A XXVII. Bolyai Konferencia programja

2023. április 15.

8:00 Regisztrácó

8:30 Megnyitó

"Humán tudományok I."

9:00 Recskó Márk (Budapesti Corvinus Egyetem):  Kriptovaluta a közösségi oldalon: ez lenne a jövő? Egy potenciális, közösségi oldal által bevezetésre kerülő kriptovaluta megjelenési és adaptációs esélyeinek vizsgálata

A blokklánc-alapú kriptovaluták az érdeklődés középpontjába kerültek. Népszerűségüket erősíti, hogy az emberek a fizetési módok választásánál mindig gyorsaságra, egyszerűségre és biztonságra törekedtek. A blokklánctechnológia pedig teljesíti ezeket az elvárásokat. Azonban még bizonytalan a kriptovaluták jövője. Közben a kutatók világszerte elkezdték feltárni ezen pénzügyi eszközök felhasználói elfogadottságát befolyásoló tényezőket. A tanulmány egy ígéretes új technológiára és egy kevéssé kutatott földrajzi régióra összpontosítva, egy nemzetközileg összehasonlítható keretrendszert adaptálva vizsgálja a technológia elfogadottságát. Középpontban egy hipotetikus, közösségi oldal által létrehozott és működtetett kriptovaluta használói szándékát befolyásoló tényezők vizsgálata áll. Az UTAUT modell kibővített változatát alkalmazva, egy jelentős számú magyarországi mintán végzett felmérés eredményei elemeztem a PLS-SEM módszertan által. Az eredmények azt mutatják, hogy a felhasználókat elsősorban egy hasznos és könnyen használható technológiát szeretnének. Továbbá, míg a társadalmi hatás nem befolyásolja a kitöltők véleményét, a fogyasztók érzékenyek a technológiai kockázatokra, főként a csalások és visszaélések kapcsán, és a bizalom fontos meghatározója a nyitottságuknak.

9:20 Galac Ádám (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  A látás, hallás és szaglás ingereinek metaforikus reprezentációi a magyar és angol nyelvben

A jelen kutatás azt vizsgálja, hogy jellemzően milyen metaforikus eszközökkel jelenítjük meg a vizuális, auditív és olfaktív érzeteket kiváltó ingereket a magyar és angol nyelvben. Az elsődleges cél annak feltárása, hogy milyen módon konceptualizálja a két nyelv (és kultúra) a három vizsgált észlelési modalitást, illetve milyen egyezéseket és különbségeket figyelhetünk meg e téren. Az adatok a hétköznapi nyelvhasználathoz közel álló, egymással összehasonlítható korpuszokat tartalmazó TenTen korpuszcsaládból származnak - ezekben a korpuszokban elemeztem manuálisan nyelvenként 9 (érzékenként 3) főnév összesen több mint 6000 véletlenszerű előfordulását. A szemantikai elemzés többek között arra mutatott rá, hogy a vizuális ingerekhez kapcsolódó kulcsszavak kontextusaiban mindkét nyelv kevesebb metaforikus eszközt használ, mint a hangok és szagok esetében, továbbá arra, hogy a magyar korpuszban minden főbb leképezési típus (reifikáció, megelevenítés, megszemélyesítés) nagyobb arányban fordul elő, mint az angolban.

9:40 Szünet

10:00 Plenáris előadás: Somlyó Bálint: A sokféleség igézetében. Leibniz ökoszisztémája

11:00 Poszterszekció

12:00 Ebéd

"Biológia I."

13:20 Gémes Anett (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  Erőszak, fertőzés vagy rituálé? A középső bronzkori Füzesabony-kultúra első hazai tömegsírjából feltárt leletek antropológiai vizsgálata

2020 őszén Tiszafüreden - az egyik legfontosabb hazai bronzkori temető közelében - egy bronzkori tömegsírt tártak fel, amely hiánypótló, ugyanis ez hazánkban az első, a Füzesabony-kultúrához tartozó tömegsír. A kutatásban az új leletek embertani feldolgozására helyeztem a fókuszt, elsősorban makroszkópos vizsgálati és statisztikai módszereket alkalmazva. Célom volt, hogy minél többet megtudjunk a holttestek tömegsírba helyezésének okáról és az ide temetettek életkörülményeiről. Megállapítottam a minimum egyénszámot, felvázoltuk a gödörsírba temetés néhány lehetséges magyarázatát, elvégeztem a paleopatológiai vizsgálatokat. A tömegsírba nagyobb arányban kerültek gyermekek és fiatalkorúak, mint felnőttek. A felnőtt korúak esetében közel azonos számban fordultak elő férfiak és nők. Több gyermek koponyájának belső felszínén olyan léziók láthatók, amelyek - szakirodalmi adatok alapján - általában fertőzés következtében alakulnak ki. A leletanyag vizsgálata során azonosítottunk trauma és égésnyomokat, valamint állati rágásnyomokat is. Mindezek tükrében a lelőhely kiemelt jelentőséggel bír a kultúra történetének kutatásában.

13:40 Hargitai Dávid (Bolyai Kollégium):  Sejtes önemésztés (?)

    A sejtek működéséhez elengedhetetlen, hogy a feleslegessé vált, sérült vagy megöregedett sejtalkotók lebontáson keresztül újrahasznosuljanak. A sejtek nagyméretű elemeinek lebontása egyedül a sejtes önemésztés, azaz az autofágia során valósulhat meg. A lebontásra szánt anyagokat elkülönítő és szállító autofagoszómák a bontó enzimeket tartalmazó lizoszómákkal egyesülnek, így a sejt többi részétől elkülönítve megvalósulhat a lebontás. De mi történik akkor, ha az autofagoszóma nem képes lizoszómával egyesülni? 

    A sejtbiológiai kutatás legújabb eredményei szerint ekkor a sejt az autofagoszómákat kiveti magából. Ennek a folyamatnak többek között fontos szerepe van az immunválasz kialakításában, a neurodegenerációs kórképek előrehaladásában és a tumorprogresszióban is. Kutatásom során az ecetmuslica segítségével vizsgálom az autofág szekréció folyamatát. Előadásomban a sejtbiológiai kutatás szépségeit és nehézségeit, illetve az autofág szekréció folyamatának jelentőségét szeretném bemutatni. 

14:00 Ullaga György (Bolyai Kollégium):  A zebrahal felhasználása a gyógyászatban

A zebrahal korunk egyik legkedveltebb modellorganizmus melyet biológiai kutatások során használnak. Sokszor alkalmazzák különböző egyedfejlődési és sejtbiológiai kutatás során, azonban több tulajdonsága is lehetővé teszi, hogy minket embereket érintő problémákat is kutathassunk a segítségükkel. Az előadásomban három területet szeretnék bemutatni röviden, ahol alkalmazni lehet ezen kvalitásait. A különböző gyógyszermolekulák tesztelését, a neurodegeneratív betegségeknek a feltérképezését, illetve az emberi genetika betegségeknek a megértését. Továbbá bemutatnám a saját kutatási témámat is, mely az utolsó témához kapcsolódik és fő témája a RECQL4 génhez köthető betegségeknek a modellezése. Rendkívül ritka szindrómákat köthetünk ide, a Rothmund-Thomson szindrómát, a Baller-Gerold szindrómát és RAPADILINO szindrómát, ezek mindegyike kevés embert érint, de annál több megválaszolatlan kérdés kapcsolódik hozzájuk.

"Fizika"

14:20 Csatlós Botond (Bolyai Kollégium):  Képalkotás kozmikus müonok szóródása alapján - kísérleti eredmények egy új kutatási területen

A kozmikus sugárzásnak a Földet elérő komponense müonokból áll, ezek nagyenergiás, nagy áthatoló képességű töltött részecskék, amik anyagon áthaladva szóródhatnak és elnyelődhetnek. A szóró- és elnyelődési centrumokból következethetünk az anyag minőségére és mennyiségére. Ez a nem roncsoló, passzív vizsgálati eljárás igéretes lehet a más eljárásokkal nem, vagy csak nehezen vizsgálható objektumok belső struktúrájának feltérképezésében.

 
Az előadásomban bemutatom a Wigner Fizikai Kutatóköpont REGARD Innovatív Detektorfejlesztő kutatócsoport által épített müon-szóródáson alapuló mérési összeállítást, az úgynevezett MuonSecurity berendezést, ennek működését, és a berendezéssel történő képalkotás módját, a technológiában rejlő lehetőségeket. Az elmúlt három évben a kísérlet adatainak analízisén és a képalkotó eljárás kidolgozásán dolgoztam, a munkám során sikerült a szóródási müográfia kísérletek közül a világon először az eseményeket szétválasztani kis-, közepes- és nagy impulzusúakra. Többféle minta összehasonlításával megmutattam, hogy a különböző minőségű és mennyiségű anyagok képei elkülöníthetőek, az események impulzus-szeparációja segíthet az anyag klasszifikációban, a berendezés képes lehet a jövőben biztoságtechnikai alkalmazásokra. A munkám egy koncepciótanulmány, a célom vele, hogy elvégezzem a szükséges előkészíő vizsgálatokat a jövőben megépülő, nagyobb méretű, akár a gyakorlatban is használható berendezéshez.

