A XXIII. Bolyai Konferencia programja

2018. április 14.

8:00 Regisztráció

8:30 Megnyitó

9:00 Pacskó Vivien (Bolyai Kollégium): Műholdas távérzékelés a vegetáció vizsgálatában

Távérzékelésnek azt az adatgyűjtési és –feldolgozási folyamatot nevezzük, mely során nem közvetlenül, hanem a távolból, elektromágneses hullámok közvetítésével szerzünk információt a céltárgyunkról. A Föld felszínének távérzékeléses megfigyelése praktikusan valamilyen repülő eszköz fedélzetéről, leggyakrabban földmegfigyelő műholdakról történik. Előadásomban bemutatok két, műholdon elhelyezett szenzortípust – a klasszikus, optikai tartományban mérő Landsat TM8-at, valamint a Sentinel-1 szintetikus apertúrájú radar (SAR) szenzort. Célom valós példák segítségével szemléltetni, hogy a különböző szenzorok – a hullámok forrásától, valamint a mért hullámhossz tartományoktól függően – milyen széles spektrumban szolgáltatnak információt a növényzet típusáról, állapotáról, fejlődéséről. Előadásom az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készül.

9:20 Telek Máté (Bolyai Kollégium): Régészeti „jóslás” geofizikai eszközökkel

Az eltemetett régészeti objektumok kőzetfizikai tulajdonságai jelentősen eltérhetnek a környezetéihez képest, ami geofizikai módszerekkel mérhető.
Kutatásom során mágneses méréseket végeztem a Dél-Dunántúl egyik római kori régészeti lelőhelyén, majd a gyűjtött adatokat MATLAB-bal dolgoztam fel.
A korábbi légifotókon egy nagyobb épület körvonalazódott a felmért területen. Az volt a célom, hogy a mágneses adatokból meghatározzam e feltételezett épület falainak paramétereit. Ehhez többféle geofizikai inverziós módszert alkalmaztam (lefelé folytatás, pólusra redukálás, kétdimenziós paraméterbecslés), így sikerült megbecsülnöm a feltételezett épület falainak mélységét, méreteit és mágneses szuszceptibilitását.
Eddigi eredményeim alapján a felmért falszakasz igen sekélyen fekszik (20-30 cm) és meglehetősen alacsony (30-40 cm).
A geofizikai inverzió régészeti alkalmazása különösen kifizetődő, mert a modellezett falakat később jó eséllyel fel is tárják, így pontos információkat szerezhetünk az adott építmények tényleges alakjáról és anyagáról, és összehasonlíthatjuk ezeket a modellből kapott eredményekkel.

9:40 Pánczél Emese (Bolyai Kollégium): Esztergom környéki források felmérése

A források a felszín alatti vízáramlások természetes felszínre lépési pontjai. Jellemzőik (hozam, hőmérséklet, egyéb fiziko-kémiai paraméterek) és ezek időbeli változása a mögöttes áramlási rendszerről és az e mentén zajló kőzet-víz kölcsönhatásokról adnak információt.
Kutatómunkám célja lakóhelyem, Esztergom és környéke hidrogeológiai környezetének megismerése az ezen a területen fakadó források vizsgálatának segítségével. A forrásokat korábbi, forráskataszteri adataik alapján jellemeztem, valamint saját méréseket is végeztem a terepen, illetve mintavételezés után laboratóriumban. Mérési eredményeim alapján meghatároztam a forrásvizek vízkémiai fáciesét, és a kapott adatokat összehasonlítottam a kataszteri adatokkal az egyes források esetében. Igyekeztem feltárni az eltérések okait, és következtetéseket levonni a mögöttes áramlási rendszerre vonatkozóan.
Kutatásom a Földművelésügyi Minisztérium, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya és az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszéken működő Tóth József és Erzsébet Hidrogeológiai Professzúra együttműködésének keretében hozzájárul a hazai forrásokat rögzítő adatbázis bővítéséhez, aktualizálásához.
A dolgozat az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

10:00 Konkoly Sándor (Szentágothai János Szakkollégium): „Vár állott, most kőhalom”. Egy Duna-parti mészkőszirt történeti aspektusai

A Mohácsi-sziget északi részén az alluviális üledékekből alaphegységi kibúvás karbonátos rétegei érik el a felszínt. A különleges földtani képződmény márványként megbecsült rétegeit évszázadokon keresztül bányászták, amely visszafordíthatatlan károkat okozott a hozzá kapcsolódó régészeti emlékeinkben. A szigetrög földtani feltárása során előkerült adatok egy lappangó erődítmény létéről tesznek tanúbizonyságot, amely nagy valószínűséggel egy stratégiai jelentőségű átkelőhelyet védhetett az akkori fő Duna-ágon. A szirttel együtt lebányászott erősség falai vélhetően a középkori Sembech várának maradványai lehetnek, de felvetődött az alapok korábbi, római eredettel való azonosítása is. Légifelvételek, valamint különböző korú és léptékű tematikus térképek segítségével sikerült lokalizálni a vár még meglévő alapfalának pontos helyzetét, amelyet ma már geofizikai mérések alapján is azonosíthatunk. A terepbejárások során gyűjtött leletanyag pedig megerősíti a középkori, és egyben elsőként igazolja a szirthez kötődő római kori jelenlétet. Munkámban a kutatás fő fázisait és alkalmazott módszereit ismertetem, majd az interdiszciplináris kutatásokban rejlő lehetőségek kiaknázásával kísérletet teszek az egykori erősség azonosítására.

10:20 Szünet

10:40 Plenáris előadás

11:40 Ebéd

12:40 Kenéz Lili Anna (Bolyai Kollégium): Ha a sejtbiológia szárnyra kap, avagy a genetikai eszköztár ecetmuslicák szemszögéből

A modern kutatásban a sejtbiológia és a genetika kéz a kézben jár. A sejtbiológiai folyamatok vizsgálata általában fehérje funkció elemzéssel kezdődik, és a génszerkesztés ebben nélkülözhetetlen eszköz. Képesek vagyunk egyes fehérjéket jelölni, inaktiválni, túltermeltetni, irányítani: mely sejtcsoportokban fejeződjenek ki és pontosan milyen faktorok hatására. Ezeknek a beavatkozásoknak a hatását vizsgálva pedig információhoz juthatunk a fehérje sejtekben betöltött szerepéről. Az ecetmuslica kiváló modellállat az ilyen kísérletekhez. Rendelkezésünkre állnak olyan módosított állatok, amelyeken szemmel látható markerek mutatják, hogy a vizsgált fehérjét kódoló, immár módosított gén tényleg jelen van-e az adott állatban. Ezeket a módszereket egy általam is kutatott terület példáján szeretném bemutatni, az endoszomális rendszer működésén. Ez felelős a kívülről felvett anyagok lebontásáért a sejtekben. A felvett anyagok membránnal határolt endoszómákba záródnak, melyek lebontó enzimeket tartalmazó lizoszómákkal olvadnak össze. Ezt az eseményt több fehérjekomplex is segíti, például a kutatásaink középpontjában lévő pányvázó faktorok.

13:00 Kis Dávid (Pázmány Péter Katolikus Egyetem): Extracelluláris vezikulák sugárhatás közvetítése a csontvelőben

A sugárbiológiában bystander effektusnak nevezzük, ha olyan sejtekben is megnyilvánul a sugárhatás, amelyeket direkt sugárzás nem ért. Hipotézisünk, hogy a közvetlenül sugártalálatot szenvedett sejtek által kibocsátott szolubilis szignáloknak fontos szerepük van ezen folyamatban. Az extracelluláris vezikulák (EV) olyan membránnal határolt struktúrák, amelyeknek a komplex tartalma alkalmassá teszi őket a bystander szignál közvetítésére.
Kísérletünkben egésztest besugarazott egerek csontvelőjéből EV-t izoláltunk és egészséges egerek farokvénájába oltottunk. Direkt besugárzás hatására az apoptizáló- és DNS károsodott sejtek aránya dózisfüggően nőtt és szignifikánsan csökkent a sugárérzékeny limfocita progenitorok (L.PROG), hematopoetikus őssejtek (HSC) és mezenchimális őssejtek (MSC) száma a csontvelőben.
Hipotézisünket alátámasztja, hogy az EV-t kapott egerekben is kimutattunk szignifikáns változást. Apoptizáló sejteket a HSC és L.PROG populációban dózisfüggően detektáltunk, valamint szignifikánsan csökkent a HSC-k és MSC-k száma a csontvelőben.
Az eredmények igazolják, hogy extracelluláris vezikulák sugárzás indukálta információt képesek közvetíteni.
Kutatást az OKI-SSFO-Sugárorvostani Osztályán végeztem.
Támogatta: DoReMi:EU-FP7, CONCERT:LEU-TRACK és NFKI:VKSZ_14-1-2015-0021 pályázatok.

13:20 Mógor Fruzsina (Bolyai Kollégium): Az idegsejtek vándorútja, avagy hogyan fejlődik az agykéreg?

Agyunk talán legösszetettebb felépítésű és működésű struktúrája az agykéreg, mely az előagy felszínén helyezkedik el, hat rétegből áll, (mint a hatlapos krémes). Általa valósulnak meg az úgynevezett „magasabb idegi működések”, mint az érzékelés, mozgatás, tudatos tervezés, asszociáció. Fejlődése egy vékony mindösszesen egy sejtréteg vastag csőből – a velőcsőből - indul meg. Ennek a csőnek a fala hamarosan az őt alkotó őssejtek osztódása által vastagodni kezd. Az egymás után születő idegsejtek hosszú vándorútra indulnak, amíg el nem érik végső helyüket, ahol aztán később feladatukat ellátják. Azonban a különböző funkciójú sejtek születési helye is más. Így a távolság is, melyet meg kell tenniük az utazás során. Végül mégis mindenki a neki megfelelő rétegbe, helyre kerül. Hogyan lehetséges ez? Ennek a legfontosabb folyamatait mutatom be, melyek hibás működése esetén súlyos fejlődési rendellenességek alakulnak ki az érintetteknél.

13:40 Reicher Vivien (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Agyféltekei aszimmetria vizsgálata kutyán; Egy alvási EEG vizsgálat

Az alvás alatti megosztott agyféltekei aktivitás jellemző néhány madár és tengeri emlős fajra. Ez az aszimmetria az agyféltekék közötti aktivitásban az alvás alatti túlélést biztosítja. Tekintve, hogy az embernek a védett környezetben való alvás miatt kevésbé kellett a predációs nyomástól tartania, feltételezhető, hogy az ilyen jellegű aszimmetria az agyféltekék között erősen lecsökkent. Friss kutatási eredmények arra utalnak, hogy ez a féltekei aszimmetria az idegen környezetben való alvás során embereken is kimutatható. Így felmerül a kérdés, hogy egy genetikailag és egyedfejlődése révén is az emberi környezethez adaptálódott faj, a kutya alvására mennyire jellemző az agyféltekék közti aszimmetria, illetve ennek mértékére is hatással van-e az idegen környezet. Előadásomban a legfrissebb eredményeink kerülnek bemutatásra.

14:00 Lajer Panna (Bolyai Kollégium): Jótékony nanofüvek? (nanostruktúrált felszínek hatása idegszöveti sejtekre)

Az egyes idegrendszeri betegségek kezelésében alkalmazott agyi implantátumok megfelelő működését gátolja a beültetést követő reaktív gliózis, ami az eszközt elektromosan és fizikailag is elszigetelő hegszövet kialakulásához vezet. Ezt visszaszoríthatja, ha a felületen nanométeres, az extracelluláris mátrix szerkezetét utánzó struktúrákat alakítanak ki.
Munkánk során különböző anyagú (polikristályos vagy platinával bevont szilícium) és felépítésű (sima, illetve nanostruktúrált) felületek egér primér asztrogliákra és embrionális hippokampális primér neuronokra kifejtett hatásait vizsgáltuk. Az asztrogliák letapadását a platina felszín segítette, ugyanakkor a nanostruktúráltság sejtalakjukra és túlélésükre nem volt hatással. A neuronok a fém felületekre akkor tapadtak le, ha alattuk glia sejt is jelen volt. A fém felszíneken a hagyományosan használt biokompatibilis bevonatokkal ellátott üveglemezekhez képest csak elvétve, de nanostruktúrák jelenlétében valamivel gyakrabban figyeltünk meg nyúlványnövekedést. Eredményeink alapján a glia sejtek kitapadását a nanofelszín nem befolyásolja, míg a neuritok növekedését kismértékben elősegíti. Mivel azonban a fémek a neuronok számára kedvezőtlenek, így terápiás sikerük is kérdéses.

