével. Rövid időn belül azonban világossá vált számukra, hogy a közös gazdálkodást a paraszti társadalom nagy része elutasította, folytatta egyéni gazdálkodását. A kollektív gazdálkodást pedig leginkább azon paraszti rétegek választották, akik földdel nem vagy csak kis mértékben rendelkeztek. Előadásom ebbe a folyamatba kíván betekintést nyújtani Kocs példáján keresztül, a községben a hatalom helyi képviselői által keltezett források, illetve az oral history segítségével.
9:40 dr. Szabó Georgina (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az 1989-et követően megalakult regionális együttműködések elmélyülésének akadályai Kelet-Közép-Európában
A kelet-közép-európai együttműködések létrehozása nem új gondolat, a 19-20. század folyamán sorra jöttek létre azon különböző integrációs elméletek, amelyek a térség egyes államainak különböző vezetés alatt történő összefogását szorgalmazták. Valódi, hosszú távú, konstruktív együttműködés viszont sokáig nem tudott létrejönni. A változás 1990 körül következett be. Az 1989/90-es kelet-közép-európai rendszerváltozások, valamint az olyan 1991-es események, mint a KGST és a Varsói Szerződés megszűnése, illetve a Szovjetunió felbomlása, megfelelő környezetet teremtettek a regionális együttműködések létrejöttéhez. Ezt követően a térségben sorra alakultak a különböző tagsággal és célkitűzésekkel működő kooperációk. Ennek ellenére ezek mindmáig leginkább csak egyfajta érdekegyeztető fórumként képesek működni az egyes tagállamok között. Egy önálló döntési jogkörrel felruházott, aktívan működő, intézményesített szervezet létrehozása a tagállamok részéről rendszerint komoly akadályokba ütközik.
10:00 Vásárhelyi Borbála (Ostrakon Szakkollégium ): Megoszlások a 2022-es Brazil elnökválasztás során
2022 októberében Brazíliában választások tartottak mely legnagyobb pontja az új elnök megválasztása volt. Itt számos jelöltre lehetett szavazni, azonban csak kettőnek volt valódi esélye: Jair Bolsonaronak és Luiz Inácio Lula da Silva.
A választás meglepő eredménnyel végződött, a jobb oldali Bolsonaro 49,1%-ot, a bal oldali Lula da Silva pedig 50.9%-ot szerzett, ezzel utóbbi politikus nyerte meg a választást. Ez megmutatja, hogy a brazil társadalom, milyen erőteljes mértékben polarizált a két személy és az általuk képviselt érdekek mentén. Szekunder, adatelemző kutatást végezve vizsgáltam az ország kulturális és vallási megoszlását és annak hatását a választásokra.
A választási eredmények regionális szintű elemzésével és a kulturális, vallási régiók összehasonlításával bizonyítható, hogy Lula da Silva az északkeleti régiótól kapott támogatás segítségével győzött. Másik kutatási pontom pedig, hogy a Covid-19 válság, hatással volt-e Bolsonaro vereségére. Elnöksége alatt tetőzött a világjárvány, így annak elemzésével és a szavazati arányok összevetésével megcáfolásra került, hogy ez befolyásolta volna eredményét.
10:20 Szünet
10:40 Plenáris előadás: Éber Márk Áron: Hogyan működhetnek együtt társadalom- és természetkutatók az éghajlatváltozás és az ökológiai válság kezelésén?
12:00 Ebéd
"Biológia I."
13:00 Jandó Benedek (Állatorvostudományi Egyetem): Halak fajkompozíciója és hidromorfológiai változók közötti összefüggések a Duna magyarországi szakaszán
Hiányos ismeretekkel rendelkezünk a halközösségek szerkezetét meghatározó abiotikus tényezők jelentőségéről nagy folyókban. Kutatásunkban a Duna magyarországi szakaszán végzett halfaunisztikai felmérésekben szereplő 20 leggyakoribb halfaj előfordulásaihoz rendeltünk vízügyi adatsorokból, illetve hidrodinamikai szimulációkból adatokat, és ezek között gépi tanulás (Machine Learning - ML) segítségével kerestünk összefüggéseket. Az elemzésben független változóként feltüntetett 9 abiotikus tényező közül a vízsebesség, a vízmélység és a mederanyag összetétele bizonyultak a legmeghatározóbbaknak, ami összecseng a korábbi kutatások eredményeivel. Emellett az általunk készített Random Forest modell alkalmasnak bizonyult adott körülmények mellett az elemzett halfajok számosságának prediktálására a Duna teljes hazai szakaszán. Ezek a becslések az egyes halfajok számára optimális élőhelyeket számszerűsítik. A ML elemzés mellett lehetőségeket mutattunk a nagy teret és időt lefedő halfaunisztikai adatbázis populációs kapcsolatok vizsgálatában való használatára klasszikus statisztikai módszerekkel. Az itt kapott eredmények sok esetben összecsengtek a RF modellel, azonban okot adnak a modell további független változókkal való bővítésére a halközösségek ökológiájának jobb megértése érdekében.
13:20 Koltai Zsófia (Móra Ferenc Szakkollégium): A testmozgás hatására termelődő hősokkfehérjék és myokinek génexpressziójának vizsgálata agy- és izomszövetben
Szakirodalmi adatok támasztják alá, hogy a mozgásszegény életmód hozzájárul az idegrendszeri betegségek kialakulásához. Csoportunk korábbi eredményei alapján testmozgás pozitív hatással van az egerek memóriájára, azonban csak nőstény állatok esetében. Jelen kutatásunk célja a testmozgás hatására kifejeződő faktorok, és kialakuló nemi különbségek vizsgálata, ezért vizsgálatunkban az izomból felszabaduló myokinek és a szervezetben termelődő hősokkfehérjék génexpresszióját elemeztük.
Kísérletünk során C57BL/6 egerek egy héten keresztül napi 1 órát futottak futópadon. Az edzést követően vérvizsgálatot végeztünk, majd a hippocampus és m. quadriceps femoris mintából RNS-t izoláltunk, és qPCR-al vizsgáltuk a génexpressziós változásokat. A minták másik részéből fagyasztott metszeteket készítettünk a qPCR eredmények immunhisztokémiai megerősítésének céljából.
Azt tapasztaltuk, hogy a hím állatok izomszövetében kétszeresére emelkedett a Hsp25 és αB-crystallin, valamint a CD68 makrofág marker génexpressziója a futást követően, míg nőstények esetében ez nem változott. Az izomminták hsp70 mRNS szintje nőstényekben közel 2,5-szeresére, míg hímekben tízszeresére növekedett a kontroll csoporthoz képest. A hippocampusban a Hsp25 és a BDNF expressziójának emelkedését figyeltük meg a testmozgást végző állatokban, nemi különbségeket nem tapasztaltunk.
Testmozgást követően mindkét nemben megemelkedett az agy Hsp25 és BDNF szintje, amely kiválthatja a jótékony hatásokat. A hímek izomszövetében a túlzott Hsp és CD68 expresszió azonban arra utal, hogy ugyanolyan edzésintenzitás hímek számára megerőltetőbb. Ez magyarázhatja a megfigyelt nemi különbségeket, egyúttal felhívja a figyelmet a személyre szabott testedzés fontosságára.
13:40 Kóródi Lőrinc (Bolyai Kollégium): Miből lesz a dinoszaurusz?
Mindnyájan hallottuk már a megjegyzést, hogy a Jurassic Park állatai nem is úgy néznek ki, mint a dinoszauruszok. Esetleg láttunk egy képet kedvenc középidei őshüllőnkről és elmerengtünk azon, hogy vajon honnan tudja az alkotó, hogy miként néztek ki ezek a lények. Az előadásban megpróbálok némi képet adni arról, hogy milyen nyomokon indulhat el az ember, ha fényt akar deríteni a múlt ezen szegletére. Indulva onnan, hogy a néhány megkövült csontból miként lesz csontváz és ez a csontváz mit árul el arról, aki birtokolta. Ezt követően megpróbálom eltemetni a zsugorfóliába csomagolt csontkollekcióképét és lágy szövettel kitölteni a helyét. Arról is szót ejtek, hogy milyen színe lehetett ezeknek az állatoknak és hogy miért volt kék a Heyuannia tojása. Végül feltépek néhány gyógyult sebet és rajtuk keresztül betekintést kínálok abba, hogy miként viselkedtek ezek az állatok.
14:00 Lugosi Csenge Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Szelektív figyelem – az embertől független munkára szelektált kutyafajták előnyben vannak, ha fajtársuktól kell tanulniuk
A szociális tanulás alapvető szinkronizációs mechanizmus a kutya-ember kapcsolatban. Nemrég kiderült, hogy az emberrel való együttműködésre szelektált munkakutyák hatékonyabban tanulnak az embert megfigyelve, mint a független munkavégzésre szelektált fajták.
