Antoni Rita előadása (2025-03-27)

A magyar nőjogi küzdelmek története

Az előadás során a feminizmus definíciójának tisztázása után a hazai nőmancipációs törekvések történetét tekintjük át az előfutároktól a jelenleg fókuszban álló ügyek rövid összefoglalásáig. Az első magyar nőegyesület 1817-ben, jótékony célokkal alakult. Az első nyilvános nőjogi vita a Tudományos Gyűjtemény c. folyóirat hasábjain zajlott le, miután Karacs Ferencné Takács Éva csípős nyelvű színikritkát jelentetett meg. Brunszvik Teréz és unokahúga, Teleki Blanka is célnak tekintették a nemi egyenjogúságot, de a szervezett magyar nőmozgalom kezdetét Veres Pálné Beniczky Hermin fellépéstől számítjuk. Áttekintjük, hogyan szerezték meg a nők az egyenlő oktatáshoz való jogot, és hogyan érvényesültek az irodalomban, tudományokban, közéletben. Részletesen tárgyaljuk az 1904-ben alakult Feministák Egyesülete, valamint vezetői, Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma tevékenységét, valamint a női választójog alakulását. Felvázoljuk, hogyan alakult a magyar nők helyzete a 20. század történelmi viharai közepette. Az államszocializmus sajátosságait követően kitérünk a rendszerváltás után alakult Feminista Hálózat, és az abból kinőtt nőszervezetek történetére, céljaira, valamint a gender studies (társadalmi nemek tanulmánya) hazai intézményesülésére.