A XIII. Bolyai Konferencia programja

9:00 Megnyitó

9:15 Strenner Balázs (Bolyai Kollégium): Hiperbolikus Escher-grafikák

Bolyai János és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij matematikusok az 1820-as években egymástól függetlenül jöttek rá a párhuzamosok problémájának nyitjára. A felfedezésük az volt, hogy nem az euklideszi - mindannyiunk által ismert - geometria az egyetlen geometria, ami létezik; van egy egészen másképpen működő, furcsának tűnő világ, amit később hiperbolikus geometriának neveztek el. Ebben a szokatlan világban például nem igaz az, hogy egy egyenessel egy ratja kívüli ponton csak egy párhuzamos egyenes húzható és az sem, hogy a háromszögek szögeinek összege 180°. M. C. Escher holland grafikus, aki mindig is érdeklődött a matematika érdekességei iránt, ebből a furcsa világból művészetet kreált. A hiperbolikus síkot mintákkal ellátott hiperbolikus háromszögekkel csempézte ki; ezeket a káprázatos ábrákat nevezik hiperbolikus Escher-grafikáknak. Szó lesz arról is, hogy hogyan is lehet elképzelni a hiperbolikus síkot és a hiperbolikus háromszögeket, illetve hogy egy kis munkával hogyan készíthetjük el mi is a saját hiperbolikus grafikánkat.

9:35 Lócsi Levente (Eötvös Collegium): Fourier hullámkái

„Mondhatnám, Isten volt az első, aki Fourier-analízist művelt, amikor fülünkbe beépített egy Fourier-analizátort.” - mondja Wade professzor egy vele készült interjúban. Valóban mindannyian különbséget tudunk tenni például egy hegedű és egy fuvola hangja között, még ha ugyanazt a hangot is játszák.
Mióta a 18. század nagy matematikusai kidolgozták a rezgő húr mozgásának leírását, sok idő telt el. Manapság már minden természettudós alkalmazza ezeket a módszereket tudománya mért eredményeinek elemzésére. A matematikusok is sok átgondolnivalót kaptak.
Előadásomban egy szemléletes áttekintést adok a harmonikus analízis gyökereitől a múlt század kapcsolódó nagy ötletein át egészen a napjainkban terjedő technikákig.
Magyarázatot kapunk arra is, hogy miért Fourier nevét emlegetjük mindig, annak ellenére, hogy nem is ő találta ki.

9:55 Bodnár József (Eötvös Collegium): A véletlen nyomában

A valószínűség és a véletlen fogalma mindig is központi szerepet játszott az emberi gondolkodásban. Mégis hosszú időbe telt, amíg a matematika hozzányúlhatott a velük kapcsolatos kérdésekhez. Az egyszerű szerencsejátékok hatására létrejött valószínűségszámítás megteremtette a vizsgálatok egzakt módszereit, de arra nem adott választ, mit tekintünk véletlennek. Erre a kérdésre sokáig csak a filozófia próbálhatott meg válaszolni, mígnem a huszadik században kiderült, hogy a véletlen folyamatok bizonyos értelemben a világ legbonyolultabb objektumai.
Úgy tűnik ugyanis, hogy akkor érdemes valamit véletlenszerűnek nevezni, ha abban semmilyen szabályszerűség nem fedezhető fel. Hogy mit tekintünk „szabályszerűségnek”, az többé-kevésbé matematikailag definiálható, és persze erősen kötődik az emberi intuícióhoz.
A szabályosság keresése például olyannyira ösztönös, hogy nem is tudunk magunktól véletlen számokat „generálni”: ha leülünk és összeírunk egy látszólag véletlen 0-1 sorozatot, azt a statisztikai tesztek azonnal lebuktatják.
De vajon miért van szükségünk „igazi” véletlen sorozatokra? Gyorsabbak lesznek-e a számítógépeink, ha gondolkodás helyett találgatnak? És vajon fenyegeti-e veszély emiatt a világ „virtuális széfjeit”? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

10:15 Hubai Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A pörgő kocka és a Cavalieri-elv