14:20 Poszterszekció

15:20 Gombos Brigitta (Móra Ferenc Szakkollégium): Alkatrész a gépezetben: A bankárok római gazdaságban betöltött szerepe az 1-2. században

A Római Birodalom gazdaságát a Kr.e. IV. századtól erős fellendülés jellemezte, melynek következményeként a mezőgazdaság és az ipar fejlődött, a kereskedelem kiszélesedett és a pénz forgalma igencsak megnőtt a birodalomban. Az 1-2 századra ez a növekedés elérte a XVI. századi Anglia gazdasági fejlettségének szintjét, ugyanakkor ez a fejlődés megrekedt, a gazdaság emiatt érzékennyé vált, leginkább az esetleges pénz- és áruhiányra. Ezt a jó pénzügyi érzékkel rendelkező, zömében felszabadított rabszolgák, felismerték, és eleinte kölcsönökkel segítették ügyfeleiket, akik javarészt kereskedelemből éltek, majd magánbankházaik egyre több szolgáltatást kínáltak: folyószámlák nyitása, banki átutalások, bérleti szerződések megkötése, stb. A bankházak szerteágazó tranzakciói ellenére a bankárok nem tartoztak az elithez, ugyanis tevékenységük alantasnak számított a korban, illetve csak kis összegű üzleteket kötöttek. Adott hát a kérdés; hogyan lehet, hogy a kis összegekkel operáló bankárok fontos részévé váltak a gazdaságnak? Ha munkájuk fontos volt, miért gondolta a társadalom, hogy ez alantas és nem tisztességes? Előadásomban részletesen kitérek a bankárok világára, és a fent említett kérdésekre keresem a választ, segítségül hívva az első- és másodlagos írott forrásokat, valamint az általam összeállított táblázatokat és gazdasági térképeket, melyek segíthetik megérteni az ókori bankárcsaládok mindennapi üzleteit és a mögöttük rejlő kapcsolatrendszereket.

15:40 Lengyel Ádám (Szegedi Tudományegyetem): Hogy mások élhessenek! – Harci mentés Vietnámtól Afganisztánig

A helikopterek tömeges megjelenésével a harctereken megjelentek a sürgős egészségügyi evakuációk és a harci mentőakciók. Előadásomban a vietnámi amerikai beavatkozástól egészen napjainkig mutatom be a harci mentőakciók és egészségügyi evakuációk történetét és fejlődését az Egyesült Államok Ejtőernyősmentő egységeinek bemutatásával.
Az Ejtőernyősmentők (US Air Force Pararescue) a Légierő különleges műveleti egysége, feladatuk a lezuhant pilóták kimentésétől az olyan hírneves különleges műveleti egységek, mint a Delta Force vagy a Navy SEAL támogatásáig terjed. Emellett békeidőben civil kutató-mentő feladatokat is ellátnak.
Előadásom során bemutatom a taktikai és technikai változásokat, amelyek az elmúlt, több mint ötven évben bekövetkeztek, illetve bemutatok pár érdekesebb, izgalmasabb, tanulságosabb akciót azok közül, melyekben az ejtőernyősmentők részt vettek.

16:00 Csík Ádám Lajos (Móra Ferenc Szakkollégium): „Kérdésük: mikor megyünk már haza?” A ’68-as csehszlovák bevonulás és azt követő hónapok az MN 31. harckocsi ezred és annak járőrei szemszögéből.

„Kérdésük: mikor megyünk már haza?” A ’68-as csehszlovák bevonulás és azt követő hónapok az MN 31. harckocsi ezred és annak járőrei szemszögéből.
A prágai tavasz során Csehszlovákiában bekövetkező változások, mind a Szovjetunió vezetését, mind a környező országok kommunista pártjait aggodalommal töltötte el. 1968 tavasza és nyara során folyamatos egyeztetések, tárgyalások, és tanácskozások után sem voltak képesek a varsói „ötök” ráerőszakolni akaratukat a csehszlovák vezetésre. A Szovjetunió vezette Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Bulgária, Magyarország, alkotta formáció végül elszánta magát arra, hogy 1953 és 1956 után 1968 augusztus 20-21- én intervencióval akadályozza meg egy szocialista blokkon belül kialakuló reformfolyamatot. Előadásom célja hogy bemutassam a Magyar Néphadsereg páncélos alakulatai szemszögéből az intervenció eseményeit, illetve annak hétköznapjait, és az azt lezáró kivonulást. Emellett előadásomban - igyekszem bemutatni a 31. harckocsi ezred katonái mit tapasztaltak a lakosság körében a „járőröző katona” szemszögéből.

„ Az Emberi Erőforrások Minisztériuma UNKP-17-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült”

16:20 Mogyorósi Renátó Manuel (Wlislocki Henrik Szakkollégium): A kelet-ukrajnai krízishez vezető út három szintjének elemzése

"A Szovjetunió bukását követően tiszta lap kezdődött az oroszok történelmében. Milyen útkeresés jellemezte az ország külpolitikáját? Milyen irányt vett a volt Ukrán Tagköztársaság a függetlenné válást követően? Mi jellemezte Moszkva és Kijev kapcsolatát? Miért volt fontos a korrigált orosz külpolitikai vonalnak a NATO és az EU keleti terjeszkedésének megakadályozása? Miként tekintett a Kreml a 2014-es ukrán eseményekre? Miért döntöttek Krím annektálása és a katonai beavatkozás mellett? Milyen szerepet játszott az orosz mentalitásban az Egyesült Államok 1991-et követő külpolitikája? Jelen előadás a 2014-ben eszkalálódó kelet-ukrajnai krízis előzményeit három szinten közelíti meg. Foglalkozik az orosz és az ukrán belpolitikai folyamatokkal és fordulatokkal, a korrekciós kísérletek és az irányváltások főbb okainak feltárásával, a két állam közti kapcsolatrendszerrel. Meg kell fejteni azt is, hogy a konfliktus eszkalációja miért volt elkerülhetetlen. Itt meg kell jelenítenünk egy harmadik dimenziót is, ez pedig nem más, mint a geopolitikai színtér: a bipoláris világrendszer bukását követő amerikai kihívásokra adott orosz válaszok értelmezése, a lehetséges alternatívák felmérése."

16:40 Szünet

17:00 Kiss Krisztián (Bolyai Kollégium): Kárpát-medencei helyszínelők: Túlélt koponyaalapi törés a késő vaskorból

2011-ben a MNM munkatársai Pócspetri közelében végeztek feltárást. A Majerik Vera által vezetett ásatás során paleopatológiai szempontból egy unikális lelet került elő. A késő vaskorból (Kr.e. 3.-4. század) származó nő maradványai gyógyult koponyaalapi törésről árulkodnak, melyhez hasonló lelet –legjobb tudomásunk szerint - történeti antropológiai sorozatokból eddig még nem került elő. A koponyaalap törése ma leginkább közlekedési balesetek során következik be és legtöbbször napjainkban is halálos kimenetelű sérülésnek számít. Modern orvosi ellátás sok esetben szükséges, leginkább a súlyos vérzés által kialakuló koponyaűri nyomás megnövekedése miatt. Kérdés, hogy az előadás alanya 2300 évvel ezelőtt hogyan élhetett túl egy ilyen súlyos traumás behatást. Munkám során az alanyt klasszikus embertani és paleopatológiai módszerekkel vizsgáltam, valamint sérülését összehasonlítottam az elmúlt 200 év orvosi esettanulmányaival. A fenti módszerek és adatok segítségével megkísérlem felvázolni balesetének(?) körülményeit. Előadásomban részletesen bemutatom, hogy egy 2000 éves lehetséges baleset és túlélés igazságügyi antropológiai rekonstrukciója esetében milyen lehetőségekkel és korlátokkal nézünk szembe.

17:20 Kemecsei Éva (ELTE TTK): Nyirokerek szerepének vizsgálata autoimmun arthritisben

A rheumatoid arthritis napjainkban az egyik legelterjedtebb krónikus autoimmun betegség, mely az immunrendszer megváltozott működése által az ízületek gyulladásához, csont és porcszövet pusztuláshoz vezet. A kórokozók elleni védekezésben jól ismert az immunrendszer és a nyirokrendszer szoros együttműködése, azonban nem tisztázott a nyirokerek szerepe autoimmun gyulladásos betegségekben.
Ezért, kísérleteinkben célul tűztük ki a nyirokerek szerepének feltárását arthritisben, vad típusú és mutáns egértörzsek felhasználásával. Utóbbiakban egy nyirokérfejlődésben fontos receptor, a VEGFR3 pontmutációt hordoz, így ezen egerekben nem alakulnak ki felületes nyirokerek. Az autoimmun arthritist a K/BxN szérum transzfer modell alkalmazásával váltottuk ki, az állatokat több napon keresztül monitoroztuk. Ezután az ízületeken szövettant, majd rutin- és immunfestést végeztünk.
Az eredményeink arra utalnak, hogy a betegségben a nyirokerek morfológiája dinamikusan változik, nyirokerek hiányában kevésbé alakul ki gyulladás. Eredményeink az immun- és a nyirokrendszer együttműködésének részletesebb feltárásával hozzájárulhatnak új terápiás célpontok azonosításához az autoimmun betegségek kezelésében.

17:40 Tóth Kinga (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kiegészítő a siker titka, avagy egy különleges Enterococcus faecalis plazmid vizsgálata

A vancomycin rezisztens Enterococcus sp. (VRE) egyike a leggyakoribb multirezisztens, kórházi kórokozó baktériumoknak, amelyek elterjedése világszintű népegészségügyi problémát jelent. A nagyobb virulenciájú E. faecalis a gyakoribb humán kórokozó, mégis a VRE törzsek >90%-a E. faecium a kombinált antibiotikum rezisztenciája miatt. A kromoszómán kódolt antibiotikum rezisztencia mellett a törzsek még továbbiakat is szerezhetenek mobilis genetikai elemek révén. Ilyenek a plazmidok, amelyek különböző funkciós modulokból állnak, ezek felelősek például a plazmid átírásáért, fenntartásért, konjugációjáért és az antimikrobiális rezisztenciáért. Az E. faecium plazmidok szerepet játszanak a rezisztenciák halmozásában és fenntartásában, emellett az E. faecalisok még arra is képesek, hogy feromonokkal kommunikálva megnöveljék a hasznos plazmidok felvételének gyakoriságát, azaz a fajspecifikus rezisztencia/virulencia plazmid terjedését.
Kutatásunk során olyan E. faecalis kiméra plazmidot vizsgáltunk, amely magába foglalja mindkét fajra jellemző tulajdonságokat: egy (E. faecium eredetű) rezisztenciáért és egy (E. faecalis eredetű) konjugációért felelős részt. Előadásomban szeretnék kitérni a plazmid felépítésére, lehetséges hátterére, jövőre vetíthető potenciális hatására.