A funkcionális fajtaszelekció hatása a kutyák egymás közötti interakcióira eddig nem volt ismeretes. Jelen kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a két fajtacsoport a fajtárstól való tanulási képességben is különbözik-e.
Kísérletünk során a feladat egy V-alakú kerítés jutalomért való megkerülése volt. Három egymást követő próbában több tucat együttműködő és független fajtát teszteltünk. Az 1. próbában az alanyoknak maguktól kellett kerülniük, míg a következő két próba előtt egy betanított kutya mutatta meg nekik a megoldást.
A kutyademonstrátor megfigyelése után a független kutyák gyorsabban végezték el a feladatot, mint az együttműködő fajták, azaz tanultak a demonstrátortól. Az eredmények jól illeszkednek a kutyafajták kialakulásának ökológiailag érvényes keretébe, ahol a kooperatív fajtákat az emberrel való interaktivitásra szelektálták, a független fajták viszont gyakran csak fajtársaikra támaszkodhattak.
14:20 Érfalvy Dávid (Bolyai Kollégium): Édesfehérjék: út egy édesebb és egészségesebb élet felé
Amikor édes ételeket vagy italokat képzelünk el, az ízt gyakran a cukorral, különféle természetes, vagy mesterséges édesítőszerekkel párosítjuk. Utóbbiak habár kalória mentesek, így segítenek az elhízás ellen, egyre gyakrabban derül ki róluk, hogy nagy mennyiségben történő fogyasztásuk egészségügyi problémákat okoz. Kevesen tudják, de léteznek olyan fehérjék, melyek szintén képesek az édes ízérzet kiváltására. Ezek az úgynevezett édesfehérjék a többi édesítőszerrel ellentétben nagyon kis mennyiségben is képesek elérni a szükséges ízt és fehérje lévén könnyen természetes módon lebontható a szervezet által negatív egészségügyi hatás nélkül. Előadásomban ezen fehérjék potenciálját fogom végigjárni, mint alternatív, újfajta édesítőszerekét, felfedve, hogy hogyan képesek a többi édesítőszerrel szemben ennyire hatékonyan működni. A lehetőségeken túl a jelenleg fennálló megoldandó problémákról is beszélnék, amelyek egyelőre gátolják, hogy az édesfehérjéket széleskörben is felhasználhatóak legyenek.
14:40 Poszterszekció
"Humán tudományok és oktatás"
15:40 Folyi Bence (Kerényi Károly Szakkollégium): Mit keresnek pogány istenek Jézus Krisztus társaságában?
Ravenna 5. századi ortodox keresztelőkápolnájának mennyezeti mozaikján Jézus Krisztus alakja mellett egy ősz és szakállas férfi emelkedik ki a vízből, kezében nádpálcát tart, alkarjánál egy feldőlt korsóból víz áramlik, neve apró mozaikdarabokkal feje fölé írva: IORDANN. Ő a Jordán folyó antik folyóstenség mintájára emberalakként megszemélyesítve. A mai szemlélő azt mondhatná erre az ábrázolásra, hogy az a szinkretizmus, azaz a valláskeveredés jele. A korabeli forrásokat és a keresztelési rítust vizsgálva azonban hamar egyértelművé válik, hogy ez a probléma talán sokkal árnyaltabb annál, mintsem, hogy kettősségekben el tudjuk beszélni – kereszténység és pogányság; szinkretizmus és nem szinkretizmus; nép vallás és intézményesült vallás. Célom, hogy a ravennai mozaikok példáin keresztül bemutassam: a kereszténység és pogányság közti átmenetet nem egy éles váltásként érdemes elgondolni, hanem a kettő közötti állandó küzdelemként.
Előadásomban tehát erre a kérdésre keresem a választ: mit keresnek pogány istenek Jézus Krisztus társaságában?
16:00 Vég Dorina Mirtill (Kerényi Károly Szakkollégium): A borderline személyiségzavar nyelvi összefüggései
A borderline személyiségzavar (BPD) napjainkban egyre elterjedtebb, igen komplex kórkép. Jellemzői: a hangulat, az interperszonális kapcsolatok és az énkép régóta és tartósan fennálló instabilitása, és amely elég súlyos ahhoz, hogy rendkívüli distresszt és szorongást okozzon, vagy akadályozza a mindennapi élet zavartalan működését. Ezentúl magasfokú komorbiditás jellemző rá (pl. depresszió, szorongásos és hangulati zavarok). Láthatjuk milyen heterogén populációról beszélhetünk, diagnosztikája gyakran nehézségekbe ütközik. Azonban a borderline szelf-szerveződésre jellemző tünetek (pl. fragmentált énkép, identitásdiffúzió, instabil affektivitás, hangulatingadozás) megjelenhetnek az érintettek írott, vagy beszélt nyelvhasználatában. Megvizsgáltam az eddigi kutatási eredményeket, fókuszálva a nyelvi megformáltságra, a lexikális, szintaktikai és a szentimentális jellegekre is. A kiterjedt szakirodalmi feldolgozás alapján a BPD-s személyek nyelvhasználata valóban eltér a normális mintától. Megfigyelhetőek a DSM-5-ben lejegyzett sajátosságok, összhangban áll a Kernberg-féle tárgykapcsolati elmélettel. Továbbá, bemutatásra kerül pilot-kutatásom, melyben a BPD-s egyének önjellemzését elemeztem. Előzetes, tendenciózus eredményeim összhangban vannak a szakirodalommal, a BPD-s csoportra jellemzőbb volt a tagadás, kevésbé vették fel a pszichológiai perspektívát, és negatívabb szentimentű leírást adtak a kontrollcsoporthoz képest.
16:20 Bognár Bálint György (Budapesti Corvinus Egyetem): Hogyan kommunikál a dragkultúra?
Az internet, a globalizáció és a digitalizáció az eddig elszigetelt tartalmak szélesebb körű megtapasztalását teszik lehetővé, elérve olyanokat is, akik alapvetően nem részesei egy adott kultúrának. A drag szubkultúrájával hazánkban is egyre szélesebb körben találkozhat a befogadó, a műfaj képviselői a szexualitás spektrumán bárhol elhelyezkedhetnek és egyértelmű célok (szórakoztatás, önkifejezés, előadóművészet) által vezérelve öltöznek be a másik nemnek, illetve veszik fel a rájuk jellemző verbális és nonverbális magatartásformákat. Az ókorig visszanyúló műfaj fő terei közé tartozik a színpad és az éjszakai élet, ahol a drag queenek és kingek a közönséget szórakoztatják zenés-táncos előadásokkal, stand up műsorral vagy más művészeti formával. A társadalom tudatosságának növelése érdekében fontos, hogy a jelenséget a befogadó képes legyen saját maga értékelni, ennek ellenére a drag hazai színtéren kevésbé vizsgált. Kutatásomban a szubkultúrát befogadói (kérdőív), résztvevői (interjúk dragelőadókkal) és elemzői (médiatermékek) perspektívából tárom fel. A triadikus módszertan széleskörűen, objektíven és részletesen mutatja be a jelenséget.
16:40 Sándor Anna Viola (Eötvös Collegium): Miért kérdezzük ki egymást vizsga előtt? - A tesztelési hatás vizsgálata
A tesztelési hatás arra a pszichológiai jelenségre utal, hogy egy megtanulandó anyag kikérdezése jobban segíti a tananyag elmélyítését és későbbi előhívását a hosszútávú memóriából, mint más ismert és széles körben használt tanulási formák (pl. tananyag újraolvasása vagy jegyzetelés). Előadásomban bemutatom a tesztelési hatás kutatásának történetét, jellemzőit és a hatást magyarázó modelleket, különös tekintettel a képességelsajátítás és a kívánatos nehézség koncepciójára. Ezután kitérek arra, hogy a tesztelési hatás mely korcsoportokban figyelhető meg, illetve az olyan egyéni különbségek, mint a munkamemória-kapacitás vagy a tesztszorongás hogyan befolyásolja a hatás megjelenését. Előadásom végén gyakorlati alkalmazási lehetőségeket mutatok be, mely reményeim szerint hozzájárul majd ahhoz, hogy a hallgatók megismerjenek egy hatékony és mindennapokban is alkalmazható tanulási stratégiát.