Bonaventura Cavalieri XVII. századi olasz matematikus észrevétele szerint ha két térbeli alakzat bármely, rögzített irányú síkmetszetének egyenlő a területe, akkor a két téridom térfogata is azonos. Ha tehát meg szeretnénk állapítani egy test térfogatát, akkor szerencsés esetben átalakíthatjuk úgy, rétegenként megőrizve a területet, hogy egy vagy több, már ismert térfogatú testet kapjunk; mindezt anélkül, hogy a matematikai analízis Cavalieri korában még ismeretlen eszköztárához folyamodnánk. Az elv bemutatását követően néhány, a térfogatra vonatkozó természetes feltevés alapján levezetjük a kúp és a gömb középiskolában indoklás nélkül tanult térfogatképletét. Ezután egy összetettebb példaként kiszámítjuk a testátlója körül megforgatott egységkocka által súrolt térfogatot. (Az így előálló test egyébként két ellentétes állású egyenes körkúp között egy ún. egyköpenyű hiperboloid, de erről nem is kell tudomást vennünk a Cavalieri-elv alkalmazásához.) Bár az összes bemutatásra kerülő példa könnyedén kiszámítható integrálással is, Cavalieri elve hasznos eszköz lehet azok számára, akik ezt nem tartják természetes megoldásnak. Ugyanakkor tekinthetjük az elvet az integrál fogalmának kialakulásához vezető egyik első lépcsőfoknak is.

10:35 Poszterbemutatók

10:40 Szünet

11:00 Dósa Katalin és Vértesi Ágnes Éva (Eötvös Collegium): Dióhéjban a natúrparkokról

Magyarországon a natúrparkok vizsgálata még gyerekcipőben jár, nagyon kevés tanulmány, szakdolgozat, könyv jelent meg erről a mozgalomról, ami nem véletlen, hiszen a magyarországi natúrparkhálózat napjainkban indult jelentős fejlődésnek. Mintegy tízéves előkészítő munka után mostanra készül el az intézményrendszer jogi szabályozási háttere, és az emberek tudatába is most kezd beépülni, hogy vannak natúrparkok, ezekre szükség van és mire jók.
A magyarországi natúrparkok helyzetének teljes megértéséhez elengedhetetlenül szükséges a példaadó külföldi natúrparkok alapszintű ismerete, ezért igyekeztünk a környező országok hasonló jellegű intézményeiről is minél részletesebb, tanulságosabb adatokat szerezni.
Elsődleges célunk, hogy átfogó képet adjunk a magyarországi natúrparkok helyzetéről, kilátásairól, lehetőségeiről, működéséről, egymással és külföldi natúrparkokkal is összehasonlítva őket.

11:20 Cselkó Richárd (Energetikai Szakkollégium): A villamos energia a konnektorból jön?

Igen sokszínű azoknak a véleményeknek a halmaza, melyet napjainkban a villamos energiával kapcsolatban hallhatunk - építsünk kiserőműveket vagy maradjunk meg a nagyteljesítményű alaperőműveknél, aknázzuk ki a megújuló forrásokat vagy válasszuk az atomenergiát? A kérdéskör igen kiterjedt, a válaszokat pedig elengedhetetlen, hogy komplex technikai, környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi környezetben keressük. Az előadás célja, hogy ezen aktuális kérdések közül néhányat feldolgozzon, pro és kontra érvek bemutatásán keresztül válaszokat adjon. A magyarországi viszonyok tekintetében a jövő primerenergiaforrás-összetétele, az atomenergetika és a megújuló források kérdése kerül terítékre, melyhez az alapot a villamosenergia-igény prognózis tárgyalása fogja adni. Az öregedő magyarországi erőműpark és az igények növekedésének együttes hatásaként megállapítható, hogy az ország számára nem létezik dedikáltan legjobb út, a közeli jövőben minden energiaforrás hasznosítása szükséges lesz.