18:00 Jordán Lilla (Bolyai Kollégium): Oxidatív stressz az egyedi minőség hátterében

Ismert, hogy a gyíkok színezetükkel nyújthatnak információt fajtársaiknak – élénksége a díszt viselő egyed minőségét jelezheti. Ahhoz, hogy egy jelzés hiteles lehessen, szükséges, hogy létrehozása, fenntartása költséges legyen a viselője számára, így intenzívebb díszt csak a jobb minőségű egyedek fejleszthessenek.
Az élettani háttér, ami a minőséget és a színezetet összeköti, még kevéssé ismert. Az egyik ilyen kapocs lehet az oxidatív stressz jelensége.
Az oxidatív stressz egy, a szervezet számára kedvezőtlen állapot. Kialakulásáért a túlsúlyba kerülő reaktív, oxidatív hatású gyökök felelősek, melyek károsíthatják a színezetet kialakító pigmenteket vagy struktúrákat. Azok az egyedek, akik hasonló hatásokra kevesebb reaktív gyököt termelnek, vagy azokat jobban semlegesítik, a kisebb oxidatív kár mellett intenzívebb színezetet fejleszthetnek.
Két gyíkfaj hímjeinek vizsgálata során arra kerestem a választ, hogy valóban mutat-e összefüggést az oxidatív stressz a színezettel, illetve, hogy kimutatható-e valamilyen különbség a két faj között az oxidatív stressz tekintetében, amely az élőhelyeik eltérő hőmérsékleti adottságaira vezethető vissza.

18:20 Czuppon Bálint (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kereklevelű harmatfű – egy hazai ragadozó növény természetvédelme

Ragadozó növény – a szó elbűvöl és egyben elborzongtat. A kereklevelű harmatfű hazánk tőzegmohás lápjainak védett évelője, mely ragadós levélcsapdájával ejti el és emészti meg rovarzsákmányát, így pótolva az élőhelyi tápanyaghiányt. A ragadozó növények természetvédelmi státusza sok helyen a veszélyeztetett kategóriába esik, főként az élőhelyek leromlása miatt. A magyar flórából a harmatfű a vízelvezetések hatására gyakorlatilag eltűnt. Kutatásom célja a kereklevelű harmatfű szaporodásbiológiai vizsgálata és élőhelyen kívüli természetvédelmi célú megőrzése az Őrségi Nemzeti Parkkal együttműködve. Célul tűztem ki egy olyan módszertani ajánlás kifejlesztését, mellyel a lehető legkisebb ráfordítással, a legeredményesebben szaporítható magról a faj mesterséges környezetben, szükség esetén az adott élőhelyre való visszatelepítéssel. A kutatás során tanulmányoztam a magvak biometriai és magmorfológiai adatait. Ezután, az ültetőközeg-preferencia vizsgálataimban kiderült, hogy a faj magjai élő tőzegmohában, fényre csíráznak a legeredményesebben, de a minél hosszabb időtartalmú hidegkezelés is elengedhetetlen a magnyugalmi állapot megtörése érdekében.

18:40 Szünet, vacsora

20:00 Közösségi program

2018. április 15.

7:45 Regisztráció

8:00 Szakmai reggeli a Morgan Stanleyvel

9:00 Kurgyis Bálint (Bolyai Kollégium): Nagyenergiás nehézion-ütközések – az ősrobbanás vizsgálata a laborban

Mai ismereteink szerint a világunk több mint 13.7 milliárd évvel ezelőtt, az Ősrobbanással jött létre. Napjainktól az időben visszafelé haladva az Univerzum különböző furcsa képei tárulnak elénk. Az Ősrobbanás után egymilliomod másodperccel még nem létezett a hétköznapi életünket felépítő atomos anyag. Ahhoz, hogy ezt az állapotot vizsgálhassuk, a laborban előállítjuk a szükséges körülményeket, és „mini-ősrobbanásokat” hozunk létre nehézion-ütközések formájában. Ez után az ütközési pontok köré elhelyezett különféle detektorok segítségével lefényképezzük az ütközéseket. Ilyen módon a világ különböző pontjain hatalmas mennyiségű adatot állítunk elő, melyet később felhasználhatunk arra, hogy az elméleti modelljeink jóslatait a kísérleti adatokkal alátámasszuk, vagy megcáfoljuk. Az elmúlt évtizedben számos jelentős eredmény és felfedezés született a nagyenergiás fizika területén. Iyen például az atomokat is alkotó kvarkok és gluonok új halmazállapotának folyadékszerű viselkedése. Előadásom betekintést nyújt a nehézion-fizika kérdéseibe és eredményeibe.

9:20 Pataki Bálint Ármin (Bolyai Kollégium): Antibiotikum-rezisztencia meghatározása gépi tanulási módszerekkel

A baktériumok ellen hosszú ideje meglehetősen jó védelmet biztosítanak a megfelelően alkalmazott antibiotikumok. Azonban a nem megfelelő antibiotikumhasználat eredményeképp a baktériumok mutálódnak, és a korábban hatékony antibiotikumok hatástalanná válnak sok esetben, így egyre fontosabb, hogy minél előbb kiderüljön, melyik antibiotikum hatásos egy bakteriális fertőzés esetén.
Hagyományos (tenyésztéses) módszerekkel ez 1-2 napig is eltarthat, azonban a XXI. század elején elterjedő új technológia, a DNS-szekvenálás jelentősen lerövidítheti ezt az időt.

Egy eColi baktérium DNS-e hozzávetőleg 5 millió bázispárból áll. Minden valószínűség szerint ebben ott lapul az információ, ami alapján megállapítható az antibiotikumokra való rezisztenciája. Az előadásom során bemutatom, hogyan lehet machine learning módszerekkel prediktálni a ciprofloxacin rezisztenciát eColi baktériumokban.

9:40 Gyergyószegi Zsófia (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Biomasszák szerepe a megújuló energiaforrások között

Manapság egyre több szó esik a globális felmelegedésről, és annak következményeiről. Első gondolatként a sarkvidékek olvadó jégtáblái juthatnak eszünkbe, de sajnos saját környezetünkben is tapasztaljuk hatását. Számos kutató keresi a választ arra, miként lehetne mérsékelni az egyik fő okozóját a jelenségnek, ami nem más, mint a szén-dioxid emisszió és az ezáltal megnövekedett üvegházhatás. A kőolaj és földgáz elégetésével a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége napról-napra növekvő tendenciát mutat. Az alternatív energiaforrások használatával csökkenthetjük a fosszilis energiahordozóktól való függésünket, és a környezetre gyakorolt káros hatást. Lokális szinten is tehetünk a folyamat visszaszorításáért, hiszen hazánk természeti adottságainak köszönhetően a megoldás egy karnyújtásnyira lehet biomasszák formájában. Ám mik is a biomasszák? Miért is hasznosak? Ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni előadásom során.

10:00 Zacháry Dóra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Izotópokkal nyomon követhető a szén útja a talajokban

Mi történik a szervesanyaggal, miután a talajba kerül? Mennyi idő alatt bomlik le és mivé alakul át? Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ stabil izotópos vizsgálatok segítségével, ahol a 13C/12C természetes arányának változását használjuk fel.
A talajokban található szén átalakulásának megismerése fontos, egyrészt mivel a talajok szervesanyaga hozzájárul a talajok szerkezetének és tápanyag-gazdálkodásának javításához, a talajok termőképességének növeléséhez, valamint a talajok hő-, és vízgazdálkodásának szabályozásához. Másrészt, a globális szén körforgás szempontjából a talajokban végbemenő folyamatok kiemelt jelentőségűek, mivel a talajok 2500 Gt szénkészlete nagyobb, mint a légköré és a szárazföldi ökoszisztémáé együttvéve. Így a légköri CO2 koncentráció szabályozásában a talajok szénmegkötésének is szerepe van. Ezért manapság egyre kutatottabb terület a talajokba bekerülő és ott raktározódó szervesanyag átalakulásának vizsgálata, melyhez remek lehetőséget nyújtanak a szén stabil izotópos mérések.
A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

10:20 Tóth Tünde (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Polimer alapú gyógyszerhordozó nanoszerkezetek előállítása és jellemzése

Napjainkban a korszerű gyógyszerhordozó rendszerek fejlesztése egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ezeknek a rendszereknek speciális feladatokat kell ellátniuk, melyek közül a szabályozott hatóanyag-leadás, illetve a célzott hatóanyagtranszport a legfontosabbak. Segítségükkel lehetővé válhat, hogy a már ismert hatóanyagok kisebb mennyiségekben, rövidebb ideig tartó kezeléssel, vagy ritkább adagolással érjék el a kívánt terápiás hatást. Munkám során polimer alapú gyógyszerhordozó nanorendszereket állítottam elő. Biodegradábilis poli(tejsav/glikolsav) kopolimer (PLGA) nanorészecskébe parabéneket, mint modell hatóanyagokat kapszuláztam. Célom annak vizsgálata, hogy a hatóanyag molekula polaritása hogyan befolyásolja a kapszulázhatóságot. Ehhez a parabének családja ideális, hiszen a hatóanyag sorozatban kis mértékben, monoton módon változik az egyes molekulák polaritása, miközben a szerkezet meghatározó része változatlan marad. Meghatároztam az előállított polimer részecskék hatóanyag-tartalmát és a kapszulázási hatékonyságot, illetve a parabének és a PLGA közötti molekuláris kölcsönhatásokat is vizsgáltam a Langmuir-technika segítségével.
 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült

10:40 Poszterszekció

11:40 Plenáris előadás

12:40 Ebéd

13:40 Alexandrov Anna (Társadalomelméleti Kollégium): Bronzsárkányok és végtelen csaták – J. R. R. Tolkien mint poszttraumás író

Bár J. R. R. Tolkienról, A Gyűrűk Ura, A hobbit és A szilmarilok szerzőjéről sokan tudják, hogy harcolt az első világháborúban, ennek ellenére kevesen foglalkoznak azzal a hatással, amelyet a háború – különösen a háború okozta esetleges trauma – tehettek a műveire. Pedig mind Tolkien témái, mind a munkamódja sokban emlékeztet arra, amit a poszttraumás írással szoktunk azonosítani. Előadásomban egyrészről a pszichológia, másrészről pedig az irodalomtudomány eszköztárát hívom segítségül, hogy amellett érveljek: bár Tolkien – a háborús traumával hagyományosan összekötött írókkal ellentétben – tündérmeséket írt, munkáit érdemes ebből a szemszögből is elemezni. Tolkien megjelent írásainak, írói pályájának és leveleinek, illetve a pszichológia poszttraumás jelenségekről szóló kutatási eredményeinek tükrében vizsgálom, hogy miként jelennek meg a szerző műveiben a saját gyermekkora, majd az első világháború okozta megrázkódtatások. Mindez azért is érdekes, mert Tolkien, aki a 20. század váratlanul nagy sikerű írójává vált, maga is pszichológiai jelentőséget, sőt, gyógyító potenciált tulajdonított a művészetnek, és azon belül a tündérmesének.

14:00 Elekes Tamás Lajos (Pécsi Tudományegyetem): Bitcoin: a kódolt bizalom

Kutatásom egy új pénzügyi és internetes entitás, a bitcoin példáján mutatja az új típusú társadalmi interakciók megjelenését. A bitcoin kitalálójának állítása szerint ennek a fizetési rendszernek és pénznek nincs szüksége bizalomra, mivel teljesen átlátható. Ennek az állításnak az igazságtartalmát vizsgáltam a kutatásomban. A bitcoin által használt bizalmi struktúrák vizsgálata közben olyan eredményekre bukkantam, melyeket könnyedén általánosíthatunk az internet világára vetítve. A világháló közvetítésével létrejött társadalmi cselekvések azonban nem csupán másképpen működnek, de a létrejöttükhöz szükséges bizalmi tőke is eltér a hagyományostól. Kutatásomban a bitcoin működését lehetővé tevő bizalmi elemeket hasonlítottam össze a hagyományos rendeleti pénzek által használt eszközkészlettel. A bitcoin vizsgálata nem önmagáért való cselekedet, hiszen általa könnyebben értelmezhetjük a XXI. században egyre gyorsuló ütemben létrejövő, téren és időn átívelő társulások alapját adó bizalom működését, és így könnyebben értelmezhetjük a folyamatokat. Egy országtanulmányokból álló empirikus összehasonlítás során kiderült, hogy a bitcoin és a hozzá hasonlóan internetes közösségi alapon szerveződő csoportok és az általuk nyújtott szolgáltatások miként illeszkednek a „hagyományos” gazdaság működésébe, milyen események előfordulásakor kerülnek előtérbe. A kutatás során ezeken túlmenően 2 új bizalom típus létrejöttét állapíthattam meg. Ezek a bizalmi típusok szorosan kötődnek az internethez, mivel erősen anonimizált, általában semmilyen információnk sincs az alanyáról, azonban mégis működik. Ezek a bizalomtípusok egy új típusú gazdasági és társadalmi rend kialakulását sejtetik, melyben egyre hangsúlytalanabbá válnak a sokféle földrajzi, nyelvi és egyéb velünk született különbségek kontúrjai.