17:00 Doktor Máté (Ostrakon Szakkollégium): Az államtudományi képzés és a közigazgatás összhangja a célok és tapasztalatok tükrében
A tudományos munka tárgya a Nemzeti Közszolgálat Egyetem osztatlan államtudományi mesterképzésének vizsgálata mind elméleti-jogszabályi szempontból és gyakorlatias szemmel. A képzésről a mai napig nem készült mélyebb kutatás, amely összefoglalná annak céljait, és hogy azok a gyakorlatban mennyire mutatkoznak meg. Dolgozatomban megvizsgálom az államtudomány fogalmát, a fiatalnak tekinthető képzés kialakulását, célját és jelenlegi felépülését. Mint negyedéves hallgató, személyes tapasztalatokkal is rendelkezem, amik segítenek megérteni a képzés előnyeit és hátrányait, valamint azonosítani a fejlesztési területeket. A kutatási eredmények ismertetésének tervei során két fő kérdéssel foglalkozunk. Az első kérdés arra irányul, hogy milyen mértékben készíti fel a hallgatókat az államtudományi képzés az állami vezetői pozíciókra vagy a közigazgatási szakemberi szerepek betöltésére. A második kérdés azt vizsgálja, hogy mennyire tükrözik vissza a képzés céljai és elvárásai a végzett hallgatók gyakorlati életében szerzett tapasztalatait és készségeit. Az eredmények kimutatására kérdőívet készítek, amiben olyan végzett hallgatók véleményét kérdem, akik elvégezték a képzést és jelenleg a közigazgatásban dolgoznak, vagy olyan jelenlegi hallgatókkal, akik már dolgoztak vagy dolgoznak a közigazgatásban. A kutatás eredményei felhasználhatók a közigazgatási képzés továbbfejlesztésében és finomításában, hogy még jobban megfeleljen a jövő kihívásainak és igényeinek.
17:20 Szünet
"Matematika és informatika"
18:00 Kalocsai Zoltán (Bolyai Kollégium): Szakaszonként lineáris Markov leképezések dinamikai tulajdonságai
Az előadásom során szakaszonként lineáris Markov leképezések által alkotott diszkrét idejű dinamikai rendszerek tulajdonságait fogjuk vizsgálni. Az vizsgált rendszerek általában rendkívül kaotikusak, ezért explicit vizsgálatuk nehézkes, így több, a dinamikai rendszerek elméletében gyakori trükkhöz folyamodunk. Az előadás első felében sztochasztikus módszerekkel leírjuk a rendszer pályáit. Az alkalmazott módszerek bárkinek hasznosak lehetnek, aki szeretne adott eloszlású valószínűségi változót generálni. Választ kívánunk adni arra, hogy milyen feltételek mellett szimulálhatóak numerikusan a vizsgált rendszerek. Végül, pedig megmutatom, hogy milyen kapcsolatban állnak ezek a rendszerek a számok tizedestört alakjával, a racionális pontok pályáinak vizsgálatán keresztül. Az előadás közvetlen motivációja a 2022. évi Schweitzer Miklós emlékverseny 3. feladatában szereplő rendszer lesz, melyet témavezetőm, Buczolich Zoltán javasolt.
18:20 Jenifer Tabita Ciuciu-Kiss (Bolyai Kollégium): AI and NLP: the rise of LLMs
Are you curious about the evolution of large language models (LLMs) into the sophisticated digital assistants we have today? This presentation will kick off with an introduction to the history of LLMs. We'll then explore a list of the most well-known LLMs developed by big tech companies, each with unique goals and applications, highlighting how they differ and what they excel in. Alongside the rise of LLMs, the field of prompt engineering appeared as an important technique to maximize their potential. To demonstrate how prompt engineering influences the effectiveness of LLMs, we will examine some practical use cases and best practices, providing examples that illustrate these concepts in action.
18:40 Szente Péter (Eötvös Collegium): Parametrikus felületek hatékony kiértékelése
A számítógépes modellezés egyik meghatározó eszköze a testek felületének különböző parametrikus felületekkel való leírása. Ezen felületek megjelenítéséhez, diszkretizálásához szükség van a felületi pontok meghatározására, azaz a felület kiértékelésére. Erre az 1950-es évektől kezdve sok módszert javasoltak.
Az algoritmusok számítógépes adaptációjánál fontos kérdés a hatékonyság és a numerikus stabilitás. A témát részben azért választottam, mert a matematikai és algoritmikus hátteret tárgyaló művek ritkán térnek ki arra, alkalmazható-e a módszer valós idejű GPU implementáció létrehozására.
Az előadás célja a felület kiértékelő módszerek bemutatása és összehasonlítása. Ehhez ismertetem az algoritmusok matematikai hátterét, majd kitérek néhány érdekes implementációs részletre. Ezután az algoritmusokat numerikus stabilitás és hatékonyság szempontjából hasonlítom össze.
A módszereket GPU-n is implemetáltam. Itt a cél a megfelelő numerikus stabilitás elérése volt, azaz, hogy a felületek a képernyő megfelelő pixelein jelenjenek meg. A megfelelő beállításokkal összehasonlítottam az algoritmusokat hatékonyság szempontjából is. Az előadás végén összegzem az algoritmusok előnyeit és hátrányait.
19:00 Szünet
20:00 Közösségi program: meglepetés
2024. április 7. Vasárnap
8:15 Regisztráció
"Kémia és biológia II."
9:00 Babcsányi István János (Eötvös Collegium és Bolyai Kollégium): A kiralitás rövid története: a földi élet aszimmetriájának nyomában
A földi élet biomolekuláinak kiralitása már a modern szerves kémia korai szakaszában ismertté vált. A jelenség okai azonban olyan messzire vezető kérdések, amelyek évszázados rejtélyt jelentettek biológusok és vegyészek számára is. Biztosra vehető, hogy az általunk ismert élet kialakulásához már szükséges volt cukrok, aminosavak és egyéb molekulák megfelelő optikai izomereinek jelenléte és feldúsulása. Ennek a több milliárd éves problémának nagy kérdése, hogy ez a különleges aszimmetria pusztán a véletlen műve-e, vagy talán a természet törvényeiből szükségképpen következő tény.
Napjainkra a terület kutatása messze túlnőtt a hagyományos kémiai és biológiai szemléleten, sőt, a válasz talán a világ működését leíró legalapvetőbb fizikai törvényeknél keresendő. Előadásomban megpróbálom bemutatni, milyen elméleti modellekkel és kísérleti módszerekkel igyekezték a jelenség hátterét feltárni és kielégítő magyarázatot adni a kérdésre.
9:20 Horváth Donát (Bolyai Kollégium): Lehetséges vaskomplexek vizsgálata RFB rendszerekbe
Ahogy egyre nő a világ energiaigénye és egyre inkább a megújuló források felé fordulunk, úgy nő a szükség hogy az időszakos fölösleget el tudjuk tárolni. Erre a folyadékáramlásos cellák (redox flow battery, RFB) olcsó és megbízható megoldást kínálnak. Kutatásunk során a Fe2+/3+ rendszer redox potenciálját vizsgáltuk különböző komplexképzők mellett, különböző kémhatású oldatokban. Az eredmények alapján feltételeztük, hogy két ilyen rendszerből össze lehet állítani egy működő RFB-t, ezért cellatesztet is végeztünk, mely eddig ígéretes eredményeket hozott.
9:40 Csótai Zsófia (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Idegi őssejtekből kialakított neuronális sejtrendszerek elektrofiziológiai jellemzése
Az idegsejtek érését, fejlődési lépéseit in vivo és in vitro sejtes modellekben is tanulmányozhatjuk. Az utóbbiak számos előnyt kínálnak, mivel a fejlődő sejtpopuláció közvetlenül, kísérletesen manipulálható, környezeti tényezői szabadon változtathatók. Bár számos rágcsálóból származó idegi fejlődési modellt tanulmányoztak az elmúlt évtizedekben, a humán neuronoknak ilyen célú felhasználása csak bő tíz évre tekint vissza, melynek nagy lendületet az indukált pluripotens őssejt technika kidolgozása adott.
Munkám során három sejtes modellrendszerrel dolgoztam: egérembrió előagyhólyagjából származó neurális őssejtek, humán indukált pluripotens őssejtekből differenciáltatott és emberi fibroblasztokból, közvetlen átprogramozással nyert neuronok jellemzését végeztem el. Immuncitokémiai módszerekkel detektáltam az idegsejteket, melyek idegélettani sajátosságait patch clamp technika segítségével határoztam meg. Az elemzések során összehasonlítottam a különböző módon nyert neuronok passzív membrántulajdonságait, illetve serkenthetőségét.
Eredményeim jól mutatják a neurális őssejtek neuronképzésének különbségeit a két fajban. A humán idegsejtek képződése, érése a rágcsálóéval összevetve lényegesen lassabb. A különböző programozási technikákkal nyert humán sejtpopulációk érési karaktere is eltérő. Elektrofiziológiai jellemzéseim elősegítik a modellrendszerek tulajdonságainak jobb megértését.