14:40 Kadlecsik Ádám (Bolyai Kollégium):  Nyírási instabilitások egy bögre teában

Nyírási instabilitásoknak számos formája ismert, ezen előadásban egy hengerszimmetrikus elrendezésben, például egy bögre teában fellépő instabilitásról lesz szó. Amikor megforgatunk egy bögrét, akkor a benne lévő tea a fal mentén a bögrével együtt gyorsul, viszont a középső tartományban tehetetlensége miatt egyhelyben maradna. Az így kialakuló két folyadéktömeg (a fallal együtt forgó és a középen álló) között nyírás ébred, mely elő idézhet instabilitást, amely érdekes örvényformákat eredményezhet. Ezen jelenséget vizsgáljuk mind kísérleti, mind szimulációs eszközökkel.

15:00 Édes Lili (Bolyai Kollégium):  Fúziós plazma összeomlásának szimulációja

A népesség energiaigényének növekedésével egyre hangsúlyosabb probléma a fenntartható energiatermelés kivitelezése. A fúziós atomerőműveknek nagy szerepe lehet ebben, hiszen ezek az erőművek lehetnek a leginkább környezetkímélő energiaforrások a jövőben. Bár az fúzió elméletének alapjait már 70 éve lefektették, még mindig évtizedekre vagyunk az első működő reaktortól. A fúziós plazmában még mindig találnak új, ismeretlen eredetű jelenségeket, melyek megfejtésében és leírásában nagy segítséget adhat a plazma szimulációja.

Előadásomban beszélek a fúziós plazmafizika alapjairól, a fúziós plazmafizika megoldatlan problémáiról és röviden beszélnék a jelenlegi kutatási témámról is. Kutatásom a fúziós plazma szimulációjára fókuszál, pontosabban a plazmafizikai elméletek validálására szimulációk és különböző optimalizációs módszerek alapján.

15:20 Világos Blanka (Bolyai Kollégium):  A Tejútrendszer összetételének fejlődése

A Tejútrendszer fejlődésének 13 milliárd éves történetének megismerése egy nagy kihívást jelentő feladat. Ezt a történetet ma már csak a csillagok összetétele és mozgása őrzi, szétszórva a galaxisban.

"Földtudomány"

15:40 Gereczi Botond Géza (Bolyai Kollégium):  Bányászat és környezeti problémák az Ibériai Pirit Övben

Európa egyik legnagyobb érces komplexuma és bányavidéke az Ibériai Pirit Öv. Innen nőtte ki magát a világ leghatalmasabb bányavállalatává a Rio Tinto Group. A sikertörténet során azonban komoly környezeti problémák is felmerültek, melynek hatásai a római időkből a sarkvidéki jégben is nyomozhatók, de a modern időkben a bányászat miatt olyan savas esők is pusztították a vidéket, ami miatt lázadás is kitört.
Előadásomban röviden bemutatom e világszintű ércesedés kialakulását, a terület legfontosabb érc- és meddőásványait, és azon átalakulási termék ásványokat, melyek a felszínre kerülő és ott mállásnak kitett szulfidos érctesteken képződnek. Ez utóbbiak felelősek a savas környezet kialakulásáért. Mára az is látszik, hogy modern, fenntartható bányászat is végezhető, amihez a fent említett átalakulási folyamatok megértése is kulcsfontosságú.
A területre 2022 májusában, Erasmus+ program keretében jutottam el és a régió megismerése azóta is folyamatosan hajt, BSc szakdolgozati témát is innen választottam.

16:00 Iván Levente Botond (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  Mivé lesznek az üveghegyek? - Magashegyi környezetváltozás és az outdoor kapcsolata

Napjaink klíma és környezetváltozása igen erősen érinti Földünk magashegységi területeit. Az örökfagy degradációja, a jég, illetve a hóviszonyok megváltozása kihatással van a turista és hegymászó útvonalakra, melyek sok esetben átalakulnak, de akár meg is szűnhetnek. A gleccserjárás egyes Alpi területeken ma már „last chance turizmus” (utoljára eljutni/megnézni valamit, ami hamarosan meg fog szűnni) részét képezi, illetve a zsugorodásukból adódó olvadékvíz hiány miatt egyre több menedékház kényszerül ideiglenes, akár végleges bezárásra. Az utóbbi 40 évben egyre nagyobb gyakorisággal észlelnek aktivitást a sziklaomlások mennyiségét illetően. Komoly felszínformáló hatásuk mellett ezek a jelenségek nem kis veszélyt jelentenek a területi infrastruktúrára és a helyszínen tartózkodó sokszor embertömegekre nézve. Igen, fontos kiemelni, hogy az outdoor mint aktív szabadidőtöltés egyre népszerűbb az emberek körében, és kilépve a szubkultúra árnyékából manapság sokezrekkel találkozhatunk egy-egy frekventált hegyi útvonalon. A változó klimatikus viszonyok mellett a megnövekvő embertömeg is egyaránt komoly leterhelést jelent az élő és élettelen természet számára. A területért felelős szervek pedig folyamatosan alkalmazkodni kényszerülnek ehhez a dinamikusan változó környezethez, mindezt úgy, hogy a látogatói igény és személybiztonsági elvárások egyre inkább magasabbá válnak.

Az előadásban bemutatására kerülnek - jelen évtizedünk - magashegyi természeti (élettelen) veszélyei, illetve egy-egy konkrét eset ismertetése mellett, a prezentációban helyet kapnak még a különböző kutatási irányzatok, előrejelzési és megelőzési módszerek, illetve megoldások, amikkel a tudomány és a területi igazgatás közösen próbálják megteremteni a biztonságos és egészséges kapcsolatot az ember és a természet között.

16:20 Kovács Dániel (Bolyai Kollégium):  Névlegesen vízmentes ásványok szerkezeti hidroxil-tartalmának vizsgálata a dél-hargitai shoshonitokban

A hargitai shoshonitok a Kárpát-Pannon régió keleti területén húzódó Kelemen-Görgény-Hargita neogén vulkáni vonulat legdélebbi és egyben egyik legfiatalabb vulkáni képződményei. Munkám során a Lüget dóm területén működő északi és déli kőfejtők kőzeteit tanulmányoztam. A kutatás célja alapvető kőzettani és a petrogenetikai vizsgálatok mellett a névlegesen vízmentes ásványok szerkezeti hidroxil-tartalmának és a forrásmagma eredeti víztartalmának a meghatározása volt. A kőzetek makroszkóposan igen változatos szöveti (porfíros, afanitos) és szerkezeti képet (sávos, foltos) mutatnak. Minden kőzet tartalmaz biotit, amfibol, ortopiroxén, klinopiroxén, plagioklász, olivin és kvarc fenokristályt, amihez járulékos apatit és titanit társul. Ezen ásványokból klinopiroxén és olivin kimutatási határértékhez közeli, míg a kvarc 16 ± 6 ppm szerkezeti hidroxil-tartalmat mutat. Az eredmények azt mutatják, hogy a vulkáni dómokban névlegesen vízmentes ásványok szerkezeti hidroxil-tartalma nem szolgáltat megfelelő információt a forrásmagma eredeti víztartalmáról a szin- és poszteruptív folyamatok következtében.  

16:40 Szünet

"Történelem"

17:00 Lőrincz Andrea (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  „A valaha szexbombaként emlegetett, gyönyörűszép szőke színésznő”-ből „Korbácsos Kamilla” - Politikai fordulatok két rendszerváltás között (1949-1989) egy sztárból lett számkivetett színésznő élet-és karriertörténetén keresztül.

Egy emberi sorson át megismerhető egy történeti korszak? Egy történeti korszak értékelése függ meg-és túlélőinek, elmesélőinek személyétől? Hol fekszik a történeti igazság a személyes megéléstörténetek és a kollektív tudat között? Dévay Camilla az 1940-es évek elejének szőke szexszimbóluma, aki pályakezdő színésznőként élte át a második világháború viszontagságait, akit a vészkorszak és a városi ostrom ideje alatt elkövetett vélt - vagy valós? - tetteiért a háború után felelősségre vontak. Sikeres igazolóbizottsági eljárása ellenére kitelepítették, majd a kistarcsai internálótáborban tartották fogva, szabadulása után a városi lányt vidékre kényszerítették - csak úgy, mint az egykori bárói és grófi családok lányait, mint a szélsőjobboldali rezsim politikai és katonai vezetőinek feleségeit. Oknyomozó előadás egy, az 1945 után berendezkedő baloldali hatalom által bűnbakként használt nő élet-és karriertörténetéről, amelynek célja egy életút egyszerűségén át bemutatni szélsőjobb-és szélsőbaloldali rendszerek egymáshoz való viszonyának komplexitását. Ebben segítségemre van Dévay igazolóbizottsági eljárásának levéltári anyaga, koncepciós perének sajtóanyaga, kitelepítésének és kistarcsai tartózkodásának sorstársai ego-dokumentumaiban megörökített anyaga, az 1992-es Ítéletlenül c. dokumentumfilmben való szereplése, illetve férjével, a rendező Udvaros Bélával, valamint lányával, a szintén színésznő Udvaros Dorottyával készült, a médiában szóban és írásban közölt interjúk. 