14:20 Fazekas Boglárka (Eötvös Collegium): “This is where I unleash my inner fangirl, you've been warned” - Rajongói identitásgyakorlatok a Tumblr-ön

Jelen kutatás az internetes rajongói közösségekben létrehozott identitás kérdését járja körül, funkcionális kognitív nyelvészeti keretbe ágyazva. A funkcionálisok szerint az identitás nem egy statikus, eleve adott társadalmi és mentális kategória, hanem a gyakorlatban formálódó, egy adott közösség aktuális diskurzusa során megkonstruált jelenség. Ilyenkor az egyén egy közösség egy példányaként azonosítja magát (Vö. Petykó 2013: 278 – 279; Bucholtz 1997: 197). Az internetes rajongói közösségek sokfélék lehetnek, a rajongás tárgyától vagy akár a közösséget befogadó felülettől függően. Ám ezekhez közösségekhez tartozás nem stabil állapot, hiszen egy rajongó egyszerre több ilyen csoportnak lehet a tagja, amelyekhez nem azonos mértékben kötődik. (Fazekas 2015: 66 – 68). Éppen ezért a rajongói identitásgyakorlatoknak fontos szerepe van ezekben a közösségekben. Előadásomban azt mutatom be, hogy milyen nyelvi eszközökkel konstruálható meg a rajongói identitás, mindezt a Tumblr webes felületen található személyes rajongói blogok bejegyzéseiből összeállított korpuszon végzett vizsgálat alapján.

Bucholtz, Mary. 1999. ””Why be normal?”: Language and identity practices in a community of nerd girls.” In: Language in Society 28. 203-223.
Fazekas Boglárka 2015. „Az internetes rajongói közösségek nyelvhasználata” In: Balatoni Balázs – Gyarmati Sándor szerk. Eötvözet IV. Az Eötvös József Collegium és az Eötvös Loránd Kollégium IV. közös konferenciáján elhangzott előadások. SZTE Eötvös Loránd Kollégium. Szeged. 53-83.
Petykó Márton 2013. „Az internetes troll mint identitás kialakítása a politikai blogok diskurzusaiban.” in Magyar Nyelvőr. 3. sz. Budapest. 274-313.

14:40 Székely Anna (Széchenyi István Szakkollégium): Tanári ismeretek és attitűdök az iskolai bántalmazás kapcsán

A kutatás az iskolai bántalmazás (school bullying) megelőzésében és kezelésében betöltött tanári szerepeket vizsgálja. A megelőzést és kezelést jellemzően tanári felelősségnek tekintjük, ugyanakkor a nemzetközi szakirodalom arról számol be, hogy a tanári ismeretek szegényesek a bántalmazás kapcsán, ami jelentősen megnehezíti mind a megelőzést, mind a közbelépést. A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen ismeretek és attitűdök segítik a tanárokat a bántalmazás visszaszorításában, és melyek azok, melyek(nek hiánya) hátráltatja őket ebben. A dolgozat hipotézise, hogy a tanárok felelősségüknek tekintik a bántalmazás csökkentését, ám ismereteik hiánya miatt nem tudják megfelelő hatékonysággal kezelni az egyes helyzeteket. A kutatás felső tagozatos osztályfőnökökkel, valamint iskolapszichológusokkal készített interjúkra épül. A bántalmazás visszaszorításának főbb tényezőinek a tanárok közötti bizalom és aktív kommunikáció, az egész osztály kapcsolati dinamikáinak ismerete, valamint a szülői kooperáció bizonyult.

15:00 Pitlik László (Illyés Sándor Szakkollégium): A matematika érettségi vizsga prediktív validitása

Magyarországon 2005 óta zajlik a középiskolai tanulmányok lezárásaként és a felsőoktatási rendszer felvételi vizsgájaként egyaránt funkcionáló kétszintű érettségi. A matematika érettségi vizsgák elemzésével Csapodi Csaba (2017.) foglalkozott részletesen PhD-disszertációjában.
Az előadás célja annak bemutatása egy pilot-elemzés keretében, hogy a matematika érettségi eredményei milyen összefüggésben állnak az ELTE TTK matematika alapszakos hallgatóinak egyetemi sikerességével, előrehaladási, eredményeivel. A matematika tantárgyra vonatkozóan nem ismert olyan kutatás, amely az érettségi vizsga prediktív validitását korábban átfogóan vizsgálta volna, továbbá az érettségi ezen jelenség meghatározásakor az egyetemi sikeresség, „beválás” skálájának definiálása önálló módszertani problémát vethet fel, mivel a felsőoktatásban tanulmányiátlag-jellegű mutatószámból is többet használnak párhuzamosan.
A pilot-elemzés során a COCO-hasonlóságelemzés antidiszkriminatív (Y0) eljárásának alkalmazásával készült el az egyetemi hallgatók előrehaladásának eredményességére vonatkozó aggregált becslés. A hallgatóságnak lehetősége nyílik a módszer alapvetéseinek és az elemzés konklúzióinak megismerésére.

15:20 Hadadi Ágnes (kommOn Kommunikációs Szakkollégium): Munkaérték preferencia az Y, Y és a Z generációban

A generációk közötti különbségek munkapszichológiai szempontú kutatása munkaadói és munkavállalói oldalról is fontos kérdés. Több változás következik be a klasszikus munka fogalmat illetően pl.: a munka idői és téri egysége megbomlik, multikultúrális és multigenerációs munkahelyek jelennek meg (Storey, 1994; Howard, 1995; Rifkin, 1995). Jelen kutatás célja egy árnyaltabb kép felvázolása a generációk között tapasztalható munkaérték különbségek mentén, illetve arra vonatkozóan, hogy ennek ismeretében milyen megfontolások figyelembe vételével lehetne megfelelően motiválni a különböző generációk munkavállalóit. Fókuszcsoportos interjúkon eddig 55 személy vett részt, az eddigi eredmények alapján különbségek mutatkoznak az X, Y és a Z generációban a munkaértékeket tekintve.
A munkaérték preferenciákban mutatkozó eltérések ismeretében olyan hasznos, gyakorlati módszereket tudunk megalapozni, melyek segítségével a multi-generációs munkahelyek teljesítménnyel, ösztönzéssel és munkatársi kapcsolatokkal összefüggő kérdéseit és problémáit hatékonyabban tudjuk kezelni, illetve ehhez kapcsoltan megfelelő eszközöket tudunk adni a vezetők kezébe is.

15:40 Szünet

16:00 Zárszó, eredményhirdetés

Poszterek:

Szombat:

1. Adamcsik Bernadett (Jedlik Ányos Szakkollégium): Hordozóhoz kötött Pd-katalizátorok vizsgálata gyógyszerhatóanyagok szintézisében

Kutatási tevékenységem során piridínium tartalmú ionfolyadékok segítségével állítottam elő heterogén palládium-katalizátorokat, melyeket aminokarbonilezési reakciókban teszteltem. A modellként alkalmazott jódbenzol és morfolin reakcióján kívül egyéb származékképzési reakciókban is sikeresen alkalmaztam őket, így célszerűnek tűnt megvizsgálni, hogy biológiailag aktív vegyületek előállítására is alkalmas lehet-e a vizsgált katalizátorok egyike.
Vizsgálni kívántam olyan gyógyszer molekulák előállítási lehetőségeit, amelyeket eddig csak bonyolult, többlépéses szintézis utakon keresztül tudtak előállítani a gyógyszeriparban. Közvetlen aminokarbonilezéssel lehetőségem nyílt ezen szintéziseket egyszerűbben kivitelezni, a reakciósor lépésszámát csökkenteni.
A katalizátorok alkalmazási körülményeit néhány speciálisan kiválasztott gyógyszermolekula előállítására optimalizáltam:
megvizsgáltam egyes oldószerek és bázisok hatását a reakciókra,
összehasonlítottam a különböző nyomáson és hőmérsékleten végrehajtott kísérletek konverzió értékeit,
teszteltem a katalizátorok újrafelhasználhatóságát az egyes reakciók esetén.
Az aminokarbonilezési reakció során keletkező termékeket GC és GC-MS módszerekkel vizsgáltam.

2. Bánhidi Anita (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A stressz hatása a pavlovi tanulásra, fejbefogott egerekben

Az agyi működés vizsgálata olyan kísérletek segítségével lehetséges, melyek során egereket tanítunk egyszerű, reprodukálható viselkedési feladatokra. Annak érdekében, hogy az állatokat a kísérlet során munkára bírjuk, motiválni kell őket. Ennek legegyszerűbb módja a víz- vagy ételmegvonás, mely valamilyen mértékű stresszt is okoz. Ezt tovább fokozhatja, hogy legtöbbször az elektrofiziológiai vizsgálatok esetén az egerek fejét rögzíteni kell a jó jel-zaj arány elérésének érdekében. Az állatok stressz-szintjére a vérben feldúsuló kortikoszteron, illetve adrenokortikotrop (ACTH) hormon szintek változásából következtetünk. Az általunk végzett kísérlet során egy futókereket használunk, amely lehetővé teszi, hogy az egerek a tanulási folyamat során némileg szabadon mozogjanak. Ezért kísérletünkben a kontroll csoporton kívül egy álló és egy mozgó futókereket használó egércsoportot hasonlítunk össze, valamint egy, a tanulási tesztben részt nem vevő, csak csökkentett vízmennyiséget kapó csoportot is értékelünk.
Ezen kategóriák eredményeit összevetve tanulásuk gyorsaságával, képet kapunk arról, hogy mindez miképpen befolyásolja a tanulási és memória folyamatokat.

3. Barta Diána (Sántha Kálmán Szakkollégium): Felnőttek egészségügyi ellátással kapcsolatos elégedettsége Magyarországon reprezentatív felmérés alapján

A betegelégedettség jelentős mértékben képes befolyásolni az egészségügyi ellátás hatékonyságát. Részben a betegeknek az egészségügyi ellátás során mutatott együttműködése, részben az orvos/intézmény választása/váltogatása függ ettől. Az elégedetlen betegek kevésbé tartják be az orvos utasításait, esetleg más orvost keresnek fel. Kevés hazai adat van arról, hogy milyen a felnőttek elégedettsége az ellátással; azt sem tudjuk, hogy milyen hatással van az elégedetlenség az egészségügy hatékonyságára.

Vizsgálatunk az egészségügyi ellátással kapcsolatos elégedettség szocio-demográfiai rétegenkénti variabilitását térképezte fel.

A TÁMOP625B program 2016-ban 7000 felnőtt mintáján végzett egészségállapot felmérést. Ennek részeként rögzítésre került a résztvevők neme, kora, képzettsége, krónikus betegségek fennállása, és az egészségügyi ellátással kapcsolatos elégedettségük felmérésére is sor került a PSQ-18 kérdőív segítségével. Az elégedettségi score-ok szocio-demográfiai csoportokon belüli átlagértékeit számítottuk, amik összehasonlító statisztikai értékelését a 95%-os megbízhatósági tartományaik segítségével végeztünk el. Azt, hogy a nem, a kor, a végzettség és legalább egy krónikus betegség fennállása milyen módon befolyásolja az elégedettséget, többváltozós lineáris regresszió elemzéssel értékeltük.