10:00 Károlyi Dorottya (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A lipid anyagcsere összetett szerepe a tumorfejlődés során
A lipidszintézis egy sok lépésből álló, erősen szabályozott folyamat, mely alapvetően fontos a különböző sejtfunkciók normál működéséhez, ugyanakkor a megfelelő lipid ellátottság számos rosszindulatú daganat fejlődéséhez is nélkülözhetetlen. Ennek ellenére a lipidszintézis egyes lépéseinek szerepe a tumornövekedésben még mindig kevéssé tisztázott. Kutatásunk során egy Drosophila melanogaster tumormodellt használva egy kisléptékű genetikai szűrést végeztünk el, mely során a lipidszintézis egyes lépéseit szabályozó enzimek génjeit RNS-intereferenciával csendesítve azt találtuk, hogy a neutrális lipidszintézis útvonal komponensei nagyrészt nélkülözhetetlenek a tumor potenciális méretének eléréséhez. A folyamat legupstreamebb elhelyezkedésű enzimét, az ACC-t vizsgálva megállapítottuk, hogy annak csak a késői tumornövekedésben van szerepe. Emellett azt is megfigyeltük, hogy a kanonikus membránlipid szintézis útvonalak gátlása nem befolyásolta a tumorméretet, azonban az egyik fő membránlipid, a foszfatidil-etanolamin keletkezésének egy alternatív, mitokondrium-specifikus útvonalának kiemelkedő szerepe volt a tumorfejlődésben. Összességében kutatásunk segít feltárni a lipidszintézis, mitokondriális aktivitás, illetve a rák progressziója közötti kölcsönhatásokat, jó kiindulópontot szolgáltatva jövőbeli tumorellenes terápiák kifejlesztéséhez.
10:20 Vig Eszter Aletta (Bolyai Kollégium): A széncinege (Parus major) emberekkel szembeni kockázatvállaló viselkedésének genetikai háttere
Az emberi zavaráshoz való adaptáció egy összetett mechanizmus, amiben fontos szerepet játszhat a genetikai alkalmazkodás, ami kutatások szerint megjelenik az urbanizált állat-populációkban. Ha ezeket a változásokat szabályozó génszakaszokat azonosítjuk, teljesebb képet kaphatunk a hatásmechanizmusukról is. Vizsgálatunk során a D4-es típusú dopamin receptort kódoló gén (DRD4) kapcsolatát néztük a széncinegék (Parus major) ember jelenlétében mutatott kockázatvállaló viselkedésével. A DRD4 öt már korábban is vizsgált szakaszát vizsgáltuk különböző urbanizáltságú területeken összefüggésben a madarak emberrel szemben mutatott bátorságával. Eredményeink alapján a tojók odúellenőrzés közbeni fészken maradása, a szülő madarak odúba bemenés és kijövés közbeni figyelő viselkedése több vizsgált genetikai markerrel is kapcsolatot mutatott. Populációs különbségeket találtunk az egyes génszakaszokon a genotípusok eloszlásában, illetve a viselkedéssel összefüggésben is,a vizsgált genetikai markerek közül több ígéretesnek tűnik az emberi zavaráshoz való genetikai változások vizsgálatához. Pontosabb eredmények érdekében azonban érdemesnek tartjuk a vizsgálat folytatását nagyobb minta-elemszámmal, hogy a ritka genotípusok hatásáról is robusztusabb képet kaphassunk.
10:40 Poszterszekció
11:40 Plenáris előadás: Harangi Szabolcs: Vulkánok: vonzások és veszélyek
13:00 Ebéd
"Jogtudomány"
14:00 Ipacs-Szabó Noémi (Nemzeti Közszolgálati Egyetem): ÜZEMBENTARTÓ? - AVAGY SENKI? Ki tehető felelőssé az önvezető autók és a drónok által okozott károkért?
Az intelligens technológiák és a kártérítési jog területén belül, előadásomban az önvezető autók és drónok példáján keresztül szeretném bemutatni: Ki felel az okozott károkért? Bemutatóm elején fontosnak tartok néhány fogalmat tisztázni. Majd feltárom, milyen technikai és technológiai kihívásokkal kell szembenéznünk, s mindez mit jelent a jogalkotók számára. Ezt követően rátérek központi témámra, az önvezető autókkal és drónokkal kapcsolatos felelősségi kérdésekre, például: Milyen veszélyforrásokat tartunk számon az önvezető járművek körében? A szabályozási kihívás összetettségét egy morális problémahelyzettel, az „Alagút problémának” is elnevezett helyzettel kívánom bemutatni. Kiemelten szeretném felhívni a figyelmet, hogy a téma további kérdéseket, problémákat vet fel, s nem mindig olyan egyszerű egy-egy szituáció megítélése, mint gondolnánk.
Záró gondolatként a következő idézet tanulságát adnám át:
"Nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is, amit nem teszünk meg."
Lao-ce – ókori kínai filozófus
14:20 Kecskeméti Árpád ( Magyary Zoltán Szakkollégium): A magyar és angol öröklési jog alapvető különbségei, és a két jog végrendelkezés, illetve végrendelkezés nélküli eseteinek összehasonlítása
Milyen a magyar öröklési jog helyzete napjainkban? Az angolszász jogrendszerek öröklési joga miben tér el a magyar öröklési jogtól? Az előadásomban ezekre a felmerülő kérdésekre keresem majd a választ.
A prezentációmban kifogok térni arra, hogy mik az alapvető különbségek a napjaink magyar, illetve angol öröklési joga között. A különbségek, hogyan mutatkoznak meg abban az esetben, ha van végrendelkezés, illetve, abban az esetben amikor nincsen. A történelem során az öröklés mindig is egy meghatározó kérdés volt, számos esetben az öröklésnek köszönhetően szerezhettek hatalmat, vagyont, ingót és ingatlant, amelyet utána az öröklési jognak köszönhetően tudtak családon belül tartani. Előadásommal, egy átfogó képet szeretnék nyújtani a magyar, illetve az angol öröklési jog közötti különbségekről.
14:40 Vörös Emese Hargita (Bibó István Szakkollégium): Hol számít a szavunk? – Blockchain és Crowdsourcing szerepe az online állampolgári részvétel erősítésében
Milyen eszközökkel és milyen szintű kormányzási folyamatokba lehet bevonni az állampolgárokat az online térben? Az előadás bemutatja a demokratikus folyamatokba bevonó jogi és nem jogi kötőerővel bíró eszköztár és az online tér viszonyát.
Előbb a demokratikus eszközök rendszertani kísérletére kerül sor (tisztségviselők megválasztása, népszavazás és ún. „demokratikus innovációk”, majd az online részvétel előnyeiről és annak veszélyeiről értekezünk, s rámutatunk két demokratikus innovációs példán keresztül – blockchain és crowdsourcing – az autentikáció és a jogi legitimáció „Szkülla és Kharübdisz” jellegű problémájára.
Végül felvetünk egy alapjoggyakorlási dilemmát: Az állampolgárok részt vesznek jogi kötőerővel bíró döntéshozatali folyamatokban, ilyenkor gyakorolják alapjogaikat, melyek alkotmányos szintű védelmet élveznek. Azonban, amennyiben nem jogi kötőerővel bíró eszközöket használnak, akkor feltételezhetjük-e, hogy ezek az eszközök az állampolgárok általi használat állapotában „kvázi” alapjogok? Vagyis: egyébként nem jogi demokratikus eszközök használatuk során élveznek-e, és ha igen, milyen alkotmányos védelmet?
Az előadás az előadó Budapest Ösztöndíj Program (2023–2024) keretében végzett kutatását mutatja be.
15:00 Szünet
"Fizika és földtudomány"
15:20 Gereczi Botond Géza (Bolyai Kollégium): Mit üzen a szfalerit? – Fókuszban a hidrotermás rendszer jellemzőinek és fejlődésének rekonstruálása
Bár a szfalerit (ZnS) a hidrotermás rendszerek igen gyakori ásványa, számos nyitott kérdés áll fenn a képződési körülményeivel kapcsolatban. Képződési körülménytől függően számos elem beépülhet a szerkezetébe, melyek közül több technológiai/ kritikus fém (pl. Co, Ga, Ge, In, Mn, stb.), amiért a téma a modern kutatások középpontjában áll.