11:40 Hegymegi Dávid és Németh Szilárd (Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium): A győri lakosság környezeti tudatának elemzése

A kutatás során a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium tagjai 400 kérdőívet kérdeztek le Győr város különböző pontjain. A felmérés a lakosság környezettel kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta. A korábbi hasonló témájú kutatások állításainak többségével azonos eredményre jutottunk a felmérésünk során.
Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy a média által felkarolt környezeti problémákkal a lakosság többet foglalkozik, annak ellenére, hogy nincs is közvetlenül érintve. A térbeli távolság növelésével párhuzamosan pedig a környezet állapotának megítélése rosszabbodik. A felelősség áthárítása is nagyon erősen megmutatkozott egyes kérdések kapcsán.
A korábbi eredményekkel szemben a kutatásunk szerint a nők inkább fogékonyabbak a környezeti problémák iránt. Összességében megállapítható, hogy leginkább az iskolai végzettség hat az attitűdökre, amíg a jövedelem hatása néhol csekély, olykor erős, főképp, ha anyagi hozzájárulásról van szó.
Végül megpróbáltuk röviden jellemezni az átlagos attitűdöt, mely szerint a lakosság nagy többségére egyfajta „passzív környezetvédelmi magatartás” a jellemző, azaz az emberek nagyobbik fele olyan tevékenységekkel óvja környezetét, aminek közvetlen anyagi hasznát érzi, vagy ami nem kerül túl nagy erőfeszítésbe.

12:00 Molnár Ágnes (Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégiuma): Az izraeliták szerepe Nagykanizsa gazdasági működésében (1867-1914)

Az 1867. évi kiegyezést követően az ipar fejlesztése, az infrastruktúra és a szolgáltatások minél szélesebb körű kiépítése elsőrendű nemzeti érdekké vált. A gazdasági beruházásokhoz szükséges tőke előteremtésében nagy szerep jutott azoknak a zsidó bankár- és kereskedőcsaládoknak, akik az osztrák, cseh és német tőke mellett érdemi részt tudtak vállalni a hazai gazdaság fejlesztésében. A zsidóságnak a korabeli városokban elfoglalt helyét jól jellemzi Nagykanizsa város fejlődése. Nagykanizsa a 19. századtól gyors kereskedelmi és ipari fejlődésének köszönhetően gyorsan polgárosodó várossá vált. A gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan kiteljesülő város életében jelentős szerepet játszott az ott gyökeret verő zsidó lakosság, akik fontos posztokat töltöttek be Kanizsa kulcsfontosságú pénzügyi és kereskedelmi intézményeiben. A nagy vagyonnal rendelkező zsidó kereskedő családok - mint például a Gutmann, a Lachenbacher, az Ebenspanger - nagy hatással voltak a város kulturális és egyesületi életének fejlődésére is. A zsidó kereskedők gazdasági erejét és összetartozását mutatja, hogy Kanizsán hozták létre az ország első felső-kereskedelmi iskoláját. A 19-20. század fordulójára a kanizsai zsidóság jelentős mértékben asszimilálódott és szervesen beépült a város társadalmába. Előadásomban arra keresem a választ, hogy Nagykanizsán a 19. században a település számos nemzetiségi és vallási csoportja közül miért a zsidók váltak a legsikeresebb vállalkozókká?

12:20 Sarlós István (Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégiuma): Az alsó-Duna-völgyi Duna menti kisvárosok gazdasága a két világháború között. Dunaföldvár mezőgazdasága az 1930-as években

Magyarországon a két világháború között a gazdasági szerkezetben komoly változások mentek végbe. A korszakban a legnagyobb kihívást a gazdaságpolitika számára a mezőgazdaság problémáinak megoldása jelentette. Dunaföldvár mezőgazdaságának statisztikai adatait elemezve megfigyelhető a Horthy-korszak gazdasági kétarcúsága: továbbélő hagyományok, alkalmazkodás az új helyzethez. A korszak három népszámlálásának és az 1934-35-ös nagy mezőgazdasági összeírásnak az adataiból egy helyi specialitásokkal rendelkező Duna menti kisváros képe bontakozik ki. A helyi specialitásokra támaszkodva Dunaföldvár mezőgazdasága átmenetet képezett az alföldi mezővárosok és a kereskedővárosok mezőgazdasága között.
A statisztikai adatok mellett figyelembe véve a korszakban bekövetkezett politikai és közigazgatási változásokat megállapítható, hogy az 1920-44 között eltelt időt jól kihasználta a város. A városi mezőgazdaság azonban nem tudta megoldani az országot sújtó területi változások miatt bekövetkező negatív hatásokat, ezért a primer gazdasági szektorban a holtpontról való minimális elmozdulás tapasztalható, mélyreható változások nem történtek. A második világháború után bekövetkező újabb politikai és gazdasági átrendeződés pedig e csírákat is elfojtotta.