17:20 Szabó Georgina (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  A Három Tenger Kezdeményezés legfontosabb célkitűzései

A 2016-ban lengyel és horvát kezdeményezésre létrejövő Három Tenger Kezdeményezés (Trimarium) kezdeti koncepciója már az első világháború után megfogalmazódott. Atyjaként Józef Piłsudski egykori lengyel államfőt tartjuk számon, aki az általa szuverén államok szövetségeként elgondolt Tengerköz (Intermarium) projekttel elsősorban Németország és Oroszország Lengyelországra gyakorolt befolyását szerette volna ellensúlyozni. Ezzel szemben a jelen, napjainkban élő együttműködés már nem a biztonságpolitika, hanem elsősorban az infrastruktúra és a gazdaság, legfőképpen az energiaügy területére koncentrál. Az utóbbi - talán a jelen geopolitikai helyzetben most még fontosabb - terület fő célkitűzése a közép-európai régió energiapiacának diverzifikálása, amelynek részeként tervek születtek cseppfolyósítottgáz (LNG) terminálok létrehozására és összekötésére a térségben, amely alternatívát jelentene az orosz földgáznak a tengeren érkező cseppfolyósított földgáz elérhetővé tételével. Az együttműködés sikere nagyban függ attól, hogy elegendő pénzügyi forrást sikerül-e biztosítania a projektek megvalósításához, amennyiben ugyanis ez rendelkezésre állna, egyes gazdasági projektek terén jelentős eredményeket érhetnének el a tagállamok.

17:40 Szeibert-Erdős András (Eötvös Collegium):  "Czegléden már annyira tul terjedt a jogosulatlan és megvetendő láncz kereskedelem" - Egy esettanulmány a Tanácsköztársaság időszakának közellátásából

Ha a magyar történelem 1918-1921 közötti átmeneti időszaka előkerül, akkor majdnem biztosan a politikai vonatkozású emlékek kapcsán. Jóval kevesebbet tudunk azonban az elbukott forradalmak világának mindennapi életéről. Előadásomban egy ilyen hétköznapi történetet szeretnék feleleveníteni, amelyre az 1919-es ceglédi munkástanács iratainak feldolgozása közben bukkantam. (MNL PVL XVI.53. Pest Vármegyei Levéltár. Tanácsköztársaság. Cegléd Város Direktóriumának Iratai. V.242/1919.)

18:00 Tarnai Eszter (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  Önellátó város? A Budapest körüli zöldövezet tervei az 1950-es évek elején

A globális felmelegedés következményeként a fenntarthatóság fogalmának keretrendszere folyamatosan terítéken van a történelem-és társadalomtudományi diskurzusokban, de a gazdaságtörténeti vonatkozása is szignifikáns: a mezőgazdaság jövője, a város és a vidék kölcsönhatásának egyensúlya is megjelenik. Előadásom során a Rákosi-korszak egyik meg nem valósult tervét szeretném bemutatni, amelyről úgy gondolom, értékes reflexióként szolgálhat a főváros jelenére és jövőjére nézve is.

A második világháború pusztításait követő közellátási zavarok még az 1950-es években is jelen voltak. Ennek számos oka volt: a hadiipart idéző gazdasági intézkedések, így az erőltetett iparosítás; a mezőgazdaság alárendelt szerepe; a kulákság elleni hadjárat; a hidegháborús elszigetelődés vagy akár a kedvezőtlen időjárás. Az élelmezési hiányosságok megoldására 1950-ben az MDP Államgazdasági Osztálya városellátó zöldövezetek létrehozásával rukkolt elő. A vizsgálat során az önellátó városokról alkotott korábbi elképzelésekből indulok ki, majd a Nagy-Budapest környéki zöldövezet terveit és tervezésének körülményeit mutatom be, végül pedig összegzem a kísérlet sikertelenségének okait.

18:20 Vacsora

20:00 Csokoládékóstoló Tóth-Tatai Lilla csokoládénagykövettel

2023. április 16.

7:45 Regisztráció

8:00 Szakmai reggeli a Morgan Stanleyvel

"Biológia II."

9:00 Mészáros Melissza (Miskolci Egyetem):  „Lenni vagy nem lenni?” - Közép és késő avar kori (Kr. u. 7-9. sz.) koponyák paleopatológiai és paleoradiológiai vizsgálata

Mészáros Melissza, Jászberényi Mónika, Rácz Tibor Ákos, Marcsik Antónia, Szeniczey Tamás, Hajdu Tamás, Lombay Béla, Kiss Krisztián

„Lenni vagy nem lenni?” - Közép és késő avar kori (Kr. u. 7-9. sz.) koponyák paleopatológiai és paleoradiológiai vizsgálata
A paleoradiológia szó magyarra fordítva ,,ősi radiológiát” takar, mely során fossziliákat és régészeti maradványokat, tárgyakat vizsgálunk különböző képalkotó módszerekkel (hagyományos röntgen, CT, mikroCT, MR, szinkrotron képalkotás). A paleoradiológiai vizsgálatok előnye, hogy roncsolásmentesen vizsgálhatjuk a leletek belső szerkezetét.
Kutatómunkám során avar kori leletek paleopatológiai és paleoradiológiai (CT) vizsgálatát végeztem el, mely eredményeket egymással, illetve szakirodalmi, valamint recens radiológiai adatbázisokkal is összehasonlítottam. Az előadás az Árpád-ház Program V.1. részprojektjének keretein belül készült el.

9:20 Németh Barnabás (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  The effects of ionizing radiation on tp53 deficient zebrafish embryos

In our study we have exposed embryos of two different strains of zebrafish (Danio rerio) to 250 keV X-ray irradiation and performed subsequent survival, and malformation analysis. We used the wild-type AB strain as a control and an already well-studied tp53 deficient strain (tp53M214K). Tp53 is one of the most important tumor suppressor proteins, frequently mutated in human cancers. It has a pivotal role in the regulation of the cell cycle and apoptosis. We observed the embryos and larvae for four days after being treated with different doses of X-ray source and recorded daily their survival rates and the different malformations that arose as a result of the intervention. The experimental paradigm that we developed can be used later to study the effects of ionizing radiation on mutations of other genes, thought to be essential in genome maintenance and DNA repair as well.

9:40 Szabó Kata (Bolyai Kollégium):  Molecular basis of sexual dimorphism in paradise fish (Macropodus opercularis)

Paradise fish display sexual dimorphism in the length of their tail. As longer tails do not confer significant advantage, this seems to be a case of sexual selection. Identifying the molecular mechanisms behind this phenomenon, will also help us to gain insights into the genetic basis and evolution of sexual dimorphic characters. Length and patterning of fish fins has been linked to potassium channels and the bioelectricity regulated by them. To reveal the molecular basis behind this, we combined phenotyping with bioinformatics and molecular biology experiments. First we quantify the tail-differences between the two sexes. Using transcriptomic data, we also show that one of the most likely candidates for driving the difference tail length between males and females is kcnb2l. We designed qPCR experiments to validate our finding. Lastly to study the enhancer region of this gene - and identify potential male-specific enhancers - we started the generation of transgenic zebrafish reporters.

10:00 Ősz Fanni (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  Kis állat - nagy jelentőség (fonalféreg szerepe a tumormodellezésben)

Napjainkban az elhalálozások egyik vezető okát a tumoros megbetegedések adják. Ennek hátterében a kialakulásukat eredményező rendkívül sokféle genetikai mutáció áll, mely a daganatok pontos definiálását és a megfelelő terápia kiválasztását egyaránt megnehezíti. Még nagyobb problémát jelent a ritka daganatos megbetegedések karakterizálása és gyógymódjaik kialakítása. A kutatások előre lendülésében ezért fontos szerepet töltenek be a modellállatokkal végzett kísérletek, melyek segítik a tumorok kialakulásának hátterében álló genetikai mutációk vizsgálatát. Kutatásaim során a paraganglioma és a phaeochromocytoma nevű ritka daganatos betegségeket Caenorhabditis elegans (fonalféreg) modellben vizsgálom. Előadásomban szeretném bemutatni, hogy egy elsőre igen egyszerűnek tűnő modellszervezet hogyan tud segíteni abban, hogy olyan rendkívül komplex megbetegedéseket, mint a daganatos elváltozások a későbbiekben akár célzott terápiával tudjunk gyógyítani.

10:20 Poszterszekció

"Humán tudományok II."

11:20 Németh Anna (Magyary Zoltán Szakkollégium):  Ki véd meg a Googletől? - a digitális szolgáltatók jogi szabályozásának jövőjéről

Manapság már szinte kivétel nélkül mindenki használja a Facebookot, a Googlet és a sokan el sem tudnák képzelni az életet Apple telefon nélkül. Ezeket a neveket mind ismerjük, hiszen megkerülhetetlen óriások: olyannyira, hogy a jogalkotó sem hagyhatta figyelmen a tevékenységüket. 

Az Európai Parlament és a Tanács digitális piacokról szóló jogszabálya, azaz a Digital Markets Act (DMA) rendelet 2023. május 2.-től lesz alkalmazható. Célja, hogy a digitális nagyvállalatok hatósági felügyeletét megerősítse és az online világban is biztosítsa a tisztességes verseny feltételeit. 
A téma tehát rendkívül aktuális és valamennyiünket érinti. Előadásomban érdekes versenyjogi esetekkel fogom alátámasztani, miért volt szükséges gátat szabni az online gigászoknak. Természetesen emellett utat nyitunk a jövőre is, ugyanis közérthető stílusban bemutatásra kerül, milyen előnyökkel fog járni a felhasználók számára a DMA alkalmazása.

