Levelezős csapatverseny – 3. feladatsor – megoldások

IV. feladat – 8 pont

Néhány órás séta után körbeért, és kénytelen volt megállapítani, hogy egy lakatlan szigeten van, emberi tevékenységnek semmi nyomát sem találta. Azonban sétájának végén néhány sziklára lett figyelmes.

A tengerparton sétálgatva Jancsi egy igen érdekes képződményre lett figyelmes. Előtte, mint egy-egy kémény, három szikla állt ki a vízből. Az egyik nagyjából a közepe táján elágazott, a talajjal 30°-os szöget bezáró henger alakú kőtömb tartozott hozzá. Ez felkeltette Jancsi érdeklődését, ezért közelebb ment hozzá. Ahogy szembekerült a szikla elágazó végével, látja, hogy egészen érdekes a felszíne (keresztmetszetben látta). Egy középpontból a henger felszínének minden irányába a kőzet sugaras elvállása volt megfigyelhető. Közelebb lépett, majd plagioklász-, piroxén- és olivinkristályokat fedezett fel a kőzetben.

IV. a) Milyen kőzetet láthatott Jancsi? Milyen volt a sűrűsége a gránithoz viszonyítva? Hogyan alakulhatott ki az adott alakzat? Minek köszönheti a sugaras elvállást?

Megoldás: A kőzet a bazalt (gabbró is elfogadható). A bazaltnak a gránitnál nagyobb a sűrűsége. Keletkezése: a forró magma benyomult az eredetileg ott lévő üledékes kőzetbe. Az elvállás általában merőleges a hűlési felületre, így ha egy forró lávatömeg benyomul egy hideg kőzetbe, akkor minden irányból hűlve, sugaras elválást fog mutatni.

IV. b) A Kárpát-medencében hasonló kőzettel találkozhatunk például Somoskő közelében. Milyen elvállást figyelhetünk meg Somoskő esetében? Mikor és hogyan keletkezett a somoskői kőzet?

Megoldás: Oszlopos, 5- és/vagy 6-szöges (hexagonális) elvállás. A bazalt kora 3,7 és 5,5 millió év közötti (+/- 2 millió év). Keletkezése megegyezik a fent leírtakkal, vagyis az elválás általában merőleges a hűlési felületre. Ez esetben a láva egyenletesen hűlt, így a repedések poligon oszlopokat alakítottak ki.

Ahogy ott állt, és gondolkozott, hogy ez mitől lehet, már egészen besötétedett, ezért elindult visszafelé. Alig ment azonban néhány száz métert, szomorúan konstatálta, hogy a part eltűnt, és helyette csak a vizet látja.

IV. c) Hány órakor volt ez?

Megoldás: Ahogy a II. feladatból elméletileg kitaláltátok a sziget koordinátái: északi szélesség 5°, nyugati hosszúság 165°.
A „longitude” „latitude” „map” szavakra keresve: http://www.gorissen.info/Pierre/maps/googleMapLocation.php?lat=5&lon=165&setLatLon=Set.
Ezen lehet keresni koordináták alapján szigetet. Így látszik, hogy a keresett sziget a Marshall szigetek környékén van. A „tide map” kulcsszóra keresve: http://tidesandcurrents.noaa.gov/gmap3/. Itt ki lehet keresni a Marshall szigeteket. Miután megvan, a „time prediction”-re kattintva eljutunk ide: http://tidesandcurrents.noaa.gov/noaatidepredictions/viewDailyPredictions.jsp?Stationid=1820000
Itt már csak be kell állítani a napot, amit szintén tudunk a II. feladatból.
Ezek segítségével ki lehet találni, hogy az esti dagály valószínűleg 9 óra 25 perckor fog indulni és hajnali 3:50-re éri el a maximumát, hogy a következő apály másnap 10:19 perckor érkezzen. Tehát az elfogadható válasz este 9-től másnap reggel 6-ig (a nap feljöveteléig) jó.

Vissza a feladatsorhoz | I. feladat | II. feladat | III. feladat | IV. feladat | V. feladat | VI. feladat | VII. feladat | VIII. feladat | IX. feladat | X. feladat | XI. feladat

A verseny kereteit a TÁMOP - 4.2.2/B-10/1-2010-0030 „Önálló lépések a tudomány területén” pályázat biztosította.