12:40 Ebéd

13:45 Raffai Péter (Bolyai Kollégium): Einstein szimfóniája - a gravitációs hullámok

A csillagászati megfigyelések napjainkig szinte teljes egészében elektromágneses sugárzás detektálásán alapultak. Az einsteini általános relativitáselmélet azonban már évtizedekkel ezelőtt megjósolta egy, a gravitációs kölcsönhatásból származtatható sugárzás létezését. Jóllehet ma a Föld számos pontján működnek gravitációshullám-detektorok, e hullámok létezését a mai napig csak közvetett bizonyítékok támasztják alá. Detektálásuk nemcsak az einsteini elméletet erősítené meg, de az elektromágneses hullámoktól független, új információhordozó-közeget biztosítana az égi objektumokról és az Univerzum keletkezéséről. Mindez várhatóan robbanásszerű fejlődést hoz az asztrofizikai és csillagászati kutatásoknak.
Az ELTÉ-n tavaly megalakult Eötvös Gravity Research Group (EGRG) hazánkban elsőként csatlakozott a Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory (LIGO) nemzetközi együttműködéshez a gravitációs hullámok detektálásáért folytatott versenyben. Mint az EGRG doktorandusz tagja, előadásomban a gravitációs hullámokról, detektálásukról, és praktikus alkalmazásukról szeretnék adni rövid összefoglalót.

14:05 Nagy Péter (Bolyai Kollégium): Nyomozás egy bűnügyi kémikus szemével

Avagy folyamatosan nyomokat hagyunk magunk után a világban. Az előadásban talán az előző mondat kissé más értelmet nyer, miután bemutatásra kerül, e nyomok hogyan árulkodnak szakértőnknek tetteinkről. Eltávolodva kedvenc krimis nyomozóink nézőpontjától, ízelítőt kapunk egy bűnfelderítési eljárásról, a helyszíntől kezdve a laboron keresztül egészen a tárgyalásig eljutva, egy kisvárosi vegyész szakértő mindennapjaiba betekintve. Manapság népszerű sorozatokból ismert technikák helyett meglátjuk, hogy is lehet szerényebb keretek közt, de számunkra érthetőbb módszerekkel és fifikás trükkök pofonegyszerű kivitelével megbízható válasszal szolgálni a nyomozó kérdéseire. Előadásomban egy csokrot nyújtok ezen sziporkákból az ujjlenyomat-rögzítéstől a vegyi csapdák alkalmazásáig a kémia határain innen és túl.

14:25 Cora Ildikó (Bolyai Kollégium): Az úrkúti karbonátos mangánérc

Hazánk - mára igen kis számú - mélyművelésű bányái közül a Dunántúli-középhegységben, Úrkúton működő üzem az egyik legjelentősebb. Itt található Európa egyik legnagyobb mangándúsulása, melyet 1917 óta termelnek. Ennek a különleges érctelepnek a pontos képződési körülményei - évtizedekre visszanyúló ismertsége és kutatottsága ellenére - még mindig nem tisztázottak, pedig számos kiváló kutató vizsgálta a mangándúsulás eredetét, illetve a későbbi, felülbélyegző geológiai folyamatokat főleg geokémiai és szedimentológiai szempontból. Azonban a mai napig nem született olyan modell, amely minden lényeges természettudományos mérési eredményt értelmezni tudna, és amely ezáltal általánosan elfogadott lenne.
A földtörténeti középkorban, mintegy 185 millió éve a Föld akkori arculatát a nyíló, táguló óceánok határozták meg. A mai Dunántúli középhegység ezen ősföldrajzi képben az egyre távolodó Európai- és Afrikai-lemez között helyezkedett el. Kelet felől a Tethys óceán, északkelet felől pedig - néhány száz kilométernyi szárazföld mögött - kinyílni készülő új óceáni ágak határolták. Ez a bonyolult helyzet szabta meg a terület üledékképződését, geológiai fejlődését. E sokféle hatást ma egyesítve, egymásra halmozódva látjuk az egykori üledékekből keletkezett mai kőzetekben, azok ásványi összetételében, szövetében. Hogy a régi történetet fel tudjuk tárni, a hatásokat külön kell választani, ami bonyolult és nehézkes folyamat.
A fő problémát az jelenti, hogy az anyag igen finom szemcseméretű: mikrométeres és nanométeres ásványfázisok (kristályos vegyületek) jellemzik. Mivel az ércet a korábbi kutatások során csupán a fénymikroszkóppal is jól vizsgálható mérettartományban elemezték, így a különböző ásványok nem, vagy igen pontatlanul kerülhettek leírásra. E hiány pótlását célozza korszerű nagyműszereket is felhasználó kutatásunk, mely során mikrométeres léptékben vizsgáltuk a kőzetalkotó ásványokat, ill. azok kőzetben lévő szöveti helyzetét. Eredményeinkkel sikerült pontosítani az ércképződésre vonatkozó genetikai modelleket, és kijelölni a további kutatások lehetséges irányát.