11:40 Pataki István (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  Nők a hatalom közelében. AZ MSZMP Központi Bizottságának női tagjai

A kommunista diktatúra időszakában a hatalom próbálta úgy beállítani, mintha ők valósították volna meg a nők egyenjogúsítását. A valóságban azonban a női jogok kiszélesítése javarészt még a totalitárius rendszer kiépítése előtt, a polgári demokrácia időszakában végbement. Ettől függetlenül a szocialista rendszerben kiemelt figyelmet szenteltek a nők egyenjogúsítására, amit Rákosi 1949-es celldömölki választási beszéde szerint akkorra már sikerült is elérni. A szocialisták nagy női egyenjogúsítása azonban kimerült egy-két hangzatos nőpolitikai jelszó skandálásában, néhány nő kiemelésében és kirakatba helyezésébe, illetve a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének létrehozásában, melynek célja látszólag az volt, hogy platformot biztosítsanak a női politizálásnak, valójában azonban csak a párt politikáját propagálták a nők felé. A nemi egyenjogúsítás meg nem valósulását jól mutatja az is, hogy a nőket igyekeztek távol tartani a politikai döntéshozataltól és szinte csak a végrehajtásban adtak nekik szerepet. Mivel a Kádár-korszak megörökölte ezt az állapotot és látszólag nem is igyekeztek rajta változtatni, ezt jól szemlélteti a Kádár-korszak országos vezető párttestületeinek névsora is. Az előadásban az MSZMP Központi Bizottságának nemi összetételét fogom elemezni, melynek során különös figyelmet fordítok a testületnői tagjainak bemutatására és a kiválasztódásuk körüli kérdések megválaszolására.

12:00 Horváth Anna Lili (Bolyai Kollégium):  Sir Urre, avagy hogy került egy magyar lovag a kerekasztalhoz

Arthur király történeteinek legismertebb gyűjteménye Sir Thomas Malory Le Morte d'Arthur című munkája. A kötet több monda, valamint német, francia és angol szerzők munkájának ötvözésével született a XV. században. Sir Urre az egyik Lancelotról szóló legendában jelenik meg, ahol a szöveg magyar származásúként hivatkozik rá. A témát még érdekesebbé teszi, hogy más fennmaradt forrás nem említi a lovagot. Kutatásomban először megvizsgáltam, hogy Sir Urre vajon tényleg magyar volt-e, vagy csak egy fordítási furcsaság következett be. Ezután utánajártam az anakronizmusoktól hemzsegő mondakör forrásainak, hogy kiderítsem Malory honnan vehette Sir Urre alakját. Egy „francia könyv” -ről elejtett megjegyzés egy francia szerzőhöz vezet, így a végső kérdés: Malory vagy a francia költő révén került egy magyar lovag a kerekasztalhoz és egyáltalán milyen volt a magyar lovagság helyzete Európában?

12:20 Ebéd

"Kémia"

13:20 Babcsányi István János (Eötvös Collegium és Bolyai Kollégium):  A szerves kémia titkos szeglete: a kénorganikus reagensek

A szerves kémia ugyan a szénvegyületek tudománya, de számos egyéb elem megjelenése teszi igazán változatossá mind a természetes, mind a szintetikus vegyületek világát. Az élő szervezetek kéntartalmú fehérjéi és más biomolekulái elengedhetetlenek alapvető folyamatokban, és megismerésükkel lehetővé válik bioinspirált átalakítások tervezése. A kén a modern szerves kémiában fontos szerepet játszik többek között a széles funkcióscsoport-toleranciát mutató új szén-szén kötést létrehozó reagensek terén, illetve háromtagú gyűrűs szerkezetek előállításában. A különféle alkil- és aril-szulfóniumsók e célú felhasználása már széles szakirodalommal rendelkezik, azonban folyamatos a terület bővülése új módszerekkel és kénvegyületekkel. Ilyen kéntartalmú anyag a tiantrén is, amelynek származékai néhány éve kutatások tárgyai, ugyanis az alkil-tiantréniumsók igen sokféle módon alkalmazhatóak alkilcsoport bevitelére. Szintén figyelemre méltóak az alkil- és aril-dibenzotioféniumsók is, amelyeket lehetséges keresztkapcsolási reakcióra alkalmassá alakítani.

13:40 Dömölki Borbála (Eötvös Collegium):  Mikroműanyagok két nagy jelentőségű folyóban - a városi szennyezés vizsgálata a Dunában és a Teverében

Az utóbbi pár évtized legaggasztóbb környezeti szennyezői közé tartoznak a mikroműanyagok, melyek tényleges jelentőségére és veszélyeire csak mostanában derült fény. Mikroműanyagokat gyakorlatilag minden természeti mintában mértek már: vizekben, talajban, de még az Északi-sark jegében is. Kimutatták számos vízi és szárazföldi állatfajban, és nemrég már emberi anyatejben is, így látható, hogy ez a szennyezés a környezetünk minden területére kihat.

A kutatásom központját két, nagy környezeti jelentőségű folyó képezte: a Tevere és a Duna. Azt vizsgáltam, hogy milyen hatással vannak a nagyvárosok (esetünkben Róma és Budapest) a folyók mikroműanyag szennyezettségére, miközben megfigyeltük a víz mikrobiológiai és fizikai-kémiai tulajdonságait is. Ehhez mintavételeztük a folyók vizét a városba befolyás előtt, a városban, illetve a város után. Jelenleg nincsen egységes módszer a mikroműanyagok meghatározására környezeti mintákból, így feladatunk volt módszert fejleszteni a mintavételhez és a mintaelőkészítéshez, hogy utána meghatározzuk a mikroműanyagok darabszámát és összetételét, melyhez Fourier-transzformációs infravörös (FTIR) spektroszkópiát alkalmazunk.

14:00 Keresztes Barbara (Eötvös Loránd Tudományegyetem):  Hogyan zajlik egy asztrokémiai modellezés? - elméleti számítások és laboratóriumi vizsgálatok

Az asztrokémia a bolygónkat körülvevő világ anyagainak azonosításával, kémiai folyamatainak elemzésével foglalkozó tudományág. A legfontosabb vizsgálati módszerei közé a laboratóriumi modellezések, a színképelemzés és az elméleti számítások tartoznak. Az asztrokémiai kísérletek során szükség van a világűr szélsőséges körülményeinek modellezésére, ezt a laboratóriumunkban a VIZSLA nevű berendezés teszi lehetővé. A csillagközi tér leggyakoribb részecskéje a hidrogénatom, a hidrogénatommal lejátszódó folyamatok tanulmányozása rendkívül fontos a világegyetem folyamatainak elemzése során. A reakciókban létrejövő molekulák meghatározása elengedhetetlen lépése a vizsgálatoknak, emiatt a kísérleti folyamathoz számos esetben elméleti számítások is tartoznak. Előadásomban egy asztrokémiai modellezés teljes folyamatát szeretném bemutatni a [H, C, N, S] molekulák példáján keresztül, az első kvantumkémiai számításoktól kezdve az elvégzett laboratóriumi vizsgálatokon át a kísérleti eredmények kiértékelési folyamatának végéig.

14:20 Szünet

"Informatika, pénzügy, matematika"

14:30 Szabó Barbara Noémi (Eötvös Collegium):  Mozgás előrejelzés

    Az autonóm rendszerek világában fontos a környezet információinak analizálása szenzorok segítségével, például 3D-s LiDAR-ral.
    Lényeges lókérdés annak a felmérése, hogy várható-e ütközés. Nyilvánvalóan erre a kérdésre nem adhatunk biztos választ; például egy gyalogos bármikor hirtelen irányt változtathat. De ha feltételezzük, hogy ugyanabba az irányba halad tovább, akkor jó becslést kaphatunk.
    A legtöbb módszer a témában azon alapszik, hogy beazonosítson és megfeleltessen egymásnak pont csoportokat két pontfelhő között és ezek elmozdulását számolva következtet a pályára. Amikor nincs szükségünk minden adatra, akkor egy átláthatóbb és kevesebb számítást igénylő módszert is használhatunk. Ennek a megvalósításával foglalkoztam; a továbbiakban ezt fejtem ki részletesebben.
    A kutatásomban arról az oldalról közelítem meg a problémát, hogy a körülöttünk elhelyezkedő pontok milyen gyorsasággal közelednek. Ez felfogható úgy, mintha a LiDAR-ból egy sugarat indítanánk és megfigyelnénk, hogy a két időpillanatban azon a sugáron tőlünk milyen távolságra található a két pont. Ennek a segítségével, egy heatmap-et rajzolhatunk aszerint, hogy mi mekkora sebességgel közeledik és meghozhatjuk a megfelelő lépést a jármű számára.

14:50 Szente Péter (Eötvös Collegium):  Parametrikus felületek távolságmezőjének generálása és megjelenítése

A számítógépes modellezés egyik meghatározó eszköze a testek felületének különböző parametrikus felületekkel való leírása. Egyre szélesebb körben elterjedő felületreprezentáció az előjeles távolságfüggvények és diszkretizált változatuk, a távolságmezők. A felület távolságmezője ezután felhasználható különböző grafikai hatások létrehozására (árnyékok, anti-aliasing) és különböző geometriai lekérdezések, felületi tulajdonságok meghatározására. A távolságmező segítségével a felület meg is jeleníthető egy speciális sugárkövető eljárással, a sphere tracinggel. A távolságmező létrehozása és a felületek megjelenítése GPU segítségével történik. A felületek szerkesztése, manipulálása gyakran nem intuitív, megjelenítésük pedig költséges lehet, ezért folyamatos igény van új, hatékonyabb módszerekre. Algoritmust készítünk parametrikus felületekkel ábrázolt objektumok távolségmezőjének generálására GPU segítségével. A létrejövő távolságmezők megjelenítetők GPU-val gyorsított módon, amit összehasonlítunk a parametrikus felület háromszögekkel tesszellált megjelenítésével. A távolságmezők felhasználhatók geometriai lekérdezések elvégzésére, mint a felületi normális meghatározása, ami a felület árnyalásához elengedhetetlen. Meghatározhatók még láthatósági viszonyok, melyet vetett árnyékok számításánál használunk.