Kutatásunk a tengeraljzati vulkanogén tömeges szulfid típusú ércesedésekre fókuszál, melyhez az egykori Neotethys (óceán) területéről választottunk vizsgálati területeket (Xylagani, Görögország; Gjegjan, Albánia; ill. Lasail, Omán). Vizsgálatainkat optikai mikroszkóp, pásztázó elektronmikroszkóp és mikroszonda segítségével végeztük. Ezek során többek között azonosításra került korai (jellemzően ún. „kalkopirit beteg”) és kései kiválású szfalerit is és meghatároztuk a képződési körülményeket: minden szfalerit 238°C- kb. 60°C között képződött, közepes szulfidizációs fokon (logfS2). Egyes lelőhelyeken kritikus nyersanyagokat érintő ásványkémiai anomáliákat figyeltünk meg: Gjegjan esetében akár 2260 ppm Ga, ami megerősíti ezen minták alacsony képződési hőmérsékletét, illetve Lasailnál 1230 ppm Co, amit a hirtelen kén és/vagy oxigén fugacitás változással magyarázunk.
15:40 Iván Levente (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Ahol mindig fúj a szél…
Mit csinál egy geográfus, egy geofizikus egy biológus Földünknek azon vidékein, ahol túlzás nélkül maga a létfenntartás is komoly fizikai és mentális igénybevételt igényel? Miért érdekesek ezek a területek a kutatók számára? Van e még Földünknek feltáratlan, ismeretlen, tudományosan fehér foltnak számító területei? Vagy még tovább menve, létezik-e még emberi hatás mentes érintetlen természet?
A PermaChile kutatóprogram immár másfél évtizede végez széles körű klíma és környezetkutatást Dél-Amerika zord és emberpróbáló magashegységeinek szélsőséges viszonyi közt. A előadásban átfogó képet kaphatunk az ott elvégzett munkafolyamatokról, a szervezést illető logisztikáról és arról, hogy a temperált és megszokott körülmények közt oly jól működő technológia/eszköztár és maga az emberi szervezet is, milyen megoldandó nehézségekbe ütközik ott, ahol jó esetben valóban talán csak a madár jár…
16:00 Kadlecsik Ádám, Vass Bálint (Bolyai Kollégium): Kötött pályájú exobolygók légkörzésének kísérleti és numerikus modellezése
Az atmoszférával rendelkező bolygókon, így a Földön is kialakulható hőhullámainak mozgása jól modellezhető differenciálisan fűtött és forgatott „rotating annulus” kísérlettel. Ebben az elrendezésben a vizsgált folyadékrész két koncentrikus rézhenger között helyezkedik el. A vizet a belső hengeren keresztül hűtjük, míg a külső falon melegítjük, ezzel imitálva a hideg Északi Sarkot, és a délebbre elhelyezkedő melegebb tartományokat. Ez a kísérlet a hőmérsékleti peremfeltételek geometriájának módosításával alkalmassá tehető kötött keringésű exobolygólégkörök áramlási rendszerének modellezésére is. Az ismert kisebb méretű, s ezért valószínűleg szilárd felszínnel rendelkező exobolygók jellemzően nagyon közel keringenek központi csillagukhoz, így keringésük mindenképpen kötött kell hogy legyen. A kötött keringés miatt a központi csillag mindig a bolygó ugyanazon oldalát világítja meg, vagyis az égitestnek létezik egy permanens nappali és éjszakai oldala. Az áramlási rendszer tehát egy olyan forgatott, a „rotating annulus” konfigurációhoz hasonló elrendezésben modellezhető, amelynek oldalsó, a légkör modelljéül szolgáló vízréteggel együtt forgó külső peremén írunk elő azimutális irányban egy dipól-szerű hőfluxus-peremfeltételt.
16:20 Molnár Bence (Bolyai Kollégium): Miként pontosítható a geotermikus rendszerek élettartamának előrejelzése?
Az elmúlt időszakban az energiapiacon bekövetezett változások következtében a geotermikus energia felhasználásának igénye világszinten megnőtt. Ezzel párhuzamosan Magyarországon intenzív kutatási periódus kezdődött geotermikus projektek megvalósításának céljával. Egy geotermikus rendszer döntően felszínalatti meleg víz kitermelésen alapszik. A fenntartható üzemeltetéshez víz visszasajtolás nélkülözhetetlen. A visszasajtolt hideg víz azonban az ún. termikus áttörésen keresztül — mely a hideg víz termelői oldalon való megjelenését jelenti — visszahathat a termelt víz hőmérsékletére, így a rendszer teljesítményére és élettartamára. A termikus áttörés numerikus modellekben jól előjelezhető amennyiben a közeget homogénnek feltételezzük. Bár a felszínalatti térrész minden skálán heterogén, mégis élünk ezen közelítéssel adathiány vagy a számítógépes kapacitás korlátozottsága miatt. Előadásomban arra keresem a választ, hogy a felszínalatti közeg heterogenitásának hatása miként vehető figyelembe a numerikus modellezés során, illetve a heterogenitás, hogyan befolyásolja termikus áttörés bekövetkezésének időpontját. A termikus áttörés pontos becslése kritikus fontosságú egy geotermikus kútpár élettartamának és teljesítményének előrejelzésekor, valamint gazdasági értékelésekor.
16:40 Száraz Dániel (Eötvös Collegium): Kvantumszámítógépek használata optimalizációs problémák megoldásához
Hogyan osszunk két részre egy gráfot, hogy a két részt összekötő élek száma maximális legyen? Miként lehet megtervezni gyárak hálózatát úgy, hogy a szállítási költségek minimálisak legyenek? Mi egy Ising-modellel leírható, tetszőlegesen összekötött spinrendszer energiaminimuma? Mi egyáltalán az az Ising-modell? A matematika szépségei közé tartozik, hogy valamennyi fenti probléma egymással ekvivalens, azonban NP-nehéz problémának számítanak, a megoldásukhoz szükséges idő a rendszer méretével exponenciálisan skálázódik, így nehezen megoldhatóak. Nagy méretű problémák csak közelítőleg kezelhetőek, többek között Monte Carlo alapú szimulációs eljárásokkal vagy ún. átlagtér-hűtéssel. A kvantumszámítógépek fejlődésével azonban egy új lehetőség nyílt ezek megoldására. Ez azonban újabb nehézségeket is vetett fel, ugyanis a jelenlegi legnagyobb kvantumszámítógépek sem alkalmasak nagy méretű problémák kezelésére. Az előadás célja bemutatni, hogyan lehet ezen problémákat kisebbekre ("klaszterekre") feldarabolni úgy, hogy azok megoldhatóak legyenek kvantumszámítógépek segítségével, majd ezen megoldásokat hogyan lehet felhasználni arra, hogy hagyományos számítógépekkel megtaláljuk az eredeti probléma megoldását is.
17:00 Toronyi András (Bolyai Kollégium): Légköri müográfia
A kozmikus sugárzás Föld felszínét elérő komponensét elsősorban müonok alkotják. Ezek a nagy áthatolóképességű részecskék kiterjedt objektumok roncsolásmentes leképezését teszik lehetővé a müonfluxus mérése által. Ezt a tudományterületet nevezzük müográfiának. Müográfiai módszerekkel többségében szilárd objektumokat, például vulkánokat vizsgálnak. Nemrég azonban megszületett a légköri müográfia is. Japánban sikeresen mérték meg trópusi ciklonok sűrűségszerkezetét müográfiai módszerekkel. Ez adott motivációt egy nagy szögtartományban látó detektor fejlesztésére, amiben én is részt veszek.
Előadásomban az alapvető müográfiai jelenségek és módszerek ismertetése után röviden bemutatom a fentebb említett Japánban elvégzett kísérletet, majd kitérek a nagy szögtartományban látó detektor fejlesztésének izgalmaira és kihívásaira, valamint a benne rejlő lehetőségekre is.
17:20 Szünet
17:40 Zárszó, eredményhirdetés
Poszterek
2024. április 6. Szombat
1. Csikos Belián Valentin (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az FHR-3 fehérje komplement- és sejtaktivációt szabályozó szerepének vizsgálata
A komplementrendszernek alapvető szerepe van szervezetünk kórokozók elleni védelmében és más élettani folyamatokban, ezért megfelelő működése és szabályozása kulcsfontosságú. A H-faktor a komplementaktiváció egyik fő szabályozó fehérjéje, az ún. H-faktorral rokon (FHR) fehérjék szerepe ugyanakkor kevéssé ismert. Célunk ezért az FHR-3 molekula funkcionális vizsgálata.
Az FHR-3 fehérjéről leírták, hogy részt vesz egyes kórokozók elleni védekezésben. A retina hámsejtjeiben lokálisan gyulladásos mikrokörnyezetet hozhat létre; képes egyes ráktípusok sejtjeinek proliferációját gátolni és programozott sejthalált indukálni bennük; valamint B sejtek C3d-mediált koaktivációját is negatívan szabályozza. Szerepe lehet az atípusos hemolitikus urémiás szindróma, vagy az időskori makuladegeneráció patomechanizmusában.