14:45 Róka József (Bolyai Kollégium): Föld alatti mesevilág - A Cserszegtomaji-kútbarlang

Előadásomban egy hazánkban szinte egyedülálló barlangot, a Cserszegtomaji-kútbarlangot szeretném bemutatni. Különlegessége képződésében és a benne található ásványkiválásokban, cseppkövekben rejlik.
Cserszegtomaj Keszthelytől kb. 5 km-re található, a kútbarlangot az Anna-kápolna közelében találjuk meg.
A barlangot véletlenül fedezték fel kútásás közben 1930-ban, nyílása 52 m mélyen nyílik a kút oldalából. Már kialakulását tekintve is egyedülálló: triász dolomit és felső-pannon homokkő határán keletkezett hévíz oldóhatásának köszönhetően. Hajdan az Őshévíz egyik feltörési helye lehetett. Maga a barlang elsősorban kuszodákból áll, kevés nagy teremmel és rengeteg „gótikus” homokkőoszloppal. Ezekben az oszlopokban gyakran láthatunk akár 2 m-es nagyságot is elérő növénymaradványokat, melyek álló helyzetben őrződtek meg. A barlangban többféle ásványkiválás található. Legjelentősebb a gipsz, mely sokfelé és nagyon változatos formában van jelen. Igen nagy számban és változatosságban lelhető fel az ún. limonitcseppkő, mely - a szintén cserszegi Acheron-kútbarlang kivételével - csak itt fordul elő hazánkban. A termeket varázslatos színvilág jellemzi. A falakat kék-vörös kokárdaszerű kiválások díszítik, nemritkán fehér gipszkristályokkal a közepén. A homokkőoszlopok alján fekete bevonaton csillog a gipsz, néhol pedig csodálatos, ismeretlen lila-kék-zöld-sárga kiválást láthatunk a homokkőfalon.
A barlang elsősorban nehéz megközelíthetősége miatt kevés geológust látott, különleges ásványkiválásait senki nem vizsgálta még. Most ezen titokzatos bevonatok mibenlétét szeretnénk meghatározni, ill. általában a barlang ásványvilágát tárjuk fel, írjuk le.

15:05 Szünet

15:30 Göndör László (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapesti Corvinus Egyetem): Klaszterek: a gazdasági és földrajzi tér modern regionális formációi

A regionális klaszterek („fürtök”) kialakulása modern-posztmodern gazdasági folyamatok ösztönözte jelenség. Elsődlegesen a globalizáció és annak járulékos hatásai szolgáltatják megjelenésük világgazdasági hátterét. Ahogy az egyes nemzetgazdaságok megnyílnak a globális gazdasági folyamatok előtt, úgy a helyi szereplők is egyre kiszolgáltatottabbakká válnak. A multi-, illetve transznacionális vállalatok hazai piacon való megjelenése adekvát válaszadásra szólítja fel a helyi termelőket versenyképességük megtartása vagy elérése céljából. Ez hasonló törekvéseik révén kooperációban fog testet ölteni, ami közelebbről a lokális előnyök maximális kihasználását vonja maga után.
Következésképp regionális gazdasági térbeli specializáció indul meg, mely folyamat hús-vér, élő, lüktető gazdasági szerveződései a regionális klaszterek.
Az előadás az efféle klaszterek életének bemutatásán kívül arra is választ kíván adni, hogy a földrajzi környezethez ily nagymértékben kötődő gazdasági szerveződések térbelisége hogyan érhető tetten, milyen módszerekkel „térképezhetjük fel” azokat.