15:10 Döbröntei Dávid Bence (Bolyai Kollégium):  A Hawkes-folyamat és pénzügyi alkalmazásai

Földrengések modellezése, idegtudomány, járványmodellezés és tőzsdei kereskedés: ezen, látszólag független tudományterületeket kapcsolja össze az Alan Hawkes által 1971-ben bevezetett öngerjesztő pontfolyamat. Előadásomban megkísérlem röviden bemutatni a Hawkes-folyamat pénzügyi alkalmazásának elmúlt évtizedekben összegyűlt szerteágazó ismeretanyagát. Különös tekintettel az ajánlati könyv modellezésében való szerepére, melyet egy példa segítségével szemléltetek.

15:30 Hegedűs Dániel (Bolyai Kollégium):  Az emberi agygráf felépítésének jellemzése

A dolgozatom fő témája az emberi agygráf: a gráf csúcsai a különböző agyterületek, a köztük levő élek az agyterületek közti kapcsolatokat jellemzik. A csúcsok anatómiailag vannak címkézve és az agyban elfoglalt helyük is hordoz fizikai információt. Megvizsgáljuk az agyterületeket különböző fontossági szempontok szerint. Megállapítjuk, hogy lényegileg ugyanazoknak a csúcsoknak nagy a fokszáma, mint amikhez hosszú vagy vastag élek kapcsolódnak. Foglalkozunk azzal is, hogy a különböző csúcsok súlyozott és súlyozatlan éleinek végpontjainak átlaga hol található a térben. Megmutatjuk, hogy ezek a helyzetek korrelálnak a csúcsok egy fontossági paraméterével. Ezután azt a gráfot vizsgáljuk, amiben minden csúcsnak a legvastagabb egy vagy két élét húzzuk be. Ezek a gráfok azért érdekesek, mert megmutatják, hogy a különböző csúcsoknak melyik szomszédait tekintsük a legfontosabbnak. Olyan véletlen élsúlyú gráfokkal is foglalkozunk, amelyek élei az agygráf élei. Megmutatjuk a biológiai mérésekből származó agygráfok előnyösebb gráfelméleti tulajdonságait a véletlenül generáltakhoz képest, amelynek biológiai relevanciáját is leírjuk.

15:50 Szünet

"Politika és jog"

16:00 Mátyás Zoé (Magyary Zoltán Szakkollégium):  A horvát holokausztért felelős elkövetők felelősségre vonása

Előadásomban bemutatni kívánom Horvátország részét a holokauszt alatt történtekben és a tettekért való felelősség vállalását. Illetve az európai szemléletet és felelősségre vonást nemzetközi tekintetben a Nürnbergi és Jugoszláv nemzetközi háborús bíróságok alatt. Emellett ki szeretnék térni ezeknek a bíróságok hatáskörére és az utánuk szükséges nemzeti és nemzetközi beavatkozásokra. Különös figyelmet szentelve a külsőleg beavatkozó Izraeli erők az úgynevezett náci vadászat nemzetközi jog szerint elfogadható munkálataira és igazsághozatalára. Vizsgálni kívánom milyen módon, milyen intenzitással zajlik a háborús bűnösök igazságszolgáltatása, törvény elé állítása és megbüntetése. 

16:20 Herczeg Fanni (Magyary Zoltán Szakkollégium):  Afganisztán helyzete - múlt, jelen, jövő

A kutatásom célja bemutatni, milyen változásokon ment keresztül Afganisztán helyzete az elmúlt néhány évtizedben. Az előadásom során igyekszem bemutatni, hogyan alakult meg a Talibán, valamint hogy milyen módon szerezte meg a szervezet a hatalmat. Azt is vizsgálom, hogy a háború megindulása után hogyan alakultak az erőviszonyok. Megfigyelhetőek az események alakulásában fontosabb fordulópontok. Ezeket is igyekszem ismertetni. Célom bemutatni azt is, hogyan szerezték vissza a hatalmat azután, hogy úgy tűnt, sikerült a tálibok erőit visszaszorítani, hogy mi vezetett ahhoz, hogy ilyen hamar visszafoglalják a területeket. Azt is elemzem, hogy miként alakult a helyzet ezen eseményeket követően. Milyen szerepe van az USA-nak, Kínának vagy az EU-nak? Mi befolyásolta az amerikai és a szövetséges erők kivonását? Milyen hatással lesznek az események a migráció alakulására? Röviden vizsgálom a nemzetközi szervezetek szerepvállalását a konfliktusban. Arra a kérdésre is keresem a választ, hogy a nők helyzete hogyan változott meg az új vezetés következtében. 

16:40 Stemler Lili Fanni (Magyary Zoltán Szakkollégium):  A hazai nyugdíjrendszer felépítése és fenntarthatósága

A nyugdíj és a nyugdíjrendszer alakulása egy globális kérdés, amely különösen fontos szerepet kap a XXI. századi demográfiai trendek tükrében. A feltételek gyorsan és folyamatosan változnak, emiatt pedig a fennálló rendszernek és a polgároknak makrogazdasági és egyéni szinten is új kihívásokkal kell szembenézniük. Előadásomban szeretném bemutatni a magyarországi nyugdíjrendszer kialakulását és jelenlegi helyzetét. Ismertetem a kötelező állami és a tőkefedezeti nyugdíj-előtakarékossági pillérek hasonlóságait és különbségeit. Elemzem a fenntarthatósági problémákat is, hiszen ez korunk egyik meghatározó kérdése az elöregedő népesség és a várható élettartam növekedése miatt. Kutatásom célja tehát egy átfogó képet adni a jelenlegi hazai nyugdíjszabályokról és a rendszer törékenységét eredményező problémákról. 

17:00 Szünet

17:30 Zárszó, eredményhirdetés

Poszterek

2023. április 15.

1. Simon Csilla (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Éghajlati szélsőségek vizsgálata Magyarországon

Napjaink egyik fő kihívását jelenti a klímaváltozás, amelynek kapcsán az éghajlati szélsőségek gyakoriságának és intenzitásának növekedésével is számolnunk kell - gondoljunk például a sorra megdőlő napi maximum-hőmérsékleti rekordokra, vagy a rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadékra. Ezen szélsőséges időjárási jelenségek az IPCC 2021-es jelentése szerint a jövőben várhatóan egyre gyakrabban fognak bekövetkezni, amelyek jelentős károkat okozhatnak a gazdaságban, az infrastruktúrában, az ökoszisztémában; valamint az emberi szervezetre is hatással lehetnek (pl. nyári hőhullámok).

Az éghajlatkutatás elengedhetetlen eszközeivé váltak a globális és a regionális klímamodellek, amelyek eredményei azonban többféle eredetű bizonytalansággal terheltek. Ezen bizonytalanság felmérése, csökkentése érhető el a modellek együttes kiértékelése által, valamint hibakorrigált eredményeinek felhasználásával. Kutatásunk során hőmérséklethez és csapadékhoz kötődő éghajlati szélsőségeket vizsgálunk nyers és hibakorrigált regionális klímamodellek napi adatsorai alapján Magyarországra vonatkozóan 1976-tól a 21. század végéig bezárólag. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a modellek szerint a klímaváltozás milyen hatással lehet Magyarország csapadék- és hőmérsékleti viszonyaira.

2. Mészáros Botond (Bolyai Kollégium): Leképezési diagramok kiegészítése és alkalmazása

Az elmúlt 4 évben azon dolgoztam, hogy megértsem, milyen feltételek mellett és miként lehet adott, magas dimenziós modelleket kisebb dimenziós paramétertérben egzaktul reprezentálni. A kérdés fontosságát alátámasztja, hogy napjaink modellezési feladatainak egyik fő kihívása megtalálni az egyensúlyt a kifinomult, rendkívüli általánosítási képességekkel rendelkező nemlineáris módszerek és a rendelkezésre álló korlátos számítási idő és kapacitás között. Pontosabban, adott terek közötti, nemlineáris leképezések gráfjainak kommutatív diagrammá való kiegészítését vizsgáltam analitikusan, megoldást adva, ha a kérdéses terek (szemi-)Riemann- sokaságok. A megoldást (szemi-)Riemann-sokaságok Euklideszi terekbe való izometrikus beágyazásával, a leképezési diagramok kommutativitását a megfelelő leképezések legmagasabb rendű Jet-jeinek ekvivalenciájával értem el. Speciálisan, a vizsgált feladat ekvivalens magas dimenziós időfejlődő rendszerek dimenzióredukált vizsgálatának kérdésével, így a dolgozatban ezt a problémafelvetést követtem, segítve a használt fogalmak bevezetését és indokolva az ezekre vonatkozó különböző tulajdonságok feltételezését. Azonban, a megoldásnak komplex rendszerek dimenzióredukált modellezésén túl alkalmazásai lehetnek a matematika, modellezés és elméleti számítástudomány minden olyan területén, ahol nagy jelentőségűek a kommutatív diagramok, vagy ahol már működő modelleket szeretnénk más struktúrájú modellekké átfogalmazni. Az elért eredmények újszerűek, a problémát a szakirodalomban csak részlegesen érintették eddig, ugyanis nemlineáris leképezés pszeudoinvertálására nem létezett eljárás, így a lehetséges felhasználások tanulmányozása új eszközöket jelenthet olyan összetett modellek mélyebb megértésében, melyek nemlinearitásukból kifolyólag analitikusan csak nehezen vizsgálhatóak, kezelhetőek. Reményeim szerint a keretrendszer a jövőben alkalmazást nyerhet összetett modellek analitikus és numerikus tanulmányozásában, AI modellek redukálásában, különböző ilyen modellek más típusú modellekké való transzformálásában, ha csak az egyik típusú train-eléséhez van adatunk. Munkámat az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében végeztem, az ELTE-IK kari TDK-ján, Informatikatudományi Szekcióban 1. díjat szereztem és a 2022-es Stockholm International Youth Science Seminar rendezvényen, a Nobel-héten tarthattam róla előadást.