4835 felnőtt (69,1%) vett részt a felmérésben. A férfiak aránya 46% volt. 41% 45 év alatti, 33% 45-64 év közötti és 26% 65 évnél idősebb volt. Az alapfokú végzettségűek, a szakmunkások, az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek részaránya 23%, 30%, 34% és 13% volt. A résztvevők 39%-ának volt krónikus betegsége. A strátum specifikus átlagértékek összehasonlítása és a többváltozós elemzés hasonló eredményre vezetett. A többváltozós modellek alapján a női nem (b=0,43; p=0,007), az életkor (b=0,01; p=0,004), a krónikus betegség jelenléte (b=0,96; p<0,001), és a magasabb iskolai végzettség (b=0,68; p=0,002) bizonyult elégedettség növelő tényezőnek.

A kapott eredmények alapján elégedetlenebbek a férfiak, a fiatalok, a csak nyolc osztályt végzettek, és akiknek nincs krónikus betegségük. Körükben van nagyobb kockázata annak, hogy nem működnek együtt az egészségügyi ellátókkal.

4. Birtalan Eszter (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Viselkedésvizsgálat automatizált rendszerrel

A tanulási és memória folyamatok vizsgálata sok időt és figyelmet igényel. Hiába létezik többféle protokoll, az emberi tényező mindegyiknél befolyásolja kísérletek végzésének és értékelésének objektivitását is.
Éppen ezért kutatási projektünk részeként egy automatizált lakó-tanító komplex fejlesztésén dolgozunk. Segítségével az állatok tanítási ideje lényegesen lecsökkenhet, illetve a tesztelés körülményei is automatizálhatók, standardizálhatóak. A rendszert egy általánosan alkalmazott, operáns kondicionáláson alapuló teszten (5-choice serial reaction time task) keresztül fejlesztjük. Hatékonyságát egy másik csoport állat egyidejű tanításával hasonlítjuk össze, akiket irodalomban gyakran használt napi egyszeri, 30 perces protokoll szerint tanítunk.
Előzetes adataink szerint az új módszerrel az állatok jóval rövidebb idő alatt megtanulják a tesztet emberi beavatkozás nélkül. A jövőbeli tervek között szerepel más kísérleti technikákkal való kombinálása is, pl. optogenetikai stimulálás. Így a komplexben a tanulás folyamata összetettebb kísérleteken keresztül is vizsgálható.

5. Csapó Gyöngyvér (Kerényi Károly Szakkollégium): Árulkodó szavaink – szervezeti interjúk vizsgálata a machiavellizmussal összefüggésben

A machiavellizmus a szubklinikai nárcizmus és szubklinikai pszichopátia mellett az ún. Sötét Triád részeként jelenik meg a szakirodalomban. A machiavellizmus egyfajta világnézeti stílus, viselkedésmód, mely mások megtévesztésén és kihasználásán alapul. Az erősen machiavellista egyének társaikra eszközként tekintenek, akik segítségével könnyebben elérhetik céljaikat. A machiavellizmus munkahelyi kontextusban is összekapcsolódik az önérdekérvényesítés magas fokával, a stratégiai jellegű szemlélettel, a manipulatív viselkedéssel, etikátlan döntéshozatallal, illetve egyéb kontraproduktív (a szervezet számára hátrányos) viselkedésekkel és attitűdökkel.
Jelenlegi kutatásunkban félig strukturált interjút készítettünk munkavállalókkal (N=265, Mage=32,3, SD=11,8), melynek első részében szervezetük bemutatására kértük őket, majd így kapott interjúrészleteket tartalomelemzésnek, illetve narratív pszichológiai elemzésnek vetettük alá.
Eredményeink azt mutatják, hogy a bemutatások hosszúsága (szószáma) negatív kapcsolatot mutatott a machiavellizmus mértékével (r= -,18). Két témakör (a megbecsültség élménye a munkahelyen, illetve a munkahely szabályozottságának élménye) említése mutatott összefüggést a machiavellizmus értékével. Azok a személyek, akiknél a munkahelyük jellemzésekor megjelent a megbecsülés témaköre, alacsonyabb pontszámot értek el a machiavellizmust mérő skálán (p<0,05); míg azoknak a személyeknek, akiknek szövegeiben említésre került a szabályozottság, jellemzően magasabb volt a machiavellizmus pontszáma (p<0,05). A narratív elemzés során a névmáshasználat, illetve az érzelmek megjelenésének jellegzetességeit vizsgáltuk meg a machiavellizmussal összefüggésben: míg a névmáshasználat nem mutatott összefüggést a machiavellizmussal, addig az elsődleges pozitív érzelmek relatív gyakorisága a szervezetről adott bemutatásokban negatívan függött össze a machivellizmus mértékével ( r=-,16; p<0,05).

Kulcsszavak: machiavellizmus, szervezetpszichológia, tartalomelemzés, narratív pszichológia, interjú

6. Dózsa Gréta (Sántha Kálmán Szakkollégium): Alkoholizmusban szenvedő betegek objektív állapotfelmérése fizioterápiás szemszögből

Kutatásunkban ismertetjük az alkoholizmussal küzdő betegek fizikális állapotát és annak felmérésének menetét, melyet a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Minnesota Programjának résztvevőin végzünk. 2017. szeptemberétől 2018. márciusáig összegyűlt adatok kerülnek bemutatásra, melyeket a program megkezdése előtt végeztünk el a résztvevőkön. Vizsgáltuk az alkoholbetegek állóképességét, testtartását, egyensúlyi képességét és izomerejüket. Jelen előadásunkban kettőt szeretnék kiemelni, az állóképességi és az izomerő felméréseket, összesen négy fizikális tesztet. Bemutatásra kerülnek az adott vizsgálati módszerek kiválasztásának okai, kivitelezésüknek a menete és a kapott eredmények. Előadásunkban elemezzük a kapott eredményeknek a gyakorlatban alkalmazott jelentőségét. A résztvevők rövid betekintést kapnak az intézetben zajló Minnesota Programba és a gyógytornászok addiktológiai rehabilitációban betöltött szerepeiről.

7. Finszter Cintia Klaudia (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A bed nucleus of stria terminalis (BNST) kondicionált félelemben játszott szerepe

A félelmi emlékek megszilárdulása a prefrontal cortex, basolateral amygdala és ventral hippocampus hálozatának tulajdonítható. Annak ellenére, hogy a félelmi emléknyomok kioltódásának hiánya számos szorongásos rendellenességhez vezethet, még mindig alig ismert a kialakulásuk és mechanizmusuk. A bed nucleus of stria terminalis (BNST) különböző védekező mechanizmusokat közvetít, és kapcsolataival integratív moduláló szerepet tölt be a félelmi memória kialakulásában. Kemogenetikai megközelítéssel próbáltuk feltárni a BNST kondicionált félelem emlékeinek konszolidációjában játszott szerepét. Az egerek BNST-jében DREADD kifejeződését indukáltuk, majd intraperitonális clozapin-N-oxid injekcióval tonikussá tettük őket a kondicionált félelem paradigmájának konszolidációs szakaszában, azaz közvetlenül a lábukba kapott enyhe áramütés után. A BNST félelmi memória kialakulásában betöltött szerepének tisztázása érdekében a félelem felidézésének számos aspektusát értékeltük: környezet- és hangjelzés függő emlék visszahívást, továbbá a félelem kioltódását. Eredményeink azt mutatják, hogy a BNST aktiválása a konszolidációs szakaszban szelektíven csökkentette az egerek környezeti félelemi memóriáját anélkül, hogy befolyásolta volna a hangjelzés függő félelmet vagy a félelmi emléknyomok kihalást.

8. Hadjadj Rachid (Miskolci Egyetem): Conversion of CO2 to CH3OH – A Mechanistic Study

Human consumption of fossil fuels from the industrial revolution is the main cause of the continuously increasing accumulation of carbon dioxide (CO2) in the atmosphere, and this involved many problems, such as the global warming.
One of the most logical solution is to turn the carbon dioxide into an added value product such as fuel or fine chemical, by using renewable energy. This could help to decrease industrial CO2 emission which could have a beneficial effect on global warming.
Here we present a theoretical study about a possible new mechanism to produce methanol (CH3OH) through the hydrogenation of liquid carbon dioxide (CO2) at 5°C and 40bar. The calculations have been carried out using the B3LYP density functional in combination with the 6-31G(d) basis set.

9. Jezsó Bálint (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Ismerkedés a Hunter-szindrómával: őssejtek alkalmazása a betegségmodellezésben

A Nobel-díjas Jamanaka Sinja munkásságának köszönhetően ma már nem science fiction testünk bármely sejtjéből, akár egyetlen csepp vérből is pluripotens őssejteket előállítani. Ezek a sejtek szinte korlátlan differenciációs képességgel rendelkeznek, így elvileg bármilyen sejt vagy szövettípus létrehozható belőlük. Ezek a sejtek a jövőben talán a regenerációs gyógyászat alappillérei lesznek, de ma még sokkal földhözragadtabb dolgokra használják őket a kutatók, elsősorban örökletes betegségek modellezésére. A páciensből származó mintát felhasználva in vitro létrehozhatók olyan sejtvonalak, amelyeken tanulmányozhatók a betegség sejttani vetületei, illetve alkalmasak lehetnek gyógyszerfejlesztési célokra, vagy a terápia személyre szabott finomhangolására.
Csoportunk egy olyan kooperációban vesz részt, amelyben a Hunter-szindróma egy őssejt alapú betegségmodelljét fejlesztik. Az őssejtekből idegsejteket, illetve azok előalakjait hozták létre, amely sejteknek mi az elektronmikroszkópos jellemzését végeztük el, miközben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi nincs rendben a Hunter-szindrómás idegi őssejtek háza táján.

10. Kenessey Zoárd Vitold (Szent István Egyetem): Szlovén és magyar Raspberry Bushy Dwarf Virus vonalak összehasonlítása

A vírusok, mint kórokozók régóta ismertek, de a velük kapcsolatos kutatások csak másfél évszázada kezdődtek meg. Az ellenük való védekezésben a megelőzésnek van a legnagyobb jelentősége. Ez magában foglalja a vírus vektorok (rovarok, nematódák stb.) és gyomok gyérítését, illetve a vírusmentes szaporítóanyag használatát is.
A Málna bokros törpülés vírus (Raspberry Bushy Dwarf Virus - RBDV) a málna egy jelentős kórokozója. Fertőzés esetén csökken a növény vigora és a termés törékenysége miatt a betakarítás veszteséges. A vírust először 2003-ban detektálták szőlőn, ezzel bebizonyítva, hogy természetes úton képes fertőzni a Rubus nemzetségen kívüli fajt is. A jelenlegi kutatások szerint vektora nem ismert, csak pollennel, maggal és vegetatív úton terjed. Az RBDV a málnán karantén kórokozóként van nyilvántartva, de a szőlőn való jelenléte hatóságilag nincsen szabályozva, vagyis a szőlőt nem szükséges RBDV-re tesztelni.
A vizsgálataim során azt vizsgáltam, hogy milyen eltérés figyelhető meg a málnát és a szőlőt fertőző RBDV vonalak között.