15:50 Király Péter (Hatvani István Szakkollégium): A változatlan kaméleon? Háborúképek a XXI. század elején.

Kevés kor veheti fel a versenyt a XX. századdal, ha a háború jellegében bekövetkező változásokat tekintjük - mindazonáltal a totális nukleáris összecsapás lehetőségének eltűntével a XXI. század elején talán kevésbé vagyunk biztosak az eljövendő konfliktusok jellegével kapcsolatban, mint bármikor korábban. A jelen és jövő háborúinak képletét azonban az elmúlt évtizedben nem csupán katonai stratégák, de politológusok, közgazdászok, antropológusok is megkísérelték felvázolni: bizonytalanságunk tehát részben épp annak köszönhető, hogy a háború kutatása interdiszciplinárissá vált. Előadásomban ismertetem a háború problémakörének meghatározó irányzatait és fő teoretikusait, elsősorban a konvencionális hadviselés és az ún. „új háborúk” körüli vitákra összpontosítva. Míg előbbi csupán a fegyveres konfliktusok jellegét érinti, az „új háború” egyes proponensei a háború Clausewitz által leírt természetét is megkérdőjelezik a globalizáció korában. Célom nem az állásfoglalás és a válaszadás, hanem az elgondolkodtatás: vajon a háborús kaméleon csak színt, vagy esetleg alakot is vált századunkban?

16:10 Cseke László (Eötvös Collegium): Egy magyar polihisztor Irakban - Teleki Pál és a Moszuli jelentés

Az I. világháborút követő Párizs környéki béke-megállapodások során rendezték volna a Törökország és az ekkor még brit mandátumként létező Irak közötti határvitát. Azonban a török fél nem írta alá az egyezményt, hanem fegyveres harcot indított a Moszul térségében állomásozó brit, francia, olasz és görög csapatok ellen. 1923-ban Lord Curzon brit külügyminiszter és a török küldöttség a lausanne-i konferencián abban állapodott meg, hogy amennyiben a tárgyalások a következő kilenc hónapban nem vezetnek eredményre, a nemzetközi közösség elé viszik a kérdést. Így került az ügy a Népszövetség elé1924 augusztusában, amely a végleges döntést egy háromfős bizottságra kívánta bízni. Teleki korábbi politikusi és földrajzi munkássága egyaránt szerepet játszott abban, hogy Sir Eric Drummon, a Népszövetség akkori főtitkára felkérte, hogy a bizottság egyik tagjaként vegyen részt a munkában. Az előzetes kutatómunka és a helyszíni tapasztalatok alapján Telekiék egy 90 oldalas jelentésben tettek javaslatot a végleges határvonalra, részletesen kitérve az etnikai, gazdasági és természetföldrajzi viszonyokra is. Az előadás során elemzem Teleki szerepét a jelentés elkészítésében - elsősorban tudománytörténeti szempontból -, másrészt a kérdés érdekes politikai hátterét mutatom be.

16:30 Rácz Szilárd (Eötvös Collegium): Nyelvi jogok

Az országban, ahol élünk, anyanyelvünket a hétköznapokban bárhol, bármikor szabadon használhatjuk. Ezt a tényt a legtöbb ember teljesen természetesnek találja. Azonban ez az állítás korántsem állja meg a helyét azoknak a jelentős számú kisebbségeknek az esetében, amelyek a nyelvileg még viszonylag homogén Európa egyes országaiban élnek.
A gazdasági, politikai és kulturális javakból való részesedésük sokszor pusztán azért korlátozott, mert anyanyelvük nem egyezik meg a többség nyelvével.
Az anyanyelv használatához való jog az emberi jogok közé tartozik. Ez az alaptétel ma már egyre több nemzetközi jogi dokumentumban megtalálható. Azonban ezen a téren az egyes nemzetállamok jogalkotása, s főként politikai gyakorlata számos kívánnivalót hagy maga után.
Előadásomban röviden áttekintem a főbb nyelvi jogi kérdéseket. Hazai és külföldi példák segítségével bemutatom azokat a jellemező problémákat, amelyek az európai országok jogalkotásában, oktatáspolitikájában s az ezek által meghatározott mindennapi gyakorlatban megjelennek. Felvázolom, hogy a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos konfliktusok miként vezethetők vissza az egyes nemzetállamok és az Európai Unió nyelvideológiáinak szövevényes kapcsolatára.