3. Panyik Barbara (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Dunaföldvár - Felső-rév avar kori település-horizontja

Dunaföldvár - Felső-rév lelőhelyen 2010 tavaszán a Bioetanol Üzem építése által veszélyeztetett mintegy 2808 négyzetméteres területen összesen 340 régészeti objektum került elő. Ebből mintegy 100 darab különböző gödör, kemence, árok, illetve épületrészlet az ásatási területet érintő domb északi részén található avar kori (Kr. u. 6-9.század) település részét képezte. Kutatásomban az elérhető régészeti adatokból rekonstruálom az avar korra keltezhető horizontot. Mivel foglalkozott a helyi lakosság? Melyek a leggyakoribb tárgyak és milyen készítési tradíciók mutatkoznak meg rajtuk? Hová mutat a település kapcsolatrendszere? S vajon megtudhatjuk, hogy mit csináltak szabadidejükben?

4. Kovács Barbara (Debreceni Egyetem): A ló- és lovas közötti szocio-kommunikatív interakciók szisztematikus vizsgálata

Az utóbbi időben rengeteg tanulmány született arról, vajon mennyit értenek különböző állatfajok az ember nonverbális és verbális kommunikációs jelzéseiből (mutatás, tekintet iránya, beszéd prozódikus aspektusai). Ezek a vizsgálatok segítenek megérteni a kommunikációs jelzések univerzális funkcióit és azt, hogyan alakultak ki és változtak meg ezek az evolúció során. A kutyát és a kutya- gazda interakciót vizsgáló tanulmányok száma magas, míg a lovak ritkán alanyai a témában készült munkáknak, hiába a legrégebben domesztikált társállataink egyike (i.e. 6000). Néhány vizsgálatból kiderült, hogy a lovak képesek követni a mutatást, ismeretlen és ismert arcokat a megfelelő hanggal párosítani, megítélni az emberi akciók szándékosságát, valamint a gyerekekhez és a kutyákhoz hasonlóan preferálják a kisállatok-felé irányuló beszéd dajkabeszédhez hasonlító, intenzív prozódiáját. Jelen vizsgálatsorozat célja, a kutya-gazda interakció során kutatott és jól ismert szocio- kommunikatív helyzetek tanulmányozása ló- és lovas között. A vizsgálatsorozat eredményei nagyban hozzájárulhatnak a kommunikációs jelzések kialakulásáról és funkciójáról való ismeretinkhez, valamint a ló-ember interakción keresztül a lótartás állatjóléti aspektusait is jobban megismerhetjük.

5. Szabó András (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Gépi tanulás alkalmazása reakcióutak feltérképezésére

A számítógépes reakciómechanizmus kutatás fontos eszköze a reakcióutak feltérképezésére használt NEB (nudged elastic band) módszer.

Ezen metodológia előnye, hogy egy jól párhuzamosítható, valamint nem csak az átmeneti állapotot és annak tulajdonságait határozza meg, hanem a teljes reakcióútról ad képet. Azonban az eljárás komoly hátránya a relatíve nagy számítási igénye.
Az erőforrásigény csökkentése érdekében gépi tanuláson (Machine Learning, ML) alapuló, ML-NEB-et alkalmaztunk, ami iteratívan PES-t (potential energy surface) illeszt, majd azon NEB számitást hajt végre. Mivel azonban úgy tapasztaltuk, hogy az algoritmus nem kellően robusztus, továbbfejlesztettük egy segéderőtér használatával (Delta-Learning). A poszteremen ezt az új módszert fogom összevetni az eredeti eljárással, a hatékonyság és robusztusság szempontjából.

6. Csoma Balázs (Bolyai Kollégium): Investigating the effects of guide RNA self-complementarity on prime editing

CRISPR-based technologies are one of the most popular tools of gene editing today, as they allow specific - but tailorable - target recognition. The working mechanism of the system is executed by a ribonucleoprotein complex, the formation of which is thus understandably quintessential to the process. As per usual with biomolecular complexes, the shape-, and surface complementarity are what drive the formation of the association, which in the case of variable RNA sequences - the thing that enables CRISPR technologies to be so universally applicable - can be quite problematic, if the folding of the nucleic acid results in a secondary structure, that is incompatible with the given Cas-protein. In my work, I am trying to investigate this effect in the case of prime editing (- a novel CRISPR tool employing reverse transcription to create the desired modification).

7. Emődi Nikolett (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): KRas G12D fehérje GTP-hidroláz aktivitásának vizsgálata különböző GAP mutánsok jelenlétében

    A daganatos megbetegedések kialakulásának egyik fő oka a KRas fehérjék aktív centrumában történő mutáció. A KRas GTPáz aktivitása felel a GTP GDP-vé történő hidrolizálásáért, ezáltal a jelátviteli útvonal kikapcsolásáért. Annak érdekében, hogy az inaktiváció gyorsabban megtörténjen, a KRas-hoz egy GAP fehérje kapcsolódik, ami a reakciósebességet nagyságrendekkel képes megnövelni. Azonban mutáció hatására a KRas-GAP kölcsönhatás legyengül, ami egy állandó aktivált állapothoz és a sejtek kontrollálatlan osztódásához vezet.

    Annak ellenére, hogy fontos célpont, a GAP katalizált hidrolízis mechanizmusát még mindig nem sikerült pontosan meghatározni. Ennek megismerésére kollaborátorunk felállított egy modellt, aminek felhasználásával szisztematikusan olyan GAP mutánsokat tervezett, amelyek képesek aktiválni a szervezetben leggyakrabban előforduló KRas G12D mutánst.
    Ezt a modellt szeretnénk próbára tenni az általunk előállított KRas G12D és GAP mutánsok kölcsönhatásának vizsgálatával. Valamint MESG-Phosphate assay enzimaktivitásmerő módszer segítségével egy közelebbi képet kapni arról, hogy a választott GAP variánsok miként befolyásolják a KRas G12D GTP hidrolízisre gyakorolt hatását.

8. Bakacsi Anna Virág (Bolyai Kollégium): Lézeres agykontroll, avagy hogyan vezessünk valakit az agyánál fogva

A sci-fi-k világából már régóta ismert technika az agykontroll, azonban kevesen tudják, hogy minderre már a kutatók is képesek a laborban egy-két lézer segítségével az optogenetikának nevezett módszerrel. Magát a technika alapjait nem más, mint a természet alkotta, a kutatók pedig megszelídítették és az agyunk működésének alaposabb megismerésére használják. De vajon milyen messzire képes elhaladni a tudomány, előfordulhat-e hogy ennek a technikának a segítségével a jövőben képesek leszünk az embereket agyuknál fogva gépként irányítani, akaratuk ellenére rávenni őket valamire vagy inkább idegrendszeri betegségeket és rendellenességeket fogunk vele gombnyomásra meggyógyítani?
Előadásomban a lézeres agykontroll mögött álló biológiáról, továbbá a technika laboros és azon kívüli jelenjéről, illetve jövőjéről fogok szót ejteni.

9. Nagy Attila István (Bolyai Kollégium): A győri PSVMK, a „szocialista ember”, a „Tér-a-Térben koncepció”, majd fordulás nyugat felé

1973-ban Győrött, a Magyar Vagon és Gépgyár új, reprezentatív jellegű, központi művelődési otthonnal ajándékozza meg a várost. A település addig különböző kerületeiben, egymástól szeparáltan működő tömegkulturális intézmények látogatói, immár egy helyen, a belvárosában gyűlhettek össze. Az 1970-es évek végén a győri Ifjúsági Ház fiatal igazgatója, sajátos „Tér-a-Térben” koncepcióval állt elő. Az elképzelés egyetlen nivellációs térben kívánta a differenciált érdeklődési körök közös halmazát, az osztálynélküli társadalom víziója alapján létrehozni az „egyet”.

A „közösségi ember” utolsó megteremtési kísérletének végül az 1980-as évek beköszönte vetett véget. A győri Ifjúsági Ház felvette a Petőfi Sándor Művelődési Központ (PSVMK) nevet és a város különböző területein működő más művelődési otthonok annak egységes, központi irányítása alá kerülnek. Az utolsó centralizációs kísérletének legfőbb célja ettől kezdve már elsősorban nem a „szocialista ember” megteremtése, hanem az iskolai oktatás alternatív eszközökkel való kiegészítése, valamint a társadalom nyugat felé fordítása lett.