Szakdolgozatom gyakorlati munkája során Western-blot technika segítségével kimutattam az FHR-3 monocitákhoz és nekrotikus sejtekhez kötődését, illetve ELISA módszerrel kétféle, a Borrelia nemzetségbe tartozó baktérium OspE fehérjéjéhez való kötőképességét is. Ezek mellett az FHR-3-nak a H-faktor kofaktor aktivitását fokozó hatását is kimutattuk. Eredményeink arra utalnak, hogy az FHR-3 fehérje további vizsgálata fontos lehet különböző patobiológiai folyamatok megértésében.
2. Fajka Lilla (Eötvös Collegium): Fotoaktiválható vegyülettárak szerepe a gyógyszerkémiában
A fragmens alapú gyógyszertervezés (FBDD) a 21. század egyik meghatározó trendjévé vált a gyógyszerkémia területén, amely során olyan kis molekulatömegű ligandumokat (~150 Da) azonosít, amelyek biológiailag fontos makromolekulákhoz kötődnek.[1]
A gyenge kialakuló fragmens-fehérje kölcsönhatások eredményeként az FBDD egyik legnagyobb kihívása a találatok detektálása, hagyományosan nagy anyag- és időigényes biofizikai módszereket alkalmaznak.[1] A detektálás megkönnyebbítésére úgynevezett kovalens vegyülettárakat alkottak meg, a fragmensekhez reaktív kötőelemeket kapcsolnak, amely kovalens kötést tud kialakítani az aminosavak oldalláncaival, így már elérhetőbb módszerek, például folyadékkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometria használatát is lehetővé teszi.[2] A fotoaktiválható vegyülettárak esetében a fragmenshez kapcsolt részlet fotoaktiválható és a keletkező karbén intermedier alakít ki kötést a fehérjével. Más kovalens vegyülettárakhoz képest nem szükséges támadható, nukleofil oldalláncú aminosav jelenléte a kötőhely közelében, így bővítve a vizsgálható fehérjecélpontok számát.[3]
Kutatómunkám egy fotoaktiválható vegyülettárat állítottam elő, amely több találatot is adott egy leukémiás folyamatokban résztvevő fehérje, a STAT5B (Signal transducer and activator of transcription 5B) N-terminális doménjén.
[1] C. W. Murray, D. C. Rees, Nat Chem 2009, 1, 187–192.
[2] Resnick E, Bradley A, Gan J, et al. J Am Chem Soc. 2019, 141(22), 8951-8968.
[3] E. K. Grant, et al., Angewandte Chemie - International Edition 2020, 59, 21096–21105.
3. Farkas Erika (Eötvös Loránd Tudományegyetem): The membrane protein dynamics of the secretory granules in the Drosophila salivary gland cells
I introduce research about the larval salivary gland cells of Drosophila melanogaster, in the glue-containing secretory granules undergo secretion after a burst of the ecdysone hormone to help attach the pupa to the surface at the onset of metamorphosis. The remaining secretory granules, in this case, are degraded via direct fusion to the lysosomes (crinophagy). The molecular background of this degradation pathway still has some undiscovered parts, like, if the glue protein is degraded by lysosomes, then what happens to the exocytosis needed membrane proteins of the secretory granules? I compared the GFP-marked transmembrane or membrane-associated proteins (Synaptotagmin, Snap24) to the constantly present (reference) transmembrane protein (mCD8). The delocalization of membrane proteins of the glue granules was investigated by using crinophagy-specific, ESCRT-complex and retromer complex (recycling) gene RNAi knockdowns. After all, it turns out that these genes are needed for the secretory granule membrane protein degradation and recycling pathways.
4. Fritz Petra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Klímaváltozás a Kárpátokban az elmúlt 70 évben
Az emberi tevékenyégekből fakadó üvegházgáz-kibocsátások miatt egyre melegszik a Föld és szélsőségesebbé válik az időjárás; az IPCC immár egyértelműen kijelenti az antropogén hatás jelentőségét.
A hegyvidékeket érintő éghajlatváltozás hatásai az elmúlt évtizedekben egyre fokozódtak, és számos hegyvidéki régióban súlyos következményekkel járnak az emberekre és az ökoszisztémákra nézve egyaránt. A hegyvidéki területek különösen érzékenyek a felmelegedésre. 1,5 °C-os globális felmelegedés esetén a világ számos alacsonyan fekvő és kisebb gleccsere elveszíti teljes tömegének nagy részét a becslések szerint. Az erdőtüzek intenzitása növekedhet, az élőlények magasabb szintekre vándorolhatnak és a víz elérhetősége is megváltozhat.
Kutatásom során azt vizsgálom, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a Kárpátokra, hogyan alakultak a múltban az egyes meteorológiai változók (maximum-, minimum-, és átlaghőmérséklet, csapadék) értékei, illetve különböző éghajlati indexeket elemzek az E-OBS adatbázis felhasználásával. Eredményeim szerint a hőmérsékleti változók átlagértékei magasabbak voltak az 1991–2020-as időszakban, mint 1951–1980-ban, a csapadék esetében nem történt jelentős változás.
5. Magyar Tárek Zoltán (Selye János Doktorandusz Szakkollégium): Critical brain hypothesis in the context of sleep homeostasis
The critical brain hypothesis suggests that brain dynamics may be characterised by a critical point interspersed between two fundamental macro states, a supra- and a suboptimal state. Criticality is a concept of statistical physics; it denotes a point at which a dynamical system behaves qualitatively differently, corresponding to a phase transition between states. That is to say, the hypothesis proposes that neural networks, and thus various facets of brain activity self-organize into and operate near a phase transition, at which information processing and computing properties are optimised.
The theory of Pearlmutter and Houghton (2009) postulates that changes in synaptic efficacies throughout wakefulness alters the activity persistence and response rapidity of neural networks, shifting the brain to operate near criticality. However, without exerting a force against such shifts, uncontrolled feedback, and thus runaway oscillation into a supercritical state is at risk. Accordingly, sleep serves as a mechanism to keep neural networks operating near the critical boundary. That is to say, neural parameters vary within a dynamical range defined by a margin of safety, within which neural computations are optimised. As a response to prolonged wakefulness, however, the critical boundary shifts towards supercritical behaviour, resulting in an increased margin of safety at the expense of processing efficiency (giving rise to tiredness). The two-process model of sleep, as the name suggests, postulates two processes to underlie sleep regulation: The C-process refers to the circadian rhythm and the S-process is the homeostatic pressure. A well-established biomarker of homeostatic sleep regulation during sleep recovery consecutive to prolonged wakefulness is the hyper-synchronization superimposed over the already present synchronization within the low or delta frequency range during sleep. However, classical methods of neurophysiological signal processing suffer from non-ideal statistical properties. A proposed solution is based on the idea that neural networks operate near criticality, and thus demonstrate a fractal-like nature. As a consequence, neurophysiological signals can be decomposed into an aperiodic and possibly multiple periodic components on the frequency domain.
6. Mendei Barna (Bolyai Kollégium): Y-elágazások kvantumoptikai vizsgálata
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kvantumoptikai és kvantuminformatikai kutatások. Ilyen rendszerekben gyakran fordulnak elő az Y-alakú elágazások, melyekkel kapcsolatban számos nyitott kérdés merül fel. Kutatásunkban kvantumoptikai számítások segítségével vizsgáltuk meg az elágazások hatását egy, kettő, illetve három fotonkísérletek esetére. Megvizsgáltuk azt az esetet, amikor egy fotonpárt (a két bemenő módusban egy-egy fotont) Y-elágazással egyesítünk. Kiszámítottuk a kimenő állapot kevertségét az elágazás paramétereinek függvényében. Ez megadja a veszteségi módussual való kvantum összefonódás mértékét is. Azt találtuk, hogy a szimmetrikus (~ 3dB) veszteségű elágazás esetén a kevertségnek az áteresztés függvényében lokális minimuma van. Továbbá megvizsgáltuk egy visszacsatoló hurok esetében is ezt az összefonódást. Ekkor arra jutottunk, hogy ha az egyik ágban kettő, a másikban pedig egy foton van, akkor nagy valószínűséggel a három foton összefonódik és egy kimeneti ágon lép ki.