11. Koppány Gergely (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Mutáns-specifikus gyógyszerjelöltek hatásmechanizmusának kutatása

A KRAS fehérje sejtnövekedést és sejtosztódást szabályozó molekuláris kapcsoló, GDPkötött állapotban inaktív, GTP-kötött formában képes részt venni a jeltovábbításban.
A KRAS fehérje gyakran előforduló pontmutációja a GTP/GDP cserét akadályozza, így a kapcsoló a szükségesnél hosszabb ideig aktív állapotban marad, ami a sejtek daganatos elváltozását okozza1. Mivel a mutáns és az eredeti fehérje között nagyon csekély a különbség, ezért kevés mellékhatással rendelkező gyógyszer fejlesztése nagy kihívást jelent. Az utóbbi években egy új megközelítést alkalmazva sikerült olyan molekulákat előállítani, amelyek specifikusan a mutáns KRAS fehérjéhez kapcsolódva képesek gátolni a jelátvitel túlzott aktivációját2.
Megvizsgáltuk, hogy az eddig ismert leghatékonyabb gyógyszerjelölt molekula, az ARS-853 hogyan befolyásolja a mutáns KRAS fehérje működését. Megállapítottuk, hogy a hatóanyag nem a GTP kötés erősségét, hanem a GTP/GDP kicserélődés sebességét csökkenti. Eredményeink alapján a vizsgált molekula feltehetően úgy fejti ki hatását, hogy rögzíti a fehérje azon régióit, melyeknek a kicserélődés során fel kell nyílniuk. Hipotézisünket NMR vizsgálatokkal tervezzük megerősíteni.
1 Prior, I. a et al. Cancer Res. 72, 2457–2467 (2012)
2 a.) Ostrem, J. M. et al. Nature 503, 548–551 (2013), b.) Patricelli, M. P. et al. Cancer Discov. 6, 316–329 (2016), c.) Janes, M. R. et al. Cell 172, 578–589.e17 (2018)

12. Nagy Enikő (Jedlik Ányos Szakkollégium): Szteránvázas indolszármazékok szintézise

A szteroidok a természetben is előforduló kiemelkedő jelentőségű lipid-típusú vegyületek, az élő szervezetek megfelelő működésében elengedhetetlen szerepet töltenek be. Félszintetikus és szintetikus származékaik a gyógyszerkutatás alapvető elemei, többek között gyulladásos és autoimmun betegségek kezelésére, valamint kemoterápiás szerként is alkalmazhatóak. Vizsgálatok bizonyították, hogy azon szteroidok is farmakológiai aktivitást mutatnak, melyek a D gyűrűhöz kapcsolt nitrogén tartalmú heterociklust tartalmaznak. Kutatásom célja az említett szerkezettel rendelkező, szteránvázas indolszármazékok előállítása, melyek tehát potenciálisan biológiailag aktív vegyületek.
Az általam vizsgált reakció a Friedel-Crafts alkilezések csoportjába tartozik, így savas katalizátort igényel, melynek megválasztása során környezetkímélő szempontokat is figyelembe vettem: Brönsted savas ionfolyadékok alkalmazása mellett döntöttem. Ezen vegyületek nem csak katalizátorként, hanem egyben oldószerként is funkcionálhatnak az elegyben, így kiküszöbölhető a drága és veszélyes fémtartalmú katalizátorok használata, továbbá gyakorlatilag kizárható a párolgásból eredő környezetszennyezés.
Kutatásom során több ionfolyadékot vizsgálok, abból a szempontból, hogy alkalmasak-e a kívánt termék előállítására, valamint az újrafelhasználhatóság megvalósítására is törekszem.

13. Németh Krisztina (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Extracelluláris vezikulák antioxidáns folyamatokban való szerepe

Ismert, hogy a sejtek extracelluláris vezikulák (EV-k) segítségével képesek más sejtekbe antioxidáns hatású fehérjéket juttatni, azonban az ismeretlen, hogy antioxidáns vegyületek hogyan befolyásolják ezen EV-k redox kapacitását. Kísérleteinkhez az élelmiszertartósításra gyakran használt tBHQ-t (terc-butil-hidrokinon [E319]) választottuk és vizsgáltuk hatását a nyugvó és aktivált CD4+ T sejtek által szekretált EV-k antioxidáns kapacitására. CCRF-CEM (humán T-limfoblasztoid sejtvonal) sejteket 10µM tBHQ-val kezeltük, majd a felülúszóból differenciál centrifugálással EV-ket izoláltunk. Amelyek karakterizálása áramlási citometriával történt CD63, CD81, HSP70, annexinV markerekre nézve, továbbá qNANO módszerrel méreteloszlás változást határoztunk meg. Az EV-k peroxiredoxin1/2, NAD(P)H-dehidrogenáz1 (NQO1), arachidonát-5-lipoxigenáz mRNS tartalmát Taqman módszerrel vizsgáltuk. Legfontosabb eredményünk: NQO1 esetében a tBHQ nyugvó sejtekben indukálta, szekretált exoszómákban csökkentette az említett gén expresszióját. Aktivált sejtekben a tBHQ nagyobb mértékben indukálta a sejtekben lévő NQO1 expressziót és csökkentette az exoszómák NQO1 tartalmát. Vizsgálatainkkal igazoltuk: a tBHQ befolyásolja az EV-k antioxidáns kapacitását, továbbá a vizsgált gének közül NQO1-t kiemelve a tBHQ lehetséges protektív hatással bír a CD4+ T sejtekre nézve, azok redox stabilitását elősegíti.

14. Szebik Huba (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A szociális izoláció idegrendszeri hatásainak vizsgálata a prefrontális kéregben

A gyermekkori szociális elhanyagolás gyakran okoz szociális deficitekkel társuló pszichiátriai rendellenességeket, amelyek hátterében az ebben fejlődési szakaszban jellemző idegi hálózati átrendeződések zavara állhat. Célunk a felnőttkori szociális zavarok hátterében álló idegrendszeri aktivációs mintázatok vizsgálata volt a prefrontális kéregben (PFC), amely alapvető szerepet játszik a szociális magatartások szabályozásában és gyermekkorban döntő fontosságú hálózati átrendeződésen megy keresztül. Ehhez a szociális elhanyagolás laboratóriumi állatmodelljét, a szociális izolációt használtuk, amely során az izolációnak kitett egerek felnőtt korban abnormális szociális magatartást mutattak. Szociális izoláció hatására felborult a mind PFC alrégióinak neuronális aktivációs mintázata, mind a kritikus fejlődési szakaszok lezárásában fontos interneuronok aktivitása. Eredményeink szerint ezen interneuronok megváltozott aktivitása állhat a szociális zavarok hátterében. Eredményeink közelebb visznek a megváltozott hálózati fejlődés által okozott felnőttkori szociális zavarok idegrendszeri hátterének megértéséhez.

15. Takács Kristóf (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Amyloid_PIT: Egy új amiloid szegmens azonosító program bemutatása

Az amiloidok mint speciális proteinszerkezetek vizsgálata az utóbbi években a bioinformatikai kutatások középpontjába került, elsősorban a szervezetben való fokozott mértékű megjelenésük és a különböző neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer-kór, Huntington-kór stb.) kialakulása között feltételezhető kapcsolatok miatt. Előadásomban (poszteremben) szeretném bemutatni kutatócsoportunk (Protein Information Technology Group, ELTE) friss programfejlesztését, amely kiküszöböli az amiloidok PDB protein adatbázisban történő keresésére eddig általánosan használt eljárások két fő hátrányát:

- egyrészt a programunk inputként szinte kizárólag a PDB fájljaiban található, a fehérjék háromdimenziós szerkezetének leírását tartalmazó adatokat alkalmazza, így az ezen adatbázisfájlok közismerten kevéssé megbízható szöveges annotációját csak a legszükségesebb mértékben használja;

- másrészt nem csupán teljes amiloidszerkezeteket ismer fel, hanem a proteinstruktúrák rövidebb amiloidszerű szegmenseit is (ezáltal megfelelően alkalmazható olyan proteinek keresésére, amelyeknek geometriai és egyéb jellemzőik alapján amiloiddá kellett volna válniuk, viszont valamilyen ok miatt mégsem váltak azzá, és amelyeket így a gyógyszerfejlesztésben kiemelt érdeklődés övezhet).

16. Tátrai Kitti (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kővé vált kutyák: miért fontos a helyes szocializáció és mit mond erről a DNS?

Viselkedési tesztekben laboratóriumi (N=68) és családi (N=27) beagle kutyák reaktivitása különböző szociális és aszociális ingerekre eltér. A laboratóriumi kutyák kb. 30%-a stressz hatására a tesztsorozat alatt semmilyen ingerre nem reagál, „kővé válik”. Másik harmaduk kezdetben dermed, de később reagál ingerekre, a maradék egy harmadnál, illetve a családi kutyáknál nem tapasztaltunk dermedést. Mi állhat ennek az extrém reakciónak a hátterében? Egyik lehetőség, hogy a laboratóriumi kutyák genetikailag eltérnek a családi kutyáktól.
E hipotézis vizsgálatához a kutyákat 12 polimorf mikroszatellita DNS markerre genotipizáltuk és az adatokat populációgenetikai szempontból elemeztük. Számos értékkel jellemeztük az állományokat, teszteltük a genetikai egyensúlyt és az állományok közötti strukturáltságot.
Eredményeink szerint a laboratóriumi és a családi kutyák genetikailag egy populáció. A dermedés tehát a laboratóriumi, ingerszegény környezet hatására jelent meg, ugyanakkor a környezet sem lehet egyedül felelős e viselkedésért. Jelenleg is dolgozunk annak kiderítésén, hogy melyek azok a genetikai tényezők, amik adott környezetben a dermedési reakcióhoz vezethetnek.

17. Telek András (Eötvös Collegium): Bioortogonálisan kapcsolható jelzőmolekulák szintézise fluoreszcens szuperfelbontású mikroszkópiához

A szuperfelbontású fluoreszcens mikroszkópos technikák felfedezése napjaink egyik legnagyobb tudományos eredménye a kémiai kutatásban, de alkalmazási lehetőségei miatt a biológiában is. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy 2014-ben ezen technológiák kifejlesztéséért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat. E technológiák alkalmazásához speciális fluoreszcens jelzővegyületekre van szükség, különösen, ha a biológiai alkalmazásukra gondolunk. Ez a kémiai biológiai kutatások egyik legaktuálisabb kihívása.
Munkám célja négy olyan festékmolekula szintézise volt, melyek megfelelően funkcionalizálva nagy specificitással és gyorsan kapcsolhatóak a megfelelően módosított célmolekulához (fehérjéhez). Négyféle festékvázzal dolgoztam, ami lehetővé teszi az egyes vázak közötti különbségek feltérképezését, valamint azokon belül egyes funkciós csoportok szerepének vizsgálatát. A fluorofórok iránti legfontosabb elvárásaink a nagy fotostabilitás, a látható tartományban való gerjeszthetőség és a vörös - közeli IR tartományban való emisszió volt.

18. Varga Lilla (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Balassi imitatív költészete mint kulturális transzfer

Előadásomban Balassi Bálint reneszánsz udvari költészetét fogom vizsgálni a kulturális transzfer elméletének keretében. A 16. századra már beérett annak a stílusteremtő udvari társadalomnak a kultúrája, mely Franciaországból indult el a 14. század folyamán, és melynek nem kellett sok idő, hogy végiggyűrűzzön egész Európán. Ennek a kulturális transzfernek volt része Balassi Bálint, aki a késő reneszánsz udvari kultúra ágenseként megteremtette a magyar udvari szerelmi lírát, és nyugat-európai minta szerint írt szerelmi tematikájú verseit, az udvarlás eszközévé applikálta.
Mindennek kezdete azonban a 16. századi neolatin költők imitációjához vezethető vissza. Balassi parafrazeáló munkásságát társadalmi vektornak tekinthetjük a reneszánsz kultúrtranszferben, mely az udvari költészet magyar nyelvű megjelenéséhez járult hozzá.
Előadásomban Balassi munkásságának azt a részletét mutatom be, melyen tetten érhető ez a konjunktúra. Az imitált neolatin költők közül Johannes Secundus kevéssé kutatott költészetére, és annak hatására fókuszálva illusztrálom az imitáció szerepét a transzfer folyamatában.