16:50 Pintér Gergő (Bolyai Kollégium): Atomhasadás, DNS, topológia és szürrealizmus - a természettudomány új eredményei Salvador Dalí munkáiban

A művészek munkáit az őket ért hatások, a „valóság” ihletik, a mű az alkotójának szubjektív reflektálása ezekre a hatásokra. Vajon így van-e ez a 20. században is, amikor a valóság hatásai közé tartoznak az anyagi lét legmélyebb titkait ostromló tudomány újabb és újabb eredményei is?
Salvador Dalí festészete mutatja, hogy valóban előfordul a modern természettudomány is a művészet ihletői között. Az 1940-es években Dalít a párizsi szürrealista csoport kizárta tagjai közül. A képein ekkoriban bukkantak föl a későbbi munkáit is meghatározó témák: a katolikus vallás jelképei, a klasszikus festészet (reneszánsz, realizmus), az anyagi részecskék, a miszticizmus, majd később az újonan felfedezett DNS-kettősspirál, még később a topológia és a katasztrófaelmélet. Mindezek mellett Dalí továbbra is szürrealista maradt, egész életében nem távolodott el ettől az irányzattól.
Hogy férnek meg egymás mellett az említett dolgok? Hogy szerepelhet egy képen az atommaghasadás és a vallás, a tudomány és a misztika? Egyáltalán milyen célja lehet egy művésznek azzal hogy kölcsönveszi és vászonra veti a tudomány alakzatait?
Az előadásomban ezekhez a kérdésekhez próbálok közelebb férkőzni, minél több Dalí-festmény bemutatásán keresztül.

17:50 Zárszó, fogadás

Teaest

A Konferencia után egy zenés Teaestet tartunk, melyre sok szeretettel meghívunk minden kedves résztvevőt!

Poszterek:

Cséplő Péter (Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar): A táplálékfelvétel változása az életkorral

Az öregedéssel számos élettani működés szabályozása megváltozik, érintve a testsúly és az anyagcsere regulációját is. Középkorúakban a fő problémát az elhízás, míg idősekben az anorexia (étvágytalanság) és a testtömeg drasztikus csökkenése jelenti. Az energiaforgalom és a testsúly hosszútávú szabályozásában, valamint a hőregulációban szerepet játszó idegi és hormonális tényezők összefüggő hatásrendszert alkotnak. Ennek egyes komponensei az életkor előrehaladtával eltérő dinamikával módosulhatnak, ami magyarázhatja a testsúly és a testösszetétel korral járó alakulását. Az éhség és jóllakottság idegi központja, a hypothalamus, mind orexigén, mind anorexigén (táplálékfelvételt csökkentő) mechanizmusokat koordinál, többek között a melanocortin rendszer és endogén agonistája, az α-MSH segítségével, amely táplálékfelvételt (FI) csökkentő hatása mellett növeli a maghőmérsékletet és az anyagcserét.
Vizsgálatainkban különböző korú patkányok nyugalmi anyagcseréjét, testhőmérsékletét (OxyMaxcopyright kaloriméter, Benchtopcopyright thermométer), illetve szabadon mozgó állatok táplálékfelvételi viselkedését, maghőmérsékletének, szívfrekvenciájának és aktivitásának változásait követtük MiniMittercopyright telemetriás mérőrendszer segítségével.
A középkorú (6, 12 hónapos) patkányokban az α-MSH táplálékfelvételt gátló hatásának csökkenését, míg öreg ( hónapos) állatokban az anorexigén hatás felerősödését mutattuk ki.
Eredményeink arra utalnak, hogy a centrális mediátorok közül az α-MSH-nak szerepe lehet táplálékfelvételi-, testtömeg- és testösszetétel-változásokban.