7. Nagy Bence (Bolyai Kollégium): Teleki Pál kultúrdiplomáciai törekvései 1921-1927
Gróf Teleki Pál a Horthy Miklós által vezetett ellenforradalomi rendszerben vállalt külügyminiszteri, majd miniszterelnöki pozíciója után visszatért tudományos tevékenységeihez. Személyiségéből, illetve politikai meggondolásából fakadóan Teleki, a professzor, ebben az időszakban is az ország, elsősorban a revízió érdekeit szem előtt tartva tevékenykedett, utazott, és tartott előadásokat. 1921-ben járt Párizsban és Londonban, ahol felmérte az akadémiai és politikai elit hozzáállását a magyar érdekekhez; majd Massachusettsbe utazott, ahol egy 8 részes előadássorozatban bemutatta Magyarország történelmének részeit, a Kárpát-medence földrajzát, illetve az ott kialakult politikai és nemzetiségi helyzetet az amerikai érdeklődők számára. Ez az előadássorozat, és annak a szövegét tartalmazó könyv áll tanulmányom középpontjában. Az előadások tartalma és felépítése érdekes belátást nyújt Teleki sajátos kultúrdiplomáciai stílusába, illetve a professzor előadói személyiségébe is. Magyarországon több fél- és nemhivatalos szervezet, mint például az Államtudományi Intézet vezetője lett, amely által a Bethlen-kormány közvetlen irányítása nélkül Magyarország külföldi hírnevének javításával, illetve a későbbi propagandát alátámasztó anyagok megteremtésével foglalkozhatott. Továbbá indirekt módon, saját akadémiai, vagy az általa vezetett Cserkészszövetség hírnevén keresztül is a magyar irredentista érdekeket szolgálta. A két világháború közötti ország nem csak politikai szerepvállalásának következményeképp, hanem a félhivatalos, háttérben folytatott munkájáért is sokat köszönhet Teleki Pál munkásságának.
8. Németh Dávid Dorián (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Brightening the Future: The potential applications of photoswitches and molecular motors
Photoswitches are fascinating molecules that can reversibly change their shape and properties in response to light with specific wavelength. In this poster, I will introduce multiple types of photoswitches and demonstrate their existing or potential applications. These are mainly in the field of molecular electronics, such as optical data storage, organic photodiodes, and solar panels, but they can also be useful for catalysis and photopharmacology. Besides these I will also introduce my research work about extremely fast photoswitches, and present the challenges that we are tackling to make them beneficial for science and technology.
9. Simon Csilla (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Klímamodell-szimulációk hibakorrekciója: a kalibrációs időszak megválasztásának hatása
A technika fejlődésével az éghajlatkutatás kulcsfontosságú eszközeivé váltak a globális és a regionális klímamodellek, amelyek segítségével a múlt és a jelen éghajlata mellett a jövőben várható változásokra is számszerű becslések adhatók. Fontos azonban figyelembe venni, hogy ezek a modellszimulációk többféle eredetű bizonytalansággal rendelkeznek, többek között hibával terheltek, eltérést mutatnak a mérésekhez képest – a nyers produktumok használata ezáltal irreális eredményekhez vezethet. A felmerülő bizonytalanság a modellek együttes kiértékelése által, valamint hibakorrigált eredményeinek felhasználásával csökkenthető. A hibakorrekciós eljárás során a modellezett meteorológiai változókat a múltban mért adatokhoz igazítják, így a valósághoz közelebb álló adatsorokból indulhatunk ki. A sikeres hibakorrekció elengedhetetlen feltétele tehát egy jó minőségű, méréseken alapuló referencia adatbázis, továbbá fontos tényező a kalibrációs időszak megválasztása. Kutatásunk során öt regionális klímamodell nyers hőmérsékleti és csapadék adatsorainak hibakorrigálását végeztük el Magyarország térségére vonatkozóan. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a hibakorrekció pontosságát hogyan befolyásolja a kalibrációs időszak megválasztása.
10. Szabó Anna Viktória (Magyary Zoltán Szakkollégium): Breaking A Nation’s Backbone: Rape As A Form Of Genocide In The Context Of The Russo-Ukrainian War.
24th February, 2022. The day our percieved peaceful world have changed, and another armed conflict broke out in the neighbourhood of Europe. The illegal war have caused many suffering, not only to the people on the fronts fighting for their freedom, but also to the people left behind. Many horrible stories emerged in the last years of how sexual violence became another way one side terrorised the other, and left many women scarred for life. It is said that where war happens, sexual violence is inevitable, and we cannot leave this topic unadressed. In my research I would like to spread some light on how we can possibly understand sexual violence, especially rape as a form of committing genocide in the context of the Russo-Ukrainian war. The topics the paper adresses are: war time rape as a breach of the international humanitarian and criminal law; the ICTR, the ICTY, and the ICC cases working with rape as an international crime; and lastly how, based on historical examples we can speak of the intention of comitting genocide with the rapes happening under the blanket of war crimes.
11. Szatmári Eszter Zita (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Jellegzetes mintázatok az öregedéssel kapcsolatos fehérjék aminosav szekvenciáiban
Az öregedést erőteljesen befolyásolják genetikai összetevők. A GenAge adatbázisban található azoknak a géneknek a listája, amelyek szabályozhatják az öregedési folyamatot. Elképzelhető, hogy az öregedéssel kapcsolatos fehérjék aminosavszekvenciáiban jellegzetes mintázatok találhatók, amelyek megkülönböztetik azokat más fehérjéktől. Ez az információ hozzájárulhat az öregedés folyamatának mélyebb megértéséhez. A hipotézis a tesztelése érdekében letöltöttük a UniProt adatbázisból a humán aminosavszekvenciákat, majd kiszámoltuk az egyes aminosavak relatív gyakoriságát az öregedéssel kapcsolatos és az öregedéssel nem kapcsolatos fehérjékben. A fő megfigyelés az, hogy az aszparaginsav (D) átlagos relatív gyakorisága szignifikánsan magasabb, míg a triptofán (W) és leucin (L) átlagos relatív gyakoriságai szignifikánsan alacsonyabbak az öregedéssel kapcsolatos fehérjéknél az ember és négy vizsgált modellszervezet esetében is. Emellett az aszparaginsav átlagos relatív gyakorisága magasabb, míg a triptofáné alacsonyabb a pro-longevity fehérjéknél az anti-longevity fehérjékhez képest a modellorganizmusokban. Végül azt tapasztaltuk, hogy az öregedéssel kapcsolatos fehérjék általában hosszabbak, mint a nem öregedéssel kapcsolatos fehérjék. A klasszikus statisztikai elemzés eredményei motiváltak arra, hogy további vizsgálatokat végezzünk gépi tanulási algoritmusokkal. Így kiszámoltuk aminosav párok, tripletek és ötösök relatív gyakoriságát is és ezeket feature-ként használva XGBoost módszert tanítottunk. Reményeink szerint ez az elemzés további bioinformatikai és kísérleti kutatásokat inspirál, amelyek feltárhatják a mögöttes mechanizmusokat.
2024. április 7. Vasárnap
12. Budai Eszter Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Amfifil polimer kotérhálók: a kontaklencsétől az intelligens gyógyszerhordozókig és speciális nanohibrid anyagokig
Manapság nincs olyan pont a Földön, ahol ne találkoznánk polimerekkel, hiszen ezek a műanyagok fő alkotóelemi. Maguk a polimerek, olyan makromolekulák, melyek kovalens kötéssel összekapcsolódó monomerekből állnak. Megfelelő körülmények között létrehozható egy olyan térhálós szerkezetű polimer, melyben vízkedvelő (hidrofil) és víztaszító (hidrofób) makromolekulák kapcsolódnak össze. Ezeket az anyagokat nevezik amfifil polimer kotérhálóknak. Mivel az eltérő filicitású összetevők szabad állapotukban egymással nem elegyednek, a kialakult kotérhálókban külön-külön nanoméretű fázisokat alkotnak. Szerkezetüknek köszönhetően a kotérhálók átlátszóak és oldhatatlanok, viszont adott oldószerekben összetételüktől függően duzzadnak. A kotérhálók tulajdonságait nagymértékben meghatározza, hogy milyen polimer molekulákból épülnek fel. Ezáltal a legkülönfélébb tulajdonságokkal rendelkező kotérhálókat állíthatunk elő. Biokompatibilis összetevőkből álló kotérhálókból alkalmas alapanyagot készíthetünk implantátumoknak, kontaktlencsének és intelligens gyógyszerhordozóknak. Létrehozhatunk pH- és hőmérséklet-érzékelő szenzorokat, környezetszennyezőket megkötő anyagokat, és speciális nanohibrideket, melyek alkalmasak mérgező anyagok ártalmatlanítására stb. Az alkalmazási lehetőségeknek csak a képzelet szabhat határt.
13. Farkas Emese (Semmelweis Egyetem): Is placenta-specific galectin-14 a potential biomarker for miscarriages?
In eutherian pregnancies, strictly regulated immune tolerance mechanisms at the maternal-fetal interface are required, enabling the development of the semi-allogeneic fetus in the womb. The expression of galectin-14, a key player in this immunoregulatory process, is dependent on trophoblast differentiation, suggesting its importance in placental development and function. Dysregulated expression of galectin-14 has been associated with various pregnancy complications. Herein, we used a monoclonal recombinant antibody to reveal alterations of galectin-14 expression in placental and maternal blood specimens in first trimester miscarriages. We observed lower galectin-14 expression and increased levels of circulating galectin-14+ extracellular vesicles in the middle size-range in miscarriages compared to healthy controls, a similar phenomenon found for galectin-13 in preeclampsia. Our results suggest that galectin-14 is a promising biomarker for first trimester miscarriages. In the future, larger retro- and prospective studies are warranted to investigate the potential utility of galectin-14 in the diagnosis or prediction of miscarriages.