Vasárnap:

19. Abbas Amira Fatime (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  Növényi anyag égése során felszabaduló füst hatása egyes növényi működésekre

A XX. század második felében ismerték fel a növényi anyag égése során felszabaduló füstnek a növényi működésekre gyakorolt hatását. A vizsgálatok során kiderült, hogy a füst serkenti számos növényfaj magnyugalmának feloldását, magjának csírázását, csíranövényének növekedését, valamint a növény termésképzését is. A pozitív hatás hátterében álló füstkomponenst 2004-ben izolálták, ami egy butenolid típusú vegyület (karrikinolid). A füstkezelések (légnemű, füst vizes oldata (füstvíz), vagy az aktív komponens oldata) serkentő hatását sok, tűznek ki nem tett élőhelyen előforduló faj esetén is bizonyították már. Ugyanakkor a tűzjárta természetes élőhelyeken nem feltétlenül minden növényfaj mutat pozitív füstválaszt.
A füsthatásvizsgálatok éppen ezért lehetnek érdekesek ökológiai szempontból, és teszik szükségessé minél több növényfaj füstválaszának ismeretét. Következtetéseket vonhatunk le a tűznek a vegetáció arculatára gyakorolt hatásáról, továbbá in situ füstkezelések alkalmazására is lehetőség nyílik.
Saját kutatásunkban lágyszárú növényfajok vegetatív szaporítóképleteit kezeltük füstvízzel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a vizsgált fajok kihajtására, hajtásaik fejlődésére gyakorol-e hatást a növényi eredetű füst.

20. Bodor Zsanett (Semmelweis Egyetem): Hazai mézek botanikai és földrajzi eredetének vizsgálata

A mézek ősidők óta használt szerek. Élettanilag aktív anyagokban gazdagok, úgy mint vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok, melyek mennyiségének meghatározója a mézek eredete. Az eredet
kapcsán két kategóriát különböztethetünk meg, a botanikai és földrajzi eredetet. Mindkettő számos nemzetközi kutatás tárgyát képezi, azonban hazánkban csak kevés ilyen jellegű vizsgálatot végeztek. Emellett a téma aktualitását adják az évről évre kirobbanó mézhamisítási botrányok, amelyek azt mutatják, hogy a szigorú hatósági ellenőrzések ellenére is van a piacnak egy olyan szegmense, amely az ilyen irányú vizsgálatokat indokolttá teszi. Célunk az általunk alkalmazott technikák alkalmazhatóságának vizsgálata a mézek eredetének azonosítására.
A kutatásunk során különböző botanikai eredetű mézek beltartalmi, reológiai szín és egyéb kémiai tulajdonságainak vizsgálatát végeztük el. Az eredmények elemzéséhez lineáris diszkriminancia analízist használtunk, amelynek során modellt építettünk és validáltuk azt a botanikai illetve földrajzi eredet szerint.
Az eredményeink alapján elmondható, hogy magas pontossággal tudtuk elkülöníteni mézeinket botanikai és florális eredeten belül földrajzi származás szerint is.

21. Wafaa Cheikh (Miskolci Egyetem): Effects of different mono-alcohols on polyurethane foams

Polyurethane foams are among the most important class of polymers produced by reacting a diisocyanate with a polyol in the presence of water, the latter serving as the blowing agent generating carbon dioxide for the foam formation. Besides altering the two main components (diisocyanate and polyol) of the foam, with the addition of different modification agents there are many possibilities to tune the final phyisical properties of the polymer. In our study the effect of simple mono-alcohols on the foam properties have been examined. The monools (methanol, ethanol and 1propanol) were dissolved in the polyol (a polyether polyol) at different concentrations and the resulting mixtures were then reacted with the diisocyanate (a polymeric MDI) using a tertiary amine catalyst.

22. Csíki Ottó (Márton Áron Szakkollégium): Az elektromos autók gyártásának és elterjedésének kihívásai a következő évtizedben

A jövőben az elektromos autók (e-autók) lesznek a fenntartható mobilitás kulcsszereplői, mivel lokálisan nem bocsátanak ki károsanyagot, és globálisan sem, ha a feltöltéséhez szükséges áram megújuló energiaforrásból van előállítva. Az e-autók gyártása, valamint a belső égésű motorok kiszorulása jelenleg az egyik legégetőbb kérdés az iparágban, ezért úgy vélem, hogy a kutatásom fontos és aktuális kérdéseket dolgoz fel. A dolgozat keretén belül arra a kérdésre adok választ, hogy várhatóan (1) hány elektromos autó lesz a világon 2030-ig, (2) hány új töltőállomás létesítése lesz szükséges, (3) mikor kell az autógyártók kapacitásokat bővítsenek, valamint (4) lesz-e elegendő lítium az elektromos autók akkumulátorjaihoz? Az e-autók számának előrejelzését Monte Carlo sztochasztikus szimulációs módszerrel végeztem el. Ennek eredménye azt mutatja, hogy számuk egyre növekedni fog: 2030-ban várhatóan több mint 70 millió e-autó lesz a világon. Azonban a töltőpontok kihasználtsága számos országban túl magas: Kína kivételével minden országban szükséges lesz új töltőpontok telepítése, már 2018-tól. Harmadrészt az autógyártók kapacitásbővítéseinek lehetőségét elemeztem az öt kiválasztott legfontosabb márka esetére, amelyek közül négy márka már 2018 vége és 2019 közepe között kapacitásokat kell bővítsen. A kapacitások bővítése fontos kérdés lehet Kelet-Európa számára, ugyanis ez egy ideális lokáció az autógyárak számára. Az e-autók dinamikus terjedése az erőforrásokat figyelembe véve nem biztos, hogy lehetséges lesz, mivel többször is lítium hiány fog fellépni a jövőben, ami 2023-tól válhat igazán súlyossá.

23. Csonka Judit (Szent István Egyetem): Enhancing the shelf-life of egg-based pie product with the use of pasturized liquid whole egg

The aim of the study was to enhance the shelf-life of egg-based pie product with the use of pasteurized liquid whole egg. The use of shell egg risks the presence of Salmonella enteritidis. Samples were ready-to-bake egg-based pies, that contain animal proteins and is expected to remain usable for a long time in a quick-frozen form. In this study, the sample was freezed, packed in polyethylene sachet, and stored in -24°C for 6 months. After the storage, the total cell number and the presence of Salmonella were measured according to the MSZ-EN-ISO-4833-1:2014 and MSZ-EN-ISO-6579:2006 standards. The results showed that the number of total cells/g were under the limit of detection and the presence of Salmonella/25g was not evincible. It is recommended that egg-based products are made with pasteurized liquid whole egg instead of shell egg to minimize the microbiological risk of products and to make the preparation process faster.

24. Ferenczi Larisza/ Ferenczi Tibor (NKE ÁKK Választási TDK): A választási manipulációk egyes kérdései az elmosódott szavazáselmélet vetületében, avagy amikor már a matematikusoknak is a választásokon jár az agyuk

A szavazás problematikája elsősorban abban rejlik, hogy az egymással konfliktushelyzetben álló individuumok véleményhalmazából ki kell választani az igazságos és valóban legjobb társadalmi döntést.
Az embereknek gyakran több jelölt is tetszik egyszerre a választásokon, igaz különböző mértékben. Viszont a klasszikus szavazáselmélet egyoldalú, árnyaltságot nélkülöző döntés meghozatalára kényszeríti a választópolgárokat. Éppen ez a problematika ihletett minket az általunk kifejlesztett, úgynevezett „elmosódott szavazáselmélet”-nek a megalkotására. Benne a választók „elmosódottan” szavaznak, azaz az összes jelöltnek pontosan akkora támogatást adnak, amennyire az tetszik nekik. Elméletünk újdonság értéke abban rejlik, hogy bevezetésével forradalmasítja a választások lebonyolítási rendjét, értékét. Komoly mértékben megemelheti azok minőségi szintjét, és tartalmi hátérrel tölti meg a választópolgárok döntését.
Előadásunkban bemutatjuk, milyen módon lehet manipulálni az elmosódott szavazáselmélet különböző módszereit.

25. Kónya Laura Dominika, Ficsor Csilla; további szerzők: Centeri Csaba, Gönye Zsuzsanna (Szent István Egyetem): Erdészeti géppel történő faanyagmozgatás hatása a talajtömörödésre

Az erdészeti faanyagmozgatás hosszútávon maradandó károsodásokat okozhat a fakitermeléssel érintett erdőtalaj szerkezetében. A talajtömörödés nagymértékben nehezíti a csapadék beszivárgását, amely a felszínen elfolyva a felső talajréteg egy részét is magával sodorja. Kutatásunkban a faanyag kiszállítását végző gép talajtömörödésre gyakorolt hatását és ennek következményeit figyeltük meg.
A vizsgálatot a Gödöllői Erdészet működési körzetén belül, Babat-völgy enyhén lejtős, fakitermeléssel érintett területén, homok textúrájú talajon végeztük, 2017 májusában.
A méréseket összesen 7 db, a közelítő nyomon elhelyezett 2×2 m-es kvadrátban végeztük. A közelítő nyomon belül a keréknyomban és a tengelyközben mértük fel a talajellenállás és a talajnedvesség értékét, 5-5 pontban 0–40 cm között 10 cm-ként. Az erdészeti gép által kialakított keréknyomban a talajréteg 0-40 cm közötti mélységben erősen tömődöttnek (3,85 MPa–3,14 MPa) minősült. Legnagyobb ellenállást a felső 10 cm-es talajréteg mutatta, szignifikáns különbséggel az alsóbb rétegektől. A tengelyközben tapasztalt legnagyobb átlagos talajellenállás csak 1,9 MPa, ami kellően lazult talajállapotnak tekinthető (p=0,05).

26. Gáspár Attila (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A 4-aminopiridin által kiváltott  epileptikus aktivitás hosszútávú hatásának elemzése viselkedési és tanulási folyamatokban.

Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai rendellenesség, mely képes változásokat előidézni mind a szinaptikus szintű neuronális aktivitásban, mind magasabb működési szinteken is. Kísérleteink során arra voltunk kíváncsiak, hogy befolyásolja-e a 4-aminopiridin (4-AP) által kiváltott ismételt görcstevékenység a tanulási folyamatokat? A mérések előtt görcskeltővel kezeltük a patkányokat. Általános viselkedésüket porond teszttel, tanulási képességeiket pedig új tárgy felismerési és sugárlabirintus teszt segítségével vizsgáltam. Az elektrofiziológiai vizsgálatok túlélő hippokampális agyszeleteken történtek, extracelluláris mezőpotenciál mérésékben a szinaptikus hatékonyság változásait (LTP) tanulmányoztam. A porond és sugárlabirintus tesztek során nem találtam különbséget a görcskeltővel kezelt és a kontroll állatok között. Az elektrofiziológiai tesztek során a kezelt állatokból származó agyszeletek érzékenyebbek voltak, illetve az új tárgy felismerési tesz során is rosszabbul teljesítettek a kontrollokhoz képest. Összefoglalva, a 4-AP többszöri adásával kialakított ismételt görcsaktivitás rövid távon előidéz szinaptikus változásokat, amik hosszú távon is megmaradnak, ezek a változások azonban a tanulást csak kis mértékben befolyásolják.

27. Horváth András (Bolyai Kollégium): Az intertextualitás és más stilisztikai eszközök szerepe a Vad Fruttik dalszövegeiben.

A kortárs magyar könnyűzenei élet egyik prominens, rendkívül népszerű előadója a Vad Fruttik. Az együttes által játszott dalokra a progresszív hangzás, az elvont gondolkodás és az igényes, színes szövegek jellemzőek. A könnyűzene modernitásával sikeresen kombinálják a hagyományos nyelvi és irodalmi eszköztárat: részben ezt az igényes szerkesztést, szépirodalmi gazdagságot igyekszem analitikusan bemutatni, majd értelmezni. A(z irodalmi) trópusokra tett látogatás, és a szöveg nyelvtanórákat felidéző minőségi analízise közben sokszor érdemes kilépni az adott szöveg és jelentéshálózat keretei közül, hiszen az emberi kreativitás és az asszociációk által a szerző-szöveg kapcsolat helyett sokkal inkább az olvasó-szöveg kapcsolat, és az elolvasás hatására a bennünk felderengő „rokon” szövegek kerülnek előtérbe. Ugyanis egy szöveg nemcsak fizikailag folytatódhat a margón túl, hanem akkor is, ha soraiban található olyan „nyomszövet” (hálózat), amely az olvasót asszociációk és utalások segítségével más szövegek felé tereli. Ennek a nyomszövetnek a felfejtésére, lehántására és közönség elé tárására vállalkozom egy poszter erejéig.