10. Vörös Emese Hargita (Bibó István Szakkollégium): A közös tulajdon alakulása, különös tekintettel az osztatlan közös tulajdonra

A történelemben sok jogintézménynek az alakulása érdekes: kiváltképp az osztatlan közös tulajdoné. Kialakulásától kezdődően ennek a klasszikus értelemben véve magánjogi jogintézménynek - vagyis az ugyanazon dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadrészek szerinti megosztásának több személy között - a szabályozásában szinte alig figyelhető meg változás. A közös tulajdon radikális módosulása a rendszerváltozás utáni privatizációhoz köthető, annak egy sajátos tárgyához kapcsolódóan: a magyar állampolgárok a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben és napjainkban különböző ingatlanokat vehettek és vettek magántulajdonba.

11. Divinszki Ferenc Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az európai nagyrégiók várható éghajlatváltozásának összehasonlítása az IPCC interaktív atlasza alapján

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 2021-2022-ben publikálta a klímaváltozással kapcsolatos hatodik jelentését. A legújabb adatok és értékelések mellett elérhetővé vált egy új, az eredményeket interaktív formában bemutató atlasz is. A figyelemfelkeltő és felhasználóbarát térképes megjelenítés mögött nagy mennyiségű adat is rejlik, amely lehetőséget ad az atlasz tudományos munkákban való felhasználására. Az atlasz és a megértést segítő táblázatok, diagramok nemcsak a nagyközönség számára teszik befogadhatóbbá a klímaváltozás problémáját, de a kutatók számára is alapot biztosíthatnak a tudományos vizsgálatok kivitelezésére.
Az előadásom egyik célja feltérképezni ezt az atlaszt, bemutatni, milyen modelleket, szcenáriókat használ, milyen változókat vizsgálhatunk segítségével. Másik célom az atlasz térképeinek, diagramjainak, adatsorainak segítségével a három európai nagyrégió összehasonlítása. Ehhez a CORDEX program keretében futtatott klímamodelleket hasonlítom össze egymással. Az indexek közül a 35 °C feletti maximum hőmérsékletű napok éves számának változását vizsgálom közép- és hosszútávon. A megfigyelt összefüggések segítségével célom a regionális trendek bemutatása Európában, különös tekintettel a Magyarországot is magában foglaló Nyugat- és Közép-Európa régióban.

12. Lezsák Domonkos (Bolyai Kollégium): GFP detector - Szekréciós granulumok felismerése számítógéppel fluoreszcens mikroszkópos felvételek alapján

Sejtbiológiai kutatásokban kiemelt fontosságú a mikroszkópos képek elemzése. Sokszor felmerül a képeken apró pöttyök (váladékszemcsék) osztályozása jó/nem jó kategóriába és a képek jellemzése aszerint, hogy jó pöttyöket tartalmaz-e. Kutatásom során kifejlesztettem egy szoftvert, amely képes a feladat automatizált elvégzésére, ezzel jelentős időt és erőforrást felszabadítva a valódi kutatómunka érdekében. Az emberi beavatkozás csökkentésének járulékos előnye, hogy az eredmények objektívebbek lesznek. Poszteremen a probléma rövid bevezetése után bemutatom, hogy mi az automatizált számlálás optimális módja, és ennek alkalmazására milyen ingyenes szoftverek állnak rendelkezésre biológiai kutatásokhoz.

13. Ipacs-Szabó Noémi (Magyary Zoltán Szakkollégium): Pöttyös - Generációk kedvence

Előadásom témáját az egyik leghíresebb hazai márka adja, mely sokunk meglepetésére mégsem Hungarikum. Kitekintünk a Hungarikumok irányába, megközelítjük mindezt kulturális oldalról, de szó esik arról is, hogy hogyan kerülhet fel valami a hivatalos hungarikumok listájára. Továbbá rátérünk a konkrét okra, a Pöttyös miért nincs rajta.

A márka kialakulásától, megjelenésétől egészen napjainkig betekintést nyújt az előadás. Majd jogi szempontból érdekes eseményekre, történésekre helyeződik a hangsúly: elnevezése, szabadalmaztatása, illetve grafikai megjelenése, védjegyoltalom. Mindezek mellett rengeteg érdekességet, már-már „kulisszatitkot” tudhatunk meg az előadásból. Legyen szó együttműködésekről, reklámokról, szavatossági időről… Mindent, amit tudni lehet és tudni érdemes a
Pöttyös Túró Rudiról, a szeretetmárkánkról magába foglal az előadás.

14. Takács Dóra (Bolyai Kollégium): Asynchronous binary asteroid systems from TESS continuous light curves

The TESS mission is collecting continuous photometry from nearly the entire sky, and its observations are not limited to stationary objects on the sky, either. The first TESS minor planet data release included the light curves of almost 10,000 objects. Based on the sector-long continuous observations, we can determine whether an object is an asynchronous binary system by searching for independent frequencies in their frequency spectra. After calculating the Fourier transform on the observed light curve, we determine whether (at least) two independent frequencies are present in the spectra. If so, we can make the assumption that one comes from the rotation and the other from an orbiting satellite. This assumption can be confirmed if the phase-folded light curve contains visible signs of an eclipse caused by the satellite. With this method we identified previously unknown asynchronous systems from the TESS data and derived their orbital and rotational periods.

2023. április 16.

15. Németh Dávid Dorián (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Hogyan segíthet az elméleti kémia egy preparatív vegyésznek?

A szerves kémiai labormunka során sokszor szembesülünk váratlan problémákkal. A kutatóknak ilyen esetben sokáig csak két opció állt rendelkezésükre: vagy irodalmi tapasztalatok alapján előrébblépni, vagy kitartóan tovább próbálkozni. Azonban manapság már rendelkezésre áll egy harmadik lehetőség is, ugyanis az elméleti kémiában jártas kutatók a szuperszámítógépek segítségével pár óra alatt olyan számításokat végezhetnek el, amelyek a labormunkát nagyban segítik. Az így kapott predikciókkal időt, illetve emberi-, és anyagi erőforrásokat egyaránt spórolhatunk, a munka hatékonyságát jelentősen növelhetjük. Poszteremen az elméleti számítások szerves kémiai alkalmazhatóságát, az ebben rejlő potenciált fogom pár példa segítségével illusztrálni.

16. Bauman Fruzsina Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Horthy István halála és temetése


Horthy Istvánt, Horthy Miklós idősebb fiát 1942. február 19-én Magyarország kormányzóhelyettesévé választották, ezzel az ország második legmagasabb méltósága lett.  Horthy István a nyár folyamán a keleti fronton teljesített szolgálatot, azonban augusztus 20-án reggel repülőgép szerencsétlenségben életét vesztette. Az orosz hadszíntérről való hazaszállítását követően a Parlament Kupolacsarnokában ravatalozták fel, majd augusztus 27-én állami pompa keretei között az Országházban gyászszertartást tartottak számára, ezt követően pedig Kenderesre szállították, ahol a családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Milyen gyászszertartást rendeztek az ország második legmagasabb rangú méltóságának? Kik jelentek- jelenhettek meg a temetésen, melyik állam milyen módon képviseltette magát? Milyen kép rajzolódott ki az elhunytról a sajtóorgánumokban, filmhíradókban?
A poszter a szerző készülő doktori disszertációjának egyik részletét mutatja be, a teljes munka Közélet, személyiség, kultusz címet viseli, melyben a két világháború meghatározó politikusainak kultuszát vizsgálja.

17. Kurucz Bálint (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Végső állomás: a programozott sejt-halál

Egy soksejtű szervezetben egy sejtnek számtalan oka lehet arra, hogy miért dönt a saját maga elpusztítása mellett, ahogy maga a szervezet is sokszor szívesen megszabadulna bizonyos részeitől. Erre a legkiválóbb lehetőséget a programozott sejthalálok nyújtják, amik jól leírt, követhető mechanizmusok révén mennek végbe és eközben egy nagyjából jellemző morfológiát mutatnak.

Szerepük van az embrionális fejlődésünkben, de az immunrendszerünk sejtjeitől egy meghibásodáson át, egy sérüléstől valamilyen fertőzésig mindenre megoldást kínálhatnak.
Azonban nem csak a szervezetünknek hasznosak, hanem nekünk is. Vannak ugyanis típusok, amelyeknek a célzott és szándékos előidézésével akár terápiás megoldást is találhatunk hozzájuk köthető betegségekre. Az apoptózison keresztül például új irányból vizsgálhatjuk az Alzheimer kórt, de a ferroptózissal járó oxidatív stressz is hozzásegíthet bizonyos daganatos mutáns sejtek szelektív elpusztításához.
Ezeknél talán kisebb bulvárértékkel rendelkező, de semmivel sem kevésbé fontos kérdés az, amivel én is foglalkozom, mégpedig, hogy egyes programozott sejthalálfolyamatok milyen útvonalakon keresztül zajlanak le és hogyan befolyásolhatnánk őket.