14. Fejes Iván (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Biológiai életkor meghatározása arcfotók alapján
Az emberi arc rendkívül sok, az öregedést jelző mintázatot tartalmaz. Kérdéses, hogy ezekből a mintázatokból milyen módszerekkel és milyen pontossággal lehet biológiai életkort, mortalitást becsülni, és más egészséghez, illetve az egyén életviteléhez kapcsolódó összefüggéseket levonni. Kutatásunk során egy olyan mélyneuronhálós modellt fejlesztettünk, amely személyek arcképe alapján képes életkoruk predikciójára, mely predikciók vizsgálataink alapján szignifikáns biológiai aspektusokat tartalmaznak.
Modellünk tanítására és későbbi kiértékelésére az IMDB-WIKI adathalmazt használtuk, mely híres emberek képeit foglalja magában. Az adathalmaz képeire modellünk becslései alapján age accelerationt (öregedési gyorsultsági faktort) számoltunk, emellett az adathalmazban található személyekről különböző életviteli adatokat gyűjtöttünk a WIKIDATA publikus adatbázisból és megvizsgáltuk a személyek age accelerationjei és életviteli változóik közötti összefüggéseket.
Elemzéseink során szignifikáns eredményeket mutattunk ki: 45 éves korcsoport felett az age acceleration és a halálig eltelt idő negatívan korrelál, statisztikailag az alacsonyabb értékkel rendelkezők tovább élnek, mint a magasabb értékkel rendelkezők. Illetve modellünk becslései alapján a lassabban öregedők populációja 5-10 évvel később feleződött le a gyorsult öregedők populációjához képest. Foglalkozások közül pedig átlagosan a sportolók öregedése a leglassabb és a hosszantartó ülőmunkát végzőké a leggyorsabb.
15. Herczegh Attila Richárd (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Biotenzidek alkalmazása micelláris katalízisben
Szerves kémiai reakciók kivitelezéséhez, jelenleg leggyakrabban szerves oldószereket alkalmaznak reakcióközegként, viszont egy részük környezet- illetve egészségkárosító hatással rendelkezik és komoly gazdasági költségeket jelent az oldószer újrahasznosítása, vagy hulladékként való elszállítása és lebontása. Az elmúlt évtizedekben ezért kutatások indultak a káros oldószerek kiváltására. Jó alternatívának a tenzidek vizes oldatai bizonyulnak, mert a szolubilizáló hatás következtében növelhető a polaritás különbség miatt rosszul oldódó anyag oldhatósága.
Kutatásaink során a biotenzidek osztályába tartozó ramnolipid vizes oldatát használtam a katalitikus átalakítások oldószereként. Több különböző keresztkapcsolási reakció megvalósíthatóságát is vizsgáltam ebben a tenzid oldatban és megfigyeltem, hogy mindegyik kiváló konverzióval játszódott le. Alaposabban a Buchwlad-Hartwig aminálási reakciókat tanulmányoztam, melyek terméke közvetlenül, ciklizálási reakcióban továbbalakítható különböző akridin származékokká, melyek egyes fajtái gyógyszerhatóanyagok (például a 9-fenilakridin tumor ellenes hatással rendelkezik). Az eddig készített akridin-vázas anyagok kiváltak az elegyből szilárd termékként ezért szűréssel egyszerűen kinyerhetőek a reakcióelegyből. Kutatásaim során, vizsgáltam továbbá az alapváz átalakításának lehetőségét is további heterociklusos molekulákkal.
16. Mészáros Botond (Eötvös Collegium): Numerikusan megoldható feladatokhoz társítható leképezési diagramok elemzése és alkalmazása
Napjaink modellezési feladatainak egyik fő kihívása megtalálni az egyensúlyt a kifinomult, rendkívüli általánosítási képességekkel rendelkező, gyakran nemlineáris numerikus módszerek és a rendelkezésre álló korlátos számítási idő és kapacitás között. Optimális megoldást találni gyakran rendkívül költséges, és a leginkább alkalmazott adatintenzív módszerek csak ritkán tudják kihasználni a már létező megoldások nyújtotta tudást. Ha már rendelkezünk néhány különböző megoldással, relevánssá válik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy ezekből tudunk-e – akár automatizált módon – új megoldásokat kreálni, még ha csak az eredeti feladat megszorításaira is. Munkámban erre a kérdésre keresem a választ. A numerikus feladatok specifikálásánál megszokott (bemenet, kimenet) párok helyett numerikusan megoldható feladathoz adott kategória kitüntetése után egyértelműen hozzárendelhető leképezési diagram lokális és globális algebrai tulajdonságait vizsgálom, hiszen már egyes részmegoldások ismerete is komoly megkötést jelenthet az összes lehetséges megoldás tulajdonságait tekintve.
17. Németh Virág (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Beporzóközösségek összehasonlítása gyepeken és általunk vetett virágos foltokon egy agrártájban
Napjainkban a mezőgazdaság intenzitásának és a takarmány- és élelmiszerigény növekedésének köszönhetően nagy mennyiségű földterületet használnak mezőgazdasági célokra. Ez gyakran azt jelenti, hogy monokultúrákat (egy növény vetése nagy területen) hoznak létre olyan helyeken, ahol egyébként értékes élőhelyek vannak. Ez a gyakorlat ezen élőhelyek degradációjához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet.
A Kiskunságban 2020-ban 8 db 0,5 ha méretű tájrészletet választottunk le a művelt területekről. Ezeket a parcellákat rovarbeporzású növények vetőmagkeverékével vetettük be. Ezzel a kezeléssel új gyepfragmentumokat hoztunk létre a tájban, abban a reményben, hogy ezek megállítják a beporzók sokféleségének csökkenését.
Azért, hogy felmérjük mennyire hatékony ez a kezelés, Malaise-csapdákat használtunk. Ezek a sátorra hasonlító csapdák, melyek a beléjük repülő rovarokat gyűjtik. Az elfogott rovarok között vannak méhek, zengőlegyek és lepkék is, melyek mind fontos beporzók.
Az eredményekből kiderülhet, hogy miben és milyen mértékben tér el a gyepek beporzóközössége az általunk létrehozott parcellákétól.
18. Pataki István (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Nők az MSZMP csúcsvezetőségében
1949 után a kommunista hatalomátvételt követően új, minden eddiginél gyorsabb tempóba kapcsolták a nők emancipációját. Ez azonban teljesen kimerült néhány látszatintézkedésben és kommunikációs trükkben. Ugyan az MDMP Központi Vezetőségében helyet szorítottak néhány nőnek, a Politikai Bizottság kapuját bezárták a nők előtt. A Kádár-korszak azonban bizonyos mértékben változást hozott a nők életében, különösen az 1970-es nőpolitikai határozatot követően, amikor többek között az MSZMP Politikai Bizottságának kapuja is megnyílt a nők előtt. Benke Valéria személyében még ebben az évben bekerült az első női politikus a testületbe, a Kádár-korszak harminckét éves története során pedig további két nőnek, Csehák Juditnak és Tatai Ilonának sikerült ezt elérnie. Három női sikertörténet bemutatása a célom. Három nő, három különböző életút, három különböző kulcs a sikerhez.
19. Simon-Zsók Anett (Bolyai Kollégium): Gömbhalmazok kormeghatározása űrtávcsöves adatokra illesztett izokrónokkal
A gömbhalmazok a csillagok gravitációsan kötött, gömbszimmetrikus, központ felé sűrűsödő csoportosulásai, melyek néhány tízezertől a milliós nagyságrendig tartalmazhatnak főleg idős, fémszegény, II.~populációs csillagokat. Munkám során a Gaia űrtávcső DR3 adatbázisának felhasználásával elkészítettem 57 gömbhalmaz szín-fényesség diagramját. Izokrón illesztések alapján becslést adtam a halmazok korára és fémességére, ezáltal következtetve a távolságmodulus és csillagközi extinkció értékére. Mivel a gömbhalmazok idős csillagokat tartalmaznak, tanulmányozásukkal nagyon sok információt megtudhatunk a korai Tejútrendszerről és annak keletkezéséről. A mintám domináns életkora alapján becslést adtam a galaxisunk korára, mely hibahatáron belüli egyezést mutat egy friss, 2022-ben publikált cikkben meghatározott értékkel.