28. Khabat Noori Hussein (Szent István Egyetem): Pale, Soft, and Exudative in Turkey meat-review

Pale, soft, and exudative (PSE) refers to meat that is pale in color, forms soft gels, and has poor water holding capacity-WHC. It has been estimated that PSE-type meat represents 5 to 47% of meat produced in the poultry industry. The high incidence of PSE meat in the poultry industry can result in reduced consumer acceptability and significant economic losses to processors due to the loss of WHC and cooking loss, change in color and texture especially in further processed products, decreased shelf life and lead to decreased meat yield. Several factors can lead to PSE including low pH condition due to rapid glycolysis, protein denaturation, breed of poultry, pre-slaughter and post-slaughter handling of animals are among the main predisposing factors contributing to PSE in meats. This work will be an attempt to review the causes and measures to reduce the incidences of PSE in poultry meat

29. Koncz Gabriella (Bolyai Kollégium): Proton állapotok keresése a 34Si atommagban

A radioaktív nyalábos kísérletek megmutatták, hogy a mágikus neutronszámú 32Mg körüli atommagok nem érzik az N=20 héjzáródás hatását, mivel a csökkenő protonszámmal változnak a neutron egyrészecske-energiák. Kérdés az, hogy a neutronszám változással mennyire változnak a proton egyrészecske-energiák, mennyire maradnak erősek a proton héjzáródások ebben a tartományban. A Z=14-es proton héjköz nagysága kihat arra is, hogy létezik-e buborékszerű szerkezet atommagokban. A legújabb kísérleti eredmények szerint a 34Si-ban megvalósul a buborékszerű sűrűségeloszlás.
A Z=14-es héjköz vizsgálatához az N=20-as és a Z=14-es héjzáródások mentén elhelyezkedő 34Si atommagban kerestem proton gerjesztéssel előálló állapotokat. Radioaktív nyalábokkal végzett kísérletben kapott adathalmaz elemzésével a 34Si gerjesztett állapotait vizsgáltam a mérést végző kollaboráció vezetőjének engedélyével. Az adatfeldolgozás eredményeképp a 34Si-hoz rendeltem számos új γ-átmenetet, a γ-γ koincidenciakapcsolatok feltárásával kibővítettem az atommag gerjesztett állapotainak rendszerét, becslést adtam a Z=14 proton héjköz nagyságára N=20-as neutronszámnál.

30. Kovács Kata (BME Management Szakkollégium): Versenyben a munkavállalókért – Az employer branding hatása a munkavállalók munkahely-választási preferenciáira

Kutatásaim során az employer branding magyarországi helyzetét vizsgáltam. A munkaadói márkaépítés tulajdonképpen a HR, a marketing és PR területek együttműködésén alapszik, ezek összehangoltsága a sikeres márkaépítés kulcskérdése.
A vállalat munkahelyként való megítélését többek között a munkaidő, a juttatások, a munkahelyi légkör és a munkakörülmények, a toborzási és kiválasztási, valamint beillesztési folyamatok, illetve a vezetők, munkatársak személyisége befolyásolja. Kulcsfontosságú ugyanakkor a márkaépítés folyamata, lépései, a stratégiák kidolgozása és a megfelelő kommunikációs csatornák kiválasztása is. Az így kialakuló munkaadói márka célja nem csak a tehetséges szakemberek vonzása és számukra egy vonzó munkahely képének közvetítése, hanem a jelenlegi munkavállalók megtartása és elkötelezetté tétele is, hiszen sikeres megtartásuk a későbbi munkaerőigényt nagyban befolyásolja, csökkentve ezzel a toborzási és kiválasztási, valamint a beillesztési költségeket és a fluktuációt.
Kutatásaim során a munkavállalói oldalt is vizsgáltam egy csaknem 900 fő részételével készült kvantitatív, online kérdőíves mintavétel alapján. Ebben a munkavállalók álláskereséskor használt platformjait, a munkahelyválasztás szempontjából számukra fontos tényezőket – egy ideális munkahely tulajdonságait, mint például a vonzó fizetés, a megfelelő munkakörnyezet, a rugalmas munkaidő és a megfelelő vezetői stílus –, valamint a munkavállalói mobilitási hajlandóságot és az azt befolyásoló tényezőket vizsgáltam olyan különböző demográfiai adatok mentén, mint az életkor, a végzettség, a lakóhely és a munkatapasztalat.
Kutatásom másik részében 60 vállalat részvételével vizsgáltam a munkáltatók által használt toborzási platformokat, illetve a vállalatoknál megfigyelhető HR folyamatokat és megoldásokat. A munkáltatók és a munkavállalók elvárásainak összefésülése után javaslatokat is tettem a vállalatok számára arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnának vonzóbbá válni a munkavállalók szemében, és hogyan tudják jelenlegi munkavállalóikat megtartani, hiszen egy sikeres munkaadói márka nemcsak vonzó és hiteles, de a munkavállalók elkötelezettségét is javítja, csökkentve ezzel a fluktuációt és a költségeket, valamint növelve a vállalat versenyképességét.

31. Müller Anna (BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégium): Aminosav specifikus jelölési stratégiák optimalizálása egyedi fehérjén és kiterjesztése plazmamembrán transzmembrán fehérjék vizsgálatára eukarióta sejtekben

Kutatómunkám során humán transzmembrán fehérjék kísérletes szerkezet vizsgálatával foglalkozom. A Membránfehérje Bioinformatika Kutatócsoport által kifejlesztett kísérletek célja a plazmamembránba ágyazódott fehérjék (pl. transzporterek, receptorok) szerkezetének pontosabb megismerése. A standard fehérjevizsgálati módszerek ezen típusú fehérjék esetében azért nem használhatóak, mert izolálásuk során a speciális fizikai-kémiai tulajdonságaikból adódóan, a szerkezetük jelentősen változik a natív formához képest.
A kísérletek lényege a membrán fehérjék specifikus aminosav oldalláncainak jelölése, melyet speciális reagensekkel hajthatunk végre. Az extra-celluláris (külső) oldalon lévő aminosavak a legkönnyebben elérhetőek, de a belső oldalon lévők jelölésének sincs elvi akadálya. Ezt követi a különböző enzimekkel történő felhasogatás, mellyel kisebb fragmentumokra bontjuk a vizsgált polipeptid láncot. A jelölések helye tömegspektrometriás szekvenálással kerül meghatározásra a megengedett hasítási helyek és módosulások figyelembe vételével.
A folyamat során azonosított jelölt pozíciókat, mint extracelluláris megszorításokat lehet használni egy, a Kutatócsoport által kifejlesztett predikciós algoritmusban, így elérve az adott fehérjék megbízhatóbb, pontosabb szerkezetbecslését.

32. Rácz Márk (Károli Gáspár Református Egyetem): Adalékok az 1950-89 közötti ideológiai oktatás történethez

Előadásomban azt mutatom be, hogy 1989 előtt hogyan is nézett ki a marxizmus-leninizmus oktatása. arra helyezem a hangsúlyt, hogy közérthetően, ugyanakkor tudományos igényességgel járjam körül ezt a témát. A könnyebb érthetőség miatt egy vidéki felsőoktatási intézményen keresztül mutatom ezt be. A Marxizmus-Leninizmus Intézetekben létezett egy Filozófia Tanszék, Politikai Gazdaságtan Tanszék és a Tudományos Szocializmus Tanszék. Ez az oktatási egység közvetlenül a mindenkori rektor alá tartozott, élén az intézetigázó állt. Amennyiben időm engedi, akkor kitérek az 1989-es rendszerváltás időszakában bekövetkezett intézményi átalakulásra is. A fő hangsúlyt a jogszabályi háttérre és ezek garanciáira helyezem. Annyira szerteágazónak bizonyult az országban a marxizmus oktatása, hogy szinte teljesen behálózta azt. Prezentációm fő célja tehát az, hogy egy mára már elfeledett oktatáspolitikai koncepciót hozzak a plénum elé, ezzel is demonstrálva, hogy egy pártállamban is milyen fontosnak tartották a nevelést és oktatást. A vonatkozó szakirodalmon túl levéltári forrásokra támaszkodom, valamint egykori tanárokkal való mélyinterjúkra.

33. Róth Csaba (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Synthesis of a functionalized hydrophilic shell on N-isopropylacrylamide based microgel particles and crosslinking with glutaraldehyde

The preparation of novel hierarchically structured „smart” gels is an extensively investigated area of modern material science.
The goal of our work was to prepare poly(N-isopropylacrylamide) (pNIPAm) based microgel beads that poses a shell of poly(vinyl alcohol) (PVA). These unique core/shell microgels represent a new family of sterically stabilized gel beads, which have a hydrophilic shell that allow their simple functionalization under mild conditions. To achieve this goal we used a single-pot polymerization method developed recently in our laboratory. This method allows the formation of polymer shells with unrestricted composition on a pNIPAm-based core.
Finally, we used the prepared core/shell microgel particles as building-blocks to produce 3D gel structures by crosslinking the pVA shells of the microgel particles with glutaraldehyde. The crosslinked gels preserved their temperature responsiveness and the macroscopic samples (d~cm) produced a volume phase transition on a few a minutes time-scale.

34. Sitkei Dóra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Egy Magyarországon élő kínai nő magyar nyelvhasználati motivációja és attitűdje (esettanulmány)

Sokan sokféle okból érkeznek Magyarországra életviteli célból, s előttük áll a döntés, hogy mennyire szeretnének magyarul megtanulni. Ezt a döntést számos szempont befolyásolhatja, mint például mennyi időre tervezik magyarországi tartózkodásukat, mennyire van szükségük a magyar nyelvre a magyarországi boldoguláshoz – munkájuk során használják-e, van-e lehetőségük magyarul tanulni (akikkel Magyarországon érintkeznek, velük beszélnek-e magyarul, van-e idejük tanfolyamra elmenni, vagy lehetőségük magántanárt fogadni), mindemellett az eddig említett objektív tényezőkön kívül hatással lehet döntéseikre a magyarok attitűdje is az adott csoport felé.

Az előadás során egy – Magyarországon húsz éve élő – kínai nő magyar nyelvhasználati motivációját és attitűdjét fogom bemutatni, amelynek alapja az adatközlővel 2017. októberében készített három ún. félig strukturált interjú.

35. Varga Veronika (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A nukleációs forrás jelentősége légköri részecskék keletkezésében Budapesten

Új légköri aeroszol részecskék keletkezhetnek magashőmérsékletű emisszióval (közlekedés, háztartási fűtés, erőművek), valamint légköri nukleációval (elsőrendű fázisátalakulás). Városokban tipikusan az emissziós folyamatok dominálnak, globálisan azonban a légköri nukleáció eredményezi a részecskeszám koncentráció nagyobb részét. Mivel a felhőkondenzációs magvak közel fele is nukleációból származik, így a folyamat éghajlati hatása jelentős. Bár összefüggés mutatkozik a rossz levegőminőség és a népsűrűség között, a nukleációs folyamat egyedi járuléka városokban lényegében nem ismert, munkám során ennek meghatározásával foglalkoztam. A déli, kora délutáni órákban egyértelműen a nukleáció eredményezte a részecskeszám-koncentráció növekedését. Éves skálán az ultrafinom részecskék (d<100 nm) 37%-a származott nukleációból a városközeli háttérben, és 13% a belvárosban. Az éghajlati hatás mellett városokban különösen fontos az egészségügyi hatásokat is figyelembe venni, mert a kisméretű részecskék a tüdő legmélyére, illetve akár más szervekhez is eljutva képesek kifejteni hatásukat.