18. Mendei Barna (Bolyai Kollégium): Y-alakú elágazások vizsgálata kvantumoptikai rendszerekben

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kvantumoptikai és kvantuminformatikai kutatások. Ilyen rendszerekben gyakran fordulnak elő az Y-alakú elágazások, melyekkel kapcsolatban számos nyitott kérdés merül fel. Kutatásunkban kvantumoptikai számítások segítségével vizsgáltuk meg az elágazások hatását egy-, illetve két fotonkísérletek esetére. Megvizsgáltuk azt az esetet, amikor egy fotonpárt (a két bemenő módusban egy-egy fotont) Y-elágazással egyesítünk. Kiszámítottuk a kimenő állapot kevertségét az elágazás paramétereinek függvényében. Ez megadja a veszteségi módussual való kvantum összefonódás mértékét is. Azt találtuk, hogy a szimmetrikus ($\approx$ 3dB) veszteségű elágazás esetén a kevertségnek az áteresztés függvényében lokális minimuma van. Azt a helyzetet is vizsgáltuk, amikor az elágazásra egyfoton polarizációs kvantumbit érkezik. Azt találtuk, hogy elosztóként használva az elágazás a kvatumklónozó hatékonyságát alulmúlja, míg fordítva, egyesítőként használva a szórt módussal való összefonódás jelentős zajt okoz.

19. Varga Vázsony (Bolyai Kollégium): Improving the Gaia RR Lyrae photometric metallicity estimation

Chemical composition of stars has to be measured via resource-intensive spectroscopy in general. However, RR Lyrae stars offer a great alternative: their metallicities can be estimated based solely on photometric measurements, using an empirical relation, which has to be calibrated separately for different photometric passbands. Currently, a relation calibrated for the Kepler space telescope is being used for the Gaia space telescope, despite the differences of the passbands and the small parameter space covered.

In my work, I have fitted the relation directly to Gaia photometric data for the first time, successfully improving the estimation for both main RR Lyrae subtypes. The new calibration fixes the anomalous metal-rich regions in the Gaia Bailey diagram that shows the metallicities as a function of pulsation frequencies and amplitudes. As a first test, I use the improved relations to detect the metallicity gradient in the old stellar population of the Large Magellanic Cloud.

20. Tóth Nikolett (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Egy új korszak hajnalán. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének tevékenysége 1948-1956

1944-ben megalakult az Antifasiszta Dolgozó Nők Szövetsége, majd nevét még az év végén megváltoztatta Magyar Nők Demokratikus Szövetségére (MNDSZ). Hivatalosan magát pártoktól függetlennek hirdette, de a gyakorlatban és a köztudatban is egyre inkább nyilvánvalóvá vált a Magyar Kommunista Párttal való szoros viszonya. 1948-ra amikor az MNDSZ, mint egyedüli nőszervezet jelent meg a politikai közéletben ez teljesen egyértelművé vált. Fennállásának nagyobb felében feladta korábbi (1944-1948. április) sokszínű egészségügyi és szociálpolitikai tevékenységét és átállt a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) által megszabott iránymutatások teljesítésére. Többek között ide sorolandó a nők termelőmunkába való bevonása, a tervek (túl)teljesítése, a békeharcban való részvétel. Azonban ez csak egy ideig működött, a nőszervezet akkori formájában teherré vált és végül 1956-ban beolvasztották a Hazafias Népfrontba. Előadásomban az MNDSZ tevékenységén keresztül szeretném bemutatni, hogy a kezdetben a párt számára is nélkülözhetetlen szervezet, milyen formákban segítette az MDP elképzeléseit, utasításait és végül, hogyan számolta azt fel. 

21. Bóka Melinda (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A Nagy Háború népszerűsítése az első világháborús Diana sósborszesz reklámjain

Poszterelőadásom az otthoni front propagandájával ezen belül is a Diana sósborszesz első világháborús reklámjának elemzésével kíván foglalkozni. A vizsgálat adalék lehet a sajtótörténeti kutatáshoz, illetve a világháború propagandatevékenységének megrajzolásához. Előadásomban a hirdetések bemutatásánál fontos szerepet játszik a kronologikus felépítés, hirdetéseken keresztül szeretnék az első világháború történésein átívelő kronológiát adni a háborús évek „szenzációs” eseményeiről, ezáltal betekintést kínálok a villámháborúból való állóháború átmenetébe, a harcok elhúzódásába. A hirdetések alapvető célját, az eladás mellett megmutatkozó tevékenységét és annak jellegét kívánom feltárni. A reklám szövegének közlése mellett elemzem a kapcsolódó rajzot/karikatúrát, hisz a reklámok egyszerre vizuális és írott források is, tudniillik általában a reklám középpontjában egy kép vagy karikatúra látható, amihez kapcsolódik egy anekdotikus történet és egy ismétlődő szlogen. A világháború négy éve alatt, ahogy a frontok nyíltak, bővült a hadszíntér és ezzel egyenesen arányosan nőtt a lelkesedésre és kitartásra buzdítás igénye, a háborút a részvénytársaságok és cégek azon nyomban eladásaik szolgálatába állították. 

22. Rácz Márk (Milton Friedman Egyetem): A marxizmus-leninizmus oktatásának egyes módszertani kérdései 1989 előtt

Előadásom az egykori marxizmus-leninizmus oktatás olyan módszertani kérdéseit járja körül, amelyek 1990 után feledésbe merültek. Azonban a Rákosi-és Kádár-korszakban valamennyi felsőoktatási intézmény hallgatójának kötelezően kellett hallgatni ezeket a tantárgyakat. Első évben marxista filozófiából kellett vizsgázni, majd a második évben következett a politikai gazdaságtan. A harmadik tanévben a tudományos szocializmus került napirendre, illetve a szabadon választott tárgyak az ideológiai oktatás témaköréből.

23. Dobák Dávid (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): GP-LFM megközelítés nemlineáris rendszerek identifkációjához

A számítási teljesítmény növekedésével egyre jobb gépi tanulási algoritmusok váltak elérhetővé. A gépészet területén rendkívül fontos a modellezés, melynek egyik alapvető lépése a modellidentifikáció. A lineáris rendszerekre számtalan eljárást kidolgoztak, azonban a nemlineáris rendszerek esetén ez továbbra is kihívás maradt. Előadásomban egy újszerű, sztochasztikus modellezésen alapuló megközelítést mutatok be (Gaussian Process - Latent Force Model, GP-LFM), amely rendkívül ígéretes eredményekkel kecsegtet. A módszer gyakorlati használatát numerikus módszerek teszik lehetővé. Így a számítási komplexitás a mintaszámtól nem köbösen, hanem csak lineárisan függ. Az eljárás során a paraméterek eloszlása kapható meg eredményül, így a bizonytalanság adott. Emellett limitált információkból is képes megbízható eredményt adni, hiszen a rendszer nemlinearitásának jellegét nem szükséges ismerni. Így nem fordulhat elő más ML algoritmusokhoz hasonlóan, hogy a modellfeltevés befolyásolja az eredményt. 

24. Kenéz Kende (Bibó István Szakkollégium): Gyűlöletbeszéd a közösségi médiában - Az európai tartalomszabályozás jelene és jövője napjaink geopolitikai konfliktusainak tükrében

Az internet, majd a közösségi médiaplatformok megjelenése és elterjedése a nemzeti, illetve a regionális jogalkotókat addig páratlan kihívások elé állította. Amellett, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog gyakorlása az új platformoknak köszönhetően egyszerűbbé vált, mint valaha, az éremnek - mint a legtöbb innovatív megoldás esetén - itt is két oldala volt. Az információáramlás soha nem látott mértékű gyorsulása egyben azt is eredményezte, hogy egyes káros magatartási formák az online térben is megjelentek. E jelenség egyik legfontosabb manifesztációja az internetes gyűlöletbeszéd, amelynek offline változata is számtalan jogalkalmazási kérdést vet fel, a közösségi média jellegéből adódó sajátosságok azonban ennél is kérdésesebbé teszik a helyes normatív megközelítés kidolgozásának mikéntjét. Ugyan elmondható, hogy a kezdeti, libertariánus megközelítéshez képest a jelenlegi szabályozás jelentős eredményeket ért el az online gyűlöletbeszéd visszaszorításával kapcsolatban, alkalmazhatóságát tekintve mégis újabb és újabb hiányosságok merülnek fel, és a közösségi médiaszolgáltatóknak tulajdonított felelősség is egyre inkább növekszik; napjaink fontos geopolitikai eseményei egyértelművé teszik, hogy egy elhibázott normarendszer bizonyos körülmények között egész közösségek életét fenyegetheti.

25. Dobrosi Dávid (Magyary Zoltán Szakkollégium): Digitális ajándékdobozok: egyszerű szórakozás vagy a szerencsejáték új formája?

Napjainkban igen elterjedtek a videójátékok. Majdnem mindenki kapcsolatban van valami féle játékkal legyen szó számítógépen futó játékról, vagy egyszerűen egy telefonos applikációról, amit csak akkor nyomkodunk, amikor éppen unatkozunk. A játékok viszont számos beépített költekezési elemet tartalmaznak, így például lehetőség van valós pénzért digitális, csak a játékban használható valutát váltani, vagy digitális dekoratív elemeket megszerezni. Az utóbbi években terjedtek el a meglepetést tartalmazó virtuális ajándékdobozok („loot box”), amelyek által a játékos egy véletlenszerűen kisorsolt digitális tételre tehet szert. Fontos elem, hogy a sorsolás által az adott elem az eredeti ajándékdoboznál jelentősen magasabb, vagy alacsonyabb értéket képezhet. Így felvetődik a kérdés, hogy mennyiben tekinthető a jelenség az elektronikus szerencsejáték egy új formájának.


Kutatásom célja közelebbről megvizsgálni, hogy a hatályos magyar jog mennyiben képes érdemileg szabályozni a virtuális ajándékdobozok jelenségét. Ennek érdekében áttekintem a tevékenység kialakulását, az eddig felmerült főbb kérdéseket, valamint a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó hazai jogszabályok rendszerét.